Bejelentkező űrlap

Látogatók

Today1059
Yesterday2205
This week1059
This month48655
Total1087850

Visitor Info

  • IP: 54.80.7.173
  • Browser: unknown
  • Browser Version: unknown
  • Operating System: unknown

Who Is Online

20
Online

2018. július 23. (hétfő) 11:28
Powered by CoalaWeb

HETI ÙJDONSÁG

responsive jquery slider joomla
×

Megjegyzés

Please enter your DISQUS subdomain in order to use the 'DISQUS Comments for Joomla!' plugin. If you don't have a DISQUS account, register for one here

Címlap

Szűrő
  • Šarčević: Októberben megemelik a tanárok fizetését

    Mladen Šarčević oktatási miniszter kijelentette, hogy októberben megemelik a tanügyi dolgozók fizetését, és a kormány arra törekszik majd, hogy a 2017-es költségvetésből többet fordítson az oktatásra.

    A miniszter a Szerbiai Oktatási Szakszervezet képviselőivel való találkozója után elmondta, hogy a 2017-es költségvetés megfelelő arra, hogy növeljék a tanügyben dolgozók fizetését.

    „A költségvetés elkészítésekor megnézzük, hogy mik az állam lehetőségei. Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy sikeres volt-e az ésszerűsítés. Ha igen, akkor kérhetjük a költségvetés bővítését”, mondta Šarčević és hozzátette, hogy nagy feladat előtt áll, de addig nem tud konkrét megoldásokat találni, amíg nem ismerkedik meg teljes mértékben az anyaggal.

    „Először a szakma hírnevét kell visszaállítani, de ezen a tanároknak is dolgozniuk kell. Körbejárom az összes szerbiai iskolát, hogy lássam, hol vannak a legnagyobb problémák”, mondta Šarčević.

    Valentina Ilić, a Szerbiai Oktatási Szakszervezet elnöke elmondta, hogy a találkozón a miniszternek alkalma volt értesülni a különböző problémákról.

    „Választ kaptunk arra a kérdésre, hogy mi lesz a fizetésemeléssel, a külön kollektív szerződéssel és azzal, hogy a tanárokat megrövidítették az előző három évben. Ez pedig az első lépés a jó együttműködés irányába”, mondta Ilić.

    A találkozón megállapodtak abban is, hogy a reprezentatív szakszervezetek képviselői havonta összeülnek a miniszter tanácsadójával, akinek elmondják a problémáikat, írja az N1.VajMa

     

  • Megvan, ki „váltja” Angela Merkelt 2017-ben

    Angela Merkel utódja: Angela Merkel

    Jens Spahn jelenlegi kereszténydemokrata pénzügyi államtitkár lehet az Európa vezető hatalmának szerepét betöltő Németország következő kancellárja – legalábbis így látja egy brit lap. A bökkenő csupán az, hogy a jelek szerint Angela Merkel egyelőre nem megy sehova, ugyanis a népszerűsége még a valóban érezhető csökkenés ellenére is elég lehet a 2017-es győzelemhez. Ezért berlini körökben nem is számolnak a politikus visszalépésével.

    Tény, hogy Angela Merkel német kancellár népszerűsége folyamatosan csökken. Igen ám, de a tavalyi menekültválság során annyi politikai tartalékot gyűjtött, hogy még a mostani visszaesés után is elégedett vele a lakosság 42 százaléka – ez pedig kényelmesen elegendő egy választási győzelemhez. Már csak azért is, mert sem a koalíciós partner szocdemek, sem a baloldali ellenzék részéről nem látszik komolyabb ellenfél. Az egyetlen igazi kihívó az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali populista párt lehet, de furcsa módon még az ő erősödésük is Merkel malmára hajthatja a vizet. Ha ugyanis a 2017-es választás tétje az AfD hatalomba kerülése lesz, a konzervatív kancellár még baloldali voksokra is számíthat.

    Felkészül: egy pénzügyminisztériumi államtitkár?

    A brit The Guardian mindenesetre más véleményen van. A liberális napilap nemrég portrét közölt egy külföldön kevéssé ismert német politikusról, Jens Spahnról, a pénzügyminisztérium államtitkáráról, aki a cikk szerint Merkel utódja lenne. A nyíltan homoszexuális Spahn föleg a CDU jobboldalán építkezik, és nekik akar tetszeni, amikor Merkel menekültpolitikáját kritizálja, vagy keményebb fellépést szorgalmaz a burkával szemben.

    De ki ő? És tényleg ő lesz egyszer a német kancellár?

    Jens Spahn immár tizenhárom éve berlini parlamenti képviselő. Ennek ellenére még a német szavazók számára sem túlságosan ismert, külföldön pedig jóformán teljesen ismeretlen. A háttérben azonban régóta szervezkedik, fő célja pedig, hogy a CDU-t a jelenleginél jóval neoliberálisabb útra terelje, ennek érdekében pedig kivezesse a pártot a nagykoalícióból. (Hiszen a szociáldemokraták nyilván nem lennének partnerek a váltáshoz.) Spahn egyáltalán nem konzervatív, éppen a modernitás híveként ellenzi az iszlám terjedését, de még a jóléti államot is a haladás gátjának tartja. Spahn az e véleményére épülő politikához keresne másik partnert. Mivel a polgári liberális FDP parlamentbe jutása kérdéses, a CDU jobboldala leginkább egy megszelídült, polgárosodott zöldpártban bízik a jelenlegi unalmas és nehézkes nagykoalíció alternatívájaként. A szimpátia kölcsönös: a zöldek fiatalabb generációja már nem a hatvannyolcas, balos értelmiségből jön, és felettébb nyitott lenne a CDU irányában is. Spahn ennek a fekete-zöld erőnek – mint egy szerinte tényleg modern polgári kormánynak – akarna kampányolni: már 2013-ban, a nagykoalíció megalakulásakor életre hívta a CDU2017 projektet, amely a párt jobboldali liberálisait gyűjti össze. A cél: közeledni a zöldekhez, és megakadályozni, hogy 2017 után is nagykoalícióba kényszerüljenek a kereszténydemokraták.

    Spahn ez irányú munkássága egyáltalán nem számít azonban Merkel elleni lázadásnak. A kancellár maga is szívesen lecserélné a szocdemeket a zöldekre, Baden-Württemberg zöld miniszterelnökével például felettébb jó a kapcsolata.

    Spahn ezért a menekültpolitikában próbálja önmagát a kancellárral szemben pozicionálni: többször bírálta a Willkommenskulturt, és a menekültek befogadásának leállítását szorgalmazta. A muzulmánokról is sokkal keményebb véleménye van, mint Merkelnek, azt hangoztatja, hogy minden bevándorló muszlimtól elvárható, hogy németté váljon. Mint Európában több helyen oly sok politikus, ő is a burkában látta meg mindennek szimbólumát, melynek viselését tiltaná. A franciaországi viták kapcsán is többször kifejezte a politikus ezt az álláspontját. Míg Merkel arról beszél, hogy a németeknek is változniuk kell a bevándorlás következtében – noha éppen egy friss interjúban ígérte: „Németország Németország marad” –, Spahn azt mondja, hogy a menekültek vagy mindenben elfogadják a németek modern, felvilágosult, nyitott életmódját, vagy mehetnek szépen haza.

    A neokonzervatívok régóta keresik az utódot

    Akik Spahnt már kancellárjelöltként láttatják, azzal számolnak, hogy Merkel népszerűsége a jövő őszi választásokig annyira lezuhan, hogy ő maga lép vissza. Henryk M. Broder, a neokonzervatív Die Welt napilap lengyel-zsidó származású kolumnistája arról ír: a bukás „lábujjhegyen közeledik”. A gondolatmenet szerint Merkel helyzete pár hónapon belül tarthatatlanná válik, így ellenfeleinek le sem kell taszítaniuk a trónról, mivel magától is leesik. Wolfram Weimer, a szintén neokon Cicero havilap egykori főszerkesztője pedig úgy véli, a kancellár elszigetelődött Európában, elvesztette belpolitikai támogatottságát, közben pedig a szocdemek is kihátráltak a „Wir schaffen das” jelszava mögül, és az AfD népszerüsége (főleg a volt NDK területén) feltartózhatatlanul növekszik.

    Ezek a vélemények azonban inkább tükrözik bizonyos körök vágyait, mintsem Angela Merkel tényleges helyzetét. Hogy Broder vagy Weimer nem kedvelik őt, és – már rég – a bukását várják, senkit nem lep meg a német közéletben. Ezért is dobják be a köztudatba időnként egy-egy reménybeli kihívó nevét – idén tavaszig például Julia Klöckner, a CDU rajna-vidék-pfalzi elnöke számított eme üdvöskének. Klöckner – hasonlóan most Spahnhoz – szintén jobbról akarta előzni Merkelt.

    A márciusi tartományi választásokon nyíltan is a kancellár ellenében határozta meg magát, azonban óriásit bukott, és így második nekifutásra sem lett miniszterelnök Mainzban. A párton belül így már senki sem számol vele komolyan, pedig tavaly még róla készültek olyan cikkek, mint amilyen a Guardian minapi Spahn-portréja.

    Merkel az AfD alternatívája

    Merkel taktikája, miszerint a CDU-t annyira középre tolta, hogy már balra is belóg, még mindig működik: ezzel egyszerűen kiszorította a baloldalt a valós alternatívák közül. A szocdemek, a zöldek vagy akár a kommunisták tanácstalanok a tekintetben, hogy egyetértsenek-e a kancellár humanista menekültpolitikájával, vagy az egyetlen lehetséges irányból, azaz jobbról bírálják politikáját. Bármelyiket is választják, jól nem jöhetnek ki belőle.

    Ma Merkel egyetlen ellenpólusaként ezért az AfD jelenik meg. Ha most leváltanák egy olyan jobbos vezetőre, mint amilyen mondjuk Spahn, akkor éppen ez az éles ellentét tűnne el. A CDU-nak azonban felettébb érdekében áll annyira középen (már-már baloldalon) állnia, hogy tényleg csak az AfD tűnjön fel egyetlen lehetséges alternatívájaként, csak ebben az esetben számíthat ugyanis akár még a balos szavazók voksaira is. Ha a CDU hirtelen átvenné az AfD retorikáját, azzal újra teret engedne a politikai baloldalnak, miközben Merkel kapcsán ma már a szellemi erőtér e térfeléről is elismerik – mint a Süddeutsche Zeitung szerzője egy korábbi cikkében –, hogy rá kell szavaznia mindenkinek, aki nem akarja az AfD-t. A CDU-n belül persze sokakat frusztrál a balra tolódás. Hatalomtechnikai szempontból azonban mégis Merkelnek van igaza: ma a csökkenő népszerűség ellenére is ők az egyetlen párt, amelynek esélye van az AfD-vel szemben győzni.

    „És pont”

    A kancellár visszalépésével tehát komolyan senki sem számol. A vezető német gazdasági napilap, a Handelsblatt szerint a CDU jobboldalát is meglepte a The Guardian cikke, és a legtöbben csak legyintettek. Még a már említett Julia Klöckner is határozottan kijelentette, hogy Merkel a párt kancellárjelöltje, és pont.

    Ezen pedig tényleg csak egyvalaki tudna változtatni: Angela Merkel maga. Ő viszont nem a hirtelen lépések embere, ha vissza akarna lépni, már rég előkészítette volna utódját. Szokásához híven persze leginkább ködösít, és nem mond semmi egyértelműt a jövő évi indulásáról. Vélhetően a decemberi esseni kongresszusig fogja húzni a bejelentését, amikor elnököt és kancellárjelöltet is választ a párt. A CDU jobboldali fenegyerekei eközben többségben már kiléptek a politikából, vagy teljesen szélre sodródtak.

    A Süddeutsche Zeitung szerint Merkelnek nagyon is lenne kedve folytatni. Valóban nem látszik rajta, hogy untatná vagy fárasztaná a munkája, s nem elhanyagolható az sem, hogy ha 2017-ben ismét győzne, akkor esélye lenne behozni Helmut Kohlt – eddig egyedül ő töltött el tizenhat évet a német kormány élén. A 2017-tel kezdődő ciklust Merkel mindenesetre már bizonyosan a következő CDU-s kancellárjelölt megtalálásával is fogja tölteni. Eddig egyetlen konkrét kitételéről tudni: az a bizonyos személy nem lehet olyasvalaki, akiről már írtak lehetséges utódként. Spahnnak tehát sok esélye nem maradt.

    http://mno.hu/

  • 3,8 százalékkal drágul az áram

    BELGRÁD - Október 1-től a háztartások 3,8 százalékkal többet fognak fizetni az áramért – jelentette be Aleksandar Antić bányászati és energiaügyi miniszter.

    Részletezte, hogy erről a témáról komoly tárgyalásokat folytattak a Nemzetközi Valutaalappal, és a lehető legkisebb emelést sikerült kieszközölni.

    A miniszter hangsúlyozta, hogy a drágítás csak a háztartásokra vonatkozik, mivel a gazdaság a piacon szerzi be az áramot. Emlékeztetett, hogy az IMF korábban kétszámjegyű áremelést követelt, azután 7,7 százalékot, és a kormány sikere, hogy még ennél is kisebb lesz az emelés.

    Emlékeztetett, hogy tavaly 4,5 százalékkal növekedett az áram díjszabása.

    Forrás: Tanjug-RTV

  • Hatalmas mennyiségű kokaint találtak a Coca-Cola franciaországi gyárában

    Narancsszörp mellett nagy mennyiségű kokaint találtak egy konténerben a franciaországi Signes-ben lévő Coca-Cola gyárban - közölte szerdán a Coca-Cola France szóvivője.

    A szóvivő hozzátette, hogy a különböző üdítőitalok gyártásához koncentrátumokat készítő üzem alkalmazottai azonnal értesítették a hatóságokat.

    Elmondta: a mintegy 370 kilogramm kábítószert rejtő zacskókat egy Costa Ricából származó narancsszörp-szállítmány konténerében találták a munkások.

    Úgy tartják, hogy a 19. században a Coca-Cola összetevői között kokalevél is volt. Az óriáscég azonban váltig állítja: a kokain sosem szerepelt a cukros ital hozzávalói között.

    atv.hu / MTI

  • 70 ezer elsős ül be az iskolapadba Szerbiában

    900 ezer diák, közülük 70 ezer elsős ül be az iskolapadba az új tanévben Szerbiában. Az iskolásokra összesen 180 tanítási nap vár, 100 az első, 80 a második félévben. A tavalyi évektől eltérően, idén nem lesz őszi szünet.

    A téli szünetet Szerbiában két részben tölthetik majd le a gyerekek, Vajdaságban marad az egy téli szünet, amibe beleesik a katolikus karácsony is. A tanévet a végzős középiskolások fejezik elsőként, május 23-án, hogy legyen idejük készülni az egyetemi felvételikre. Egy héttel később a végzős általános iskolások is elballagnak. A többi kisiskolás június 13-án, míg a középiskolások hivatalosan június 20-án zárják az iskolaévet. (Blic)

     

  • Vučić: Új törvény kell a szervátültetés előmozdításához Szerbiában

    Aleksandar Vučić szerb kormányfő kijelentette, hogy Szerbiának olyan új törvényre van szüksége, amely előmozdítaná a szervátültetési programot az országban.

    A kormány közleménye szerint Vučić azokkal a betegekkel beszélgetett, akik szervátültetésre várnak és bejelentette, hogy támogatni fogja a szervátültetésről szóló új törvényt, hiszen Szerbiában egymillió lakosra három szervdonor jut, ez pedig azt mutatja, hogy az eddigi intézkedések nem hozták meg a kívánt eredményeket, írja a b92.

    „Jelen pillanatban 800 személy van várólistán, vagyis várják az életük legfontosabb hívását, de csak 10 százalékuk kapja meg az életben maradáshoz szükséges szervet. Ezért sürgősen el kell fogadnunk az új törvényt, amely előmozdítaná ezt a programot‟, mondta Vučić.

    A kormányfő mindenkit arra buzdított, hogy vegyen részt A legfontosabb hívás az életben (Najvažniji poziv u životu) elnevezésű programban és írják alá a donorkátyát.

    VajMa.info

     

  • Šarčević: A szülők fogják osztályozni a tanárokat

    Az iskolában a szülőknek alig jut valamilyen szerep, ezen pedig változtatni kell, jelentette ki Mladen Šarčević oktatási miniszter.

    „A szülőket soha senki nem kérdezte meg, hogy mit is gondolnak valójában, pedig sok mindent tudnak. Ezért szeretnénk, ha nagyobb lenne a szülők szerepe, és ők is részt vennének a tanárok és az iskolaigazgatók ellenőrzésében és osztályozásában, mindezt egy új, független testületen keresztül‟, nyilatkozta Šarčević a Politikának.

    Az oktatásügyi miniszter bejelentette: kérni fogja a munkaügyi minisztériumot, hogy foglalkozzon azoknak a családoknak a felelősségével, ahol a gyerekek nem járnak be az órákra.

    „A világban ennek megvan az ára. 20 hiányzás 1.500 euróba kerül. Ha nálunk is így lenne, biztosan csökkenne a hiányzások száma‟, magyarázta Šarčević.

    A tanulók osztályozása kapcsán az oktatási miniszter elmondta, hogy az nem lehet az erődemonstrálás eszköze és a megvesztegetés forrása, ezért a tanároknak is meg kell tanulniuk máshogy dolgozni.

    „Ha a tanár fizetésének nagysága a tanulóinak a sikerétől függne, akkor sokkal jobban kellene törekednie. A legfontosabb, hogy ne magolják be többé a diákok a tananyagot. A tanárok akkor kapnának nagyobb fizetést, ha mérhető lesz a munkájuk minősége‟, mondta Šarčević.

    A miniszter szerint a műszaki oktatást és az informatikát össze kellene vonni egy új tantárgyba, amelynek dizájn lehetne a neve.

    Šarčević több változást is bejelentette. Nagyobb szerepe lesz a tanfelügyelőknek, főként helyi szinten, valamint büntetésre számíthatnak azok az iskolaigazgatók és titkárok, akik nem hozzák nyilvánosságra a megüresedett munkahelyeket, de elérhetővé teszik majd az adatokat a magániskolák, főként pedig az egyetemek számára, írja a 021.rs.

    VajMa

  • Jobb kenyér kerül majd a szerbiai polgárok asztalára?

    Az új pékipari szabályzat eloszlathatja a szerbiai lakosok arra vonatkozó kétségeit, hogy milyen kenyeret is esznek, és hogy annak összetétele megegyezik-e a címkén feltüntetett adatokkal.

    A mezőgazdasági minisztérium néhány nappal ezelőtt elfogadta a gabona-, a malom- és pékipari termékek, valamint a tészták minőségéről szóló új szabályzatot, amely az 1995 óta hatályban lévő szabályzatot váltja fel.

    Nenad Vujović, a köztársasági mezőgazdasági felügyelőség vezetője elmondta, hogy a termelők, az illetékes minisztérium, az intézmények és egyetemek képviselői közösen dolgozták ki az új szabályzatot azzal a céllal, hogy az egy sokkal jobb rendszert biztosítson a termékek minőségellenőrzése szempontjából.

    Vujović szerint a legfontosabb változása az, hogy a termelőknek tiszteletben kell tartaniuk az egyértelműen meghatározott százalékokat ahhoz, hogy kenyerüket rozs-, kukorica-, hajdina- vagy tönkölybúzakenyérnek nevezhessék.

    „Pontosan meghatároztuk, hogy milyen arányban kell egy összetevőnek, pl. rozslisztnek jelen lennie a termékben ahhoz, hogy azt rozskenyérnek nevezhesse a gyártó‟, mondta Vujović, és hozzátette, hogy az előző szabályzat egyes rendelkezései nem voltak egyértelműek.

    A cél az volt, hogy meghatározzák a szabványokat és irányelveket, amelyek egységes minőséget biztosítanak, hangsúlyozta Vujović.

    „Ezt a szabályzatot összehangoltuk a külföldi minőségi előírásokkal, ezért a fogyasztóknak és a termelőknek is egyértelmű lesz, hogy milyennek kell lennie egy bizonyos terméknek‟, mondta Vujović.

    Az új szabályzat előírja, hogy ha a rozskenyér nem tartalmaz 70 százalékban rozslisztet, akkor nem is nevezhető rozskenyérnek.

    „A hajdinából készült kenyérnek 30 százalékban kell hajdinát tartalmaznia, mert különben nem tekinthető hajdinakenyérnek‟, magyarázta Vujović.

    A szabályzat egyes rendelkezései, például a gabona, illetve a rizs minőségéről azonnali hatállyal érvényesek, a szabályzat teljes alkalmazása viszont 2018 januárjában kezdődik meg, írja a b92.

    VajMa

  • Felhívás a 15. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciára

    A konferencia idei top-témája a háló

    A Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium idén is megrendezi a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciát 2016 novemberében Újvidéken. A 15. VMTDK-nak, melynek top-témája a háló, az idei évben a Rektorátus és a Mezőgazdasági Kar ad otthont.

    A Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium 2002 óta minden évben megszervezi a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciát (VMTDK) az Újvidéki Egyetem valamelyik karán.

    A VMTDK Kárpát-medencei hatókörű, magyar nyelvű tudományos diákköri mozgalom, amelyben évente mintegy 150 hallgató vesz részt új kutatási eredményeivel, eddig összesen 1641-en.

    A VMTDK célja magyar nyelvű, Kárpát-medencei hatókörű, tudományos-művészeti fórumot teremteni az Újvidéki Egyetem hallgatói számára, a magyar nyelv közéleti színtereinek bővítése a vajdasági felsőoktatásban és tudományosságban, az Újvidéki Egyetemnek mint többnyelvű egyetemi modellnek a fejlesztése, a vajdasági magyar elitképzés tervszerűsítése, a tudományos igényű, innovatív, értékteremtő tevékenység ösztönzése a felsőoktatásban, a vajdasági magyar közösség iskolázottsági szinjének növelése, képzési és önképzési lehetőségeinek bővítése, a fiatal szakemberek társadalmi érvényesülésének, a minőségvédelem biztosításának elősegítése, valamint a vajdasági magyar tudományos és művészeti közélet fellendítése.

    A konferenciára két kategóriában lehet nevezni: az egyikbe az egyetemi hallgatók, mesterhallgatók tartoznak, a másikba pedig a doktoranduszok és a fiatal kutatók (35 éves korig). Mindkét kategóriában szekcióelsőket hirdetnek. A VMTDK szekciói felölelik a tudományok és művészetek minden területét. A hallgatók hat szekcióban mutathatják meg magukat: élő természettudományok, élettelen természettudományok, műszaki tudományok, társadalomtudományok, humán tudományok és művészetek.

    A konferencia nemzetközi, közép-európai jellegű, a Kárpát-medence minden régiójából érkeznek résztvevők. A rendezvény a magyar szaknyelv igényes használatára, közéleti gyakorlására ösztönöz.

    A VMTDK-ra minden vajdasági egyetemi és főiskolai hallgató jelentkezhet olyan diáktudományos/művészeti tevékenységet dokumentáló, magyar nyelvű pályamunkával (dolgozat, előadás, alkotás stb.), amely önálló, saját tudományos kutatásokra, ill. művészeti koncepcióra épül. A VMTDK-ra 35 éven aluli, itthon vagy Magyarországon tanuló vajdasági egyetemi hallgatók és kutatók jelentkezhetnek, de korlátozott számban tudnak fogadni egyetemistákat, doktoranduszokat, 35 éven aluli kutatókat (kb. 50-et) a Kárpát-medence más régióiból is.

    A kuratórium a korábbi VMTDK-kon felmutatott kimagasló tudományos, illetve művészeti eredmények alapján minden évben odaítéli a Kristálygömb Díjat.

    A benevezéshez először is regisztrálni kell a www.vmtdk.edu.rs honlapon, majd egy magyar és angol nyelven megírt féloldalas rezümét kell feltölteni. A rezümék feltöltésének határideje 2016. október 1., a TDK-dolgozatokat pedig október 15-ig kell feltölteni a kialakított profilra.

    Az VMTDK-ról minden bővebb információ megtalálható a konferencia honlapján.

    http://vmtdk.edu.rs/

    Kapcsolat:

    VajdaságiMagyarFelsőoktatásiKollégium

    21000 Novi Sad/Újvidék, Vojvode Mišića 1.

    +381 21 557 237

    +381 63 88 26 36 8

    Ez az email cím védett a spam robotoktól. A megtekintéséhez JavaScript szükséges.

    www.vamafelkol.rs, www.vmtdk.edu.rs

    VajMa

     

  • Megkezdődött a kullancsirtás Szabadkán

    Irtják a kullancsok Szabadkán és környékén. Augusztus 29-e és szeptember 4-e között permettel küzdenek a vérszívók ellen a szakemberek. Ebben az időszakban a méhészeknek 5 kilométerre át kell helyezniük a kaptárakat azoktól a területektől, ahol végzik a kezelést.

    A tavaszi időjárás kedvezett a vérszívók elszaporodásának. A kullancscsípés veszélye nemcsak a természetjárókat fenyegeti, a kis vérszívók ma már a városokban is egyre nagyobb számban fordulnak elő. Szükségessé vált az irtásuk Szabadkán is. Dragan Brkić, technikus, Eko-Dez, Belgrád: „A kezelés a kora reggeli órákban kezdődik, elsősorban annak érdekében, hogy elkerüljük az irritációkat, mivel egy kis csepp is köhögést és tüsszögést vált ki, ezért végezzük kora reggel, hogy ne veszélyeztessük az embereket, akik erre járnak.”

    A vegyszer, amivel végzik az irtást a felhasznált koncentrációban az emberekre nézve nem ártalmas. A méhészeknek viszont elővigyázatosnak kell lenniük. Agárdi József, méhész: „Az utóbbi pár évben a kullancsirtásnál használt szerek valóban ártalmasak a méhek számára. A méhek kétféleképpen tudnak védekezni, az egyik, hogy elvándorolnak arról a helyről, elviszik a méheket, 3-5 kilométer távolságig, a másik meg, hogy becsukják a kaptárakat és a méhek benn maradnak legalább három napig, ez nagyon nehezen kivitelezhető nyáron, amikor aktív élet folyik a kaptárban.”

    Szabadkán kívül még Kelebián és Palicson is végeznek kullancsirtást az illetékesek.

    PannonRTV

  • Felmérés: A szerbiai rendorség korrupt és a politikumot szolgálja

    A szerbiai lakosok a rendorséget korruptnak, a politikum kiszolgálójaként élik meg, és nem úgy, mint amely a polgárokat szolgálja, mutatott rá a belgrádi biztonságpolitikai központ felmérése.

    A kutatást végzo Aurelijka Ðan az N1 hírtelevíziónak elmondta, hogy az eredmények szerint a szerbiai lakosok 44 százaléka nem bízik a rendorségben, 54 százaléka pedig igen.

    A felmérés szerint a lakosok leginkább azt róják fel, hogy a rendorség a politikusok meghosszabbított keze, de korruptnak is tartják a rendoröket, valamint úgy vélik, hogy a rendorségen belüli foglalkoztatás családi és politikai kapcsolatokon keresztül történik.

    Sofija Mandic a belgrádi biztonságpolitikai központ képviseloje hangsúlyozta, hogy ezt a felmérést nemcsak Szerbiában, hanem Bosznia-Hercegovinában, Albániában, Koszovóban és Montenegróban is elvégezték. Az eredmények pedig azt mutatják, hogy az említett országokban is hasonló a helyzet.

    A kutatási eredmények között a legnagyobb különbség Koszovóban és Albániában van, ahol drasztikus mértékben nagyobb azoknak a száma, akik bíznak a rendorökben, Szerbiában és Macedóniában hisznek az emberek legkevésbé a sajtónak, Montenegró polgárai pedig általában megbíznak minden intézményben.

    Mandic érdekességként emelte ki, hogy a régió lakosainak 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bízik a rendorökben, eközben pedig minden második polgár gondolja azt, hogy a rendorök megvesztegethetoek.

    A felmérést áprilisban készítette a belgrádi biztonságpolitikai központ számára az Ipsos, 1000 résztvevovel.

    VajMa

  • Csak eloleg a leszállított napraforgómagért (videó)

    Folyik a napraforgó betakarítása Vajdaságban. A haszonnövényt Szerbiában valamivel több, mint kétszázezer hektáron vetették, a parcelláknak az egyötöde Közép-Bánátban van. A bánáti gazdák átlagos termésre számítanak. A leszállított magért egyelore csak eloleget fizetnek.

    Jó ütemben halad a napraforgó betakarítása Bánátban. A cséplés augusztus huszadika táján kezdodött, ha az idojárás nem szól bele, akkor a következo tíz nap alatt biztonságba kerül a termés nagyja. Zorica Rajacic, szakmunkatárs, Mezogazdasági Szakszolgálat, Nagybecskerek: „A mag nedvessége napról-napra csökken. Azt javasoljuk a termeloknek, hogy nem kell megvárni, hogy a nedvességtartalom hét-nyolc százalékra csökkenjen, amikor a termelok többsége kombájnoztatja a napraforgót, a betakarítást akkor kell elkezdeni, amikor tíz-tizenketto-tizenhárom százalékos a mag nedvességtartalma. Akkor a legkisebb a veszteség.”

    A vidék legnagyobb felvásárlója a nagybecskereki étolajgyár, amely évente 250 ezer tonna nyers napraforgómagot tárol. A cég honlapján közölték, hogy felkészültek a napraforgó átvételére. Ugyanakkor, akár csak a korábbi években, most sem közölték a termény átvételi árát. Ðorde Milutin, gazdálkodó, Torák: „Egyelore kilogrammonkénti harminc dináros eloleget fizetnek, és 32-38 dinár közötti árat emlegetnek. De akármennyit fizetnek, úgy gondolom, hogy nem érdemes tovább beszélni a médiumokban olyan sokat az árakról, amikor úgy látszik, hogy ez az állam tönkre akarja tenni a kisebb termeloket, mert a hangsúlyt a nagyobb termelokre teszi. Egyébként a napraforgó ára tavaly jó volt, 40 dinárt fizettek kilogrammonként.”

    Nem véletlenül van Bánátban a napraforgó a legtöbbet termesztett haszonnövények között. Könnyebben átvészeli az idojárás ingadozását, másrészt, a gyengébb minoségu földben is megterem. Mári Péro, gazdálkodó, Muzslya: „Tavaly szárazság, tavalyelott valahogy termett, azelott is szárazság. Úgyhogy bizonytalan voltam a termelésébe a kukoricának és napraforgóval helyettesítettem. Úgyhogy 25 hektár napraforgó lett vetve az idén. Az idojárás rászolgált. Idoben, április elején elvetettem, úgyhogy várok olyan 2,5-3 tonna hektáronkénti termést.”

    Áprilistól augusztus végéig Közép-Bánátban több mint négyszáz liter eso esett négyzetméterenként. A többévi csapadék-átlag április elseje és október elseje között 240 liter négyzetméterenként. Ennek ellenére a napraforgón nem jelentkeztek nagyobb méretu gomba-betegségek.

    https://www.youtube.com/watch?v=tP_Dmkc6xug

     

     

  • Embercsempészek segítsével próbálják meg felgyorsítani a folyamatot (videó)

    4000 migráns tartózkodik jelenleg Szerbia területén, a legtöbbjük befogadóközpontokban várakozik arra, hogy tovább utazhasson a kiszemelt országok felé. A türelmesebbek kitartóan várnak. Sokan ugyanakkor embercsempészek szolgáltatásaival próbálják meg felgyorsítani a folyamatot, elkerülvén a hivatalos procedúrát.

