Amennyiben egy szerv nem tud magyarul kiadni egy dokumentumot ott, ahol hivatalos használatban van a magyar nyelv, köteles azt a saját költségén elkészíttetni Mit tehetünk abban az esetben, ha az a harmincegy község közül, amelynek a területén kérhetjük a magyar nyelven történő ügyintézést, valamint minden dokumentum kiadását magyar nyelven, az önkormányzat hivatalnoka mégsem tesz eleget jogainknak? A témával kapcsolatban Szilágyi Miklós ügyvéd, aki 2014 és 2018 között a Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Bizottságának elnöke, szerzői cikket közölt a Magyar Szó napilapban. Szilágyi írásában az áll, hogy „az elmúlt hónapban több olyan megjelent cikk keltette fel a figyelmemet, ami azt taglalja, hogy a 2019-es év kezdetétől már nem igényelhető magyar nyelven készült anyakönyv. A hivatkozások különfélék, de általában kimerülnek abban, hogy nem adottak a technikai feltételek egy teljes mértékben magyar nyelvű anyakönyvi kivonat kiállítására” – írja, és hozzáteszi, hogy a XXI. században ez egy igazán „sovány” magyarázat, viszont ez azt is jelenti, hogy magyar állampolgárság igénylésének céljából fordítókat kell az ügyfélnek igénybe vennie, ami költségekkel jár (a hivatalos ár 600 dinár anyakönyvi kivonatonként). De ezeket a költségeket valóban mi kell hogy fizessük? – teszi fel a kérdést az ügyvéd, aki szerint „a Hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvény (SZK Hiv. Közlöny 48/2018. szám) szerint azon helyi önkormányzatok területén, ahol a nemzeti kisebbségek hagyományosan élnek, valamint ahol az adott nemzeti kisebbségnek a teljes lakosságban való részaránya a legutóbbi népszámlálási adatok szerint eléri a 15 százalékot, nyelvük és írásmódjuk egyenrangú hivatalos használatban lehet”. A vajdasági magyarok esetében ez azt jelenti, hogy mintegy 31 község területén kérhetjük a magyar nyelven történő ügyintézést, valamint minden kiadásra kerülő dokumentum kiállítását magyar nyelven. A felvázolt esetben, amikor egy-egy önkormányzat hivatalnoka arra hivatkozik, hogy technikai okok miatt nem adható ki a teljesen magyar nyelvű anyakönyvi kivonat (mert pl. a házasságkötésre vagy -felbontásra vonatkozó megjegyzések nem kerülhetnek lefordításra), kérhetjük a hivatalos fordító által elkészített fordítást az adott önkormányzattól. A fent említett törvény értelmében, amennyiben egy szerv (pl. az önkormányzat) nem tud magyarul kiadni egy dokumentumot ott, ahol hivatalos használatban van a magyar nyelv, köteles azt a saját költségén elkészíttetni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a községi önkormányzat ki kell hogy fizesse a dokumentum hivatalos fordítását, amennyiben nem tudja azt teljes egészében magyarul kiadni, s mi, ügyfélként magyar nyelvű dokumentumot kérünk. Szilágyi Miklós írása arra is kitér, mit lehet tenni abban az esetben, ha az eljáró szerv törvénytelenül jár el? „A legfontosabb dolog, hogy írásos dokumentumunk legyen az elutasításról. Ha az eljáró szerv nem hajlandó magyarul vagy magyar fordításban kiadni a kérelmezett dokumentumot, javasolnunk kell, hogy írásban indokolják meg az elutasítást. Ha ezt az eljáró szerv nem hajlandó megtenni, kérelmünket írásban kell átadnunk az önkormányzat iktatójába, hivatkozva a Hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvény 1., 2., 3., 11., 12. és a 17. szakaszaira, és kitérve arra, hogy pontosan mit kérünk (teljesen magyar nyelven készült dokumentumot). Amennyiben mindezek után elutasító döntést kapunk, a döntést mellékelve panasszal fordulhatunk a Magyar Nemzeti Tanácshoz (az Ez az email cím védett a spam robotoktól. A megtekintéséhez JavaScript szükséges. címen vagy a telefonon a 024/524-534 számon), valamint a budapesti székhelyű, de vajdasági magyar ügyvédekkel együttműködő Kisebbségi Jogvédő Intézethez a Ez az email cím védett a spam robotoktól. A megtekintéséhez JavaScript szükséges. e-mail-címen, vagy a +36/17986530 telefonszámon, akik készségesen a kezükbe veszik az ügyet és ingyenesen eljárva segítenek jogaink érvényesítése ügyében.” Az írás szerint a leírtak természetesen minden más dokumentumbeszerzés vagy ügyintézés esetében is alkalmazhatók. Szilágyi megjegyzi, „minél sűrűbben kérünk magyar ügyintézést, annál egyszerűbb lesz azoknak, akik utánunk teszik ezt meg. A Magyar Nemzeti Tanács és a Kisebbségi Jogvédő Intézet mindig partner lesz nyelvi jogaink érvényesítésében.” Szabad Magyar Szó (A fotó illusztráció) MEGOSZTÁS