    Békés volt a helyzet kedden délelott a szerb-magyar határon. A migránsok a napsütéses idojárás elol sátraikba húzódtak be, csak idonként jöttek elo felfrissülni a vízcsapoknál.

    Megközelítoleg 100 migráns várakozik Kelebiánál, a szerb-magyar határon, hogy átjuthasson Magyarországra. Legtöbbjük egyáltalán nem beszéli az angol nyelvet. Azok, akik beszélik, nem hajlandóak kameránk elott beszélni. Kamerán kívül viszont elmondták, hajlandóak bármennyi idot rászánni arra, hogy kivárják a sorukat, hiszen más tervük, más opciójuk nincs.

    A várakozó migránsok nagy része még iskoláskor elotti gyerek. A helyszínen tartózkodó civil szervezetek folyamatosan követik a bevándorlók egészségügyi állapotát.

    A belgrádi Mohamed Ani hetente négyszer hoz segélycsomagokat a szerb-magyar határhoz Belgrádból. A szír származású férfi elmondta, egyelore nem látja szülohazájában a háborús idoszak végét és igyekszik mindent megtenni, hogy az onnan érkezo menekültek helyzetén könnyítsen. A 484 nevu civil szervezet tagjaként ruhákat, alsónemuket, higiéniai eszközöket, a gyerekeknek pedig játékokat adományoznak.

    Mohamed Ani, Belgrád: „Hogy is ne segítenék, hiszen onnan származom. Szíriában már 6 éve tart az agónia, a gyilkolás, a háború. Tudom, hogy a leggazdagabb arab ország, de mára nyomorrá vált ott az élet.”

    A befogadóközpontokból érkezo migránsok ellátása stabil és biztonságos. Az embercsempészekkel próbálkozó menekültek sorsa ugyanakkor kiszámíthatatlan és veszélyes, mégis sokan döntenek úgy, hogy azt az utat választják – vélik a segélyszervezetek képviseloi.

    https://www.youtube.com/watch?v=sfLueNJsPD8

     

  • Új tejcsarnokkal bovült a szabadkai Ócskapiac (videó)

    Hivatalosan is megnyitották az új tejcsarnokot a szabadkai Ócskapiacon. A kisbajmoki piac zöldséges részében ezentúl biztonságos módon tárolják az élelmiszert a piaci árusok.

    A tejcsarnokban nem csak a tejtermékek kaptak helyet. Vásárolhatunk itt hústermékeket, tésztát, vagy akár süteményt. Egy ilyen tálca fél kilogrammos sütemény például 300 dinárba kerül.

    17 hutoberendezés kapott helyet az új tejcsarnokban. Házi készítésu tejtermékeket is találhatunk ezekben. Egy pohár joghurtot akár 16 dinárért is megvásárolhatunk. Emellett kaphatunk tojást 8 és 10 dinár között, valamint csontos, csont nélküli, illetve töltött húsféléket. A csarnokot Branislav Joka a szabadkai Tržnica Rt. igazgatója és Bogdan Laban, Szabadka polgármestere adta át.

    Branislav Joka, igazgató, Tržnica Rt., Szabadka:  „Ezzel a projekttel a bérloinknek lehetové tettük, hogy a termékeiket összhangban az élelmiszer-biztonsági törvénnyel helyezzék el. A lakosainknak és a kisbajmoki kereskedelmi központ vásárlóinak pedig lehetové tettük, hogy a termékeket és a könnyen romló élelmiszereket teljesen biztonságos módon vásárolják meg.”

    Bogdan Laban, Szabadka polgármestere a megnyitón elmondta, 25 új asztalt is elhelyeztek a gyümölcsök és a zöldségek számára.

    Bogdan Laban, polgármester, Szabadka: „A kisbajmoki kettes csarnok hozzáépítése, az új fedett rész kiépítése, amelynek az értéke mintegy 11,5 millió dinár, megmutatja, hogy gondoskodunk az ügyfelekrol, a szolgáltatás minoségérol, és hogy van mit megmutatnunk a lakosainknak.”

    A munkálatok mintegy három hónapon át tartottak. A Tržnica Rt.-hez tartozik még a sándori és a palicsi piac is, utóbbi helyen várhatók a következo felújítások.

    https://www.youtube.com/watch?v=XKG1BDkVBR0

     

     

  • Bácskossuthfalva támogatja a felsooktatásban tanulókat

    Pályázatot hirdet diákok támogatására Bácskossuthfalva Helyi Közösség Tanácsa a most kezdodo tanévre. Az egyetemi elokészíton tanulók, elsoéves foiskolások és egyetemisták jelentkezhetnek. A pályázaton azok a szerb állampolgárok vehetnek részt, akik legalább 5 éve Bácskossuthfalván élnek. A kérelemhez kérvényt, rövid önéletrajzot, a személyi igazolvány fénymásolatát és igazolást kell csatolni arról, hogy rendes hallgatója egy adott oktatási intézménynek. A jelentkezés határideje október 31-e 12 óra. Túljelentkezés esetén a belföldön tanulók élveznek elonyt.

     

     

     

     

    BÁCSKOSSUTHFALVA HELYI KÖZÖSSÉG TANÁCSA

     

    2016. AUGUSZTUS 25-ÉN TARTOTT

    ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATA ALAPJÁN

    PÁLYÁZATOT

    HIRDET ÖSZTÖNDÍJ ODAÍTÉLÉSÉRE A 2016/2017 –OS TANÉVBEN

    EGYETEMI ELŐKÉSZITŐN TANULÓK, ELSŐÉVES FŐISKOLÁSOK ÉS ELSŐÉVES EGYETEMISTÁK RÉSZÉRE

    ÖSZTÖNDÍJRA PÁLYÁZHATNAK:

    BÁCSKOSSUTHFALVÁN LEGALÁBB 5 (ÖT) ÉVE ITT ÉLŐ LAKOSOK, SZERBIA ÁLLAMPOLGÁRAI

    A KÉRELEMHEZ MELLÉKELNI KELL:

    1. KÉRVÉNYT 

    2. RÖVID ÖNÉLETRAJZOT 

    3. IGAZOLÁST, HOGY RENDES HALLGATÓJA FŐISKOLÁNAK, 

    EGYETEMI ELŐKÉSZITŐNEK VAGY EGYETEMNEK 

    4. A KÉRELMEZŐ SZEMÉLYI IGAZOLVÁNYÁNAK FÉNYMÁSOLATÁT

    A KÉRVÉNY ÁTADÁSÁNAK HATÁRIDEJE

    2016. október 31. 12:00 ÓRA

    TÚLJELENTKEZÉS ESETÉN ELŐNYT ÉLVEZNEK A BELFÖLDÖN TANULÓK.

    A HATÁRIDŐN TÚL, ILLETVE HIÁNYOSAN ÁTADOTT KÉRVÉNYEKET NEM VESSZÜK FIGYELEMBE!

     

    ----------------------------------------------------------------------------

     

    SAVET MESNE ZAJEDNICE STARA MORAVICA

    NA SVOJOJ SEDNICI 25. AVGUSTA 2016. g.

    DONEO ODLUKU ZA

    KONKURS

    O DODELI STIPENDIJE ZA STUDENTE VIŠIH ŠKOLA I FAKULTETA

    KOJI UPISUJU PRVU GODINU ZA 2016/2017 ŠKOLSKU GODINU

    ZA DODELU STIPENDIJE MOGU KONKURISATI:

    STANOVNICI STARE MORAVICE KOJI BAREM 5 (PET) GODINA STANUJU I IMAJU STALNO 

    PREBIVALIŠTE U STAROJ MORAVICI I DA SU DRŽAVLJANI SRBIJE

    UZ KONKURSNU DOKUMENTACIJU SE PRIKLJUČUJE:

    1. MOLBA 

    2. KRATAK ŽIVOPIS 

    3. POTVRDA DA JE REDOVAN STUDENT FAKULTETA ILI VIŠE ŠKOLE 

    4. FOTOKOPIJA LIČNE KARTE

    MOLBA SE PREDAJE U KANCELARIJI MESNE ZAJEDNICE

    STARE MORAVICE NAJKASNIJE DO 31. OKTOBRA 2016.g. DO 12:00 ČASOVA

    U SLUČAJU DA VIŠE KANDIDATA KONKURIŠE, 

    IMAĆE PREDNOST ONI UČENICI KOJI POHAĐAJU ŠKOLU U SRBIJI.

    NEPOTPUNE I NEBLAGOVREMENE PREDATE MOLBE NEĆEMO UZETI U RAZMATRANJE!

     

  • Meddig lesz még olcsó villanyenergiánk?

    A Szerbiai Villanygazdaság monopóliuma

    A szerbiai polgároknak és cégeknek mintegy 20 milliárd dináros áramdíj tartozásuk van. Az év eleje óta azonban a megfizettetés hatékonyabban működik, elsősorban a háztartások kapcsán, amelyek mintegy 12 és fél milliárd dinárral tartoznak a Szerbiai Villanygazdaságnak.

    Megállapítható egyébként, hogy a Szerbiai Villanygazdaságnak továbbra sincs konkurenciája. Erre utal ugyanis az a kimutatás, mely szerint a szerbiai energiapiacon 56 vállalat végezhet áramszolgáltatást, ennek ellenére azonban a Szerbiai Villanygazdaság ügyfele maradt az országban minden háztartás és a vállalatoknak a 96 százaléka – adta hírül a Szerbiai Rádió és Televízió.

    Négy év telt el azóta, hogy más áramszolgáltatók is közvetíthetik az elektromos energiát a vállalatoknak, és 2 éve ugyanez vonatkozik a háztartásoknak történő áramszolgáltatásra is. Azonban továbbra is a Szerbiai Villanygazdaság uralja a piacot, mert szinte egyik más áramszolgáltató sem tud kedvezőbb árat ajánlani az elektromos energiáért, mint az állami vállalat.

    Egyes gazdasági elemzők arra mutatnak rá, hogy a Szerbiai Villanygazdaság, mint állami vállalat, mesterségesen tartja a reális ár alatt az elektromos energia díjszabását, és hogy ez nem tarthat még sokáig.

    Dragan Šaganović, a Közgazdasági Intézet vezérigazgatója szerint ez a vállalat a szerbiai gazdaság legnagyobb támogatója, hiszen 2001 óta évente körülbelül 1 milliárd eurót veszít amiatt, hogy Szerbiában alacsonyabb az elektromos energiai díjszabása, mint a régió országaiban.

    Magyar Szó online

  • Miért nem büntethetők Szerbiában a politikusok?

    A szerbiai bíróságok, finoman fogalmazva, elnézőek a törvényszegő politikusokkal szemben.

    Az ellenük indított eljárások legnagyobb részéből nem lesz semmi, mert mire sorra kerülnének, elévül az ügy, de az is lehet, hogy amennyiben az eljárás elindul, egy “ejnye-bejnyével”, vagyis figyelmeztetéssel, netalán az előirányzottál alacsonyabb vagy a szintet éppen elérő pénzbüntetéssel zárul az ügy.

    A Korrupcióellenes Ügynökség által indított feljelentések következtében még egyetlen szerbiai politikust nem vontak felelősségre, annak ellenére, hogy az elmúlt néhány évben harmincnál is több bűnvádi feljelentést tettek jövedelem eltitkolása vagy be nem jelentett jövedelem miatt. Eddig egyetlen olyan eset sem ismeretes, amely ítélettel zárult volna.

    Pedig az elsők között az ügynökség a Liberális Demokrata Párt (LDP) vezetőjét, Čedomir Jovanovićot jelentette fel, valamint az szocialisták nagyhatalmú tisztségviselőjét, a tisztségeket halmozó Dušan Bajatovićot, de eddig minden vádat elvetettek ellenük.

    Bajatović egyezséget kötött az ügyészséggel, ennek értelmében 200 ezer dinárt fizetett be jótékonysági célokra, amivel automatikusan törlődött a bűnössége. Elvetette a bíróság a Jelena Trivan elleni feljelentést is, ő most a Hivatalos Közlöny (Službeni glasnik) közvállalat igazgatója, aki az ügynökség megítélése szerint ugyancsak pontatlan adatokkal szolgált vagyonának bejelentésekor.

    Jelen pillanatban eljárás folyik a Demokrata Párt (DS) korábbi rangos tisztségviselője, Dragana Šutanovac ellen, aki nem jelentette be néhány vállalkozását, Veroljub Stevanović, Kragujevac korábbi polgármestere, továbbá Goran Ješić, a DS képviselője ellen. Slavica Đukić Dejanović korábbi miniszter ellen jelen pillanatban a bizonyítása eljárás folyik annak érdekében, hogy megállapítsák, van-e olyan vagyona, amit nem jelentett be.

    A hiavatalos adatok szerint a Korrupcióellenes Ügynökség eddig 37 feljelentést tett, ebből három esetben felmentő ítélet született. Öt esetben eljárás indult, 19 esetben pedig folyamatban van az eljárás, míg nyolc ízben elutasították a feljelentést.

    A Korrupcióellenes Ügynökség 2013 áprilisa és 2016 jnauárja között 1499 eljárást indított, de elévülés miatt mindössze 433 szabálysértési feljelentést tettek meg. Az eredmények lesújtóak.

    A szabálysértési bíróság első fokon eddig mindössze 210 esetben hozott ítéletet. Két tisztségviselőt felmentettek a vádak alól, 60-at figyelmeztetésben részesítettek, míg 50 tisztségviselő a törvényes minimum (50.000 dinár) alatti büntetést kapott, 89 esetben szabták ki a törvényes minimumot, s mindössze kilencen vannak azok, akiket ennél magasabb büntetéssel sújtottak. Érdekességként jegyezzük meg, hogy az elsőfokú ítélet ellen 60 tisztségviselő fellebezett, s 34 esetben ezt indokoltnak is tartotta a bíróság. 44 esetben viszont megszüntették az eljárást az ügy elévülése miatt.

    Másodfokon a bíróságok három figyelmeztetést “osztottak ki”, valamint 10 minimális pénzbüntetést és öt, a törvényes minimumot meghaladó pénzbüntetést. (Blic,VajMa)

     

  • Vigyázzon, terjednek a csaló álláshirdetések

    Mostanában újra egyre több átverős álláshirdetéssel lehet találkozni. Olyanok is vannak, amelyekből rendőrségi ügy lett, és ki tudja, hányan nem fordultak még a hatósághoz. A Faktor utánajárt, hogy az álláskereső oldalak mit tudnak az ilyesmi ellen tenni.

    A rendőrök arra figyelmeztetnek, hogy egy népszerű internetes álláskereső oldalon ismeretlenek jól fizető munkalehetőséget kínáltak, de az egész átverés volt. A pályázók csak úgy kaphatták volna meg az állást, ha előtte egy tanfolyamot elvégeznek. Ennek a díját - hetvenezer forintot - előre el kellett utalni egy megadott bankszámlaszámra.

    Az utalás után a munkakeresők jelentkeztek a képzés helyszínén, de ott kiderült, hogy nincs is semmiféle oktatás. Ezt követően hiába próbálták meg felvenni a kapcsolatot a hirdetővel, már nem lehetett elérni.

    EZT IS AJÁNLJUK:

    Akik jelentkeztek, feljelentést tettek a rendőrségen. A Szolnoki Rendőrkapitányság pedig csalás miatt indított nyomozást az ügyben.

    A rendőrök arra figyelmeztetnek, hogy attól még, hogy jónak tűnik egy állás, nem szabad óvatlanul dönteni, hiszen átverés is lehet. A tanfolyamos trükk pedig már ősrégi, korábban is volt már rá példa az ország különböző részein, hogy így csaltak ki pénzt az álláskeresőktől.

    A Faktor az ügy kapcsán megkérdezte a nagyobb álláskereső oldalakat, hogy ők tudnak-e védekezni az ilyen hirdetések ellen, ki tudják-e zárni azokat.

    Az átverésekről a Jobinfo.hu arról tájékoztatott minket, hogy a portál alapvetően állás aggregátor oldal, de kizárólag szerződött partnerek álláshirdetéseit veszik át. Közülük is kizárólag a komoly piaci szereplőkkel vannak szerződésben, és minden esetben fizetni kell a hirdetés feladásáért (Profession, Cvonline, Jobline, Workania, Monster) - mondta el a Faktornak Kristók Balázs cégvezető.

    Ezeknek a hirdetéseknek a valóságtartalmát nem tudják ellenőrizni, mert az átvétel és a kategorizálás automata rendszerrel történik. Vagyis nincs kézi ellenőrzés, sőt Kristók Balázs szerint a partner oldalak sem tudják ezt megtenni, mert fizikailag lehetetlen több ezer hirdetés valóságtartalmát ellenőrizni.

    Hozzátette, hogy az üzletszabályzat szerint a hirdetésben elhelyezett tartalomért a felelősség a hirdetés feladóját terheli. A lényeg tehát: az álláskeresőnek nagyon szemfülesnek kell lennie.

    A közvetlenül náluk feladott állások hirdetői cégként rendelik meg a hirdetéseket és átutalással fizetik ki a hirdetésfeladás díját. Tehát ha bármiféle visszaélés miatt eljárás indulna, akkor a náluk feladott hirdetések esetén tudnak segíteni a hatóságoknak - tájékoztatott a cégvezető.

    Kristók Balázs végül hozzátette a visszaélésekről szólva, hogy 2-3 éve, és még régebben - jellemzően ingyenes apróhirdetési oldalon (expressz.hu, olx.hu) feladott, és külföldi munkát ígérő álláshirdetéseknél fordult elő, hogy visszaélés, vagy csalás áldozatává váltak a gyanútlan jelentkezők.

    Ezek aztán rendőrségi üggyé váltak, de semelyiket sem közvetlenül a Jobinfo.hu oldalon adták fel, kizárólag apróhirdetési oldalakról jött problémás hirdetés.

    Ezekkel a cégekkel már nem működnek együtt, de olyan oldalak is vannak, amelyek azóta megszűntek vagy felvásárolták őket.

    A Job.hu-t is megkérdeztük az álláshirdetések kiválogatásáról. Ők elmondták, hogy nem szűrik az álláshirdetéseket, hiszen azokat nem a hirdetők, hanem az oldal munkatársai töltik fel. Kizárólag szerződéses megbízóik hirdetéseit teszik közzé. A Workania munkatársai pedig arról tájékoztattak minket, hogy minden céget és álláshirdetést leellenőriznek.

    Az ügyben a Profession.hu-t is kerestük, amint válaszolnak, azt is közöljük.

    http://faktor.hu/

  • Új felszerelést kap a topolyai, a csókai, a péterrévei és a magyarkanizsai egészségházat

    Új felszereléshez jut a topolyai, a csókai, a péterrévei és a magyarkanizsai egészségház a Tartományi Nagyberuházási Igazgatóság pályázatának köszönhetően. Topolya egy korszerű ultrahang készüléket kap, amelynek értéke meghaladja a 4 millió 400 ezer dinárt.

    Csókán a radiológiai diagnosztikai osztály felszerelését újítják fel 3,6 millió dinárból. Péterréve új mentőautóhoz jut. A korábbi ultrahang készülékkel együtt a tartomány idén több mint 7 millió 800 ezer dinárt ruházott be az egészségház korszerűsítésére.

    Magyarkanizsán a fogorvosi szolgálatot egy csaknem 5 millió 300 ezer dinár értékű RTG készülékkel újítják fel. A tartomány célja, hogy a lakosainak egyenlő feltételeket biztosítson a kezelésre és a minőséges egészségügyi ellátásra. Az elmúlt hónapokban a Tartományi Nagyberuházási Igazgatóság a zentai, a kishegyesi és az újvidéki egészségházak korszerűsítésére fordított jelentős összegeket.

    Pannon RTV

  • Mennyibe kerül az iskolakezdés?

    Üres pénztárcával kezdhetik a szülők az iskolát. A táskák ára átlagosan 4 ezer dinár, a belevaló pedig további ezresek kiadását jelenti. A Magyar Nemzeti Tanács tanfelszerelés csomaggal próbálja tehermentesíteni az elsőbe induló gyerekek szüleit.

    Munkafüzetek, ceruzák, tollak – ezek csak a legfontosabb kellékek az iskolakezdésre. Angelikáék több ezer dinárt hagytak a boltban csak az alapfelszerelésért. Elmondták, hogy közel 4000 dinárt fizettek a füzetekért, borítókért és a apó kis dolgokért.

    Dubravkának három gyereke van. Ő sem tud új iskolatáskákra költeni. Ez a három gyereknek legalább 12 ezer dinárba kerülne.

    .Dubravka: „Mindenképp megint ledobják az iskola mellé, a pad alá, szóval szerintem ennek az árán meg lehet vásárolni azokat a dolgokat, amikre szükség van.”

    Ez a táska minden követelménynek megfelel. Jól tartja a hátat és mivel masszív a füzeteket is könnyebb belepakolni. Ára azonban 6 ezer dinár. Ezt a legtöbb szülő nem tudja megfizetni. Vannak, akik nem tudják elkerülni az iskolatáska vásárlást. Ők a leárazott termékeket keresik. Ezek 2 ezer és 4 ezer dinár közötti áron kaphatóak a szabadkai üzletekben. A táskába való kellékek sem pénztárcakímélők.

    Dijana Radić: „10 ezer dináron felül lesz biztos, mivel már negyedik osztályba megyünk. Az iskolatáskát már elkészítettük, de a tanfelszerelést még nem.”

    A Magyar Nemzeti Tanács a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával idén is beiskolázási csomagok ajándékozásával próbálja csökkenteni a szülők kiadásait. Minden magyar osztályba iratkozó elsősnek jár a támogatás. Ebben a táska kivételével minden benne van, ami az iskolakezdéshez szükséges. A beiskolázási csomagot szeptember első napjaiban minden kisdiák a saját iskolájában kapja meg.

    PannonRTV

  • Szerbiában csak minden 18. cég termelő vállalat

    Szerbiában csak minden 18. cég termelő vállalat, annak ellenére, hogy a szerb kormány háromszor annyi pénzt fordított a termeléshez szükséges új felszerelés és berendezés beszerzésének támogatására 2015-ben, mint korábban. Virágoznak viszont a szolgáltatást nyújtó cégek, különösen a fogadóirodák, az éttermek, a fodrász- és más kozmetikai szalonok. Szakértők szerint a termelő vállalatok kis számának az egyik legfőbb oka az áru iránti csekély kereslet. A szerb állam 2016-ot a vállalkozások évének nyilvánította, és 33 különböző programot indított, hogy ösztönözze a termelő cégek létrehozását és megerősödését. Szerbiában jelenleg 92 ezer gazdasági társaság van nyilvántartva, és ebből valamivel több mint 5 ezer foglalkozik termeléssel. (Tanjug)

     

  • MERKEL: SENKI NEM ÚSSZA MEG A MUSZLIM BETELEPÍTÉST

    Bár a német választók fele már nem szeretné újra Angela Merkelt kancellárnak, ő kitart menekültpolitikája és a migránsok elosztása mellett.

    Pedig a CDU vezetője már nemcsak a V4-ektől kapott kritikát, hanem Ausztriától is. Bár Kern osztrák kancellár később támogatásáról biztosította Merkelt, de védelmi minisztere a minap keményen bírálta migránspolitikáját. „Felelőtlenség volt a német kancellár részéről, hogy a több százezer menekült érkezésére reagálva azt mondta: „Wir schaffen das”, vagyis „sikerülni fog” – nyilatkozta a Kronen Zeitungnak adott interjúban Hans Peter Doskozil.

    Merkel azonban bekeményített. Az ARD televíziónak egyenesen azt mondta, hogy „Az nem fog menni, hogy egyes országok kijelentik, hogy egyáltalán nem akarunk muszlimokat az országunkban. Függetlenül attól, hogy az humanitárius szempontból szükséges-e vagy sem.”

    Magyarul: minden EU-ország kap muszlim bevándorlókat, és kész. A kijelentés jól mutatja, hogy Merkel egyrészt már nem a menekültek befogadására helyezi a hangsúlyt, hanem a muzulmán betelepítésre, másrészt nem hajlandó kompromisszumot kötni a kvóta tekintetében.

    Épp ezt a merkeli akaratátvitelt jellemzi Bassam Tibi iszlám társadalomtudós a svájci Basler Zeitungban: „Ez az NDK egypárti diktatúrájában szocializálódott kulturprotestáns tiszteletes lánya ma katasztrofális módon „nyugattalanítja” Németországot.” Őt nem érdekli a tömegek véleménye. A németek tömegek magukat megadva követik Merkel „sikerülni fog” szlogenjét annak ellenére, hogy azzal nem értenek egyet. A „mi” alatt Merkel minden németet ért, és aki attól eltér, az „jobboldali populista”.

    http://magyaridok.hu/

  • Nagy változás jöhet a külföldön munkát kereső magyarok életében

    A kivándorlás marad, a célország azonban lassan megváltozik - a Brexitnek köszönhetően ugyanis egyre kevesebb magyar fog az Egyesült Királyságban munkát vállalni. Aki viszont külföldre akar menni, azt a britek EU-s kilépése sem fogja visszatartani, csak olyan országot választanak, amelyben biztosabbnak és gazdaságosabbnak tűnik a jövőjük.

    "A Brexit-népszavazás után volt némi bizonytalanság, és átmenetileg csökkent a kivándorlók száma Magyarországról Nagy-Britanniába, mostanra azonban minden visszaállt a rendes kerékvágásba" – mondta a Világgazdaságnak a külföldi munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Euwork ügyvezetője, Tanay Marcell.

    EZT IS AJÁNLJUK:

    Ez azonban már nem sokáig marad így, ugyanis a közelgő EU-s kilépés hatására már most romlik a brit gazdasági helyzet, és a font is gyengül. Ez a magyar munkavállalók számára azt jelenti, hogy bár ugyanannyit dolgoznak, mint korábban, kevesebbet érő pénzösszeget tudnak hazaküldeni a családjuknak. A statisztikák alapján ugyanis a kivándorló magyarok többsége nem örökre költözik ki, hanem csak pár évig vállalnak külföldön munkát a jobb kereset reményében. Emiatt pedig az Egyesült Királyság egyre hátrébb kerül a célországok listáján. Tanay szerint azok, akik az angol mellett más nyelvet is jól beszélnek, már most azon gondolkodnak, hogy más országot választanak Nagy-Britannia helyett.

    Ezt igazolja a 22 éves Bea példája is: ő Budapesten tanul vendéglátást, angolul felsőfokon, franciául pedig közel középfokon beszél. Már régóta azt tervezi, hogy a diplomája megszerzése után külföldön vállal munkát – eddig egyértelműen az Egyesült Királyságban gondolkodott.

    „Már elbizonytalanodtam. Nem vagyok biztos, hogy tényleg Angliába kéne mennem, Franciaország vagy éppen Belgium sokkal biztosabbnak tűnik. Most ráfekszem a franciára, van még pár évem a döntésig, de a Brexit miatt szerintem aki megteheti, kétszer is meggondolja, hogy érdemes-e Angliát választani, ha van más lehetőség.”

    - mesélte lapunknak.

    Ha a hazautalt összeg értékét nézzük, akkor az Egyesült Királyságot már most megelőzik olyan országok, mint Németország, az Amerikai Egyesült Államok vagy éppen Kanada. Utóbbi két ország mellett szólhat az angol nyelv, viszont egy magyar munkavállalónak még mindig könnyebb EU-s tagállamban elhelyezkednie. A trendváltozáshoz tehát nem csak az kell, hogy az Egyesült Királyság kilépjen az EU-ból, hanem új nyelvet is meg kell tanulniuk a külföldre vágyóknak.

    Meggondolták magukat a britek

    Ugyan a Brexit-pártiak egyik fő kilépési érve a külföldi munkavállalók beáramlási hullámának lassítása volt, mostanra kiderült, hogy a britek mégis azt szeretnék, ha a szigetországban élő EU-s állampolgárok a kilépés után is az országban maradnának. A British Future független cég közvélemény-kutatása alapján a legtöbb brit azt szeretné, ha a magasan képzett külföldi munkaerő továbbra is az ő országukba költözne, és az eddig letelepedett munkavállalók nem hagynák el az Egyesült Királyságot.

    Jelenleg közel 3 millió EU-s állampolgár dolgozik a szigetországban, ebből közel százezren magyarok.

     

  • Mirović: Szeptembertől működésbe lép a Kamenica 2

    ÚJVIDÉK, BELGRÁD - Igor Mirović vajdasági kormányfő úgy nyilatkozott, hogy tisztségre lépése után a legnagyobb gondot a korábbi hatalom által felhalmozott többmilliárd dináros adósság okozta neki.

    kamenica dva institut

    A Politika mai számának adott interjúban elmondta azt is, hogy bizonyos projektumokra többet költöttek a tervezettnél, és ezek között a Kamenica 2-es kórházat említette. Azt ígérte, hogy ez a létesítmény a jövő hónap közepétől már teljes kapacitással fog működni.

    Mirović azt szeretné, ha a jövőben a nagyberuházásokat közösen pénzelné a köztársaság, a tartomány és az önkormányzatok.

    Bejelentette, hogy a közeljövőben megkezdődik a Vajdasági RTV új székházának építése, amit Aleksandar Vučić miniszterelnök is támogat. Számít azoknak a régióbeli országoknak a segítségére is, amelyek nyelvén a vajdasági közmédia a műsorait sugározza.

    Forrás: Politika, Tanjug-RTV

  • Állásbörzét tartott Szabadkán a Man at Work

    Szakmunkásokat és betanított munkásokat keresnek

    Állásbörzét tartott hétfőn Szabadkán az elsősorban munkaerő-kölcsönzéssel és munkaerő-közvetítéssel foglalkozó magyarországi Man at Work Humánszolgáltató és Személyzeti Tanácsadó Kft. A cég Magyarország észak-dunántúli régióiban kínál munkalehetőséget a szerbiai munkavállalóknak kedvező feltételek mellett.

    Gyöngyösi Zsolt, a cég szabadkai irodájának vezetője elmondta, úgy mérték fel, hogy Magyarországon nagy a munkaerőhiány, ezért munkavállalók toborzása céljából megjelentek Szerbiában is. A Szerbiában bejegyzett cég irodája Szabadkán, az Arsenije Čarnojević utca 10-es szám alatt várja az érdeklődőket munkanapokon 10 és 17 óra között.

    Ami a felkínált munkahelyeket illeti, alapfeltétel a középfokú magyar nyelvtudás. Papírral igazolni ezt nem szükséges, a lényeg, hogy a majdani munkavállaló megértse a munkahelyi leírásokat és útbaigazításokat. A kettős állampolgárság megléte sem kötelező feltétel, első körben a vajdasági magyarokat várják, de később a magyarul beszélő nem magyar nemzetiségű munkavállalók felé is nyitnak.

    A Man at Work az Észak-Dunántúlon, tehát Budapesttől Győrig és a Balaton északi partjáig terjedő térségre toboroz munkaerőt, onnan érkezett az az öt vállalat is, amelyek a szabadkai állásbörzén jelen voltak. Gyöngyösi elmondta, az első busz már megérkezett a munkaadóhoz, az emberek elégedettek a szállással, a feltételekkel, nincs csalódott munkatárs közöttük. Minden esetben legálisan bejelentett magyarországi munkahelyekről van szó, amelyekkel ugyanazok a kedvezmények járnak, mint az ottani munkavállalóknak, tehát 13. havi fizetés, cafeteria, illetve augusztusban beiskolázási segély is.

    Gyöngyösi elmondta, első körben a cég szabadkai irodájában sokakkal már lefolytatta a személyes interjút is, aminek célja a nyelvtudás felmérése, de voltak olyanok is, akik a hétfői állásbörzén jelentek meg első alkalommal. A szóbeli bemutatkozást követően egy tesztet kell kitölteni, amellyel a képességeket mérik fel, ebben van matematika, kombinatorika, kézügyesség és hasonlók. A cégek hoztak magukkal munkadarabokat, hogy az emberek szembesüljenek vele, hogy mivel is kell majd foglalkozniuk, illetve munkaruhákat is, amelyekben a munkavégzés zajlik, ugyanis a legtöbb esetben ezt is a cég biztosítja.

    A magyarországi cégek a Man at Work Kft.-n keresztül több ezer munkavállalót keresnek. Ha elfogynak a magyarul tudó személyek, akkor Szerbia délebbi régióiban folytatják a toborzást, ahol már nem lesz kritérium a magyar nyelvtudás. Ebben a fázisban már a korábban elhelyezkedett magyar nyelvtudással rendelkező személyek csoportvezetőkké léphetnek majd elő, ők taníthatják be a később jelentkezőket.

    Ami a bérezést illeti, a kezdő fizetés nettó 110 ezer forint, az első hónap után azonban teljesítménybért fizetnek, ami 140-150 ezer forint is lehet. A Man at Work közvetítői díjat nem kér, a munkavállalók a bérezésen felül ingyenes szállást kapnak, illetve kéthavonta egyszer ingyen hazautazhatnak, de a szállás és a cég közötti utaztatás is ingyenes.

    Ottó Csaba, a Man at Work ügyvezető igazgatója elmondta, elsősorban betanított munkásokat és szakmunkásokat keresnek, ezek iránt van igény. A későbbiekben törekedni fognak rá, hogy magasabb kvalitású munkákat is kínáljanak, de azok gyakorisága minden bizonnyal kisebb lesz. A munkavállalóknak az iskolai végzettségről szóló dokumentumaikat kell magukkal vinniük, a részleteket a cég intézi a munkaszerződés aláírásakor.

    A Man at Work Kft. jelenleg 1500 munkavállalóval Veszprém megye második legnagyobb munkáltatója. A cég 18 éve foglalkozik munkaközvetítéssel, idén lépett be a szerbiai munkaerőpiacra.

    Basity Gréta,VajMa.info

  • Szeptember 20-a előtt átutalják a tartozást a tanügyi dolgozóknak

    Sokkal korábban, mint a szakszervezetek által meghatározott szeptember 20-ai határidő, vagyis már ezen a héten, de legkésőbb a jövő hét elején átutalják a pedagógusok számlájára a hiányzó összegeket – így határozott a szerb kormány mai, rendkívüli ülésén.

    A tanügyeseknek összesen 416 millió dinár jár amiatt, hogy hibásan számolták el nekik az éves szabadságuk idejére járó pénzt. Tavaly 5 és félezer dinárral, 2013-ban és 2014-ben pedig évenként 3 és félezer dinárral kaptak kevesebbet. A szakszervezetek szeptember 20-ig vártak volna a kifizetésre. Ha addig sem nem kapták volna meg a jussukat, figyelmeztető sztrájkba léptek volna. (Tanjug)

    Figyelmeztető munkabeszüntetésre készülnek a pedagógusok

    Figyelmeztető munkabeszüntetést helyezett kilátásba a három legnagyobb reprezentatív pedagógus-szakszervezet Szerbiában. Azt szeretnék, hogy az évi szabadságra járó, hibásan elszámolt juttatásuk miatt keletkezett különbséget kifizetnék nekik szeptember 20-ig.

    Ha addig nem kapják meg a hiányzó összegeket, akkor sztrájkolni fognak. Tavaly 5 és félezer dinárral, 2013-ban és 2014-ben pedig évenként 3 és félezer dinárral kaptak kevesebbet a tanügyesek, mert az elszámolásnál nem az éves, hanem a háromhavi átlagjövedelmüket vették alapul.

    A szakszervezetek szerint bár az állam elismerte a hibát, a pedagógusok máig nem kapták meg azt, ami nekik jár. (RTS, Tanjug)

    PannonRTV

  • Lehet nevezni a topolyai nemzetközi kutyakiállításra

    A XI. CACIB Topolya nemzetközi kutyakiállítást október 2-án tartják meg Topolyán. Már lehet nevezni. A hazai és külföldi nevezések már folyamatosan érkeznek. A szervezők ebben az évben is több száz tenyésztő részvételére számítanak. Mezei István, a Topolyai Kinológiai Egyesület elnöke elmondta, hogy tavaly, a jubiláris tizedik topolyai nemzetközi kutyakiállításon huszonegy ország több mint háromszáz kiállítója jelent meg ebeivel. A nemzetközi küllembírók több mint 120 fajtát osztályoztak le a topolyai vásártéren. Eredetileg több mint 500 ebet neveztek, de a migránsválság miatt a határátkelőkön kialakult helyzet miatt az utolsó pillanatokban sokan lemondták a részvételt. Mezei elmondta, hogy korábban voltak olyan kiállítások, melyeken az ezret is elérte a kiállított egyedek száma.

    Idén tíz nemzetközi küllembíró osztályozza az ebeket. Minden FCI csoportban győztest avatnak, de különböző kategóriákban is eredményt hirdetnek. A kiállítás abszolút győztese, a legszebb páros, a legszebb fiatal felvezető, a legeredményesebb tenyésztői csoport, és a „Best in Show” titulust is odaítélik. A tavalyi kiállítás legszebb kutyája egy orosz fekete terrier lett, a szlovákiai Bocskoros Pável tenyészetének büszkesége. Az egyesület elnöke szerint a kutyatenyésztés kisebb válságon ment át az utóbbi években. Az ebek tartása viszont töretlen népszerűségnek örvend, csak a törzskönyvezést mulasztják el sokan. Az elnök elmondása szerint az országos szövetség ebben szeretett volna segíteni azzal, hogy a korábbi három hónaposról egyéves korhatárig tolta ki a törzskönyveztethetőség határát. A nagytestű kutyák után az elnök szerint most az ölebek a népszerűbbek. Elmondta még, hogy a topolyai kutyakiállítást az önkormányzat, a Szerbiai Kinológiai Szövetség és a Sat-Trakt cég támogatja. Az idei kiállításon is nemzetközileg ismert és elismert küllembírók osztályozzák majd az ebeket: a német Falk Siewert, a litvániai Ligita Zake, a horvát Dubravka Reicher és az ukrajnai Tarr Krisztina mellett Orcsik István, Nagy István, Nenad Marić szerbiai küllembírók.

    A kiállítás másik szervezője, Paróci Pál nemzetközi küllembíró, a topolyai egyesület elnökségi tagja elmondta, hogy a kutyatenyésztésben is ugyanolyan oszcillációkat lehet tapasztalni, mint az állattenyésztés más ágazataiban. Amíg néhány évtizeddel ezelőtt még nagyon sokan foglalkoztak ezzel a tevékenységgel, a kínálat az utóbbi években meghaladta a keresletet, aminek következtében sokan felhagytak a kutyatartással. A törpe spiccek és a francia bulldog a keresett fajta most, nemrég pedig a mopsz volt a sláger. Paróci szerint a topolyai kiállítás ezúttal is színvonalasnak ígérkezik, érdemes lesz majd október 2-án kilátogatni a topolyai vásártérre. Online nevezés a következő linken lehetséges: http://pcele.in.rs/prijave/btopola

    A nevezést elfogadják a Ez az email cím védett a spam robotoktól. A megtekintéséhez JavaScript szükséges. e-mail-címen is.Tóth Péter(VajMa)

     

  • Topolyán rendezték az országos motocross-bajnokság negyedik futamát (videó)

    Országos motocross versenyt tartottak ma Topolyán. 65 és 450 köbcenti között szinte minden versenymotor megtalálható volt a pályán. Aki egyszer megszagolja a benzingőzt, az többé nem tud leszokni róla – állítják a versenyzők.

    Látványos ugratások, gyors kanyarbevételek – igazi attrakciódús motocrossversenyt láthatott a közönség Topolyán.

    Topolyán van Szerbia egyik leggyorsabb pályája. Az előzési lehetőségek adottak. A kanyarok szépen íveltek és biztonságosak, akárcsak az egyenes szakaszok. Vegyelek Dávid, Temerin: „Nekem a topolyai pálya az egyik kedvencem. Itt rengeteget edzek. Az egyik legjobb pályának tartom Szerbiában, ami van.”

    Bukás ritkán, de előfordul. Balassa Lajos, Topolya: „Sajnos volt már több is. A legkomolyabb a csuklótörés volt egy éve a horgosi versenyen.”

    A motorosok között egy 14 éves lány is rótta a köröket, mégpedig egy 85 köbcentis motor hátán. Ezzel azonban korántsem elégszik meg. Cél a 250 köbcentis motorok kategóriája, lehetőleg Európa-szintű versenyeken. Teodora Radojčić, Ruma: „Szeretem az adrenalindús sportokat. Korábban teniszeztem, lovagoltam, de az valahogy mégsem ugyanolyan. Sokkal inkább szeretek szállni, szeretem a gyorsaságot.”

    A szabadkai Saghmeister Richard a 350-es szériamotorjával állt rajthoz komoly esélyekkel. A siker azonban nem csak a versenyzőn múlik, hanem a járgányon is. Saghmeister Richard, Szabadka „Versenyrugók vannak benne, tehát nem egy klasszikus rugó, hanem direkt ilyen terepekre van kitalálva. Utcán nem használható. A gumik szögecsesek, hogy tudjunk kaparni, minél jobban haladni. Utcán nem használható. Nem is lehet leregisztrálni a motort. Hat sebességes. 95-100 kilogramm között van.”

    A versenyterepet a szervezők gondosan előkészítették, szükség szerint locsolták az agyagos pályát, hogy ne poroljon, és hogy a versenyzők gond nélkül száguldozhassanak. Vegyelek Csaba, szervező: „Vannak a 65 köbcentis motorok, vannak a 85 köbcentis motorok. Ezek a fiatal gyerekek. Ezek általában 12-14 éves korukig versenyezhetnek ezekben a kategóriákban. Utána jönnek az MX2-esek, ezek a 250-es kategóriában versenyeznek. Jönnek az MX1-esek. Azok az ún. Király kategória, azok 450 köbös, négyütemű motorok, és van az úgynevezett MX3 és MX Senior, valamint az MXB.”

    Ez volt a szerbiai országos verseny negyedik állomása. Az elmúlt időszakban Horgoson, Čačakon és Kruševacon is összemérték tudásukat a versenyzők. Az összesített eredmény után dől el, hogy ki lesz az országos bajnok.

    https://www.youtube.com/watch?v=HHvSwfVM7X8

     

  • Hagyományos bunyevác ételek fesztiválja Bajmokon

    Szombaton tartották meg a 9. Hagyományos bunyevác ételek fesztiválját Bajmokon a Bunyevác kultúra napjai rendezvény keretében. A fesztivált a helyi bunyevác kultúrközpont szervezete. 35 kiállító 70 régi, már feledésbe merült ételt mutatott be a látogatóknak. Meg lehetett próbálni a hagyományos bunyevác tarhonyát, körömpaprikást, kuglófot és más, a térségre jellemző specialitást. Az eseményt Nyilas Mihály tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy fontos a bunyevác kultúra megtartása, mivel Vajdaság a bunyevácok nélkül nem lenne az, ami. (subotica.com)

     

  • Korszerű gépekkel könnyebb a munka

    TÖRÖKBECSE - Törökbecsén megnyílt a 4. Mezőgazdasági Kiállítás a Nagyboldogasszony-napi rendezvénysorozat keretében. A kiállítás három napján a látogatók megismerkedhetnek a legújabb gépekkel, a vetőmag-forgalmazók kínálatával, a szakmai előadásokon pedig új ismereteket is szerezhetnek. 

    https://www.youtube.com/watch?v=OieTUHWcqZ4

     

    Forrás: RTV

  • Méhészeti kiállítás Zomborban

    Nemzetközi méhészeti kiállítást szerveztek Zomborban 24. alkalommal. A rendezvénynek idén kevesebb résztvevője volt, mint a korábbi években, de most is megtalálhatók voltak a mézből készült egészségmegóvó, gyógyító és szépítő termékek.

    A méhészek azt panaszolják, az idei év a tavalyinál is gyengébb, sok az olcsó, hamis méz a piacon és a boltokban, még mindig megoldatlan a nagybani átvétel, és az ár nincs összhangban a minőségi méz előállítási költségeivel. Zomborban, a főutcai rendezvényt a méhészeti kellékek mellett kézműves kirakodóvásár kísérte. (Vajdasági RTV)

    https://www.youtube.com/watch?v=NF17LpASpzs

     

  • Van megoldás a migránsválságra, Horgoson ismerik is

    Migránsválság Horgoson

    Közel száz év alatt már megszoktuk, hogy Szerbiában egy színmagyar falu nevét cirill betűkkel írják ki, de az még új, hogy ezt a feliratot festékszóróval áthúzzák, és egy görögországi település nevét írják oda: Idoméniét. Aztán az is új, hogy a horgosi gazdák ugyanannyit emlegetik saját veteményesükben állva Angela Merkelt és Recep Tayyip Erdogant, mint Josip Broz Titót vagy Slobodan Milosevicet. Mindez annak a következménye, hogy ezekben a napokban is több száz menekült gyalogol át a vajdasági határfalu földjein. Horgoson jártunk, ahol egy tragédiát is a migránsválsághoz kötnek a helyiek.

    Takács Sándor szerint a migránsok nem szeretik a szilvát. A horgosi gazda ennek nem tudja az okát, viszont megtapasztalta, ugyanis meggyesét és barackosát alaposan megdézsmálták. Állítása szerint háromszáz kiló lett oda az egyikből és tíz mázsa a másikból.

    – A szilvához nem nyúltak – mutat rá a kismotorja mögé erősített utánfutón kékellő ládákra. Mindennek egy szerencsétlen véletlen az oka: Takács Sándor fái éppen ott vannak, ahol a migránsok elgyalogolnak a horgosi buszállomásról a röszkei határátkelő szerb oldalán felállított, szedett-vedett sátortáborba, vagy ahogy hivatalosan nevezni illik, a tranzitzónába.

    A gyilkos barackos

    A Balkán kapujában vagyunk, úgyhogy a történelem alaposan megtanította a helyieknek: az életben egyszer fent vagyunk, máskor pedig lent. Ám az szemlátomást még a vajdasági magyaroknak is új, hogy minden azon múlik, hogy valakinek a telke a Budapestre vezető autópályától jobbra vagy épp balra fekszik-e. Mindössze két kilométer van a két terület között, de Takács Sándor szerint ez a távolság igenis meghatározó. Tavaly, amikor a sínek között gyalogoltak a szírek Röszkére, azoknak a földjét dézsmálták meg, akik az út jobb oldalára ültették veteményesüket. Most, hogy elkészült a kerítés, és a javarészt afgánokból álló csapatok a „senki földjére” mennek, a bal oldali földeken és gyümölcsösökön vonulnak át.

    További fejtegetésre azonban nincs időnk, hiszen Takácsék csak azért álltak meg, hogy egy horgosi családi házra kitűzött gyászjelentésen megnézzék, hány órakor lesz a 68 éves Szűcs Rozália temetése.

    – A szíve vitte el az asszonyt, nem bírta már, hogy annyit aggódik a barackosukért. Hat kutyával őrizték. A férjét ne keressék, most kint van a temetőben.

    Takács Sándort megsürgeti a felesége, úgyhogy indul kismotorja felé. Sietnek, a szertartás előtt még haza akarnak menni.

    Kisebbségi taxizás

    A bal oldali földeken csupa olyan horgosi dolgozik, aki nem tudta, hogy Szűcs Rozália, vagy ahogyan ők hívták, Rózsika meghalt. Egy krumplit szedő család tőlünk hallja meg a hírt, a férfi mindjárt hozzá is teszi, hogy mindez azért van, mert „nem bírta már ezt az egészet”. „Egész” alatt a migránsválságot érti.

    – Ők kapják a sok segélyszállítmányt, nekik viszik a vizet, miközben mi dolgozunk – mondja a neve elhallgatását kérő férfi, aki mintha csak nyomatékot akarna adni szavainak, egy pillanatra sem áll le a krumpliszedéssel. Mezítláb bokáig áll a homokban, a sérült krumplikat a földben hagyva lépked. Szomorúan árulja el, mint aki bizalmas titkát fedi fel, hogy a migránsok három hónap alatt bizony rájöttek, a krumpli ehető. Felesége pedig azt meséli el, hogyan kapott rá egyre több „kisebbségi” a taxizásra, amint a kerítés dacára megszaporodtak a határ mellé letáborozó migránsok.

    – Vagyis cigány az embercsempészetre – pontosítja a férje, miközben hullanak az ökölnyi burgonyák a vödörbe. Amikor a határzárról kérdezzük, kertelés nélkül mondja, nekik csak káruk van a kerítésből. Azt megérti, hogy a magyar kormány nem akar senkit beengedni, csak hát így minden migráns ott marad nekik, a szerbiai oldalon. Melankolikusan teszi hozzá, hogy vadkáruk is keletkezik így, pedig „az őznek az otthona ez az erdő”, majd felnéz, és úgy mondja: „…de nem ám a migránsnak”. És hullik a krumpli a vödörbe megint.

    – Még úgy nyolcezer évig ellettünk volna nélkülük – mondja a férfi, majd váratlanul a török államfőről kezd beszélni. Slobodan Milosevic rendszeréhez hasonlítja Erdogan országát, mivel szerinte ott most az megy, mint ami Kis-Jugoszláviában dívott: semmit sem szabad csinálni, csak annak, aki fizet, annak viszont mindent.

    „Magyar vagyok és Tito katonája”

    Nem sokat kell botorkálnunk a horgosi homokban, amikor piros traktoron egy újabb idegenvezető zötyög elénk. A hatvanas éveiben járó férfi abszolút a déli határvidék embere: kalapban, hawaii mintás rövidnadrágban, Pick Szeged-kézilabdapólóban büszkeséggel vallja magát magyarnak és Tito katonájának. Ilyen belépő után nem is csodálkozunk, ha mondanivalóját azzal kezdi, hogy a migránskérdés bonyolult dolog. Először is azért, mert több joguk van, mint a horgosi parasztoknak, akiket rendszeresen megbüntetnek azok a rendőrök, akiket egyébként a menekültáradat miatt vezényeltek ki a határra. A bácsinak vannak lokális és globális megoldási javaslatai is a népvándorlás okozta krízisre, és ezek – korábbi hivatkozása ellenére – egyáltalán nem bonyolultak.

    Helyben rendeletet fogadtatna el a horgosi önkormányzattal, hogy a migránsok igenis szedjék össze maguk után a szemetet – őt nem érdekli, mit szólnának ehhez a nemzetközi segélyszervezetek.

    – Különben is – horkan fel –, micsoda egy hülye, beteg világ az, ahol a migránsok az utcán árulhatják a segélyszállítmányból kapott konzerveiket meg a gyerekeiknek adott babaruhákat!

    Azt nem tudjuk eldönteni, de nem is kérdezünk rá, vajon ezért a migránsokra haragszik-e jobban, vagy azokra, akik megveszik tőlük.

    Magát a népvándorlást pedig már Görögországban kezelné. Ehhez traktora szerszámos ládáját hívja segédeszközül, pontosabban az azon lévő kopásokat – egyiknek olyan az alakja, mint Krétának. Emberünk a kopások, vagyis a görög szigetek közé naszádokat képzelt el, amelyek, „ha tennék a dolgukat”, minden embercsempészt elbátortalanítanának. Ujjával két rozsdafolt, azaz görög sziget közé mutat, és máris elsüllyed legalább két, migránsokat szállító csempészcsónak. Ilyen az, amikor Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő gondolatai egy krumpliszedővel felszerelt traktor gazdájából köszönnek vissza.

    Tito magyar katonája azért nem százszázalékosan elégedett azzal sem, ami Magyarországon történik. Sokallja például azt a napi 15 migránst, akit a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal emberei beengednek a tranzitzónából, mert ha „nem engednének be egyet sem, nem jönne ide közülük senki”. Hogy milyen messze van Horgostól Budapest, azt egy történettel példázza. Nemrég egy helyi fiatal kalapáccsal agyonverte a saját anyját. A falubeliek kínjukban reménykedtek benne, hogy migráns volt a tettes, mert akkor talán odafigyel majd rájuk valaki. Nem így történt, úgyhogy aztán nem is írták meg a lapok, nem adott hírt róla a tévé sem.

    Balkáni Bábel meg a „bundesmutti”

    Búcsúznánk, de fekete terepjáróval érkezve egy szerb és egy szőlőt majszoló magyar rendőr tranzitzónába szóló, belgrádi belügyminiszteri „engedélyt” kér tőlünk. Ilyenünk nincs, úgyhogy beszélgetésünk hamar abszurddá válik, és a jó zsaru, rossz zsaru leosztás is gyorsan átalakul. A magyar rendőr csendben szőlőzgetve nézi, amint szerb kollégája fogdával és kitiltással fenyeget bennünket. Alkalmi tolmácsunknak szegődő Tito katonája pedig Pick Szeged-pólóját mutatva magyarázza, hányszor látta vendégül ebédre Puljezevics Nenadot, a szerb, majd később a magyar kézilabda-válogatott legendás kapusát. A balkáni Bábel hátterében migránsok gyalogolnak, ásványvizes palackot és nejlonszatyrot lóbálva.

    Elhalad mellettünk Szűcs István és unokája is. A barackosba mennek megetetni a kutyákat.

    Horgoson, a gazda háza előtt kisírt szemű lányával és fehér ingén gyászszalagot viselő vejével találkozunk. Ők is azt mondják, amit a faluban mindenki: míg Róza néni belül őrlődött, és emésztette magát a barackos letarolása, a termés ellopása miatt, a tata, azaz Szűcs István legalább kiadta mérgét és fájdalmát. Vagyis Róza nénit az aggódás vitte a sírba.

    A megrendült férj helyett a vejjel, Feiszthammer Dezsővel megyünk ki a gyümölcsösbe. A katonás rendben álló fák a hepehupás és kanyargós földúton még egyenesebbnek tűnnek. A rossz utakra rá sem kell kérdeznünk, sofőrünk magától ad magyarázatot:

    – Azért közlekedünk ilyen girbegurba módon, néha más földjén is átgázolva, mint a partizánok, mert itt a kormány senkit sem kérdezett meg, amikor az autópályák épültek.

    Közben Angela Merkelt emlegeti, szeretné, ha a „bundesmutti” repülőgépet küldene a migránsokért, s akkor nem mászkálnának itt. Alighogy kimondja, két menekült elénk is pattan a kukoricásból.

    Utunk elvezet Takács Sándor elhagyatott barackosa mellett is. A fákon alig van gyümölcs, a gyom derékig ér, és a birtok közepén álló őrtoronyról messziről lerí, hogy a rendszerváltás óta nem volt benne határőr.

    Drago is hiába ugat

    Egészen más képet mutatnak Szűcs István fái. Nincs köztük gyom egy szál sem, csak eldobált konzervdobozok, penészedő kenyerek. A fákra az öt elemit végzett, de a barackkal veje szerint doktorként bánó Szűcs István műanyag csövet erősített a növények locsolására. Az egyik lombkoronára sátrat terítettek, egy ágra ENSZ-es zacskót akasztottak, a homokba pedig ezereuróst rajzoltak. Ki tudja, kik és milyen célból. A határ menti csendet csak a láncra vert, kibelezett hűtőben és rozsdás olajoshordóban lakó kutyák beletörődő ugatása veri fel. Legtestesebb közülük Drago, a kaukázusi juhász, az egyetlen jószág, amelyik nem csóválja a farkát, hanem minket is megugat.

    Feiszthammer Dezső számokat kezd sorolni, amelyek sokkal felkavaróbbak, mint Drago hangoskodó próbálkozása. A kéthektárnyi barackoson, mintegy ezer fán huszonöt év munkája gyümölcsözik, és noha kilónként csak 120 forintért tudják eladni a leszedett őszibarackot, mégis óriási segítség apósának, aki mintegy huszonötezer forintnyi dinárból él havonta. Egy fa nagyjából ötven kilogramm őszibarackot terem évente, ennyit Szűcs István szét is oszt azoknak a menekülteknek, akik kérik. És a rendőröknek, mert ők is szeretik a barackot, nem csak a vonulók. Csakhogy rendőrből négyszáz van erre, ha csak két kilót szednek is le, az már nyolc mázsa. A rendőri jelenlét különösen azóta erősödött meg, hogy az egyik közeli halastóba belefulladt egy tizenegy éves afgán fiú. Nem tudott ugyanis úszni.

    Feiszthammer Dezső lemondó keserűséggel összegez: teljesen mindegy, hogyan gondozzák, milyen finom barack terem a fákon, mennyiért tudják eladni, mert ha jön a tél, a migránsok úgyis letörik, kivágják és eltüzelik az egészet.

    – De ne legyen igazam! – teszi hozzá sietve.

    http://mno.hu/

     

  • BAJORORSZÁG – LEHET-E ÖNÁLLÓ ÁLLAM EGY NÉMET TARTOMÁNYBÓL?

    Bajorországot mindenki a keresztényszociális CSU-val azonosítja. De van ott egy minipárt, amely még a bajornál is bajorabbnak tartja magát. Addig nem nyugszik, amíg Bajorország független nem lesz.

    Az 1946-ban alapított Bayernpartei (Bajorországpárt) megalakulása óta a független Bajorországért küzd. Brexit, katalán függetlenség, skót elszakadási törekvések, egyre népszerűbb flamand, trieszti és isztriai önállósodási mozgalmak: elég jól adja a lovat a regionalista mozgalmak alá a jelenkor történelme. Bár ma még csak valószínűtlen optimista/pesszimista forgatókönyv – kinek mi – az Alternatíva Németországnak párt alapítójának, Tatjana Festerlingnek július végén a Demokratának adott nyilatkozata Németország esetleges szétszakadásáról, annyi biztos: ha ez megtörténik, a bajoroknak nincs félnivalójuk. A Bayernparteinek ugyanis kész tervei vannak erre az esetre. Mindent kiszámoltak, semmit nem bíztak a véletlenre.

    Ha elmélyedünk a kontinens földrajzában, feltűnik, hogy Bajorország a maga 12,8 millió lakosával nagyobb lenne Görögországnál, Portugáliánál, Magyarországnál, Belgiumnál, Ausztriánál vagy Csehországnál. Ezzel az EU kilencedik legnépesebb országa jönne létre. A maga hetvenezer négyzetkilométeres területével az önálló Bajorország kétszer akkora lenne, mint Svájc és Belgium együtt. A tartomány 2012-es bruttó nemzeti összterméke alig marad el Svájcétól – érdekesség, hogy a keleti Szászországé pedig nagyságrendileg akkora, mint hazánké.

    Bár a német alaptörvény nem tesz említést arról, hogyan válhat ki egy tartomány Németországból, a Bayernpartei az ENSZ alapjogi chartájára hivatkozva állítja: a népek önrendelkezési joga alapján nem lehet szemet hunyni a népakarat fölött, ha az független Bajorországot kíván. A párt mindent elkövet a szent célért: rájátszva a főleg a poroszokban élő bajorellenes sztereotípiákra még a bajor határokon túl is azért kampányol, hogy az esetleges elszakadás fájdalommentes legyen. Mindezt úgy, hogy az EP-választások előtt rendre teleplakátolják a berlini kerületeket a Meg akartok szabadulni Bajorországtól? Szavazzatok akkor a Bayernparteire! feliratú hirdetéseikkel.

    Jó-jó, de ugye kifizetitek akkor az autópályát, amelyet Passau köré építettünk adóforintjainkból? – kérdezhetné az egyszeri brandenburgi érdeklődő. Természetesen, hangzik a rövid válasz. A hosszú pedig úgy, hogy az az autópálya felerészben szövetségi, felerészben tartományi pénzből épült, a szövetségi pedig végeredményben körülbelül tizedrészben szintén bajor pénz, és akkor a különböző cégek által előfinanszírozott pályaszakaszokról még szót sem ejtettünk. A szeparatisták fő érve a pénz: ha a többi tartomány iránti szolidaritásból nem kellene évenként Berlinnek utalni egy szép kis összeget, Bajorország gazdagabb lenne Ausztriánál, Svédországnál és Belgiumnál is. Az egyik legismertebb választási plakátjukon ezt egy pénzt ürítő szamárral ábrázolják, amelynek a végterméke végül egy német és EU-s zászlóval dekorált fahordóban landol.

    A kék-fehér bajor színekbe öltöztetett plakátállat annyira megfeszül a művelet közben, hogy még a könnyei is kicsordulnak.

    Az általuk elképzelt önálló Bajorország köztársaság lenne – ha eljön az idő, a biztonság kedvéért megkérdeznék a választókat is népszavazáson a kívánt államformáról. De mi legyen a bajorországi frankokkal, akik nemegyszer megfogalmazták saját tartomány iránti vágyukat, ezáltal a Bajorországtól való elszakadást? A pártnak erre is van válasza, éspedig a kisebbségi jogok tiszteletben tartása: „Föderális, decentralizált Bajorországot szeretnénk, ahol a frankok messzemenőkig kiteljesedhetnek, akár saját autonómiában is. Semmi okát nem látjuk ezért annak, miért akarnának különválni. Persze, ha demokratikus úton mégis emellett döntenének, nehéz szívvel bár, de nem fogunk az útjukba állni. Bajorország sokat vesztene velük.” A frankok ügyén túl a független Bajorország EU-tagságáról is népszavazást írnának ki. „Bár őszintén meg kell vallanunk, hogy elég nehéz a jelenlegi EU-t kedvelni vagy különösebb értelmet találni benne” – írják.

    De vajon realitás-e a bajor önállóság? Alexander Straßner, a Regensburgi Egyetem politikatudományi intézetének munkatársa szerint az ötlet valóban felmerül néha, leginkább populisták szájából, de inkább kabarékban, karikatúrákban, szatíraműsorokban szokott előbukkanni. „A bajor tartományi vezetés nyilván nem fog erre az útra lépni. Ha valaki felhozza is az ötletet, legtöbbször a tartományok finanszírozása kapcsán teszi. Bajorország virágzó gazdaságának köszönhetően ugyanis az év végén jelentős költségvetési többlettel rendelkezik, amelyet az országon belüli szolidaritás jegyében a német szövetségi kormány a szegényebb tartományok között oszt szét.”

    Nem mindenki ennyire szkeptikus. A bajor függetlenség gondolata népszerű, és van is alapja – nyilatkozza a Lugasnak Johanna Schmidt-Jevtic. A müncheni Lajos Miksa Egyetem politikatudományi intézetének tudományos munkatársa 2011-es közvélemény-kutatás számait idézi fel lapunknak: akkor a bajorok – és ebbe minden Bajorországban élőt beleértettek, legyen az bajor, sváb, frank, tősgyökeres vagy odatelepült – negyven százaléka több önállóságot kívánt a tartománynak, 25 százalékuk pedig azt sem bánta volna, ha Bajorország függetlenítené magát Németországtól. Bár a politikatudós nem ismer ennél frissebb felmérést a témában, abból indul ki, hogy a függetlenségpártiak száma azóta jelentősen nőhetett.

    A Lugas által megkérdezett müncheni szakértők van, hogy a Bayernparteit a Bajor Királyság felélesztésén munkálkodó kőkonzervatív-reakciós monarchista alakulatként, van, hogy modern konzervatív elemekkel vegyített liberális pártként, van, hogy klasszikus európai regionalista-szeparatista mozgalomként határozzák meg. Hogy kicsit közelebb kerüljünk a párt aktuális kérdésekről szóló álláspontjához, a Bayernpartei szóvivőjével, Harold Amann-nal beszélgettünk.