A téli vendégeskedések hangulatát idézték fel a bajsai Prélón szombaton. A multietnikus rendezvényen ez alkalommal is a barátkozásé, az önfeledt szórakozásé, az együtt eltöltött vidám óráké és a hagyományok átadásáé volt a főszerep. Régen a Bajsa környéki tanyavilág lakóinak téli szórakozása volt a Préló, az idősebbek még emlékeznek ezekre az egész napos vendégeskedésekre. Nagy Julianna, tag, Etno Hagyományápoló Kézművesek Köre, Bajsa: „A férfiak kártyáztak, az asszonyok kézimunkáztak, főztünk egy nagy tál káposztát vagy babot, vagy ami éppen akkor volt. Mi gyerekek játszottunk a kuckóban, rongybabát készítettünk vagy dominóztunk.” Játékos vetélkedők sorával, kukoricamorzsoló, kukoricapattogtató, gégetészta készítő és kötő versenyben mérték össze tudásukat a hazai és vendégcsapatok, akik a környékről és Magyarországról érkeztek. A gyerekek kukoricaválogatásban mérettettek meg. Horvát Zsolt, Bajsa: „Nekem nagyon tetszett a verseny. Nem volt nehéz, szét kellett válogatni a fehér, meg a piros kukoricát.” A bajsai Prélót 14. alkalommal szervezte meg Bajsa Helyi Közössége, a művelődési egyesület és a civil szervezetek. Lackovics Károly, tanácselnök, HK Bajsa: „A Préló jelentősége abban rejlik, hogy az emberek találkozzanak, elbeszélgessenek, és új ötletekkel gazdagodjanak. Szórakozás közben sok mindent meg lehet beszélni. Reméljük, hogy az emberek jól érzik magukat, mert ez a fő cél.” A Préló lángját idén Erdődi Edvina, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke gyújtotta meg. Kiemelte, ez a néphagyományokat éltető nemzetközi találkozó nem csak értéket őriz, hanem teremt is. „Az összetartozás, az összefogás mindig is példaként áll előttünk, és így van ez a bajsai Prélón is, ahol három nemzet, a magyar, a szerb és a szlovák kultúra örökségét, kultúráját fogjuk össze.” Gazdag művelődési műsor, kézműves foglalkozások gyerekeknek, helyi és környékbeli kézművesek, termelők piaca, kocsonyafőző verseny, pálinkaverseny, hagyományos ételek és vidám mulatozás várta a több mint négyszáz prélózót Bajsán. Forrás:pannonrtv (A fotó illusztráció)

Hamarosan fapados, charter, valamint légitaxi-járatok is indulhatnak a cseneji reptérről, amely egyúttal megtartaná sport- és mezőgazdasági jellegét is, tudatta a Dnevnik, Az Urbanizam közvállalat ugyanis kidolgozta a cseneji reptér részletes szabályozásának kerettervezetét, ami azt jelenti, hogy azt hamarosan a polgárok is véleményezhetik Az Újvidék melletti Csenej reptere évtizedek óta indít és fogad gépeket, kifutóiról a leghíresebb jugoszláv pilóták is repültek már. „Vajdaságnak mintegy kétmillió polgára van, akik számára lényegesen könnyebb lenne a térség városaiba utazniuk, ha a cseneji reptérről indulhatnának Szalonikibe, Tivatba, Budapestre, Ljubljanába vagy Bécsbe” – emelte ki Zoran Drakula, az újvidéki repülősklub igazgató bizottságának tagja. „A repülés világában otthonosan mozgó emberek szerint a cseneji reptér az egyik legszebb az egész egykori Jugoszlávia térségében, hiszen ideális helyszínen van és nagyon jó feltételeket kínál. Az újvidéki légikikötő megépítésével tehermentesíteni lehetne a Nikola Tesla repteret is” – mondta Drakula, hozzátéve: természetesen nem tervezik, hogy Újvidéken Airbusok és Jumbo Jetek landoljanak, hiszen a kifutópálya nem elég hosszú, de kisebb charter-gépeket tudna fogadni és indítani. Sokan látogatnak el az Újvidéki Vásárra, az Exit Fesztiválra, a kamenicai szívklinikára, ráadásul fejlett a vadászturizmus is. Drakula kiemelte, hogy a reptér részletes szabályozását rögzítő terv elfogadása az első reális lépés lenne ahhoz, hogy megvalósuljon az újvidékiek régóta dédelgetett álma, amely eddig még soha nem bírta Újvidék, a tartományi és a köztársasági illetékesek olyan mértékű támogatását, mint manapság. Forrás:Szabad Magyar Szó (A fotó illusztráció)