    A sajtófőnök jobbközép, liberális-konzervatív pártként határozná meg magukat.

    – A hozzánk hasonló, egyetlen nagy célt – amely számunkra Bajorország függetlensége – kitűző pártoknál gyakran háttérbe szorulnak a világnézeti különbségek – mondja Harold Amann. A szóvivő úgy véli, nem egyslágeres pártról van szó, az 1946-ban alapított szervezet a bajor függetlenség mellett a túl nagyra növő állam, a tömeges megfigyelések és lehallgatások, valamint a géntechnológia ellen is küzd. Olyan céljaik vannak a saját államon túl, mint az adóreform, a középosztály és a természeti erőforrások védelme, az erősebb közvetlen demokrácia.

    A sajtófőnök tájékoztatása szerint jelenleg hatezer körülire rúg a párt tagsága. Április elején a müncheni önkormányzati választáson eredetileg csak 0,9 százalékot elérő, ezzel a városi közgyűlésbe csak egy képviselőt delegáló párt frakciójába hirtelen négyen is átléptek. Egy volt szocdem, két CSU-s és egy kis jobbos párt képviselője érezte úgy, hogy inkább a bajorpártban a helye, amely így hirtelen a CSU utáni második legerősebb alakulat lett a testületben.

    Müncheni politológus forrásaim szerint ennek azonban nincs jelentősége, nem valószínű, hogy nagy szavazatmozgások követnének egy-egy képviselőt. Alexander Straßner szerint esélytelen, hogy a Bayernpartei bejusson a következő tartományi parlamentbe: „Az egyéb pártok között mérik őket, és alacsony, küszöb alatti, egy számjegyű százalékot érnének csak el.”

    MERKEL ELLEN, ORBÁN MELLETT

    De vajon kivel lépnének akkor koalícióra, ha a jelenlegi egyszázalékos támogatottságukat sikerülne feltornázni a bejutási küszöb környékére? A válasz: senkivel. „Jelenleg nem tudjuk elképzelni, hogy kormányzati szerepet vállaljunk. Ha bekerülnénk a tartományi parlamentbe, a jelenlegi politikai helyzet mellett szinte százszázalékos valószínűséggel ellenzéki szerepet vállalnánk.”

    A CSU mellett Horst Seehofer, a párt első embere, Bajorország miniszterelnöke, Angela Merkel migrációs politikájának egyik leghangosabb belföldi bírálója is megkapja a magáét: „Horst Seehofernek nincs migrációs politikája. Ám amit mond, abban sok igazság van. Viszont hiába beszél, nem történik semmi.” A német kancellár sem barátjuk: „Elutasítjuk a merkeli migrációs politikát, amely tulajdonképpen csak kontrollvesztést és a hatályos törvények be nem tartását jelenti. Elismerjük a menedékjogot, ám elég csak egy pillantást vetni a világtérképre, hogy szembetűnjön: Bajorország túl kicsi ahhoz, hogy segíteni tudjon minden rászorulónak.” Orbán Viktor menekültválság során tanúsított viselkedésére ellenben van egy jó szava a bajorok sajtófőnökének: „Nem vagyok a magyar belpolitika szakértője. Orbán úr tiszta, demokratikus választással került hatalomra. Amennyire meg tudom ítélni, Merkel asszonnyal ellentétben tartja magát a hatályos európai szerződésekhez.”

    A Bayernpartei szóvivője, Harold Amann neve egyébként az idei nyár óta jól ismert a Székelyföldön. Mint meséli, júliusban az Erdélyi Magyar Néppárt meghívására részt vett Tusványoson, ahol a régiók Európájáról rendezett beszélgetésen fejtegette nézeteit a hozzájuk hasonlóan szintén az Európai Szabad Szövetségbe tartozó katalán, baszk és székelyföldi politikustársaival. A Háromszék napilap tudósítása szerint a bajor politikus arról beszélt, hogy a nemzetállamok kulturális uniformizálását célzó törekvések bűnnek számítanak, helyette a régiók Európájának kialakítására kell törekedni, hogy a döntések minél alacsonyabb szinten szülessenek meg. Amann a Lugasnak külön hangsúlyozza: pártja határozottan kiáll a székelyföldi autonómia mellett.

    – Beszélgetéseink során tudtomra adták, hogy a székelyek évszázados kultúrája akut fenyegetettségben van. Óriási veszteség lenne, ha ez a kultúra eltűnne – fogalmaz. Szerinte a székelyeknek maguknak kell eldönteniük, hogy Románián belüli autonómiát vagy saját államot szeretnének-e. A ha már lúd, legyen kövér alapon ő az utóbbit javasolja: – A mi tapasztalatunk az, hogy a német központi állam így vagy úgy, de egyre több hatalmat és kompetenciát von magához a tartományi vezetések rovására. Ezt a gordiuszi csomót egyszer és mindenkorra át kell vágni.

    http://magyaridok.hu/

  • Repjegyeket osztogat egy német civilszervezet az afrikai migránsoknak

    TÜBINGEN, A "Repüljünk Európába" nevű kezdeményezést azért hozták létre, hogy könnyebben és biztonságosabban juthasson még több afrikai migráns Németországba. 

    Két 24 éves német egyetemista arra vállalkozott, hogy egy olyan civil szervezetet működtessen, amely a német adófizetők adományából vásárol repjegyeket azoknak a migránsoknak, akik Afrikából szeretnének Európába jutni. Csakhogy a "Repüljünk Európába" projekt egyik legnagyobb gyenge pontja az, hogy az európai törvények értelmében

    a légitársaságok nem reptethetnek Európába olyan személyeket, akik a kontinensre érkezésükkor nem kapnak azonnal menekültstátuszt.

    Márpedig ennek a kitételnek a migránsok nagy része nem felel meg. Így akár egy 3 ezer eurós büntetésre is számíthatnak azok a légitársaságok, akik belemennek ebbe a logisztikai játszmába. Mi több, az Európában rekedt, de menekültstátusz nélküli migránsokat vissza is kell szállítaniuk majd, amely mintegy 50 ezer eurónyi plusz költséget jelenthet fejenként. 

    Természetesen a civilszervezet két alapítóját ez nem igazán zavarja. Sőt, kezdeményezték azt is, hogy Európa törölje el ezt a szigrú légügyi szabályozást annak érdekében, hogy sokkal könnyebben lehessen vízum nélküli, menedékstátuszért folyamodó afrikaiakat Európába szállítani.

    (Deutschlandfunk)

  • A fertőző beteg migránsok nem hagyják magukat megvizsgálni

    Ternák Gábor infektológus, Magyarország nigériai nagykövete szerint a migrációval megszaporodhatnak Európában a májgyulladásos, tuberkulózisos megbetegedések.

    A nagykövet a Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaság trópusi munkacsoportjának sióagárdi tanácskozása előtt szombaton úgy nyilatkozott, hogy

    számos olyan kórokozó-hordozó állapot van, amelyben egészségesnek látszó emberek hoznak be betegségeket. Ilyen a májgyulladás, a tbc és az AIDS is."

    Elmondása szerint ha nem vizsgálják meg a migránsokat a határokon, ezeknek a betegségeknek a gyakorisága megnő Európában. A szűrés elmaradása nem az egészségügy hibája, hiszen

    a migránsok közül sokan szándékosan nem hagyják magukat megvizsgálni."

    Angliában az új tuberkulózisos betegek 60 százaléka bevándorló, és magyarországi tapasztalat, hogy az alföldi menekülttáborok környékén előfordult a betegségek halmozódása.

    Ternák Gábor szerint a migrációval nem csak járványos betegségek kerülhetnek be Európába, hanem olyan genetikai betegségek is, amelyek Magyarországon nem fordulnak elő. Ilyen többek között a sarlósejtes vérszegénység, amelyeknek fontos lenne a felismerése.

    A szakmai felkészülés jegyében a Magyar Honvédség és egyetemek támogatásával Kenyában és Nigériában szerveztek magyar orvosoknak tanfolyamokat, amelyeken a résztvevők a helyszínen ismerkedhettek meg a betegségekkel.

    (MTI)

  • Pacsér: Sikeres volt a sertéskiállítás

    Sertéstenyésztők és érdeklődők gyűltek össze ma Pacséron a lóversenypálya melletti területen, ahol a helybeli Mezőgazdasági Termelők Egyesülete és Micracoop Kft szervezésében 9. alkalommal tartottak sertéskiállítást és fajtabemutatót. A megjelenteket Miklós József, az egyesület elnöke, majd Aleksandar Stoisavljević, a topolyai Mezőgazdasági Szakszolgálat tanácsadója köszöntötte, ezután pedig prof. dr. Ivan Radović tartott előadást a sertéstenyésztéssel kapcsolatban, és fordulhattak hozzá tanácsért a tenyésztők. A kiállítás iránt évről-évre nagyobb az érdeklődés.

    Miklós József elmondta, hogy a sertésszelekcióban egyre többen jelentkeznek a sertések törzskönyvezésre. Jelen pillanatban 45 tenyésztőnél vannak jelen, és jövőre szeretnék a 10., jubiláris kiállítást minőségesebbé tenni, azzal, hogy ezek a tenyésztők is kiállítanak állományukból. A kiállítók Sztapárról, Topolyáról, Bajsáról, Mićunovóról, Zentagunarasról és a környező településekről érkeztek, és túlnyomórészt Landras, Yorkshire, Hampshire és Durock fajtákat láthattak az érdeklődők. Kihangsúlyozta, hogy június és július hónap igen rossz ciklus volt úgy a malac-, mint a sertéstenyésztők számára, hisz igen alacsonyak voltak a jószágárak, és nem is kellett nagyon senkinek sem. “Közel egy hónapja fellendülőben van az ár és a kereslet is, de hogy ez meddig fog tartani, nem tudjuk, mert nincs folytonosság, hogy az emberek előre tudjanak tervezni, tervezett tenyésztésbe kezdjenek”- emelte ki. A termelők egyesülete és a Micracoop minőséget, mennyiséget, szaktanácsadást kínál a tenyésztőknek. “Egyre kell összpontosítania annak, aki ezzel az ágazattal akar foglalkozni: hogy minőséges állománya legyen. Ebben az valósul meg, hogy egy koca hány malacot tud felnevelni, mennyi a súlyszaporulata, mennyi takarmányt fogyaszt. Ha erre ráállnak, itt egy kis árrés keletkezik, ami a tenyésztés fennmaradását jelentheti.”

    Fremond Árpád parlamenti képviselő elmondta, hogy a sertéstenyésztés bizonytalan helyzete után most úgy néz ki, hogy stabilizálódnak az árak. Az állam külön nem avatkozott bele, annyit tett, hogy a behozatalt szabályozta, és bizonyos védővámokat hozott, amely értelmében megnehezítette a behozatalt. “Vannak tervek, elképzelések arra vonatkozóan, hogy egy hazai brand-et, fajtát kialakítsanak, és ezt kell, hogy az elkövetkező időszakban megvalósítsák és felfuttassák. Hogy mennyire lesznek sikeresek, ez mind attól függ, hogy a kormány, illetve a minisztérium milyen támogatásokat biztosít majd” – hangsúlyozta, és reményét fejezte ki, hogy nem csak ígéret marad az, hogy az állattenyésztést segítik, hanem lesznek programok a sertéstenyésztők számára is.

    Mezőgazdasági gépbemutató, lóverseny, pónilovaglás tette színesebbé a sertéskiállítást, melyen közel 50 bográcsban rotyogott a paprikás. A helyszínre látogattak a Bácskai Lovastúra résztvevői is, és rövid bemutatóval színesítették a rendezvényt, amely megtartását a pacséri helyi közösség, a topolyai községi önkormányzat és a Tartományi Mezőgazdasági Titkárság támogatta.

    Komáromi Gizella

  • Topolya: Búvárok takarították a tavat (videó)

    Szombat délelőtt Vajdaság több pontjáról is érkeztek búvárok a Pannóniai-tó partjára egy újabb takarítóakció keretében. Az egyik legtisztábbnak tartott állóvíz fenekéről több mint 60 kilogramm szemetet halásztak ki. Az idén ez volt az utolsó ilyen jellegű akciója Topolya Község gazdaságfejlesztési-és idegenforgalmi tárcájának.

    Nyolc vajdasági búvárklubból összesen 40 búvár vett részt az akcióban. Zentáról heten érkeztek. Ők már komoly rutinnal rendelkeznek. Habram György, búvároktató: „Részt vettünk más klubok szervezésében, tehát a zombori kanális tisztításában valamint Kanizsán, Adán vettünk részt, sőt Szabadkára is mentünk környezetvédelmi akciókra. Körbehívásos akció van, ahova csak tudunk elmegyünk és szedjük ki a vízből a szemetet.”

    A megmozdulás célja azonban nem csak a tó megtisztítása. Több civil szervezet is csatlakozott az akcióhoz, hogy részvételükkel hozzájáruljanak a térség nyújtotta természeti szépségek bemutatásához. Mészáros Heléna, alelnök, Szikra Civil Szervezet: „Jöttünk csatlakozni, segíteni ebben az egész eseményben. Szerintem a turizmusnak is nagyon megfelel, meg az ökológiának is. Ez mindenről szól: a barátkozásról , szól nagyon fontos dolgokról, hogy így is lehet segíteni a természeten és meg kell óvni. Újra kell építeni az egész infrastruktúrát, ami arról szól, hogy, ha tönkretettünk valamit azt meg is tudjuk csinálni.”

    Topolya Község négy tóval rendelkezik. A szervezők nem titkolt célja, hogy a tó megtisztításával a tavak turisztikai potenciáljára is felhívják a figyelmet. Vikor László, gazdaságfejlesztéssel és idegenforgalommal megbízott tag, Topolya: „Megindítottunk egy akciót. A topolyai tóval kezdtük. Meg kell állapítani, hogy a topolyai tóba nagyon kevés hulladékot tudtunk összeszedni és nagyon jó minőségű a topolyai tó vize. Pannóniára ránézni, meg tudja az ember saccolni, azt mondanám, hogy itt is szintén egy minőséges vízről beszélünk.”

    A vajdasági búvárok bár alámerültek, mégsem találtak túl sok szemetet a Pannóniai-tó fenekén. 60 kilogramm szemetet hoztak felszínre, ami szerencsére nem nevezhető jelentős mennyiségnek.

    https://www.youtube.com/watch?v=TG6TKpKD5nU

     

  • Folyik a harc a szerbiai minimálbér körül

    Jelenleg a minimális órabér 121 dinár Szerbiában. A szakszervezetek szerint ezt legalább 135 dinárra kellene növelni. A legutóbbi egyeztetésen a munkaadók képviseloi és a kormány közelítette álláspontját, 4 dináros emelést javasolnak a minimális órabér esetében, de nem zárták ki a 6 dináros növelés lehetoségét sem.

    A szerbiai érdekképviseletek szerint a 14 dinár alatti bérfejlesztés elfogadhatatlan, nagyobb, 25 dináros emelést kérnek, vagyis azt, hogy az órabér legalább 146 dinár legyen. A párbeszéd résztvevoi a javaslatukat a Szociális-gazdasági Tanácsnak fogják továbbítani. Szeptember 15-ig kell döntést hozni a minimális órabérrol Szerbiában. (Tanjug, Blic,Pannon RTV)

     

  • Tavaly mintegy 150 ezren kaptak munkát Szerbiában

    Mintegy 150 ezer személy kapott munkát az elmúlt évben Szerbiában. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint jelenleg 690 ezer ember keres állást az országban, ami az elmúlt 16 évet tekintve a legkisebb szám, tavalyhoz képest pedig 5,8 százalékos a munkanélküliségi ráta csökkenése.

    A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat igazgatója, Zoran Martinović szerint a mutatók javulásának oka a gazdasági növekedés, az új beruházások, valamint a felügyelők fokozott munkája, aminek köszönhetően a munkaadók hivatalosan is bejelentik alkalmazottaikat. A cégek gyakran nem csak a végzettséget, hanem a szakmai gyakorlatot is megkövetelik. Legkönnyebben az informatikusok, a mérnökök és a kereskedők kapnak munkát. (Tanjug,PannonRTV)

     

  • Bajor miniszter: Vissza kell küldeni a menekülteket

    A bajor kormány egyik vezető tisztségviselője szerint az elkövetkező három évben több százezer Németországba érkezett menekültet vissza kell küldeni származási országába.

    Markus Söder pénzügyminiszter erről a Der Spiegel című hetilap legfrissebb számában nyilatkozott. A bajor miniszter, a Keresztényszociális Unió (CSU) tekintélyes politikusa álláspontját azzal indokolta, hogy - mint fogalmazott -

    egy teljesen idegen kultúrkörből ilyen sok embert a legjobb szándék ellenére sem lehet sikeresen integrálni.

    Söder arra is utalt, hogy a szövetségi belügyminisztérium értékelése szerint egyes származási országok - mint például Afganisztán és Irak - már most biztonságos országnak számít, azaz olyan államnak, ahová visszaküldhetők a menekültek. "És valamikor Szíriában is véget ér a polgárháború" - tette hozzá.   

    A menekültek befogadására vonatkozó németországi törvény azt irányozza elő, hogy a menekülés okainak megszűnése esetén az emberek visszaküldhetők származási országukba.   

    Az elmúlt évben egymillió menedékkérő érkezett Németországba. Az úgynevezett balkáni útvonal lezárása, illetve az Európai Unió és Törökország között néhány hónappal ezelőtt létrejött megállapodás után az Európába érkezett menekültek száma jelentősen csökkent.

    MTI

  • Nagy árat fizet Merkel a befogadási politikájáért

    Németországban a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap Angela Merkel kancellár és a V4 csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) kormányfőinek pénteki varsói találkozójával kapcsolatban közölt kommentárt szombati számában.

    A konzervatív lap Keleten elveszítve címmel közölte Berthold Kohler kommentárját, aki kiemelte, hogy Németország és a kelet-közép-európai országok kapcsolatát most már nem a múlt, hanem inkább a jövő terheli, mert a térségben élők nem sokkal kisebb kételkedéssel szemlélik a mind mélyebben integrált EU-ra vonatkozó terveket, mint az angolok.

    A brüsszeli „bürokrata-uralom” és a Brezsnyev-doktrina közötti párhuzam ugyan mértéktelen túlzás, mégis mutatja, mennyire elterjedt Európa keleti felén az az érzés, hogy ők „politikailag idegenek” az EU-ban, és semmi nem erősíti jobban ezt az érzést, mint Angela Merkel menekültpolitikája és elképzelése a menekültek elosztásáról olyan országokba, amelyek ezt egyáltalán nem akarják – tette hozzá a szerző.

    Németország ezzel elvesztette a keleti szomszédjait támogató, érdekeikért az EU-ban közbenjáró országként szerzett tekintélyét, amelyet Helmut Kohl szerzett meg és Angela Merkel sokáig megőrzött – vélekedett Berthold Kohler, aki szerint Németország befolyásának csökkenése az EU keleti felén „része annak a nagy árnak, amelyet Merkelnek meg kellett fizetnie befogadási politikájáért”.

    MTI, 

  • Elvette egy rendőr pisztolyát egy afgán menekült Szegeden

    Elvette az őt felügyelő rendőr pisztolyát egy húszas évei végén járó afgán férfi a szegedi Bevándorlási és Állampolgársági hivatal épületében, írta a Kiskunhír.hu.

    A lap szerint a menekült maga ellen akarta fordítani a fegyvert, de nem tudta, hogyan kell használni a pisztolyt, így csőre sem töltötte, de még a ravaszt sem húzta meg.

    A Kiskunhír azt írta, a helyszínen lévő rendőrök leteperték a fiatal menekültet és visszavették a fegyvert. A férfit aztán a Csongrád megyei rendőrök őrizetbe vették.

    Megkerestük a rendőrséget az üggyel kapcsolatosan, ők a Csongrád Megyei Főügyészséghez irányítottak minket. Ott türelmet kértek, azt mondták, hamarosan közleményt adnak ki.

    Közben a Délmagyart már tájékoztatta az ügyészség. A lap azt írta, a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség nyomozást rendelt el és őrizetbe vette azt az afgán férfit, aki az előállítása során rátámadt az őt kísérő rendőrökre.

    A gyanú szerint a férfit Kecskemétről szállította a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság három rendőre a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szegedi épületébe péntek délután. Az előállítás során a megbilincselt afgán férfi egyre türelmetlenebbé és agresszívebbé vált, mire az egyik rendőr megpróbálta lefogni.

    A gyanúsított a rendőr fegyvertokjában levő pisztoly markolatára ráfogott, kioldotta a fegyverrögzítőt és kihúzta a tokból a pisztolyt két kézzel fogva, csővel előre nézve. Ezután a fegyvert a saját mellkasához szorította. A három rendőr együttes erővel földre vitte a gyanúsítottat, nehogy használni tudja a fegyvert.

    Az egyik rendőrnek sikerült kicsavarni a pisztolyt az afgán férfi kezéből, még mielőtt azt használni tudta volna. A több perces dulakodásban az egyik rendőr 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett: a gyanúsított az ellenállás során megharapta.

    A lőfegyverrel visszaélés bűntette, továbbá a hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt indult eljárásban az ügyészség a mai napon az őrizetbe vétel mellett gyanúsítottként hallgatta ki az afgán férfit, akinek az előzetes letartóztatását is indítványozni fogja az ügyészség a nyomozási bíró előtt - írta az ügyészség közleményére hivatkozva a Délmagyar.

    http://index.hu/

  • Backa Topola - Motocross Serbian Championship

    2016.08.27/28

    -Mx1

    -Mx2

    -Mx 85

    -Mx 65

    -Mx3

    -Mx Senior

    -MxB

    -Quad

    -Tomos

    Szombat:Training /BELÉPÉS DIJTALAN

    Vasárnap:Training od 10h

    Verseny od 13h /tól

    *BELÉPŐ 200rsd*

    info: 0628269778 / 0621574515

     

    http://backa-topola.com/

  • Több százmilliós kár, mert nem fizetik a földbérleti díjat

    A magánvállalkozók által bevetett állami földterületek bitorlásából több száz milliós kár származik, ugyanis nem fizetnek bérleti díjat, tájékoztatott a mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztérium – írja a Vajdaság Ma hírportál.

    Branislav Nedimović illetékes miniszter bejelentése szerint a bitorlók általi harc a kormány prioritása lesz, a szakértők pedig azt tanácsolják, erősítsék meg az illetékes felügyelőséget, az ellenőrzést a nagyobb bitorlóktól kezdjék, s haladjanak a kisebbek felé, de rendezni kell a kataszteri helyzetet is. Egyesek szerint a községi illetékeseknek is kezükbe kellene venniük a gyeplőt, s rendet rakni a házuk táján.

    A mezőgazdasági minisztériumban a Tanjugnak elmondták, a mezőgazdasági földterületekről szóló törvény 2006-os meghozatala óta a mai napig több mint 370 ezer hektár földterületet zsákmányoltak ki, annak ellenére, hogy a törvény célja éppen a bitorlók elleni hatékony küzdelem volt.

    A 2015/2016-os mezőgazdasági évtől mostanáig körülbelül 20 ezer hektár bitorolt földterületet regisztráltak, elsősorban Vajdaságban, mondták el a minisztériumban, s hozzátették, a helyi önkormányzatok kezdeményezésére meghatározzák a jogtalanul használt állami földek kiterjedését.

    Mint mondják, a törvénybe beépítettek egy olyan modellt, amely szerint a helyi önkormányzatok kötelesek felszámolni a bitorlók vetését, egyesek – Ürög, Inđija – már meg is tették. A Köztársasági Mezőgazdasági Felügyelőségnek pedig módjában áll bűnvádi feljelentést tenni ellenük, s passzív státuszba helyezni a gazdaságot.

    Dragan Glamočić, a miniszterelnök tanácsadója azt mondja, az idén majdnem az összes község meghozta éves programját, s első alkalommal a nyilvántartásban szereplő összes földterület esetében megindulhat a licitáció és a bérbeadási folyamat, a tavalyi évvel ellentétben, amikor ezt 32 község tette meg. (Vajdaság Ma, Tanjug,PannonRTV)

     

  • Vérüket adva bizonyítanak

    Véradási kampányt indított az angliai lengyel közösség, az elmúlt hónapok bevándorlóellenes támadásai miatt. A szervezok szerint a testvériségüket akarják bizonyítani a briteknek.

    Egy hét alatt háromszorosára nott a lengyel véradók száma Londonban, miután a helyi bevándorlók kampányt indítottak. A június végi kilépési népszavazás óta 42 százalékkal nott a külföldi bevándorlók elleni támadások száma, a lengyel követség még figyelmeztetést is kiadott néhány városra. A lengyel közösséget is ez motiválta.

    „Az a cél, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a különbözo közösségeket. Nemcsak munkások vagyunk, hanem a társadalom tagjai is, ezért szeretnénk segíteni másoknak. Az is fontos, hogy úgy csináljuk ezt, hogy senki nem kap érte pénzt” – nyilatkozta egy Londonban élo lengyel.

    Nagy-Britanniában 850 ezer lengyel él, és egy hét alatt 10 ezren mentek el vért adni. A brit egészségügyi szolgáltató, az NHS szerint már ennyitol negyedével nott a készletük. „Lengyelország is tagja a nemzetközi egészségügyi ellátó rendszernek, ezért nagyon örülünk, hogy Lengyelország helyett Nagy-Britanniában adnak vért, a készleteink így jelentosen megnottek, ami nem várt pozitív fordulat” – mondja a szigetországi véradási koordinátor.

    A kilépési tárgyalásokra készülo új miniszterelnök, Theresa May korábban azt mondta: a brexit után a már Nagy-Britanniában élo gazdasági bevándorlók se lehetnek biztosak abban, hogy megtarthatják a szigetországi munkahelyüket.

    http://hirtv.hu/

  • Addig nem tágítanak, amíg nem jutnak át a határon

    Közel 500 illegális bevándorló várakozik jelenleg a szerb – magyar határ közötti tranzitterületen. Van akik hónapok óta itt vesztegelnek. Addig nem tágítanak, amíg át nem jutnak Magyarországra.

    Gépfegyveres katonák őrzik a Tompa és Kelebia közötti átlépő magyar oldalát. Az illetékesek szerint az elkövetkező időszakban további szigorítósokra lehet számítani. Egy, a két átkelő mentén veszteglő migráns elmondta, a világhálón értesült arról, hogy egy újabb kerítéssort építenek a már meglévő fizikai határzár mögé. Az arcát nem vállaló szíriai férfi azt mondja, többször is megpróbált illegálisan az Európai Unióba szökni, de többször nem kockáztat, mert eddig minden alkalommal elfogták, és visszaküldték. Mivel semmit sem tehet a magyar kormány intézkedései ellen, vár. Ha kell, akár hónapokig is. „Nem tehetek semmit ez ellen. Nem gondolkodom ezen, mert nem az én tisztem, hogy erről kérdezősködjem. Sajnálom, de ezt gondolom.”

    A Horgos és Röszke közötti területen sem jobb a helyzet. A táborban lévő, mintegy 300 migráns is kitart a végsőkig. Nyilatkozni senki sem akart, de azt ők is megerősítették, hogy nehezményezik a szigorításokat. A vöröskereszt egy mobilközpontot hozott a Horgos és Röszke között veszteglő illegális bevándorlóknak, ahol tölthetik mobiltelefonjaikat, és a világhálóra is bármikor rácsatlakozhatnak.

    Nem hivatalos információk szerint az a lehetőség is fennáll, hogy a tranzitterületekről szerbiai befogadóközpontokba szállítják a határon veszteglő migránsok zömét.

    PannonRTV

     

    146 ember próbált illegálisan átjutni a határon

     

    Pénteken 146 ember próbált illegálisan átjutni a magyar-szerb határon – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata szombat reggel a police.hu oldalon. A közlemény szerint a rendőrök és a katonák megakadályozták, hogy 76 ember illegális belépjen az országba, 70 migránst pedig a kerítés közelében feltartóztattak és visszakísértek az ideiglenes biztonsági határzáron túlra. Az ország belső részén 7 határsértőt elfogtak a rendőrök. (MTI)

     

  • Több száz milliárdra perli a Facebookot a pornósztár

    Megsértették jó hírnevét és halálos fenyegetéseket kap egy álhír miatt. Amiről szerinte a legnagyobb közösségi oldal tehet.

    Egymilliárd dollárra - nagyjából 274 milliárd forintra - perelte be a Facebookot és a site tulaját, Mark Zuckerberget egy volt pornósztár. Lady Paree azt nehezményezi, hogy a Facebook derékba törte karrierjét, mert nem távolított el egy olyan hamis hírt, miszerinta nő igazából férfiként született.

    A 41 éves egykori felnőttfilmes nemcsak a kamuhír miatt dühös a legnagyobb közösségi oldalra. Állítólag több halálos fenyegetést is kapott, de a feladók ellen sem tettek semmit Zuckerbergék – derül ki a brit Daily Mail által megszerzett bírósági dokumentumokból.

    A hölgy 2009-ben már pert nyert egy pornóval foglalkozó amerikai cég, a Leisure Time Entertainment ellen, amely olyan hírt tett közzé, miszerint Paree La Tiejira születésekor női és férfi testrészekkel egyaránt rendelkezett.

    http://ripost.hu/

  • Kisebb a júliusi átlagbér

    Júliusban Szerbiában összesen 46.280 dinárt tett ki az átlagfizetés, amely névlegesen 0,4 százalékkal, reálisan pedig 0,3 százalékkal kevesebb, mint a júniusi átlag – olvasható a Köztársasági Statisztikai Intézet közleményében.

    Éves viszonylatban ez a bérérték névlegesen 1,5 százalékkal, reálisan pedig 0,3 százalékkal magasabb, mint a 2015-ös július átlagfizetés.

    A bruttó júliusi bér 2016-ban 63.699 dinárnak felel meg, ez nominálisan 0,5 százalékkal, valósan pedig 0,4 százalékkal kisebb a múlt havi bruttó bérnél, a tavaly júliusinál pedig névlegesen 1,6 százalékkal, reálisan 0,4 százalékkal nagyobb.

    A 2016-os év januárjától júliusáig kifizetett bérek névlegesen 3,9 százalékkal, reálisan pedig 2,9 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly ugyanebben a vizsgált időszakban.

    (Tanjug,MagyarSzó)

  • Véget ért az úszóiskola Bácskossuthfalván (videó)

    Csütörtök délután a gyerekek bemutatták, mit tanultak a foglalkozásokon. A gyerekek az úszóiskolában külön csoportokban tanulhattak és bemutatták, ki mennyire tanult meg úszni. Méhészkei Kiss Nimród, úszásoktató: „Három kezdő csoportot indítottunk, itt volt egy csoport 4,5,6 évesek csoportja, a második kezdőcsoportunk 7 és 8, és volt egy 9,10,11 évesek csoportja. Valamint volt egy haladó csoport, amely vegyes korosztályban voltak.”

    Bácskossuthfalván sok év után szerveztek úszóiskolát. Fazekas Róbert, Helyi Közösség alelnöke, Bácskossuthfalva: „A közepes és a gyermek medence elkészült, hogy ezek mögé olyan programokat tudjunk ki és fölépíteni, amelyek a helyi igényeknek megfelelnek.”

    A záróműsoron az úszás oktatáson részt vevő gyerekek oklevelet kaptak.

    https://www.youtube.com/watch?v=YvyppoQe25c

     

     

     

     

  • A szerb kormány harcot indít a földbitorlók ellen

    A magánvállalkozók által bevetett állami földterületek bitorlásából több száz milliós kár származik, ugyanis nem fizetnek bérleti díjat, tájékoztatott a mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztérium.

    Branislav Nedimović illetékes miniszter bejelentése szerint a bitorlók általi harc a kormány prioritása lesz, a szakértők pedig azt tanácsolják, erősítsék meg az illetékes felügyelőséget, az ellenőrzést a nagyobb bitorlóktól kezdjék, s haladjanak a kisebbek felé, de rendezni kell a kataszteri helyzetet is.

    Egyesek szerint a községi illetékeseknek is kezükbe kellene venniük a gyeplőt, s rendet rakni a házuk táján.

    A mezőgazdasági minisztériumban a Tanjugnak elmondták, a mezőgazdasági földterületekről szóló törvény 2006-os meghozatala óta a mai napig több mint 370 ezer hektár földterületet zsákmányoltak ki, annak ellenére, hogy a törvény célja éppen a bitorlók elleni hatékony küzdelem volt.

    A 2015/2016-os mezőgazdasági évtől mostanáig körülbelül 20 ezer hektár bitorolt földterületet regisztráltak, elsősorban Vajdaságban, mondták el a minisztériumban, s hozzátették, a helyi önkormányzatok kezdeményezésére meghatározzák a jogtalanul használt állami földek kiterjedését.

    Mint mondják, a törvénybe beépítettek egy olyan modellt, amely szerint a helyi önkormányzatok kötelesek felszámolni a bitorlók vetését, egyesek – Ürög, Inđija – már meg is tették. A Köztársasági Mezőgazdasági Felügyelőségnek pedig módjában áll bűnvádi feljelentést tenni ellenük, s passzív státuszba helyezni a gazdaságot.

    Dragan Glamočić, a miniszterelnök tanácsadója azt mondja, az idén majdnem az összes község meghozta éves programját, s első alkalommal a nyilvántartásban szereplő összes földterület esetében megindulhat a licitáció és a bérbeadási folyamat, a tavalyi évvel ellentétben, amikor ezt 32 község tette meg.

    VajMa.info

  • Jövőre a polgárok dönthetnek az alkotmány módosításáról

    Sajtóhírek szerint jövőre népszavazás útján mondhatnak véleményt a szerbiai alkotmány módosításáról a polgárok, a Večernje novosti értesülése szerint az sem kizárt, hogy a referendumot együtt tartják meg a 2017-ben esedékes államfőválasztással. Nela Kuburović igazságügyi miniszter bejelentette ugyan a módosítást, de részleteket nem közölt. (Vajdaság MA)

     

  • 10 százalékkal drágítanák az úthasználati díjat

    BELGRÁD - A következő egy hónapban dől el, hogy drágul-e az úthasználati díj – jelentette be Zorana Mihalović szakminiszter, aki arra is emlékeztetett, hogy legutóbb 2008-ban drágították az autópályák használati díját.

    A Szerbia Utai közvállalat 10 százalékos drágítást javasol, és a miniszter arra számít, hogy ezt jól meg is tudják indokolni. Ezt követően a Közlekedésügyi és a Pénzügyminisztérium fogja eldönteni, hogy lehetséges-e a díj növelése.

    Forrás: Tanjug-RTV

  • Még egy kerítéssor épül Magyarország határán

    BUDAPEST - Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában kijelentette, hogy meg kell erősíteni a magyar-szerb határzárt, ezért egy újabb kerítéssor létesül a határszakaszon a legmodernebb technikai eszközökkel.

    Az új rendszer akár többszázezer embert is fel tud tartóztatni egyszerre, és erre is fel kell készülni a törökök politikájának megváltozása esetén – mondta Orbán.

    Azzal kapcsolatban, hogy az osztrák belügyminiszter szükségállapot bevezetését sürgeti országában, Orbán azt mondta, hogy az osztrákoknak azt a kérdést kell megválaszolniuk, hol akarnak kerítést. Szerinte Ausztriának nem az osztrák-magyar, hanem a magyar-szerb és a magyar-horvát határon, de még inkább a szerb-macedón illetve a macedón-görög határon kellene megvédenie magát.

    Orbán szerint az európai kormányfőknek nemet kellene mondaniuk a brüsszeli bürokraták elhibázott menekültügyi döntésére, a kényszerbetelepítésre.

    Forrás: MTI

  • Van aki forrón szereti - színelőadás Bácskossuthfalván

    Bácskossuthfalván a szinházteremben vendégszerepel a kupuszinai Petőfi Sándor ME Sturc József szinjátszócsoportja 2016. szeptember 2-án, pénteken a Szüreti Napok keretén belül. Az előadás este 19.00 órakor kezdődik, a belépés ingyenes! Szeretettel várunk mindenkit!

    facebook.com

  • Lövöldözés Belgrádban

    A támadó egy lakóházban rejtőzködik

    Lövöldözés volt az újbelgrádi Jurij Gagarin utcában. A támadó egy lakóházba menekült. A rendőrség bekerítette az épületet és az egész környéket is lezárta.

    Az N1 hírtelevízió értesülései szerint 20 óra körül egy fekete BMW típusú személygépkocsival érkező férfi lövöldözni kezdett és több autónak is neki hajtott gépjárművével. 4 személygépkocsiban is károkat okozott.

    A rendőri erők bekerítették a lakóépületet, ahová a támadó menekült, és az egész újbelgrádi 45-ös blokkot lezárták. A polgárok jelentették a rendőrségnek, hogy egy fegyveres személy a tömbházukban rejtőzködik.

    Az elkövető állítólag egy középkorú férfi, aki a lakóház 14 emelétének valamelyikén bujkál, egyelőre azonban nem tudni, hogy behatolt-e valamelyik lakásba, vagy a lépcsőházban rejtőzködik.

    A lakók és a környéken élő polgárok rémültek, de az értesülések szerint senki sem sérült meg.

    Magyar Szó online

  • Ez a fémmel teli trágya teszi tönkre a földet

    Határérték feletti nehézfém tartalom miatt bevonta a "Marha-Jó szarvasmarha trágya mikroelemekkel" nevű trágya engedélyét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A szerves trágyában a határértéknél ötször több fém volt.

    A Nébih laboratóriumában kimutatták, hogy a szerves trágyaként forgalmazott készítmény krómtartalma több vizsgált mintában is többszörösen meghaladta a 100 mg/kg határértéket. A szakemberek egyes mintákban 147 mg/kg értéket mértek, de olyan is volt, amelyikben 558 mg króm volt kilogrammonként. A vizsgált termékeket 2015. november 1. és 2016. május 25. között gyártották.

    Ha ilyen sok króm van a trágyában, akkor nem fejti ki az elvárt hatást a növények fejlődésére és a termőtalaj mikrobiológiai állapotára. Hosszú távú használata pedig a föld túlzott nehézfém terheléséhez, elszennyeződéséhez vezethet.

    EZT IS AJÁNLJUK:

    A Nébih ezért azonnal felfüggesztette a termék forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét. A készítmény csak akkor kerülhet ismét a boltok polcaira, ha a gyártó a minőségi problémákat kijavítja és ezt laborvizsgálat is alátámasztja.

    A hatóság visszaszállíttatta a trágyát a gyártóhoz és növényvédelmi bírságot szabott ki a termék hazai forgalmazójával, az AGRO NATURTÁP Kft.-vel szemben. A termék gyártója az olaszországi FOMET SpA. A Nébih az olasz hatóságoknak is szólt a problémáról.

    http://faktor.hu/

     

  • Vajdaságban idén 1521 magyar elsőst irattak általános iskolába

    Vajdaság területén idén összesen 1521 magyar ajkú kisdiákot irattak be az általános iskolák első osztályába. Szabadkán, Zentán, Magyarkanizsán, Óbecsén, Begaszentgyörgyön növekedett, néhány településen azonban csökkent a magyar elsősök száma az előző évhez viszonyítva, Oroszlámoson, Zomborban, Nezsényben pedig egy magyar ajkú kisdiák sem fog szeptember elsején iskolapadba ülni – mondta el Petkovics Márta, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja a Pannon RTV-nek nyilatkozva.

    Közlése szerint a Magyar Nemzeti Tanács idén is tanszercsomaggal igyekszik könnyíteni az első osztályba indulók szüleinek helyzetén. Füzetek, rajzlapok, rajzfelszerelés, tolltartó, betűkirakó is található abban a csomagban, amelynek az iskolákba szállítása most folyik.

    „A Magyar Nemzeti Tanács tagjai, illetve bizottsági tagjai vállalták, hogy tanévkezdéskor átadják ezeket a csomagokat. Szinte minden le van egyeztetve. Azt hiszem, hogy a Magyar Nemzeti Tanács készen áll az iskolakezdésre” – fogalmazott Petkovics Márta a Pannon RTV vendégeként.

    Pannon RTV,VajMa

  • A világ minden térségét sújtja a fiatalok munkanélkülisége

    Az ENSZ adatai szerint idén 500 ezerrel nő a számuk, így összesen 71 millió fiatal lesz állás nélkül világszerte. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi 12,9 százalékról idén a fiatalok munkanélküliségi aránya eléri a 13,1 százalékot. Ez már majdnem annyi, mint a 2003-as évi 13,2 százalékos rekord. A fiatalok állástalansága leginkább az arab államokat és az afrikai országokat érinti. Szerbiában is égető probléma a fiatalok munkanélkülisége. Felmérések szerint mintegy 400 ezren lehetnek azok, akik már befejezték a tanulmányaikat, de még nincs állásuk. Szakértők szerint a helyzeten a gyakornoki munka segítene. Azt mondják, a szerbiai oktatási rendszer nem megfelelő, mivel a fiatalok a képzésük során nem szereznek elég gyakorlati tudást ahhoz, hogy jó eséllyel munkába állhassanak. Úgy vélik, a cégeket még inkább be kellene vonni az oktatás folyamatába. Olyan ösztönző környezetet kellene teremteni, hogy a vállalatoknak érdekükben álljon gyakornokokat fogadni, akik így elsajátíthatnák a szakma fortélyait. (Tanjug)

     

    One Response to A világ minden térségét sújtja a fiatalok munkanélkülisége

     

    Lajos szerint:

    2016.08.25. - 15:57

    Meg amíg apuka-anyuka dolgozik, addig a gyereket kímélik. Vagy kíméli a gyerek saját magát. Bulizik, alkoholizál és egyre többen drogoznak is. A drogok ára a feketepiacon egyre elérhetőbb, mert több új fajta drog került a piacra, amelyek nagyon veszélyesek, de olcsóbbak. Ez mind a fiatalság hanyatlásához vezet. Sok fiatal befejez ilyen-olyan egyetemet is. Ez további problémához vezet, mert nem lehet mindenki vezető beosztású. Viszont a diplomások itt Szerbiába nem hajlandóak számukra lealacsonyító munkát végezni. Inkább külföldön végeznek betanult munkákat, vagy betegápolást. Olyan probléma is van, hogy a kormány nagyon megnehezíti a munkaadók helyzetét, azzal, hogy a munkavállalókat védik különböző törvényekkel, amelyeket nem lehet a gyakorlatban alkalmazni. Vagy a munkafelügyelőség: a törvényes munkaadót ellenőrzik lépten-nyomon, de a feketén dolgozókat nem, mert hivatalosan nincs mit ellenőrizni rajtuk. Arra akartam rámutatni, hogy a munkanélküliség probléma nagyon összetett. Mindenesetre foglalkozni kell a témával.

    Pannon RTV,VajMa

  • Meghatározták a búza árát a helyi járulék elszámolásához

    A topolyai helyi közösség végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén meghatározta a búza árát, ami alapján a helyi járulékot elszámolják a földtulajdonosok esetében. A határozat értelmében a 2016-os évre vonatkozó helyi járulékot – ami katasztrális holdanként 25 kilogramm búzát jelent - a földtulajdonosok esetében 15 dináros kilogrammonkénti áron számolják el.

    IC TK

  • Munkalehetőség

    A Tisza Automotive zentai üzeme pénteken, augusztus 26-án, 12 órai kezdettel prezentációt szervez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat topolyai részlegében. A zentai gyárban augusztus hónap folyamán új projekt indult, így új munkakörökre nyílt meg a felvétel. A nagyvállalat többek között hosszútávú munkalehetőséget, pontos havi bérutalást, bónuszokat, 24 órás biztosítást, ingyenes buszjáratokat, és előrelépési lehetőséget is nyújt munkavállalóinak. Jelentkezni a 066 82 00 452-es számon, vagy a Ez az email cím védett a spam robotoktól. A megtekintéséhez JavaScript szükséges. email címen lehet jelentkezni.

    IC TK

     

  • Tótisztítás Pannónián

    Szombaton 10 órai kezdettel szervezik meg a sorendben második vízalatti környezetvédelmi akciót, melynek keretében a Pannóniai-tó medrét tisztítják meg a nem biológiai ere3detű huladéktól. A versenyjellegű megmozdulás 10 órakor kezdődik és ezúttal is számos búváregyesület tagjainak részvételére számítanak. Augusztus 13-án a Topolyai-tó medrét tisztították. Nyolc vajdasági búváregyesület 36 könnyűbúvárja tisztította meg a tó medrének azon részét, ahol a leggyakrabban és a legtöbben szoktak fürödni. Összesen 121,44 kilogramm hulladékot hoztak a felszínre. Az amatőr könnyűbúvárok egyöntetű véleménye, hogy a tómeder tisztább, mint gondolták, az élővilág pedig gazdag és változatos. Dr. Vikor László, az akció szervezője, községi tanácsos elmondta, hogy medertisztítást szeretnék majd rendszeressé tenni és még a fürdési idény kezdete előtt megszervezni.

    IC TK

  • Norvégia is kerítésépítéssel próbálja megállítani a migránsokat

    Norvégiába sok migráns érkezett az Oroszországgal közös határon, ezért most kerítést emelnek.

    Norvégia 200 méter hosszú, 3,5 méter magas drótkerítést emel Oroszországgal közös, sarkvidéki határán, miután tavaly 5500, többségében szíriai menekült érkezett e határszakaszon keresztül az észak-európai országba.

    A norvég kormány az állampolgárok biztonságát szeretné fokozni az intézkedéssel.

    A tervek szerint a kerítést még a tél beállta elott megépítik, így nehezebb lesz az erdon keresztül bejutni az országba.

    A norvég bevándorlásügyi igazgatóság adatai szerint a sarkvidéki határon keresztül idén még egyetlenegy menedékkéro sem érkezett az országba, de a jelek szerint nem is szeretnék, ha ez változna.

    Nem látom be, miért lenne szükség a kerítésre. Manapság túlságosan is sok kerítést állítanak fel Európában"

    – mondta Rune Rafaelsen, a határszakaszért felelos Soer-Varanger térség polgármestere.

    Az ellenzéki politikusok és a migránsok jogaiért harcoló civil szervezetek magukhoz huen kiakadtak a kerítésépítésen. Szerintük Norvégia lépése elrettenti az üldöztetés elol meneküloket, és a hidegháború szellemét idézi meg egy olyan térségben, ahol a Szovjetunió bukását követoen alapvetoen jó viszony alakult ki a felek között.

    Oroszország a NATO-tag Norvégiával közös, 196 kilométer hosszú határán mindeddig nem bontotta le a hidegháború idején emelt kerítést.

    Moszkva eddig nem jelezte, hogy nehezményezné Oslo kerítésépítési terveit.

     

    (MTI)

  • Rábukkantak a lehetséges „második Földre”

    Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri, a Kentaur csillagkép vörös törpéje körül – közölték tudósok szerdán a Nature címu tudományos folyóiratban.

    Az asztrofizikusok szerint a Proxima b nevu exobolygó (Naprendszeren kívüli bolygó) olyan távolságra kering napjától, hogy felszínén folyékony halmazállapotú víz is elofordulhat, ami fontos feltétele az élet keletkezésének.

    Soha ilyen közelségben nem bukkantak még a kutatók egy lehetséges „második Földre” – olvasható az MTI hírében.

    A Proxima b lehet az elso exobolygó, amelyet az ember is felkeres, ha egyszer meglesz hozzá a technológia – közölte az AFP-vel a kutatók egyike, Julien Morin. A déli égbolton látható Proxima Centauri 4,24 fényévnyi távolságával a Nap legközelebbi csillagszomszédja.

    Lézervezérléssel a galaxisban

    A BBC szerint a Proxima b 40 trillió kilométerre van a Földtol, és a jelenlegi technikai körülmények között egy urjármu több ezer év alatt tudna csak elérni odáig. „Az biztos, hogy eljutni oda ma még a sci-fi kategóriája, de az emberek már gondolkoznak róla, és többé már nem csupán agytorna elképzelni, hogy egy nap egy szondát küldhetünk oda” – jelentette ki Guillem Anglada-Escudé, akinek csapata jelentette az új felfedezést a Nature folyóiratban.

    Idén Jurij Milner milliárdos jelentette be korábban: százmillió dollárral járul hozzá olyan apró urhajó megépítéséhez, amit lézerek segítségével tudnak irányítani a galaxisban. Ezek az urjármuvek a fénysebesség húsz százalékával tudnának haladni, jóval lerövidítve az egyébként hatalmas utat. 

    MNO,

  • A szerbiai gazdasági kamara (PKS) szerint stabilizálódni látszik a húsértékesítés helyzete:

    A szerbiai gazdasági kamara (PKS) szerint stabilizálódni látszik a húsértékesítés helyzete: a hízók számának növekedése miatt a kereskedok mintegy 30 százalékkal csökkentették a sertéshús kilójának kiskereskedelmi árát. Az alakulásokra továbbá az is kihatott, hogy a drasztikus áremelkedés miatt 20 százalékkal visszaesett a kereslet.

    VajMa.info

  • MAGYARORSZÁG A HATÁRON TÚLI MAGYAROK TRANZITORSZÁGA

    Az erdélyi diplomás munkaerot Magyarország nem tudja megtartani.

    Hiába a kettos állampolgárság és az otthonteremtési támogatás a diplomás erdélyi munkaero a romániai közösségbol és Magyarországról is Nyugatra emigrál.

    Az utóbbi 34 évben 850 ezerrel csökkent a magyar lakosság annak ellenére, hogy a Vasfüggöny leomlása után Magyarország lett az elso számú célpont az erdélyi magyarok számára. A 27. Bálványosi Nyári Egyetemen elhangzott, hogy Ausztria négyszer magasabb bérekkel csábítja el a szomszédos ország munkavállalóit, miközben Magyarországon elképesztoen magas a munkaerohiány és kedvezotlen gazdasági helyzet alakult ki.

    Miközben a kivándorlási jelenség visszafogja a magyar gazdasági növekedést, a két országban kiegyelodtek a bérek. Sot vannak olyan román-magyar határ menti magyarországi régiók, ahol alacsonyabbak a fizetések, mint a szomszédos román megyében, mondta Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese Tusnádfürdon. Például Temes megyében a nettó átlagbér eléri a 2400 lejt, míg a szomszédos Békés megyében az átlagbér 118 ezer forint (kb. 1700 lej) körül mozog. Ha a Székelyföldet is eléri a bérnövekedés, és az átlagbér 1500 lejrol eljut 1700-1800 lejre, akkor még inkább elveszíti a vonzerejét Magyarország.

    A tranzitindex összesítésében több mint 3 millió román állampolgár él külföldön, elsosorban Nyugat-Európában, és a rendszerváltás óta mintegy félmillió személlyel csökkent az erdélyi magyar lakosság száma. A bérkiegyenlítodések miatt mind Magyarországról, mind a romániai magyar közösségekbol vándorolnak Nyugatra. Az erdélyiek ráadásul nagyobb eséllyel indulnak a nyugat-európai munkapiacon, hiszen sokkal jobban állnak a nyelvtudással.

    Németh Zsolté, közgazdász, Fideszes képviselo értelmezésében a kettos állampolgárságra vonatkozó törvény benyújtását egy kényszerhelyzet szülte. Az elozménye a 2000-ben létrehozott magyar igazolvány intézménye volt, hogy a migráció ne induljon meg Magyarország felé. Késobb bebizonyosodott, hogy az autonómiatörekvések, a kormánykoalíciós részvételek a szomszédos országokban nem hozzák meg a várt eredményeket, a párhuzamos társadalom kiépítése nem muködik, és a kivándorlást sem tudták megállítani.

    A KEDVEZMÉNYEK NÖVELIK A VÁNDORLÁSI KEDVET

    A magyar állampolgárság megszerzésével elso lépésben nem járt együtt minden állampolgársági jog. A választási törvény módosításával szavazati jogot kaptak, de a szociális jogokat a különbözo hozzájárulások befizetéséhez kötötték, vagyis csak azok részesülhettek szociális támogatásban, akik Magyarországon hozzájárultak a társadalombiztosítási alaphoz. A jogok kiterjesztésében a külhoni magyarokra a csok volt a következo lépés, hiszen bárki megpályázhatja, aki korábban az Európai Unió valamelyik államában, például Romániában hozzájárult a társadalombiztosítási alaphoz.

    Horváth Balázs, szociológus a Krónikának azt mondta, mivel Romániában a gyerekvállalást ösztönzo, a családtámogató programok nincs, ezért a fiatalok mindenképpen megfontolják, hogy áttelepedjenek Magyarországra. Nemcsak a pályakezdo, de a stabil anyagi helyzettel rendelkezok számára is kecsegteto lehet a csok. Közben arra is rámutatott a szakember, hogy elmúlt években Anglia és Németország új célpontok az erdélyi magyarság körében, jelentosen megnott az elvándorlások száma nyugat felé.

    Szerinte a csok azzal együtt vonzó az erdélyiek számára, hogy nyugati országokban most körvonalazódó migránsellenes intézkedések valamennyire elkedvetleníthetik a kitelepedni vágyókat. Például Nagy-Britannia csökkenteni akarja a bevándorlást, a megszorítás pedig a kelet-európaiakra is vonatkozna, Németország pedig megnehezíti a letelepedést – ezek az intézkedések még nem vezetnek a migráció csökkenéséhez, csak a stagnálásához, magyarázta a szociológus.

    A csok mellett szólhat még, hogy kettos állampolgárságot sem igényel a határon túli magyaroktól, mindössze egy Magyarországon található ingatlanra veheto fel a támogatás, illetve vállalni kell, hogy a család életvitelszeruen kíván tartózkodni a szerzett lakásban. Arra viszont még nincsenek adatok, hogy hogy a kedvezménnyel ide települt magyarok meddig maradnak az országban.

    Horváth István szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetoje a 24.hu-nak azt mondta, hogy egy régebbi, 2013-as erdélyi ifjúságkutatás szerint is egyre no a kivándorlási kedv a romániai magyarok körében, és egyre kevesebben jönnek Magyarországra. A vajdaságiak és kárpátaljaiak számára a magyar útlevél ahhoz is segítséget adhat, hogy más uniós országokban vállaljanak munkát.

    A szakember úgy vélte: a Magyarországon megszerezheto kedvezmény tömeges vándorlást nem fog eloidézni, de növelheti a fiatal diplomások kivándorlási kedvét, ami a határon túli, elöregedo közösségek gyengüléséhez vezet.

    Folyamatosan emelkedik a Magyarországon munkát vállaló határon túli orvosok és ápolók száma. Az egészségügyi dolgozók hazánkba irányuló migrációjának az a fo oka, hogy itt állítják ki az igazolást a magyar orvosok külföldi, illetve a külföldiek magyarországi munkavállalásához - írja a Magyar Idok.

    2011-ben 143, két évvel késobb 175, tavaly pedig már 289 külföldi egészségügyi dolgozó kérte diplomája vagy szakképesítése elismerését a hivataltól. A növekedés az orvosokra, a fogorvosokra, az ápolókra és a gyógyszerészekre egyaránt igaz, az érkezok java része azonban orvos, közülük is a Romániában diplomát szerzett magyar állampolgárok vannak többségben.

    Az Erdélybol távozó orvosok az uniós csatlakozás óta nem Magyarországon, hanem a magyarokhoz hasonlóan Nyugat-Európában keresik a boldogulásukat. Miután idén januártól és most augusztustól is jelentos béremelést kaptak az egészségügyiek, ez a tendencia is lassult, hiszen a román kormány az elvándorlás mérséklése érdekében hozta a döntést – mondta Tar Gyöngyi.

    A magyar egészségügy a kilencvenes években volt igazán vonzó a környezo országokban élok számára, akkoriban évente hat-nyolcszáz fiatal ápoló jött Magyarországra dolgozni Erdélybol, a Felvidékrol, a Vajdaságból – mondta lapunknak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. A 2004-es uniós nyitás óta azonban a sokkal magasabb béreket kínáló Nyugat-Európa a munkaero-migráció fo célpontja.

    http://vs.hu/

  • Nincsenek megelégedve a migránsok Svédországgal

    Rekordszámú migráns hagyta el Svédországot önként.

    A regisztrált migránsok közül már 10 000-en hagyták el Svédországot idén.Tavaly 163 000 illegális bevándorló adott be menekültkérelmet a hatóságokhoz, idén viszont eddig még csak 19 270-en.

    Pontosan 10 665 migráns hagyta el önként Svédországot 2016 januárja és augusztusa között. Köztük voltak olyanok is, akiknek már visszautasították a menekültkérelmét.

    Akik önként hagyják el az országot, azoknak fizetik a repülojegyüket és fejenként 3 577 dollárt kapnak, hogy újrakezdhessék az életüket hazájukban. Családonként a maximálisan kapható támogatás összege 8 943 dollár. Az országot elhagyó migránsok azért kapnak pénzt, mert a hatóságok így próbálják csökkenteni a Svédországba érkezo migránsok számát. Inkább fizetnek, csak ne akarjanak ott letelepedni.

    A legújabb svéd törvények szerint azoknak a migránsoknak nem biztosítják a napi ellátásukat és a szállást, akiknek már elutasították a menekültkérelmét. Az illegális bevándorlóknak a szociális juttatások miatt az egyik kedvenc célpontjuk Svédország.

    (The Local,888)

  • Nyilvánosan szexeltek az ismert muszlim papok, kitört a balhé!

    Az erkölcsösséget hirdető vallási vezető autójában kapta ölébe a hatgyermekes papnőt, majd elmerültek a gyönyörben. Nyilvános kéjelgésük óriási felháborodást váltott ki a hívők körében...

    Bilincsben vezették el a marokkói strandról azt a 63 éves muszlim papot, aki nyilvánosan, egy autóban tette magáévá 62 éves kolléganőjét, a hatgyermekes, özvegy Fatima Nejjart, aki szintén ismert vallási vezetőnek számít az iszlamista országban.

    A hétgyermekes, házas férfi évek óta hirdeti az erkölcsösséget Marokkóban, éppen ezért óriási botrány kerekedett kéjelgéséből - számolt be róla a Daily Star.

    Az előzetes letartóztatásba került párocska azzal próbált meg védekezni, hogy szokatlan kapcsolatukat az agg férfi felesége áldotta meg, ám az ilyesfajta szexuális viszony a muszlim vallási törvények szerint szigorúan tilos.

    A vágytól fűtött páros évek óta alelnöke volt az egyik legfőbb iszlám párt mozgalmának, ám perverz akciójuk után azonnal megfosztották őket politikai címüktől, hiszen eddig pont a hűséget és az erkölcsösséget hirdették.

    Bár a vizsgálat még tart, nem kizárt, hogy mindketten rács mögé kerülnek, amiért nem tudtak ellenállni egymásnak és a kísértésnek.

    http://ripost.hu/

  • Szabadka: Újabb vámterminál létrehozását támogatja a kormány

    A szerbiai kormány 50 millió dinárt hagy majd jóvá a szabadkai önkormányzat számára, hogy ebből újabb vámterminált hozzanak létre a vámszabad övezetben, értesült az RTV.

    A vámszabad övezetben ezáltal tovább javulhat a befektetőknek nyújtott szolgáltatások minősége. Bogdan Laban szabadkai polgármester a kormánynak és a miniszterelnöknek köszönetet mondva leszögezte: ez bizonyíték arra, hogy nyitottak a helyi önkormányzatok és a befektetők igényei iránt.

    A szabadkai vámszabad övezetben több vállalat is működik, ennek nyomán mintegy 15 ezer teherautó esik át évente a vámeljáráson, az új terminál az ilyen jellegű folyamatokat gyorsíthatja fel, mondta el Branislava Stojković Marčetić, az övezet igazgatója az RTV-nek.

    VajMa

     

  • Szerbiában az öt legnagyobb földbirtokos közül kettő külföldi

     

    Szerbiában az állam a legnagyobb földtulajdonos, mintegy 830 ezer hektárral. Ez sokkal több, mint amennyivel a vállalkozók rendelkeznek. A három legnagyobb üzletember Szerbiában több mint 50 ezer hektár földterülettel rendelkezik, és további 20 ezer hektár földet bérelnek, ahol gabonát, zöldséget és gyümölcsöt termelnek.

    Petar Matijević tíz birtokon összesen 33 ezer hektárnyi földet művel, ebből 23 ezer a saját tulajdonában van, a többit pedig bérli. Matijević lett az első szerbiai üzletember, aki földet vásárolt Horvátországban, összesen 1500 hektárt.

    Miodrag Kostić Szerbiában 19 ezer hektár földdel rendelkezik, valamint 7000 és 10 ezer közötti hektár földterületet bérel. Kostić többek között Kulán, Versecen és Inđiján rendelkezik földekkel. Kostić a birtokában lévő földek 37 százalékán rendelkezik öntözőrendszerrel, összesen pedig 9000 hektáron öntöz. Ugyanakkor Ukrajnában is vannak földjei, ott 30 ezer hektárt bérel.

    A Miroslav Mišković tulajdonában lévő Delta Agrar 14 500 hektár földet művel Szerbiában. A vállalat Dunacsében (Čelarevo) 400 hektáron termel almát, 1000 hektáron pedig borsót, zöldbabot, burgonyát, hagymát, paprikát, karfiolt és brokkolit.

    Az Irva vállalat tulajdonosa, Đorđije Nicović nemrég még a legtöbb földdel rendelkezett Szerbiában, ugyanis 30 ezer hektárt művelt meg. Az övé volt a PIK Bečej 2895 hektár földterülettel, amit Miodrag Kostić vásárolt meg tőle 45 millió euróért. Nicović jelenleg 400 hektár másodosztályú földdel rendelkezik Nagybecskerek mellett.

    Külföldi földtulajdonosok Szerbiában

    Mintegy 6000 hektárral a nagyobb földbirtokosok közé tartozott Ivica Todorić horvát üzletember is, de ő eladta földjeit Petar Matijevićnek, és inkább a feldolgozóiparra összpontosított.

    A Baltic Property Investment Limited ír cég több bácskai vállalatot vásárolt meg, ezzel pedig 13 ezer hektár termőföldhöz jutott.

    A horvát Marko Pipunić tulajdonában lévő Žito grupa 2000 hektár földdel rendelkezik Szerbiában, a magyarországi CBA vállalatnak pedig 2650 hektár földterülete van Szerbiában, miután felvásárolta három mezőgazdasági birtokot Krivaján, Bajsán és Csonoplyán, írja a Blic.

    VajMa

  • Egy cég nyolc éve jogtalanul termeli ki a homokot Muzslyán (videó)

    Lassan egy évtizede lesz, hogy az egyik nagybecskereki cég érvényes szerződés nélkül szállítja a homokot Muzslyáról. A kamionok rongálják az utakat, repedeznek a házak falai, időnként viszi a homokot a szél szanaszét.

    Nap mint nap harminc tonnás nyerges-vontatók dübörögnek végig a muzslyai Tóth István utcában. A homok szállítása néha az éjszakai órákban sem szünetel. Kenderesi István, Muzslya: „A házak repedeznek, a poharak rezegnek – és reggeltől estig. Jelenlegi is itt megy egy húsztonnás, a legnagyobb kamionok mennek. Az utat nagyon rongálják, nyugalom nincsen. Tönkre teszik az utakat, a vizek állnak.”

    Az egyik cég 1989-ben 1500 hektár legelőt bérelt ki a Muzslyai Rétek földműves-szövetkezettől. A harminc évre szóló megállapodás azt a célt szolgálta, hogy homokbányát hozzanak létre a falu közelében.

    Sztojkó József, tag, Városi Tanács, Nagybecskerek: „Amióta ők itten bányásszák a homokot nekünk tönkrement a Fogarasi fivérek utcában az aszfaltburkolat, tönkre ment a Tóth István utcában az aszfaltburkolat, és mivel nem megengedett tehergépkocsik járnak, tehát 25 és 30 tonnás tehergépkocsikkal húzzák a homokot, ezekben az utcákban még a házak is megrepedtek.”

    2008-ban egy törvénymódosítás után a legelők visszakerültek a HK irányítása alá, amivel az addigi szerződés érvényét vesztette. Új megállapodást nem kötöttek, az időközben csődbe jutott vállalt azonban azóta is szállítja a homokot. Muzslyán azt szeretnék, hogy a természeti kincs utáni járulékot nekik is fizetnék, mint azoknak a falvaknak, amelyek környékén például kőolaj-kitermelés folyik.

    Hallai Zoltán, tanácselnök, Muzslya HK: „A helyi közösségek nincs helyi járuléka és az az úgynevezett ásványkincs, oda tartozik a homok is, és ha figyelembe vesszük, hogy több mint egymillió köbméter homokot bányásztak ki az elmúlt időszakban a Vojvodinaputnak a szivattyúi és ide ezt deponálták és a törvény értelmében háromtól öt százalékot kellene minden köbméter után befizetni a jogosnak.”

    A muzslyaiakat bosszantja, hogy a saját pénzükből építtetett utakat és a házaikat teszik tönkre, ők pedig nem tehetnek semmit.

    Tóth Mária, Muzslya: „Az utat öt évig fizettük, most idejöttek a privátok. Nincs semmi ellenük, de valakinek rá is kellene valamit tegyen. De akkora kamionok mennek, hogy a házunk tönkremegy. Mind össze-vissza vannak repedezve. Most az a legnagyobb probléma, hogy nincs kinek panaszkodni. Ha nem engednénk el a kamionokat, akkor még minket büntetnének meg.”

    A helyi közösség nemrég a nagybecskereki polgári jogvédőhöz fordult. Azt a tanácsot kapták, hogy fogadjanak ügyvédet és indítsanak pert az ügyben. Mivel a cég csődbe jutott, a vállalat részéről senkit sem tudtunk megkeresni az üggyel kapcsolatban.

    https://www.youtube.com/watch?v=kcBhiV9_OUI

     

  • Halálos áldozatokat követelő földrengés Olaszországban (videó)

    Földrengés rázta meg Olaszország középső részét. A délután folyamán arról számolt be a média, hogy legalább 120 halálos áldozata van a katasztrófának, 150 embert pedig keresnek. Egész családok maradtak a romok alatt.

    Döbbent csend követi a tűzoltók munkáját Olaszországban. A hajnali órákban a Rihter-skála szerint 6,2-es erősségű földrengés rázta meg az állam középső részét. Amatrice kisvárosban rengetegen megsérültek, a település kórháza tele van sérültekkel. A hatóságok véradásra szólították föl a lakosságot országszerte. Több helyi elmondása szerint a szomszédos Pescara del Tronto falu a földdel vált egyenlővé. Több kisebb település polgármestere telefonon azt jelentette, hogy az épületek jelentős része megsemmisült.

    A legnagyobb pusztítás a Marche régióbeli Arquata településen történt. Egész családok rekedtek a romok alatt. Több túlélő ház híján autójába költözött be. A tűzoltók és a polgári védelem folyamatosan kutat további eltűntek után. A katasztrófa epicentruma Rómától nagyjából 100 kilométerre észak-keletre a Lazio régióbeli Accumoli közelében volt, de megérezték az adria-parti Riminitől egészen Nápolyig.

    A hatóságok lassúságára hivatkozva több helyi is mentésbe kezdett. Már a hajnali órákban is több ember zseblámpákkal, puszta kézzel fogott hozzá, hogy embereket szabadítson ki a romok alól. Több civil mentőcsapat is spontán létrejött. Az egyik ilyen egységet egy helyi pap vezette. Több személyt már élve találtak meg. A pap szerint ivóvízre, hordágyra van szükség.

    A mostani földmozgás méreteiben az Abruzzo régióbeli L’Aquila városát elpusztító, több mint 300 halálos áldozatot követelő 2009-es rengéshez hasonlítható – közölte az olasz polgári védelem vezetője. Matteo Renzi miniszterelnök szóvivője Twitter-fiókjában közölte, hogy a kormány felvette a kapcsolatot a polgári védelmi hatóságokkal. Mindeközben az olasz vulkanológiai intézet újabb földrengések veszélyére figyelmeztette a lakosságot.

    https://www.youtube.com/watch?v=4_XVxpkcP4M

     

  • Topolya: A VMSZ községi szervezetének elnöke ismertette az új önkormányzati tisztségviselők névsorát

    Ismertette az új önkormányzati tisztségviselők névsorát a Vajdasági Magyar Szövetség Topolya Községi Szervezetének elnöke. Fremond Árpád mai sajtótájékoztatóján azt mondta, a választási kampány során elhangzott ígéreteket megvalósítják.

    A VMSZ Topolyai Községi Szervezetének elnöke a választások utáni első sajtótájékoztatóját azért csak most tartotta, mert a koalíciós tárgyalások és az önkormányzati kinevezések nemrég zárultak le. Fremond Árpád hangsúlyozta, nem egyénekben gondolkodtak, hanem csapatban a kinevezések során. „Kampányunkban azt ígértük, amennyiben lesz polgármesterünk, amennyiben polgármestert tudunk adni itt Topolya Községben, akkor mindenképpen egy fiatal csapatot akarunk felállítani, csapatban gondolkodtunk akkor is, már a kampány során és a későbbiekben is azt mondtuk, hogy nem nevezünk meg külön senkit, akiből polgármester lehetne, hanem egy csapatot próbálunk felállítani. Szeretném bejelenteni, hogy ezt így is tettük.”

    Mint ismeretes, Topolya polgármestere Kislinder Gábor lett. A községi tanács tagjaként Zsemberi János a mezőgazdasággal foglalkozik majd az elkövetkező időszakban, Domány Dudás Diannát a költségvetéssel és a pénzügyi tárcával bízták meg, Seffer Attila a közművesítési és beruházási, Szatmári Adrián a községfejlesztési és közbeszerzési tárcát vezeti majd. Ivanics Zoltán az infrastruktúrával és a környezetvédelemmel foglalkozik majd. Fremond Árpád, topolyai elnök, VMSZ: „A községünkből a választási eredmények tükrében több személy is kinevezésre kerül majd tartományi szintre, ami nagyon fontos a számunkra. Szeretném értesíteni a választópolgárokat, hogy Topolya Község területéről különböző titkárságokon és alapokban a tartományban Egeresi Sándor, Nagy Ottó és Jablan Anikó fog majd a tervek szerint tevékenykedni. Én azt hiszem, hogy ez egy nagyon pozitív és jó dolog, hiszen a topolyai önkormányzat, a topolyai lakosok különböző problémáinak a megoldásában, gondjainak a megoldásában még hatékonyabbak tudunk lenni, hogy a tartományban is lesznek különböző tisztségeken a Vajdasági Magyar Szövetség színeiben különböző pozíciókban emberek.”

    A község területén az egészségügy kapcsán felmerült kérdésekkel kapcsolatban, mint például a kis rendelők fenntartása vagy a gyógyszertárakban kialakult orvossághiány, az önkormányzat igyekezni fog, hogy mindenki számára megfelelő megoldást találjon.

    PannonRTV

  • Egy nap alatt 1500 büntetés gyorshajtásért Szerbiában

    A nemzetközi sebességellenőrzési akció keretében Szerbiában egyetlen nap alatt 1500 sofőrt büntettek meg gyorshajtás miatt, jelentette ki Boban Milinković, a közlekedési rendőrségi igazgatóság vezetőjének helyettese.

    Milinković hozzátette, a gyorshajtás mellett ellenőrzik a biztonsági öv használatát és a sofőrök alkoholszintjét is.

    „Minden útszakaszon lesz ellenőrzés, de elsőbbséget élveznek a forgalmasabb utak‟ – nyilatkozta Milinković az RTS vendégeként, de elmondta azt is, hogy csökkent a felelőtlen sofőrök száma Szerbiában, korábban ugyanis évente 300 szabálysértő volt, az idei év elejétől pedig 80 ilyen sofőrt bírságoltak meg.

    A közlekedési balesetben elhunytak és sérültek száma 5 százalékkal nőtt meg, ami érthető is, hiszen ugyanennyivel nőtt meg a forgalom a szerbiai utakon.

    A nemzetközi sebességellenőrzési akció az európai utakon a hónap végéig tart, írja a 021 hírportál.

    VajMa

  • Az őszibarack jó minőségű, a gazdák szerint lehetne magasabb az ára

    Befejező szakaszába érkezett az őszibarack szedése. Az időjárási körülmények kedveztek az érésnek, zamatos, jó minőségű gyümölcs kerül a piacra. A kupuszinai gazdák elégedettek a hozammal, de szerintük az ár lehetne magasabb.

    Kupuszina a konyhakertészetről híres, de a gazdasági változások miatt a termesztők a gyümölcsészet felé fordultak. Az alma és az őszibarack kapaszkodót jelenthet a megmaradáshoz. Balog József. „Van érdeklődés, sőt még több, külföldről is érdeklődnek, csak az a probléma, hogy nem tudunk mennyiséget, nem vagyunk arra ráállva, viszont ha megtermelünk nagy mennyiséget, akkor meg az értékesítéssel, mert itt a friss piacon nem tudunk tonnaszámra eladni.”

    Az új technológiáknak köszönhetően mutatós, kiváló minőségű termény kerül ki a kupuszinai gyümölcsösökből. Az ár koránt sem megfelelő a gazdák szerint, hiszen az őszibarack kilója 30 dinár és még így is nehezen értékesíthető. A termelők azt szeretnék, ha nagyban szállítanának külföldre. Pálinkás Árpád. „Kinőttük a kis piacot, a nagy piacra meg kicsik vagyunk. Próbálkozások volnának, hogy bizonyos fajtákat termelni, egy-két fajtát, nyugati vagy keleti piacra, többé – kevésbé keleti piacra, de ez még egyenlőre nem jött be senkinek.”

    Kupuszinán sokan a valamikori konyhakertészetről a gyümölcstermesztésre tértek át. A falu vezetősége az almatermelésben látja a település megmaradását. Hodovány Attila, a helyi közösség titkára. „A fiatal gazdáknak, aki váltani szeretnének, vagy akár kombinálni szeretnének a szántóföldi növények mellé ajánlom az almát, kicsit drága a kitermelése, viszont megéri.”

    A faluban szövetkezésre, az alma nagybani felvásárlására is adódna lehetőség. Az ipari park nyújtotta lehetőségeket kell kihasználni és a külföldi piacot megcélozni, valamint a feldolgozás lehetőségét is fontolóra kell venni – mondják a helyiek.

    PannonRTV

     

  • Afrikai migránsok tízezrei döngetik a kapukat: mi lesz Európával?

    Milliós tömegek indulhatnak útnak, és egyelőre remény sincs arra, hogy bárki megállítsa ezeket az embereket.

    Olaszország már nem bírja sokáig feltartóztatni az Afrikából érkező migránsok rohamát, akik valamilyen úton-módon Németországba szeretnének eljutni. Az olasz migrációs rendszer túlterhelt, csupán idő kérdése, hogy mikor omlik össze.

    Az osztrákok attól tartanak, hogy ezek az emberek ezután rajtuk keresztül mennének tovább Németországba. Ezért  úgy döntöttek, hogy befejezik a déli határszakaszra tervezett teljes kerítésrendszert. 

    Ez rövid időn belül elkészülhet, eközben az embereink figyelik az olasz helyzetet

    - mondta el egy magas rangú osztrák politikus.

    A "sógorok" félelme nem alaptalan: Svájc zárva tartja a határait, így a több tízezer afrikai szinte biztosan Ausztria felé fordulna. 

    A bajor tartomány vezetője, Horst Seehofer pedig biztosan nem engedne be egyszerre minden migránst Németországba. Ennek pedig az lehet az eredménye, 

    hogy az ausztriai Tirolban alakulna ki Európa legnagyobb migránsváróterme...

    http://ripost.hu/

  • Négy részleggel bővül a szervezett bűnözés elleni ügyészség

    BELGRÁD - A szervezett bűnözés elleni ügyészség a jövőben 4 új részleggel bővül, amelyek a korrupció ellenes harcra szakosodnak majd. Ezek Belgrádban, Újvidéken, Nišben és Kragujevacon létesülnek.

    Pénzügyi szakemberek és külön képzett ügyészek alkotják majd az egységeket. Szükség esetén különleges csoportok alakítását is előrelátta a szervezeti átalakítás.

    „Ezek az intézkedések nagyban hozzájárulnak a bűnözők leleplezéséhez, ami sokat segít majd az ország nemzeti össztermékének a feljavításában” – jelentette ki Radomir Ilić, az igazságügyi tárca államtitkára.

    Ilić kihangsúlyozta, hogy a reform keretében ezentúl több mint 20 hatósági szerv lesz köteles biztosítani a pénzügyi adatok hatékonyabb cseréjét. Ezek között szerepelnek például az Adó- és Vámhivatal, a Szerbiai Nemzeti Bank, az értékpapír és vállalat nyilvántartó ügynökségek, valamint az egészségügyi és nyugdíjbiztosítási alapok is.

    Forrás: Tanjug-RTV

  • A kisebbségi nyelvű tankönyvek csak egy része készül el az iskolakezdésre

    A kidolgozás fázisában vannak a nemzeti kisebbségek nyelvén tanuló diákok tankönyvei Szerbiában – közölte a Tankönyvkiadó Intézet és az Oktatási Minisztérium. A könyvek egy része már készen van és szeptember elsején a tanulók kézhez is kaphatják, de egy részüket még csak most készítik elő, és van, amit még jóvá kell hagyni a nyomtatáshoz.

    Szerbiában nyolc nemzeti kisebbség nyelvén nyomtatnak tankönyveket, összesen 134 millió dinárt költenek erre a célra. Tavaly 35 ezer gyerek tanult valamely nemzeti kisebbség nyelvén, idén még nem tudni, hányan lesznek. A most kezdődő tanévben a számuk októberben válik ismertté. (RTS)

     

  • Hol van az eladott szerb aranyból származó pénz?

    Szerbia 2001-ben mintegy 16,8 tonna aranyat adott el, amit Jugoszlávia szétesése után örökölt, valamint 5 tonna aranyat, amely a Jugoszláv Nemzeti Bank kincstárában volt, írja a Novosti mai száma.

    A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) 46,1 tonna arannyal rendelkezett, ebből a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (JSZK) 16,8 tonnát örökölt, amit 2001 és 2002 között el is adott az ország, írja a lap a Szerb Nemzeti Bankra (NBS) hivatkozva.

    Jorgovanka Tabaković bankkormányzó nemrég azt mondta: nem tudni, hogy hova lettek Jugoszlávia aranyrúdjai, amelyek összesen 46,1 tonnát nyomtak. Erre reagálva írja a lap, hogy a JSZSZK aranyát a tagországok szétosztották egymás között és eladták.

    A 16,8 tonna arany a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankjánál (BIS) volt, de ettől az aranytól függetlenül, 2001 második felében Szerbiából a Jugoszláv Nemzeti Bank 5 tonna aranyat szállított ki, amit később a nemzetközi piacon értékesített, írja a lap, és hozzáteszi, hogy a mai napig sem lehet tudni azt, hogy mi történt ezzel az összeggel. A Szerb Nemzeti Bank (NBS) azt állítja, hogy az illetékes szervek dolgoznak azon, hogy kiderítsék, mi lett a pénzzel.

    Idén július végén a Szerb Nemzeti Bank (NBS) 18,5 tonna arannyal rendelkezett, ami összesen a devizatartalékok 7,5 százékát teszi ki. Ebből egy tonna arany van a bázeli BIS-nél, írja az RTV.

    A mérleg állása 2006 óta ennyi, amikor kifizették Montenegrónak az öröklés jogán neki járó 1,2 tonna aranyat. A devizatartalék többi részét az NBS kincstárában őrzik.

    VajMa

     

  • Fokozott közúti ellenőrzés a hónap végéig (videó)

    A hónap végéig fokozott közúti ellenőrzést végeznek a közlekedési rendőrök. Az akció a Tispol azaz az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózatának európai szintű, összehangolt megmozdulása. Európa 31 országában zajlik a kampány, köztük Szerbiában is.

    Rendőrök állnak Szabadka és Kelebia között. Sebességet mérnek. Azokat, akik gyorsabban hajtanak a megengedettnél, leintik, ők büntetésre számíthatnak. Augusztus 22-től fokozott ellenőrzésre számíthatnak a polgárok az utakon.

    A kampány célja, hogy visszaszorítsa a gyorshajtást és egyéb szabálytalanságokat. A polgárok vegyes érzelemmel fogadták a közlekedési rendőrség akcióját.

    Roza Huzanić: „Amennyiben nincs ilyen ellenőrzés, felelőtlenül vezetnek, de amint van ellenőrzés, biztonságosabban érzik magukat az emberek, ami a legfontosabb.”

    Urbán László: „Ezzel nem fogják a biztonságot sem javítani, sem változtatni.”

    Peter Ruben, közlekedési rendőrőrmester elmondta, hogy az akció egy nemzetközi kampány része. „A sebességellenőrzést a közlekedési rendőrség végzi a TISPOL nemzetközi szervezet akciójának keretében. Szerbia minden útján, településén, városában és Szabadka város területén is végzik majd az ellenőrzést, valamint Topolya és Kishegyes Községekben is. Az ellenőrzés folyamán kézi radarokat, videómegfigyelést és elfogóautót is használnak. A megállított jármű vezetőjét szondáztatják, és a biztonsági öv használatát is ellenőrzik.”

    A rendőrség közlése szerint nem lesznek elnézőek a szabálytalankodókkal szemben, és minden esetben alkalmazni fogják a törvényben előirányzott büntetéseket. Az akció végéig a gépjárművel közlekedő polgárok bárhol belefuthatnak egy mindent felölelő közúti ellenőrzésbe. Ezért nem árt körültekintően közlekedni, illetve eleve betartani a közlekedési szabályokat.

    https://www.youtube.com/watch?v=QZAiSFsQq1Y

     

  • Oroszország közel 19 tonna nektarint küldött vissza Szerbiába

    Közel 19 tonna fertőzött nektarint küldtek vissza Oroszországból Szerbiába, tájákoztatott ma az orosz növényvédelmi felügyelőség.

    A közlemény szerint a nektarin ellenőrzése során nyugati virágtripszet fedeztek fel, amely azon rovarok csoportjába tartozik, amelyek jelenléte esetébe az orosz jogszabályok szerint elkülönítik az árut, írja a Beta.

    A teljes nektarinszállítmányt ezért visszaküldték a szerbiai feladónak.

    Egy hónappal ezelőtt az orosz mezőgazdasági felügyelőség nem engedett be az országba több mint három tonna, Szerbiából érkező őrszibarackot, mert a közlés szerint az orosz felügyelők veszélyes kártevőt találtak a gyümölcsben. A szerbiai növényvédelmi felügyelőség azonban nem igazolta káros organizmus jelenlétét az őszibarackban.

    VajMa

     

  • Új tantárgy az iskolákban: hogyan éljünk túl egy terrortámadást!

    Mi sem bizonyítja jobban, hogy a terror már a mindennapjaink része, mint hogy a francia iskolákban túlélési oktatásokat vezetnek be.

    Nem veszik a franciák félvállról a terrorfenyegetettséget. Úgy döntöttek, hogy osztol az iskolákban a 14 évnél idosebb diákoknak túlélési órákat tartanak, felkészülve ezáltal egy esetleges terrortámadásra. A francia kormány ugyanis nem tartja kizártnak, hogy a terroristák megtámadhatnak a jövoben egy iskolát, a fiataloknak pedig tudniuk kell, hogyan reagáljanak ilyen esetben - írja a telegraph.co.uk.

    Azt kell a gyermekeknek elsosorban gyakorolniuk, hogy hogyan kell rendezetten elhagyni az épületet, és hogyan kell néma csendben egy rejtekhelyen elbújni.

    Ezenkívül új riasztó berendezéseket is felszerelnek az iskolákban, így a tanárok és a diákok is meg tudják különböztetni, hogy terror- vagy tuzriadó van-e. 

    írja a telegraph.co.uk.

  • A tavalyinál kevesebb elsős Szabadkán

    Tavalyhoz képest 36-tal kevesebb elsős kezdi meg a tanévet Szabadkán – szerb nyelvű tagozaton 23-mal, magyar nyelvűn 7-tel, horváton pedig 6-tal kevesebb a diák. Összesen 1222-en iratkoztak be elsőbe, míg a középiskolákban 1500 szabad helyet biztosítanak. A középiskolákba szeptember elsejéig tart az iratkozás, ezért csak később, szeptember 10-én derül ki, hányan is iratkoztak be pontosan. (subotica.com)

     

  • Kiárusítás parancsszóra

    Az utóbbi másfél évtizedben a mindenkori kormányok tízezer szám igyekeztek eladni azokat a vállalatokat, amelyek tulajdonjoga a hatáskörükbe tartozott. Tulajdonképpen hálásnak kellett volna lenniük Miloševicnek, hiszen a Kis-Jugoszlávia, majd Szerbia hírhedt elnöke egyetlen tollvonással államosította az egykor társadalminak nevezett gyárakat, tekintet nélkül arra, hogy a szocialista idoszakban nem ritka esetben a munkások a saját fizetésük (nem éppen önként felajánlott) részével bovítették, fejlesztették és korszerusítették azokat. A munkásönigazgatás korszakára még emlékezoknek esetleg fülükben cseng a jelmondat: „Magadnak építed…!” Az ily módon többé-kevésbé korszerusített üzemek tehát a kormány megfellebbezhetetlen hatáskörébe kerültek, s a miniszterek szó szerint azt tettek azokkal, amit akartak.

    Amelyik ért valamit, hamar, de semmiképpen sem reális áron új gazdára talált, a többi pedig vagy csodbe ment, vagy pedig az állam folyamatos támogatásának eredményeként a mai napig éldegél.

    A vállalatok egy igen szuk csoportja azonban stratégiai jelentoségu, s lényegében ez képezi Szerbia „családi ékszerét”. Ezek közé tartozik a Srbijagas, a távközlési közvállalat, a villanygazdaság, s a Vizek közvállalat, a vasút és az erdogazdaság is, amelyek lényegében a kormány fennhatósága alá tartoznak, s ezekbe küldik a saját „érdemes kádereiket”, amelyek számára nem talál megfeleloen megfizetett állami munkát.

    Az Európai Unióhoz való közeledés azonban a számos buktató mellett azt is megköveteli, hogy az ország teljes gazdaságát adják magánkézbe. A fentebb említett cégeket is. Talán mondani sem kell, hogy Brüsszel nem követeli ezt, csupán „javasolja”, de az erre vonatkozó tanács felér egy dekrétummal. Ha ugyanis a szerb állam vezetése nem fogad szót, lassítani, vagy akár teljesen gátolni lehet a csatlakozási tárgyalásokat. Más szóval, Belgrád ezen a téren az utolsó kutyaszorítóba került, s egyértelmuen lépnie kell.

    A mindenkori ellenzék a privatizáció megkezdése óta erélyesen ellenzi a nagy állami vállalatok eladását. Teszi azt annak ellenére, hogy amikor hatalmon volt, csak trükközéssel és idohúzással sikerült elkerülnie a 28 európai ország közös vezetése által megköveteltek végrehajtását.

    Most azonban nincs pardon!

    A két évvel ezelott elfogadott (ki tudja hányadik) magánosítási törvényt legkésobb tavaszig meg kell változtatni. Ellenkezo esetben  veszélybe kerül a két már megnyitott fejezet további tárgyalása is.

    A közvállalatok eladását Brüsszel elsosorban azért erolteti, mert – szerinte – ez képezi a korrupció melegágyát. Éppen ezért a stratégiai jelentoségu vállalatok dobra verését megelozoen félremagyarázhatatlanná kell tenni az eladásukkal kapcsolatos jogi helyzetet, hiszen ezen a téren igen komoly a korrupció veszélye.

    A napokban felállt új/régi kormány elott tehát óriási feladat áll. Kénytelen lesz megválni a pártkáderek „búvóhelyétol”, vagy az EU felé vezeto úttól.

     

    Mert a parancs az parancs.

    Both Mihály

    MagyarSzó

     

  • Lóháton a Duna-Tisza közén (videó)

    Hétfőn reggel Adáról útnak indult az a 12 lovas, akik a következő 8 napban a Tisza-Duna közét járják majd be. Az összesen 300 kilométeres szakaszon felkeresik az útvonalukon lévő kastélyokat, szélmalmokat és kúriákat is, hogy megmutassák Vajdaság értékeit a fiataloknak, valamint felhívják a figyelmet a műemlékvédelem szükségességére.

    Hétfőn reggel hét órakor kezdtek gyülekezni a lovasok az adai Gyarmat István udvarában. Volt, aki kantározta a lovát, vagy bokavédőt szerelt rá, mások pedig nyugtatták az egyre feszültebb állatokat. Flórián a második lovastúrán vesz most részt, teljesen felkészültnek érzi magát. Lajkó Flórián, Kavilló: „Kell hozzá mind fizikai, mind szellemi erő, hiszen itt csapatban lovagolunk. Kell egymásra is figyelnünk, illetve a lovakra is meg saját magunkra is.”

    Összesen 12-en indultak útnak idén. Valamennyien gyakorlott lovasok. Az eső ellenére betartották a tervezett indulási időpontot. A legtöbb hátas Gyarmat István túravezető istállójából való.

    Gyarmat István, túravezető, Ada: „Ezek a lovak minden nap mennek, használva vannak, ezek nem olyanok, hogy ki vannak véve ilyen alkalmakkor, minden nap használva vannak, elég nagy kondíciójuk van. Tehát, munkában vannak ezek a lovak minden áldott nap, lovagolják is őket. Ők is tudják, hogy messzire mennek, már tegnap nem úgy ettek, érzik a feszültséget, érzik, hogy menni kell.”

    A gunarasi Szirák Ágota 16 éves. Ő először vesz részt a lovastúrán.

    – Azzal a tarkával, a Margóval megyek majd. Pénteken lovagoltam rajta először. Nagyon jó a tempója is neki. Nyugodt ló. Bízok benne, hogy jó lesz majd a túrán is, nem lesz gond.

    Helytörténészek tartanak majd előadást a lovasoknak a műemlékeknél. Kéthónapos szervezést követően alakult ki az útvonal, amihez szigorúan tartják majd magukat. Illés Ferenc, elnök, Nyergelj, fordulj! Rekreációs és Hagyományőrző Egyesület, Ada: „Kiserdő .. Ilyenek vannak, hogy kiserdő széle, birtok híd 15.91, 18,61 tehát szinte méteres pontossággal az összes kanyar benne van, mert csak így lehet eljutni lóháton. Tévedésre nincs lehetőség. Egy tévedés, egy rossz híd, az lehet hogy 5-6 kilométeres kerülőt jelent.”

    Naponta 30 és 50 kilométer közötti távot terveznek megtenni. Ez napi 6-8 óra lovaglást jelent. A lovasokat jövő hétfőre várják vissza Adára.

    https://www.youtube.com/watch?v=HWsB4ehZA_Q

     

  • Civil piknik a Róka tanyán

    A Vajdasági Magyar Civil Szövetség augusztus 26-án és 27-én, pénteken és szombaton Civil pikniket szervez a Ludasi-tó melletti Róka tanyán. A szervezők civil szervezeti tagok és vezetők jelentkezését várják.

    A péntek délután kezdődő eseményen több előadást is hallhatnak a résztvevők. Pénteken Budincsevity Angéla (Segítsük Egymást Vajdaság) és Kalmár Eszter (Horgosi Segítségnyújtó Csoport) számol be a közösségi oldalak hatékony használatáról. Szombaton délelőtt dr. Bodó Barna tart előadást A Magyar Napok és a közösségépítés címmel, majd mr. Hulló István a Róka tanyáról mint civil vállalakozásról beszél.

    A jelentkezéseket augusztus 23-a éjfélig várják a szervezők a Ez az email cím védett a spam robotoktól. A megtekintéséhez JavaScript szükséges. e-mail címen vagy a 024/544-200-as faxszámon. A létszám korlátozott, 35 főt tudnak fogadni. Szervezetenként egy főt várnak, s túljelentkezés esetén azok élveznek előnyt, akik a teljes programon részt tudnak venni. A részvétel ingyenes. A jelenkezési lapot az alábbi linken lehet letölteni.

    A szervezők megtérítik a résztvevők útiköltségét, abban az esetben, amennyiben elvállalják a számukra útba eső résztvevők szállítását. Az útiköltség-térítéshez szükség van az igazolvány és a forgalmi engedély fénymásolatára, valamint a bankszámlaszámot igazoló dokumentumra, mert átutalással fizetnek. A busszal, vonattal utazók pedig őrizzék meg a busz-, illetve vonatjegyet, áll a szervezők felhívásában.

    Az esemény támogatója Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma.

     

  • Mihajlović: Kétezer dolgozó munkaerő-felesleg a Szerbiai Vasutaknál

    Az elkövetkező egy hónap során kiderül, pontosan hány dolgozónak kell távoznia a Szerbiai Vasutak vállalattól, de a sokak által helyesnek vélt becslések szerint több mint kétezer emberről van szó, jelentette ki Zorana Mihajlović szerbiai közlekedési, építésügyi és infrastrukturális miniszter.

    A Beta hírügynökségnek adott interjújában kifejtette: a 16 ezer vasúti dolgozó közül egynek sem kell majd olyan szociális program nélkül távoznia, amelyre nem bólintott rá a foglalkoztató, a szakszervezet és a szerbiai kormány is. „Jelenleg a Szerbiai Vasutak szakszervezeteivel tárgyalunk, és meghatározzuk a szociális programot, amely várhatóan hasonló lesz ahhoz, amilyen a Szerbiai Villanygazdaságnál (EPS) is ki lett alakítva” – magyarázta a tárcavezető.

    Szavai szerint előbb azoknak a jelentkezését várják majd, akik önkéntesen hajlandóak távozni a vállalattól, és a nyugdíjba vonulás legalább egyik feltételének eleget tesznek. Ezzel együtt azonban az év végéig feltehetően több mint kétezer dolgozónak kell távoznia, fejtette ki. Mihajlović szerint egyébként az egyik fő gond az, hogy a vasutaknál jóval több az idősebb dolgozó, mint a fiatal, s miközben túl sokan dolgoznak az adminisztráción, hiány van mozdonyvezetőkből és a pályánál dolgozókból.

    Az elmúlt időszakról szólva kifejtette: sikerült összeírni a cég vagyonát, a többletet pedig jelenleg értékesítik, majd a pénzt az adósságok törlesztésére fordítják, rendezték továbbá az EPS és a vasúttársaság kapcsolatait, s nyilvántartás készült a több mint 20 éve funkción kívüli szakaszokról, illetve a nem költséghatékony vasútvonalakról is, ez utóbbiakat felkínálják majd az önkormányzatoknak.

    Zorana Mihajlović beszélt továbbá arról is, hogy a legalizációs folyamat részeként november végéig kiderül majd, pontosan hány objektum építése kezdődött meg évekkel ezelőtt Szerbiában. „November 21-éig megkapjuk a nyilvántartásokat az összes szerbiai önkormányzattól, majd döntés születik arról, hogy mi lesz ezekkel az épületekkel, amelyek évek óta befejezetlenül állnak” – szögezte le, megoldási lehetőségekként pedig a tulajdonoscserét meg a bontást említette.

    VajMa

  • Szeptember elsején ünnepli a város napját Szabadka

    Az önkormányzat idén is többnapos ünnepséget szervez ingyenes programokkal, amelyek már augusztus 26-tól elkezdődnek és szeptember negyedikéig tartanak. Szeptember elsején 9 órakor a szabadkai fúvószenekar lép fel, amelyet zászlófelvonás követ. 10 órától a város képviselő-testület díszülést tart. A programok között szerepelnek esti koncertek is. Többek között Szabadkára látogat a Budapesti Operettszínház és Pély Barna rockénekes és zeneszerző is. Fellép továbbá a Perpetuum Mobile, valamint a Lexington együttes. Szeptember elsején és másodikán a Subotica-trans Utasszállító Közvállalat ingyenes járatokat indít a peremvárosi területekről az ünnepségre. A részletes programot az érdeklődők megtalálhatják a város honlapján, a www.subotica.rs oldalon.

    https://www.youtube.com/watch?v=xCXKdweI4Fc

    https://www.youtube.com/watch?v=sT5uojqgAYQ

    Program

    http://www.subotica.rs/documents/pages/1312_dan_grada_Subotica_hu.pdf

     

     

  • TOPOLYAI NAPOK 2016

    2016. szeptember 09-18.

     

    szeptember 9. (péntek)

    9.00-19.00 EXPO 2016 (A Mezőgazdasági Iskola melletti sportcsarnok)

    13.00 EXPO 2016- ünnepélyes megnyitó (A Mezőgazdasági Iskola melletti sportcsarnok)

    19.00 A Topolyai Művésztelep munkái a Szabadkai Múzeumban- kiállításmegnyitó (Topolya Község Múzeuma)

    20.00 Topolya más szemszögből- fotókiállítás megnyitó (sz: Slaven Kojadinović, Marko Zarić) (Izlog ideja Művészklub)

     

    szeptember 10.( szombat)

    8.00-19.00 EXPO 2016 (A Mezőgazdasági Iskola melletti sportcsarnok)

    9.00 Topolyai Napok Tenisztorna (korcsoportok: 8 és 12 évesekig) (Teniszpálya a Városi parkban)

    10.00 Fiatal néprajzkutatók és kulturális antropológusok IX. konferenciája (Topolya Község Múzeuma)

     

    szeptember 11. (vasárnap)

    7.00 Sporthorgász verseny (Akácos-tó-Pacsér)

    8.00-17.00 EXPO 2016 (A Mezőgazdasági Iskola melletti sportcsarnok)

    8.00 8. Szkenderovity Pál Emlékmaraton (Mezőgazdasági Iskola melletti sportcsarnok-Bajsa)

    9.00 Topolyai Napok Tenisztorna (korcsoport: 18 évesekig) (Teniszpálya a Városi parkban)

    9.30 Capriolo családi kerékpártúra (A Topolyai-tó körül)

     

    szeptember 12. (hétfő)

    9.00 Topolyai Napok Tenisztorna (korcsoportok: 45 évesekig és 45-75 évesekig) (Teniszpálya a Városi parkban)

    18.00 Тоpolya a részletekben lakozik − fotókiállítás megnyitó (Juhász Erzsébet Könyvtár padlástere)

    20.00 “Ismered-e Topolyát?”-kvízjáték (Izlog ideja Művészklub)

     

    szeptember 13. (kedd)

    16.00 Színházi előadás gyermekek részére szerb nyelven (A szökőkút körüli tér a könyvtár mögött/Moziterem)

     

    szeptember 14. (szerda)

    16.00 Szabadkai Gyermekszínház: Maskarádé / Csipet kutya kalandjai (színházi előadás gyermekek részére magyar nyelven) (Felvonulási tér/Moziterem)

     

    szeptember 15. (csütörtök)

    10.00 Szentmise a topolyai polgárokért (Sarlós Boldogasszony templom)

    11.30 A Nagyapáti Kukac Péter Képzőművészeti Díj átadása és a díjazott kiállításának megnyitója (Művelődési Ház kiállítóterme)

    12.30 A Községi Képviselő-testület ünnepi ülése Moziterem

     

    szeptember 16. (péntek)

    13.30 Önkéntes véradók találkozója, elismerések átadása (Vöröskereszt székháza)

    18.00 A topolyai Melódia Kamarazenekar hengversenye (Sarlós Boldogasszony templom és Topolya Község Múzeuma közötti tér/Topolya Község Múzeuma)

    19.00 A topolyai helyi közösség tanácsának díszülése (Vásártéri otthon)

     

    szeptember 17. szombat

    9.00 Mézvásár és mézkiállítás ünnepélyes megnyitója, mézszentelés (Felvonulási tér)

    12.00 Nemzetközi Strong Man Verseny Topolyai Kupája (Felvonulási tér)

    15.30 Borutca megnyitó (Felvonulási tér)

    16.00 Polgármesteri fogadás a karneváli csoportok vezetői részére (Csáki Lajos Általános Iskola)

    16.30 11. Topolyai Mézkarnevál -“Ez a mi napunk” – községünk legkisebbjeinek, a hazai és külföldi karneváli városokból érkező kisbarátainknak, valamint a külföldi és hazai mézlovagoknak a részvételével (Városközpont)

    19.00 Az újvidéki Kreativni Pogon előadása (Felvonulási tér)

    20.00 Honeybeast élőkoncert (Szeged) (Nagyszínpad)

    21.30 Tűzijáték (Felvonulási tér)

    21.35 Tűzforgatók bemutatója (Felvonulási tér)

    22.00 Štikle i vikleri együttes koncertje (Újvidék) (Nagyszínpad)

     

    szeptember 18. (vasárnap)

    9.30 Asztalitenisztorna-Topolya Kupa (Kissportok csarnoka)

  • Itt az okosság: így tölts le ingyen bármit a YouTuberól!

    Csak egyetlen mozdulat és többé nem gond a letöltés!

    A YouTube új szolgáltatása, a CONV., mostantól lehetővé teszi, hogy pillanatok alatt bármit letölts  a legnagyobb videómegosztó oldalról. Legyen az MP3-as zene, MP4-es videó vagy akár egy sima GIF-ként is letölthető YouTube-videó. Ehhez csak egyetlen dolgot kell beírni a keresőbe a YouTube linkjébe, a "youtube" elé így:

    Ekkor megjelenik a következő letöltő felület és nyomj egy Enter-t:

    Itt választhatod ki, milyen formátumban szeretnéd letölteni a tartalmat. Sőt, még szerkesztési lehetőséged is van, ha mondjuk csak egy részletet szeretnél kiszedni a fájlból. És már kész is, a kiválasztott anyag letöltve!

    És a végére egy másik okosság, ha valamiért elakadsz az előző módszerrel: az előbbiekben említett hasonló módon, a keresőbe  youtube részből ki kell törölni az utolsó 3 karakter, így:

    és ezen a felületen szintén választhatsz MP3 és MP4 között, itt aminált GIF opció sajnos nincs!

    http://ripost.hu/cikk-itt-az-okossag-igy-tolts-le-ingyen-barmit-a-youtube-rol

     

  • Kezdődik a suli, de még migránsok vannak a tornateremben

    A korábbi ígéretek szinte biztosan nem teljesülnek.

    A migránsáradat tetőzésekor a német hatóságok mintegy ezer tornatermet is átalakítottak ideiglenesen menekültszállásnak. Akkor azt ígérték, hogy a 2016/2017-es tanév kezdetére minden visszaáll a régi kerékvágásba. De még mintegy 300 olyan csarnok lehet, ahol migránsok töltik a mindennapjaikat - írja a welt.de. 

    http://www.welt.de/wirtschaft/article157747952/Das-Maerchen-von-den-freien-Turnhallen.html

    Az sem mindegy, milyen vezetése van egy-egy tartománynak. A jobboldali Horst Seehofer irányította Bajorországban már most az összes tornacsarnok visszaadták az iskoláknak. Az ellenkező példa pedig Észak-Rajna-Vesztfália, ahol még mindig 142 termet nem használhatnak a diákok.

    Egyesületek is panaszkodnak

    Sok sportolónak és egyesületnek is gondot okoz a csarnokok bezárása. A berlini Karower Dachse egyesületnek havonta 2000 eurót, azaz több mint 600 ezer forintot kellett fizetnie csak azért, hogy máshol edzhessenek. Báraz ő termük már felszabadult, de ebben az évben nem tudják használni, mert a migránsok távozása után fel kell újítani a tornatermeket.

     

  • Felmérés: A britek elmondták, mi legyen a külföldi munkavállalókkal

    A britek túlnyomó többsége egy friss közvélemény-kutatás szerint támogatja, hogy a szigetországban élő európai uniós állampolgárok az Egyesült Királyság EU-ból való várható kilépése után is Nagy-Britanniában maradhassanak.

    A British Future nevű agytröszt által ismertetett felmérés szerint az emberek 84 százaléka vélekedik így. Azok közül, akik a brit európai uniós tagságról júniusban tartott népszavazáson a kilépésre voksoltak, 77 százalék támogatja ennek lehetőségét.

    Az ICM intézet által készített közvélemény-kutatás eredményei arról tanúskodnak, hogy széles rétegeket "aggaszt" a bevándorlás ügye, ugyanakkor azt is elismerik, hogy munkájuk révén a bevándorlók hozzájárulnak a gazdaság teljesítményéhez és a társadalom hasznára vannak. Sokan támogatják, hogy további képzett munkaerő érkezzen Nagy-Britanniába:

    mindössze 12 százalék szeretné, ha csökkenne a képzett munkaerő beáramlása, 46 százalék támogatja, hogy növekedjen, 42 százalék pedig a mostani arányt tartja megfelelőnek.

    A megkérdezettek 62 százaléka támogatná viszont, hogy csökkenjen a képzetlen munkaerő beáramlása. Csak a kilépéspártiakat vizsgálva a közvélemény-kutatók megállapították, hogy mindössze 15 százalék ellenzi a magasan képzett munkaerő további beáramlását, 45 százalék támogatja, hogy még többen jöjjenek, 40 százalék a jelenlegi szintet tartja megfelelőnek.

    A megkérdezettek háromnegyede értett egyet azzal, hogy olyan bevándorlási politikára van szükség, amely révén ellenőrizni lehet, ki jön az országba, de fenntartja a gazdaság és a társadalom számára hasznos mértékű bevándorlást. A szakmákat illetően kiderült a felmérésből, hogy

    a britek többsége támogatná, ha növekedne a külföldi ápolók, orvosok, informatikai szakemberek és tudósok száma.

    A brit kormány többször hangoztatott hivatalos álláspontja, hogy viszonossági alapon a továbbiakban is biztosítható lesz a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok, illetve az uniós társállamokban letelepedett britek jogainak érvényesülése.

    atv.hu/MTI

  • Sok szabadidejük van a szerbiaiaknak

    Sok szabadidejük van a szerbiaiaknak – derül ki a Statisztikai Hivatal felméréséből. A nőknek naponta átlagosan 4 és fél órájuk van főzésre, takarításra, mosásra, gyerekvigyázásra. A férfiaknak a ház körüli tevékenységekre, például a barkácsolásra vagy fűnyírásra napi 2 órájuk jut a statisztika szerint. A felmérés arra is rámutatott, hogy mindkét nem képviselői a tévé előtt szeretik a leginkább eltölteni szabadidejüket, naponta 2-2 és fél órát bámulják a képernyőt. Ezzel szemben olvasásra 10-15 perc jut naponta. Érdekes adat, hogy a 30 év alattiak fele annyi ideig nézik a tévét, mint a 65 évnél idősebbek. Ennek magyarázata, hogy a fiatalok a tévé helyett már számítógépet vagy okostelefont használnak. Szociológusok szerint egyébként a sok szabadidő egyértelműen a nagyfokú munkanélküliséggel magyarázható. (021)

    PannonRTV

  • Élelmiszer-tartalékolásra szólítanák fel a németeket

    A német kormány azt tervezi, hogy felkészíti az ország lakosságát egy újabb terrortámadásra vagy egyéb katasztrófára - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung vasárnapi kiadása. A német lap úgy tudják, hogy a belügyminisztérium védelmi tervének része az is, hogy kötelezik az embereket, tartalékoljanak otthon 10 napra elegendő élelmiszert és 5 napra elég ivóvizet. Hasonló rendelkezés utoljára a hidegháború alatt volt Németországban, amikor egy atomtámadástól féltek.

    A hidegháború óta először készletezésre szólítaná fel a lakosságot a német szövetségi kormány. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung birtokába jutott jelentés szerint a lakosságot fel kell készíteni egy esetleges természeti katasztrófa vagy fegyveres konfliktus következményeire. 

    http://www.faz.net/aktuell/politik/inland/f-a-s-exklusiv-so-will-die-bundesregierung-im-kriegsfall-reagieren-14398973.html

    A 69 oldalas tanulmány szerint minden egyes polgárnak tíz napra elegendő élelmiszert és öt napra elegendő tartalékot kellene felhalmoznia.

    A német katasztrófavédelem honlapján található általános tájékoztatófüzet 14 napos tartalékot javasol ilyen esetekre. 

    http://www.bbk.bund.de/SharedDocs/Downloads/BBK/DE/Publikationen/Broschueren_Flyer/Buergerinformationen_A4/Ratgeber_Brosch.pdf?__blob=publicationFile

    Ez személyenként 28 liter vizet (napi két liter/fő), 4,9 kg tésztát, rizst és burgonyát, 5,6 kg zöldségkonzervet, 3,7 kg tejport 2,1 kg húst vagy tojásterméket fél kg zsírt vagy olajat jelent.

    Javasolják még, hogy a háztartások készüljenek fel alternatív világítási és fűtési megoldásokra: tartsanak otthon elemlámpát, gyertyát, gázpalackról üzemeltethető konvektort a szükséges tartályokkal, és legyen mindig feltöltve a  házipatika, legyenek otthon tisztálkodó és fertőtlenítő szerek arra az esetre, ha akadozna a lakosság ellátása. Azt is javasolják, minden otthonban legyen elemről működtethető rádió.

    forrás: M1 Híradó / F.A.S.

  • Šarčević: Hatezer tanügyi dolgozó számít feleslegnek

    A szerbiai oktatásügy mintegy hatezer dolgozója számít munkaerő-feleslegnek, de az illetékes tárca mindent megtesz annak érdekében, hogy ne maradjanak állás nélkül, jelentette ki Mladen Šarčević újonnan kinevezett oktatási, tudományügyi és technológiai fejlesztési miniszter.

    A Danas belgrádi napilapnak nyilatkozva elmondta: durva becslések szerint csak Belgrádban mintegy 3000 tanügyes számít feleslegnek, és problémát jelent az, hogy egyes iskolák igazgatói titokban tartották a szabad munkahelyeket, és nem hajlandóak átvenni a munkaerő-feleslegnek számító személyeket.

    „A szakszervezeteknek jogában áll tudni, hányan számítanak feleslegnek, mennyi szabad hely van, és ahol manipulációt fedeznek fel, kötelesek bejelentést tenni, én pedig majd megteszem a hatáskörömbe tartozó intézkedéseket” – fogalmazott Šarčević.

    Az általános iskolákban történő tagozatnyitással kapcsolatos két dokumentumról szólva megjegyezte, ezek alkalmazása nem volt kihatással a megtakarításokra, de lehetséges, hogy további személyek számítanak majd munkaerő-feleslegnek emiatt.

    „Az oktatásügyi tárcát jelentős mértékű mínusszal vettem át, ami nem az előző miniszter hibája, de el kell mondanom, hogy a racionalizáció nem történt meg“ – szögezte le.

    A felsőoktatási rendszerrel kapcsolatban közölte, elkészült a bolognai rendszerben tanulókra vonatkozó záradék, amelynek értelmében 48 pont elég lesz ahhoz, hogy az érintettek az állam terhére folytathassák tanulmányaikat.

    „Ami az idősebb hallgatókat illeti, nekik egy jó modellt kínálunk fel, hogy áttérjenek a bolognai rendszerre, hogy elfogadják a korábban letett vizsgáikat, s a különbözet nem tér el nagyban attól, amit korábban tanultak. Látnunk kell, hány ilyen idősebb hallgató van, mivel erről sincsenek pontos adatok“ – magyarázta a miniszter.

    A minisztérium új tisztségviselővel kapcsolatban elmondta, eddig Vicsek Annamáriát és Gordana Predićet jelölték államtitkári posztra, s még egy államtitkárra lesz szükség.

    VajMa

     

    Nagyszabású tüntetést tartanak a szerbiai pedagógusok

     

    Nagyszabású tüntetést tartanak a szerbiai pedagógusok még a tanév kezdete előtt. A Tanügyi Dolgozók Szakszervezeti Uniója augusztus 31-ére hirdetett meg tiltakozást Belgrádba. A szervezők közlése szerint már elküldték a listát az új oktatási miniszternek arról, mik a szerbiai oktatás legnagyobb gondjai. Egyebek mellett a 2015-ben tett ígéretek betartását kérik. Ezek között szerepelt a fizetési osztályok meghatározása is. Emellett fizetésemelést is kérnek, még az év vége előtt. A Tanügyi Dolgozók Szakszervezeti Uniója ugyanakkor megerősítette azt a korábbi kijelentést, miszerint nem indul munkabeszüntetéssel a tanév. (021)

     

  • Ausztria: Nagy károkat okoz az "üdvözlő" politika!

    Szinte semmit nem tudnak a migránsokról, mégis ezrével fogadják be őket az osztrákok. Sokan azonban megelégelték ezt...

    A legnagyobb példányszámban eladott osztrák napilap, a Kronen Zeitung egy cikkében olvashatunk arról, hogy miért is elégelték meg sokan, hogy Ausztria válogatás nélkül engedte be a migránsokat. A jobboldali lap szerint veszélyes az úgynevezett "üdvözlő" politika, amit elsősorban a német kancellárnak, Angela Merkelnek és a korábbi osztrák kormánynak köszönhetnek. 

    A Kronen Zeitung azt írja, hogy már több hónapja annak, hogy a migránsáradat elérte Ausztriát, mégsem tudnak még mindig semmi konkrétat az újonnan érkezőkről: vajon jó emberek vagy rosszak, vajon áldozatok vagy bűnösök.Az egyetlen dolog, ami bizonyos, hogy szinte mindannyiuk munkanélküli. 

    Az írás szerzője azt is bírálja, hogy az SPÖ (Osztrák Szociáldemokrata Párt) egyik vezető tanácsosa azt mondta:meg lehetne duplázni a Bécsben élő migránsok számát, vagyis további húszezer illegális bevándorló költözhetne Bécsbe.

    Ugyanakkor egy privát beszélgetésen hét konkrét bűneset is elhangzott, amit migránsok követtek el december óta Bécsben..

    Ezek között szerepelnek a szilveszteri zaklatásos esetek, több gyerekmolesztálási ügy és egyéb bűncselekmények is.

    Tény, hogy Ausztriában megszaporodott a szexuális támadások száma, de hasonló gondokkal küzd  Németország és Svédország is. 

    A nyugati szomszédunkon valóban nagy a migrációs teher, és sokan nem is tudják, hogy mi lenne a megoldás. Október 2-án azonban szavazást tartanak Ausztriában, ahol az emberek eldönthetik, milyen irányba haladjanak tovább a dolgok. 

    http://ripost.hu/

     

  • A migránsok a svájci Alpokat is megmásszák, hogy Merkel vendégei lehessenek

    A balkáni útvonal lezárultával egyre több migráns próbál a Földközi-tengeren, Olaszországon majd Svájcon keresztül bejutni Németországba.

    Egy tekintélyes svájci napilap vasárnapi kiadása, a Neue Zürcher Zeitung számolt be az országot érintő migránshelyzetről. A lap szerint egyelőre nem sokan igyekeznek déli irányból belépni Németországba, de az emelkedés már számottevő. Idén eddig a német rendőrség 3385 határsértőt fogott el a svájci-német határon, negyven százalékkal többet mint 2015-ben.

    A lap arról is beszámol, hogy a német hatóságok 90 határőrrel és 40 rendőrrel erősítették meg a svájci határ védelmét. Mindemellett a berlini belügyminisztérium is megerősítette, hogy nőtt a Svájc felől érkezők száma, de továbbra is mindössze "a kétjegyűek alsó, legfeljebb középső tartományába esik" a naponta érkezők száma, és az emelkedést a földközi-tengeri migrációs útvonal megélénkülésével magyarázzák.

    Üli Maurer svájci pénzügyminiszter, akihez a határőrség ellenőrzése is tartozik, a határ védelmének megerősítését annak bizonyítékaként értelmezi, hogy Németország ezzel letett a szíveslátás politikájáról.

    Az NZZ arra is kitér, hogy a Németország felé irányuló migrációt az a hosszú ideje tartó svájci gyakorlat is "akaratlanul" erősíti, hogy a migránsokat logisztikai okokból Bázelbe vagy Kreuzlingbe viszik, a német határ közelébe, és idén közülük már 4833-an "távoztak ismeretlen helyre", többségük vélhetően Németországba.

     

    Az EU határőrizeti ügynöksége, a Frontex adatai szerint idén 95 ezer migráns érkezett a tengeren át Olaszországba, csak júliusban 25 300, ami 12 százalékkal több mint egy évvel korábban. Comónál, az olasz-svájci határ mellett pedig hetek óta több száz olyan migráns táborozik, akiket visszafordítottak a svájci hatóságok.

    A svájci határőrség közölte: aki Svájcban akar menedéket kérni, azt minden további nélkül beengedik, akárcsak korábban. Aki viszont nem akar menedékkérelmet beadni vagy vélhetően tovább akar állni Németországba, azt visszafordítják. Előfordul, hogy Svájc naponta mintegy ezer embert is visszafordít, akik papírok nélkül akarnak átkelni az országon.

    (MTI)  

  • Magosi Anikó és Hajdú Károly nyerték a VI. Vajdasági Parasztolimpiát

    Újkenyérünnep Topolyán

    A sorrendben hatodik Vajdasági Parasztolimpia legfőbb újdonsága volt, hogy nem csak fiúk, férfiak, hanem hölgyek is nevezhettek. Első alkalommal most a legügyesebb parasztlány címért is zajlott a verseny. Végül a 16 női „olimpikon” közül a völgyparti Magosi Anikó érdemelte ki a legügyesebb parasztlány megtisztelő címét. A férfiak mezőnyében 46-an indultak és a bácskossuthfalvi Hajdú Károly lett az olimpiai bajnok, kiérdemelve a legnagyobb paraszt címet. A nőknél második Kelemen Anikó, harmadik pedig Triznya Nóra. A férfiak mezőnyében második lett Oroszi János, a harmadik pedig Burány Aurél.

    Topolyán sok évtizedes hagyománya van a díszes felvonulással kísért új kenyér ünnep megrendezésének, majd azt követően kenyérszentelő szentmise celebrálásának. Hatodik éve a Vajdasági Parasztolimpiát is ezen a napon tartják. A rendezvény a kezdetektől fogva igazi sikertörténetnek tekinthető, mivel a község legtöbb nézőt vonzó rendezvényének számít, idén is megközelítette az ötezret a látogatók száma. A parasztolimpiát ezúttal is a kenyérszentelő kísérőrendezvényeként szervezték meg. Hat évvel ezelőtt is onnan származott az ötlet, hogy korábban a Gazdakör ezen a napon a szentmisét követően főzőversenyt és tréfás vetélkedőket, malacfogó versenyt szervezett. Tomik Nimród, a Gazdakör alelnöke volt az, akinek az ötlete alapján ezeket a tréfás vetélkedőket olimpiává „léptették elő”.

    A reggeli órákban a fiákeres felvonulás ezúttal is vásártérről indult, hogy a központon keresztül a Sarlós Boldogasszony nagytemplomig vonuljanak, ahol ft. Fazekas Ferenc Tisza-menti főesperes kenyérszentelő szentmisét celebrált. Kislinder Gábor polgármester szegte meg a megszentelt kenyeret. Az új kenyérhez felhasznált búzát a Gazdakör tagjai adták össze. Az olimpiai láng - ami idén is egy disznóöléskor használatos gázpörkölő lángja volt -, 13 órakor lobbant fel.

    A legnagyobb paraszt mellett ebben az évben először a legügyesebb parasztmenyecske címéért is zajlott a küzdelem. A női kategóriában 16-an, a férfiaknál 46-an versenyeztek. A legnagyobb paraszt most is egy bikaborjút vihetett haza, amelyet a Hajtman család ajánlott fel. A női kategória legjobbja pedig egy Capriolo kerékpárral gazdagodott. Nem mindennapi érdekessége volt az idei versenynek, hogy az első három helyezett egy-egy értékes kerámiakancsót is kapott, melyet a leghírhedtebb magyar kerámiaművész, a Viszkis rabló néven ismert Ambrus Attila készített el, aki a börtönévei alatt kezdett el kerámiával foglalkozni. Főzőverseny, kirakodóvásár, külföldön élők, elszármazottak találkozója és egyéb kísérőrendezvények zajlottak a délután folyamán. A program késő este eredményhirdetéssel, díjátadással, majd utcabállal zárult. Utóbbihoz a talpalávalót a 3+2 együttes szolgáltatta, akik a közönségből kiváltott lelkes reakcióval bebizonyították, hogy a muskátli zene töretlen népszerűségnek örvend itt ezen a tájon, az emberek nem felejtették el az olyan dalok szövegeit, mint: Halvány őszi rózsa, Sárgul már a kukoricaszár, Kis csónakom, stb.

    Tóth Péter

  • Szlovákia, a szerbiai vendégmunkások új célpontja

    Egyre több szerbiai állampolgár választja megélhetésként a három hónapos munkát Szlovákiában, ahol havi 500-700 eurót kereshetnek, általában futószalag mellett.

    A szerbiai vendégmunkások új célpontja az év elején vált népszerűvé, először Újvidéken jelentek meg a hirdetések, amelyekben három hónapos munkát kínálnak szlovákiai gyárakban. A munkafeladatok között televíziók és háztartási gépek összeszerelése és hasonló munkák szerepeltek, de volt, aki az élelmiszeriparban ígért állást.

    A legtöbben Vajdaságból mentek Szlovákiába, de a beszervezők is általában itteniek, leginkább a petrőci és környékbeli szlovákok közül kerülnek ki a közvetítők, írja a Blic.

    A lapnak az egyik ilyen, munkások kiközvetítésével foglalkozó ügynökség tulajdonosa elmondta, a szlovákiai gyárakban az órabérek 2,2 és 3 euró között alakulnak. Hozzátette, az elmúlt néhány hónapban nagyon fellendült a forgalmuk, de az igazi roham őszre várható.

    “A jelentkezőket 50-75 tagú csoportokban szállítjuk a helyszínre. Egyre többen jelentkeznek, mert ezekhez a munkákhoz nem kell nyelvtudás. A legfontosabb, hogy ne mondják fel a szerződést és ott maradjanak három hónapig. Hogy hány embernek tudunk munkát biztosítani, az a munkáltatók igényétől függ, eszerint pedig havonta több csoportot indíthatunk”, mondta a neve elhallgatását kérő munkaközvetítő, hozzátéve, szlovákiai tartózkodásuk alatt a szerbiai dolgozók akár 2000 eurót is megkereshetnek. Mint mondja, a szállást a munkáltató biztosítja számukra, tehát itt már megtakaríthatnak bizonyos összeget.

    Az újvidéki Marko Vidojević, aki Szlovákiában egy világcég gyárában szerelte össze három hónapig a számítógépek képernyőit, azt mondja, a fizetés mégsem olyan jó, mint ahogyan az első hallásra tűnik.

    “Első ízben tapasztaltam olyasmit, hogy a munkahelyen a szünetet nem fizetik. A 12 órás munkaidő alatt 50 perc szünet jár, de ezt nem fizeti a munkáltató. 2,5 eurót kaptunk óránként és biztosították az étkezést is”, mondta, s hozzátette, a gyárcsarnokokban hasonló a helyzet, mint a Szerbiában üzemelő külföldi cégek gyárcsarnokaiban. “Minden szünetet, mosdóba menést be kell jelenteni a főnöknél. Amennyiben ezt nem teszi meg valaki, nagy valószínűséggel levonják a bérből. A munka egyszerű, de nem könnyű. Műanyag részeket kell összeszerelni, de állni kell 12 órát”, mondja Vidojević, aki a három hónap letelte után 1100 eurót tudott hazahozni.

    A szerbiai polgárok legálisan dolgoznak Szlovákiában, de az itteni útlevéllel csak három hónapos tartózkodásra jogosultak. Munkásszállásokhoz hasonló épületekben helyezik el őket, amelyek azonban jó állapotban vannak, s induláskor mennek velük a munkát beszervező ügynökség munkatársai is. Ahogy egyikük fogalmazott, a munkahelyre esélyük első sorban az 50 évnél fiatalabbaknak van. Mint mondta, a munkáltatók szívesen veszik a fiatal házaspárok jelentkezését is, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy ők fegyelmezettebbek az egyedülállóknál és kevesebbet is hiányoznak a munkahelyről.

    VajMa.info

  • Lázas készülődés az Interetno előtt (videó)

    Lázban égnek Etnopolis lakói és szervezői. A mintegy 100 önkéntes már csütörtök óta építi, szépíti a fesztivál helyszínét. Már csak egyet kell aludni és holnap megkezdődik az Interetno Szabadkán.

    Tánc minden mennyiségben. Borutca, gasztrofalu, kirakodóvásár. Régi mesterségek bemutatása. Ami eddig látogatók ezreit vonzotta az Interetnora, idén is megtalálható lesz. Sőt, újításokat is terveznek a szervezők. Bodrogi Hajnalka, rendezvényszervező, Népkör MMK, Szabadka: „Az idei év egy kicsit más, egy kicsit bensőségesebb teret próbáltunk létrehozni, kis utcácskákat kialakítani a városközponton belül. Amiben más az idén, az még hogy két színpadot építünk. A megszokott helyen, a sétányon lesz a táncpanorámák színpad, valamint még egy zenei színpadot, azt pedig az színház oszlopai elé fogjuk megépíteni.”

    Idén az Interetno Fesztiválon egy pagodát is felállítanak, amelyben kiállításokat tartanak, filmeket vetítenek, foglalkozásokat szerveznek. Ahhoz azonban, hogy minden a tervek szerint alakuljon, komoly munkára van szükség. Nem is csoda, hogy kalapálástól hangos Szabadka főtere. Az önkéntesek nem csak az építkezésnél segítenek. A fesztivál során is számíthatnak rájuk a szervezők és a látogatók is. Mészáros Dániel, önkéntes, Ausztria: „Van infópult, és oda nyugodtan jöhetnek a látogatók eligazítást kérni. Itt lesz a játszóház is, és ott is ott leszünk, hogy figyeljük azért a kisebbeket.”

    A gyerekeknek minden nap délután 3-tól 7 óráig bábelőadásokat és foglalkozásokat szeveznek a Játszóházban. Például nemezelést, gyöngyfűzést és sok egyebet. Béres Szinita, foglalkozásvezető: „Idén nagyon jó foglalkozásunk lesz, például amikor vászontáskára fognak rajzolni a gyerekek. Különböző minták lesznek rajta, amiket nekik kell kifesteniük.”

    A XV. Interetno Fesztiválon augusztus 22-e és 27-e között öt hazai és hét külföldi táncegyüttes lép fel és több mint 100 kiállító kínálja portékáit.

    https://www.youtube.com/watch?v=94Ih6AkGzZs

     

  • Parasztolimpiát tartottak Topolyán (videó)

    Ásó, kapa, szénabála – a topolyai parasztolimpia nélkülözhetetlen kellékei. A versenyzők idén is több emberpróbáló számban mérkőztek meg. Az ügyesség és a jó taktika döntötte el ebben az évben, hogy ki a legnagyobb paraszt.

    Az első versenyszámban a férfiak mezőnyében szénabálákkal futottak az olimpikonok. A gyorsaság és az ügyesség döntötte el, hogy ki tud elsőként célba érni. Volt, aki már hónapokkal a megmérettetés előtt készült a küzdelemre. Fehér Alen: „Birkózom. Lassan készülődünk a versenyekre. Edzésben tartom magam.”

    A hölgyek versenyében a kukoricamorzsolás ígért izgalmakat. Volt, akinek a többévnyi tapasztalat segített a versenyben. Serfőző Klára: „Hát igen, jószágokkal foglalkozunk, és akkor benne vagyok.”

    Ki a legnagyobb paraszt? Ez a legfontosabb kérdés az idei parasztolimpián is. Az urak még talicskatolásban is megmérkőztek. Az akadályversenyt Kislinder Gábor, Topolya polgármestere is érdeklődve figyelte. „Lévén, hogy olimpiáról van szó. Munkás olimpiáról, ha így szabad így fogalmazni. El lehet mondani, hogy a hangulat az nagyon jó. A versenyzők toleránsak.”

    A győztes egy, a magyarországi Whiskey-s rabló által készített kerámiaalkotást vitt haza.

    https://www.youtube.com/watch?v=o9eVNEzQzGQ

     

  • A rendőrségi “elfogó autók” hétfőtől nem csak a sebességet, az alkoholszintet is mérik

    Nem túl jó jel, ha egy ilyen elfogó autó állja útját a sofőrnek

    Hétfőn, augusztus 22-én kezdődik a nagyszabású sebességellenőrzési akció az európai utakon, így Szerbiában is.

    Az akció a hónap végéig tart Európa 31 országában – 28 EU-tagállamban, továbbá Svájcban, Norvégiában és Szerbiában. Az akció a Tispol- (Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata) tagállamok európai szintű, összehangolt közúti ellenőrzése.

    Az akció keretében Szerbiában a közlekedési rendőrök fokozott ellenőrzést végeznek a szerbiai közutakon. A közlekedési rendőrség beveti az összes sebességmérő berendezését, a kézi radarokat és a videófelügyeletet csakúgy, mint a rendőrségi jelzéssel nem rendelkező úgynevezett elfogó autókba beszerelt sebességmérőket is. Az elfogók azonban a hónap végéig nem csak a gyorshajtást, de a megállítottak esetében a véralkoholszintet is ellenőrzik.

    “A megállítottak számára kötelező lesz az alkoholszonda. A közlekedési rendőrség emellett a megállított gyorshajtók esetében a biztonsági övek használatát is ellenőrzi”, üzeni közleményében a belügyminisztérium, s egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy a rendőrség nem lesz elnéző a szabálytalankodókkal szemben, s minden esetben alkalmazni fogja a törvényben előirányzott büntetéseket. (021)

    VajMa

  • Drágul a cukor?

    Emelkedhetnek a cukorárak, és várhatóan egy ideig magasak is maradnak. A cukor termelése világszinten csökken, emiatt a globális cukorkészletek a következő két szezonban több mint 22 millió tonnával eshetnek vissza. Elsősorban az Indiában kialakult szárazság miatt maradhat el a cukorkínálat a kereslettől. (MTI)

     

  • Vajdasági termékek szlovéniai mezőgazdasági kiállításon

    GORNJA RADGONA - Vajdaság 10. alkalommal mutatja be a legjobb itteni termékeket a szlovéniai Gornja Radgonában megkezdődött 54. nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripai kiállításon.

    A rendezvényen jelen van Ivan Đoković tartományi gazdasági és idegenforgalmi titkár is, aki azt hangsúlyozta, hogy el kell mélyíteni a két ország baráti és üzleti kapcsolatait. Elmondta, hogy Vajdaság területén 30 szlovén társaság 500 millió eurót fektetett be, és mintegy 7 ezer embert foglalkoztatnak. Elsősorban a mezőgazdasági termékek és az élelmiszeripar terület van lehetőség az együttműködésre.

    A kiállítás keretében holnap vajdasági napot tartanak.Forrás: Tanjug-RTV

     

  • LEGITIM PRÉDÁKNAK TEKINTIK A NYUGATI NŐKET A BEVÁNDORLÓK

    Miért ismétlődnek meg időről időre a bevándorlók zaklatásai az európai nők, sokszor gyermekek ellen? Szükségszerűen bekövetkeznek-e az európai jogrend szerint elfogadhatatlan zaklatások, nemi indíttatású erőszakos cselekmények? Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint Európa a bevándorlók számára meghódítandó terület, a nyugati nők pedig szabad prédák, és mivel nem követik az iszlám szabályait, bűnösök is.HIRADO.HU

     

    Itt olvasd tovább:

    http://magyaridok.hu/kulfold/legitim-predaknak-tekintik-nyugati-noket-bevandorlok-936037/

     

     

  • Újabb német cég csapta rá az ajtót az oroszokra

    A Lufthansa-csoport leányvállalata novembertől vonul ki az orosz piacról. Ő a második német légitársaság, amelyik nem repül többet oroszországi desztinációkra, elsőként az Air Berlin hagyta ott Oroszországot.

    A cégnél azt közölték, hogy október végéig közlekednek Moszkvába és onnan vissza Berlinbe. Ezután megszüntetik a járatokat, mert az indoklás szerint “nem váltották be a hozzá fűzött reményeket”.

    Az Air Berlin, a második legnagyobb német légitársaság a Lufthansa után, tavaly októberben állította le moszkvai járatait, mert azok komoly veszteséget termeltek. Az Eurowings ugyanekkortól heti hatra növelte járatainak számát Moszkva és Berlin között.

    Tavaly Oroszország és a külföld közötti légi utasforgalom 18,6 százalékkal 32,3 millióra csökkent.

    forrás: MTI

  • Juncker uniójának befellegzett

    Az eurónak, és így az uniónak is befellegzett. A piaci bizalmatlanság és a pénzügyi háborúskodás szikrái bizonyítják, hogy Juncker Európai Uniója megbukott. Európa észak-déli megosztottsága kettészakíthatja az uniót, miközben egyre erosödnek a közös valutát selejtezni kívánó hangok az integrációban.

    A Nobel-díjas Joseph E. Stiglitz - aki korábban a Világbank vezeto közgazdásza volt - szerint a 28 tagállam bukdácsolása olyan pénzügyi helyzetet és olyan polarizált politikát teremtett Európában, melyet a második világháború óta nem látott a kontinens. A szakérto szerint a munkanélküliség és a stagnáló gazdaság annyira szétzilálta Európát, hogy az integráción belül két "külön eurozónára" lenne szükség, két különbözo valutával, hogy kilábaljon a válságból.

    Stiglitz nemrég kiadott, sokkoló publikációjában arról ír, hogy az Európai Unió elérte azt a kritikus pontot, ahonnan már visszafordíthatatlan a törés.

    Az elemzés szerint az euró iránti növekvo ellenszenv komoly szakadásokat eredményezhet az uniós gazdaságban. A professzor leírja, hogy az euró mindkét fo elrendeltetésében megbukott, ugyanis sem prosperitást, sem politikai integrációt nem volt képes teremteni Európában.

    Ezek a célok minden korábbinál messzebb állnak a megvalósulástól"

    - írja a szakérto, aki szerint az európai országok bizalmatlanok egymás iránt, a béke és a harmónia helyett a harag uralkodik az államközi kapcsolatok terén. Írásában kifejti, hogy az EU politikai projektje megbukott, ugyanis képtelen volt beváltani a hozzá fuzött ígéreteket.

    Az uniós politikusoknak javítaniuk kellett volna Európa politikai integrációján, közelebb kellett volna hozniuk egymáshoz az embereket és az országokat, biztosítva a békés együttélést."

    A Columbia Egyetem professzora elemzésében keményen ostorozta Herman Van Rompuy-t, a Tanács elozo elnökét, aki szerinte - amellett, hogy ellehetetlenítette a demokratikus elszámoltathatóság intézményét az EU-ban - elosegítette azoknak a politikusoknak az uniós szintu építkezését, akik késobb figyelmen kívül hagyták az emberek akaratát.

    Kemény szavakkal illette a kvótakirályt is:

    Juncker öröksége bontja majd le végleg az egész rendszert. A luxembourgi adóparadicsom lelkes kiépítoje - aki most a Bizottság elnöke - lesz a történelem azon alakja, akihez az EU felbomlása kötheto majd."

    (Express)

  • Migránsokat csempésző rendőröket vettek őrizetbe

    Majdanpek közelében vették őrizetbe a 30 éves D.P.-t és munkatársát, az 51 éves S.N.-t, mert 38, zömében afgán migránst szállítottak. A csoportot három kombival szállították, amelyeket az őrizetbe vett rendőrök, valamint két további, szökésben lévő személy egyike vezetett. A szombati rendőri akcióval újabb embercsempész láncot számoltak fel, írja a Sputnikot idézve a Blic.

    A két rendőrnek 48 órás vizsgálati fogságot rendeltek el, s az államhatár illegális átlépése és embercsempészet miatt vádat emeltek ellenük a negotini ügyészségen.

    A szerbiai belügyminisztérium közleményben reagált az esetre. A minisztérium adatai szerint július 22-e óta 3200 illegálisan az országba belépő migránsot regisztráltak. Két nappal ezelőtt is volt hasonló eset, amikor a rendőrség Nišnél tartóztatott fel két embercsempészt, akik 30 menekültet szállítottak.

    VajMa.info

  • Fényképező turisták buktatták le a tejtolvaj osztrák disznókat

    Egy tiroli szarvasmarhatenyésztő képtelen volt rájönni, hogy miért nem tejelnek elég jól a tehenei. Csak azután tudta meg az igazságot, hogy néhány turista fotózni kezdett a birtokán, és kiderült: a kismalapcok lopják a tejet, közvetlenül a tehenek tőgyéből.

    „Unszolták a pásztort, hogy jöjjön és nézze meg, mit csinálnak a kismalacok” – mondta a kis farm tulajdonosa, Hans Gumpitsch.

    A kis tiroli birtokon a malacok a szabad ég alatt töltötték a nyarat, ahol napközben a tehenekkel együtt bandáztak. A disznók okos állatok, így nem csoda, hogy a kicsik is hamar rájöttek, milyen finom a tehéntej, és hogy hol lehet a legkönnyebben hozzájutni.

    Gumpitsch szerint a malacok olyan ügyesen szopták le a tejet a tehéntőgyből, hogy semmi nyomot nem hagytak rajta, és a tehenek tejtermelése sem állt le. Mióta fény derült az esetre, a helyiek és a turisták is a csodájára járnak a szopós malacoknak, akik – ahogy azt kell – evés után le is dőlnek egy kis délutáni szunyókálásra.

    http://index.hu/

  • Az osztrákok is dolgoztatnák a menekülteket

    Koalíciós vita kezdődhet Ausztriában a menekültekre vonatkozó szabályozások szigorításáról a néppárti integrációs miniszter reformjavaslata nyomán - derül ki a kezdeményezéssel kapcsolatos reagálásokból.

    Sebastian Kurz külügy- és integrációért felelős miniszter javaslata szerint a munkanélküli menekülteket egyeurós órabérért közhasznú munkára köteleznék, német mintára hetente 15-30 órát dolgoznának, írja az MTI. Amennyiben ezt megtagadják, kevesebb szociális ellátáshoz jutnának. A miniszter szerint így segítenék a menedékkérelemmel rendelkezők könnyebb elhelyezkedését. "A foglalkoztatás és nem a büntetés vagy kényszerítés a cél" - indokolta Kurz a közelmúltban ismertetett terveit.

    A javaslattervezet szerint csökkentenék a szociális segély összegét. A jelenlegi 840 euróról 560 euróra változtatnák a juttatás minimális értékét. Továbbá szankcionálnák, ha valaki nem vesz részt a nyelv- és értékkurzusokon, valamint szabályoznák a fátyolviselést és a közterületen folytatott Korán-osztogató akciókat is. 

    A miniszter emlékeztetett: egy évvel ezelőtt számos lap még arról számolt be, hogy elsősorban magasan képzett menekültek érkeznek Ausztriába, azonban szerinte épp ellenkező a helyzet. "Főleg az afgánok között sok az írástudatlan, és éppen Afganisztánból jönnek a legtöbben az országba" - mondta Kurz. 

    Jelenleg 25 ezer regisztrált munkanélküli menekült él Ausztriában, számuk havonta nagyjából ezerrel nő. A Die Presse című osztrák napilap pénteki kiadásának összegzése szerint ugyan ez a szám kevésnek tűnhet, de a 2015-ben érkezett mintegy 90 ezer menekült még a befogadóközpontokban várja kérelmének elbírálását, vagyis ők még nem jelentek meg az osztrák munkaerőpiacon. A legtöbbjük azonban képzetlen, és nem tud németül - olvasható a lapban. 

    Reinhold Mitterlehner néppárti alkancellár ésszerűnek és szükségesnek nevezte a menekültekre vonatkozó szabályozás szigorítását. 

    A nagyobbik koalíciós párt, a Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) konkrétumok hiányában egyelőre kivár a néppárti javaslatcsomag véleményezésével - közölte a párt igazgatója az Ö1 közszolgálati rádió pénteki műsorában. Georg Niedermühlbichler arról beszélt, hogy a menekültek foglalkoztatását alapvetően támogatja. Azonban mindezt kényszerítés nélkül tenné, és lehetőség szerint elkerülné, hogy az ausztriai munkaerőpiacot ellepje az olcsó munkaerő. 

    Megemlítette azt is, hogy szerinte az elfátyolozás a nők elnyomásának jele, bár a burka betiltásának kihatásairól szívesen egyeztetne az érintettekkel is. 

    Az Osztrák Munkaügyi Hivatal (AMS) vezetője, Johannes Kopf szerint az egy euró órabérért végzett munka csupán azok számára opció, akiknek más lehetőségük nincs, hogy munkát kapjanak. 

    A néppárti javaslat jelzésértékű - jelentette ki Thomas Langpaul az osztrák közszolgálati televízió (ORF) belpolitikai szerkesztőségének helyettes vezetője. Szerinte így próbálják elérni, hogy az ország a menekültek szemében kevésbé legyen vonzó. A lakosságnak pedig a tervezett intézkedés azt üzeni, hogy a politikai vezetés kezeli a menekültkérdést - vélte Langpaul.

    Tavaly az osztrák hatóságokhoz benyújtott menedékkérelmek száma mintegy 90 ezer volt, vagyis annyi, mint 2010 és 2014 között összesen. Becslések szerint nagyjából 35 ezren kapnak közülük menedékstátust. A menedékkérők többsége Afganisztánból és Szíriából származott, mintegy 30-30 százalékuk érkezett e két országból. Irakból a kérelmet benyújtók 15 százaléka jött az országba. 

    Wolfgang Sobotka belügyminiszter az illegális gazdasági bevándorlók büntetőjogi felelősségre vonását szorgalmazta a héten. A néppárti miniszter tervei szerint szeptemberben átfogó biztonsági, idegenrendészeti és büntetőjogi törvénymódosításról szóló javaslatcsomagot nyújt be a parlamentnek.

    TEG 

    http://index.hu/

  • Szent István napja – az államalapítás ünnepe

    Augusztus 20-a van, Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Ez az egyik legrégebbi magyar ünnepnap. Augusztus 20-a magyar nemzeti ünnep, Magyarország hivatalos állami ünnepe, a Magyar Nemzeti Tanács határozata alapján pedig a vajdasági magyarság nemzeti ünnepe is. Augusztus 20-án Magyarországon rangos állami kitüntetéseket adományoznak, ekkor adják át a 2011-ben alapított Szent István Rendet is, a legmagasabb állami kitüntetést. A mai nap az új kenyér ünnepe is.

    Egész Magyarország ünnepel. A központi rendezvények természetesen Budapesten lesznek, ahol a nap látványos tűzijátékkal zárul, de vidéken is van mit látni, Debrecenben például ma van a virágkarnevál. Ozsvár Andrea a mikrofonnál.

    A Honvédelmi Minisztérium által szervezett programok a fővárosban fél 9-kor a Kossuth Lajos téren kezdődnek, ahol katonai tiszteletadás mellett, Áder János köztársasági elnök jelenlétében felvonják a nemzeti lobogót. Ezt követi a honvédtisztjelöltek avatása, amelyen köszöntőt mond Simicskó István honvédelmi miniszter, ünnepi beszédet pedig Áder János államfő.

    Délelőtt 10 órától este 6 óráig idén is lesz parlamenti nyílt nap, ennek keretében egész nap ingyenesen látogatható az Országház, és bárki megtekintheti a Szent Koronát. Emellett napközben gyermekprogramok, családi programok és koncertek várják az érdeklődőket a Clark Ádám téren, és idén is megrendezik a mesterségek ünnepét a budai Várban.

    Áder János köztársasági elnök 11 órakor a Sándor-palotában adja át a Szent István-rend kitüntetéseket. 17 órától a Szent István-bazilika előtt misét mutat be Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, szentbeszédet mond Josip Bozanić bíboros, zágrábi érsek, ezt a hagyományos Szent Jobb-körmenet követi.

    A tűzijáték a hagyományoknak megfelelően este 9 órakor kezdődik. Idén a Citadellán is új helyről, a mellvédről lövik fel a rakétákat, és új kilövési pont lesz az Erzsébet híd is. Emellett a Lánchídról, valamint a két híd között a Dunáról, katonai pontonokról lövik majd fel a tűzijátékot. A szervezők szerint az esemény a helyszínen az Erzsébet híd és a Lánchíd közötti rakpartszakaszokról figyelve lesz a leglátványosabb.

    Emellett számos vidéki és határon túli településen tartanak Szent István napi, az államalapításhoz kapcsolódó rendezvényeket. Több helyen az állami ünnep alkalmából adnak át különböző kitüntetéseket, elismeréseket, tartanak ünnepi misét, kenyérszentelést, emellett számos családi programmal, koncertekkel, tűzijátékkal várják az embereket. Augusztus 20-a nincsen Debreceni Virágkarnevál nélkül. A fesztivál idén jubilál, már az ötvenedik alkalommal rendezik meg.

    Pannon RTV

     

  • Osztrák külügyminiszter: hibás politika volt a menekültek beengedése

    A balkáni migrációs útvonal tartósan zárva marad – egyebek közt errol beszélt az osztrák külügyminiszter egy lapinterjúban.

    Sebastian Kurz úgy látja, a tavaly szeptemberi osztrák döntés a menekültek beengedésérol hibás politikának bizonyult, azóta azonban nemcsak Bécs, de Berlin álláspontja is változott. Az osztrák politikus úgy gondolja, ha elbukik az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás, akkor létre kell hozni a közös EU-s határvédelmi szervezetet a migránsok megállítása érdekében. Kurz szerint emellett az uniónak nyomást kell gyakorolnia az észak-afrikai Magreb-térség országaira, hogy fogadják vissza állampolgáraikat. Fenyegetésként ez országok pénzügyi támogatásának leállítását is kilátásba helyezné az osztrák külügyminiszter.

    http://hirtv.hu/

  • Megbüntethetik Szerbiát a Srbijagas átszervezésének elmaradása miatt

    BELGRÁD - Az Európai Energiaszövetség Minisztertanácsa büntetőintézkedéseket foganatosíthat októberi szarajevói ülésén Szerbia ellen, mert az ország nem fejezte be a Srbijagas és a Yugorosgaz átszervezését. Ezt a 2014-ben kötött szerződés alapján kellett volna megtennie.

    A Večernje novosti értesülése szerint megvonhatják Szerbia szavazati jogát, de az is lehet, hogy nem kap pénzeszközöket az IPA-projektum energialapjától.

    Tanja Miščević, a csatlakozási tárgyalócsoport vezetője azt mondta, hogy a Srbijagas átszervezése nélkül nem nyithatjuk meg az energiaszektornak szentelt 15. fejezetet.

    Forrás: Večernje Novosti, Tanjug-RTV

  • Hamis euróval fizettek ki négy örömlányt afgán migránsok

    A hölgyeknek gyanús lett a bankó, rendőrt hívtak.

    Három felajzott afgán migráns úgy döntött, hogy – utcai erőszak helyett – a törvényes utat választja. Ezért felkerestek egy bécsi örömtanyát, és rendeltek maguknak négy örömlányt.

    Ez akár dicséretes viselkedés is lenne, csakhogy az afgánok hamis euróval fizettek az aktusok után – írja az OE24.at.

    A szolgáltató hölgyeknek gyanús lett a hamis pénz, és azonnal hívták a rendőrséget. A rend őrei az afgánok autójában tízezer eurónyi hamis húsz-, ötven- és százeurós bankjegyet találtak.

    Kérdésükre, hogy miből élnek, a 23 és 26 év közötti fiatalok csak annyit mondtak, hogy virágot árulnak...

    írja az OE24.at.

     

  • Mézkarnevál

    Topolya község Művelődési Háza szeptember 17-én a Topolyai Napok 2016. rendezvénysorozat keretei között megszervezi a sorrendben tizenegyedik Mézkarnevált. Elsősorban a község óvodásainak, általános iskolásainak részvételére, valamint Topolya község területén működő művelődési egyesületek és központok, civil szervezetek gyermekszakosztályainak részvételére számítanak, de várják a hazai és külföldi karneváli városokból érkezőket is. A karneváli menet idén 16.30 órakor indul a Csáki Lajos Általános Iskola udvarából, majd az Ifjúság-, Fő és Nikola Tesla utcákon keresztül halad a Felvonulási tér felé. Eső esetén az iskola sportcsarnokában lesz a rendezvény. A szervezés előkészületei megkezdődtek. A szervezők kérik, hogy a jelentkezéseket legkésőbb 2016. augusztus 31-éig adják át! A jelentkezési lapokat elküldhetik postai úton, faxon, elektronikus levél formájában, vagy személyesen. Cím: Községi Művelődési Ház, Topolya, Fő utca 12, 24 300 Topolya, e-mail: Ez az email cím védett a spam robotoktól. A megtekintéséhez JavaScript szükséges.. Tel/fax:+381(0)24 713-515

    IC TK

  • Babgulyás-főzők versenye

    Az Expo 2016 Bačka Topola – Topolya elnevezésű mezőgazdasági és gazdasági kiállítás keretében a babgulyás-főző versenyt hirdetnek Topolyán. Az érdeklődők részvételi szándékukat a Topolyai Termelők Egyesületének irodájában jelezhetik személyesen szeptember 8-ig, munkanapokon 8 és 14 óra között a Fő utca 12-es szám alatt. Minimum négyfős csapatok jelentkezését várjuk. Nevezési díj csapatonként 1000 dinár. A csapatok csülköt, kolbászt, babot és tűzifát kapnak. A főzéshez és az étel elfogyasztásához szükséges egyéb anyagokat, fűszereket, kellékeket a főző csapatoknak kell biztosítaniuk. Érdeklődhetnek telefonon is: 024/712-403. Az eredményhirdetésre 2016. szeptember 10-én, szombaton kerül sor a kiállítás nagyszínpadán.

    IC TK

  • Pálinkaverseny

    Az Expo 2016 Bačka Topola – Topolya elnevezésű mezőgazdasági és gazdasági kiállítás keretein belül kerül megrendezésre az egyéni pálinkafőzők versenye Topolyán. Az érdeklődők részvételi szándékukat a Topolya község Idegenforgalmi Szervezetének irodájában jelezhetik személyesen szeptember 8-ig, munkanapokon 8 és 14 óra között a Fő utca 12-es szám alatt, ahol átadhatják a versenyre szánt mintákat, gyümölcsből készült minimum 0,5 l pálinkát, névvel ellátott üvegben. Nevezési díj 200 dinár. Érdeklődhetnek telefonon is: 024/711-020. Az eredményhirdetésre 2016. szeptember 11-én, vasárnap kerül sor a kiállítás nagyszínpadán.

    IC TK

  • Tésztahíd-építő verseny

    2016. szeptember 10-én, szombaton 15 órától az Expo 2016 Bačka Topola – Topolya elnevezésű mezőgazdasági és gazdasági kiállítás keretein belül a Mezőgazdasági Iskola sportcsarnokában és annak környékén kerül megrendezésre a Timi tésztahíd építő verseny Topolyán.

    A verseny lényege, hogy cső és spagetti tésztából fantáziadús egyedi ugyanakkor erős hidak készüljenek ragasztó és csiszolópapír segítségével. Már most elkezdhetik a gyakorlást a versenyre, családi programnak is kiváló, a világhálóról pedig számos ötletet meríthetnek. Az érdeklődők részvételi szándékukat jelezhetik Topolya Község Vállalkozóinak Általános Egyesületében a Tito Marsall u. 30-as szám alatt 2016. szeptember 5-ig. Érdeklődhetnek telefonon is: 024/715-455. Az eredményhirdetésre 2016. szeptember 10-én, szombaton 18 órakor kerül sor a kiállítás nagyszínpadán.

    IC TK

  • A gazdák a magas árak helyett inkább stabil gazdaságot szeretnének (videó)

    A vajdasági termelők örülnek, hogy drágább a disznóhús. Ez az öröm azonban keserédes, mivel a korábbi időszak alacsony árai okozta veszteségeket most sem tudják pótolni. A gazdák a magas árak helyett inkább stabil gazdaságot szeretnének.

    A ludasi Engi Péter tíz törzskönyvezett anyakocát vásárolt a Prosperitati Alapítvány első körében nyert pályázat összegéből. Először 4 kocája ellett, 38 malac született. Ezeknek már csak pár kilót kell hízni az eladáshoz.

    A malacnak jelenleg 180 dinár kilója. Engi Péter szerint nagy problémát jelent az áringadozás. Engi Péter, sertéstenyésztő, Ludas: „Ne legyenek ezek a nagy áringadozások. Ezek mindenkit zavarnak. Elsősorban a vásárlókat, mert gyorsan felmegy a hús ára, aztán visszaesik. A termelőknek mikor 120 dinárért oda kell adni a sertést vagy egy kismalacot és kapok 2500 dinárt egy 20 kilós malacért, engedje meg a világ, a mai takarmányárak, költségek mellett nem lehet kitermelni.”

    Hozzátette, nagyon fontos lenne, hogy az állam jobban támogassa a hazai sertéstenyésztőket és próbálja csökkenteni a behozatalt.

    A malacokat hizlalásra adják el legtöbben, 20 kiló felett veszi meg azokat Engi Norbert hentesüzlet tulajdonos is. Neki 150 példányból álló állománya van. Elmondta, hogy a viszonylag magas ár jó a termelőknek, de a kis gazdaságokra rossz hatással van.

    Engi Norbert, igazgató, Noge hentesüzlet, Ludas: „Én mint feldolgozó és nyersanyag kitermelő, sertéstermelő tudom mondani, hogy én személy szerint a 150-160 dináros sertésárral megtudnék elégedni és az államnak azon kellene ügyködnie, hogy ez az ár stabil maradjon és ne ilyen óriási ingadozás történjen a sertéspiacon.”

    Branko Hinić, a Szerbiai Nemzeti Bank gazdasági kutatásokkal és statisztikával foglalkozó igazgatóságának vezetője szerint várható volt, hogy nyáron magasabb lesz a hús ára, mert ilyenkor kisebb a kínálat. Branko Hinić, elnök, gazdasági kutatásokkal és statisztikával foglalkozó igazgatóság, SZNB: „Tény, hogy Szerbiának relatív jó lehetőségei vannak a mezőgazdasági termékek ezen területén, konkrétan az állatállományra gondolok. Mindenekelőtt ez az sertéshús árára vonatkozik. Ezek tények. Az is nyilvánvaló, hogy ebben az évben előreláthatólag sikerül megtartani a mezőgazdasági termékek alacsony árát.”

    A Szerbiai Nemzeti Bank szerint az év végéig stabilizálódik a hús és más élelmiszerek ára. Branko Hinić hozzátette, hogy idén olcsóbb lesz a kukorica, a búza és a szója is, a jó mezőgazdasági idény pedig kihat majd a stabil árakra.

    https://www.youtube.com/watch?v=eaRTKgvTV68

     

     

  • Melyek a legjobban fizető állások Szerbiában?

    Szerbiában, ahol az átlagemberek kevesebb mint 300 eurót visznek haza havonta, a júniusi átlagbér pedig 46 450 dinár volt, vannak olyan munkák is, amelyek sokkal nagyobb jövedelemmel kecsegtetnek. Egyes munkákért akár 4000 eurót is lehet kapni egy hónapban.

    A 24 Sata portál összeállított egy ötös listát azokról a munkákról, amelyekkel elég jól lehet keresni.

    Személyi edző – közel 1000 euró

    A tanult edzőknek jó esélyük van rá, hogy szépen profitáljanak munkájukból.

    „A bejelentett alapbérem valamivel több mint 20 ezer dinár, a maradék tízezret készpénzben kapom. A személyi edzések hozzák a legtöbbet, naponta akár ötven eurót is megkeresek ily módon” – magyarázza Stefan G., aki az egyik belgrádi edzőteremben dolgozik.

    Légiforgalmi szolgálat – 3000 euró körül

    A Szerbia és Montenegró Légiforgalmi Szolgálatnak a tavalyi adatok szerint 899 dolgozója van. A vállalat dolgozói átlagosan minden hónapban 3263 eurót vihetnek haza.

    IT-szektor – minimum 700 euró

    Az IT-szektorba tartoznak többek között a programozók, a szoftvermérnökök és a fejlesztők. A magas fizetés garantált, s ami a legfontosabb, nem kell sokat várni a munkára. A kezdőfizetés ritkán megy 700 euró alá, a tapasztaltabbak és képzettebbek, akik menedzseri képességekkel is rendelkeznek, néhány ezer eurót is bezsebelhetnek havonta. Ezen foglalkozás nagy előnye, hogy folyamatosan van kereslet iránta a piacon.

    Pilóta – minimum 4000 euró

    Szerbiában drága mulatság pilótának tanulni az állami egyetemeken, ugyanis a hároméves képzés összesen 45 ezer euróba kerül, de nagyon gyorsan megtérül.

    A Boeing vállalat felmérése szerint 2035-ig még 300 ezer pilótára lesz szükség. A verseci SMATSA Légiforgalmi Akadémián a 24 Sata portálnak elmondták, a másodpilóták körülbelül 4000 eurót keresnek havonta, a külföldi vállalatoknál pedig ez az összeg még magasabb.

    Parlamenti képviselő – minimum 850 euró

    A parlamenti képviselők bére európai viszonylatban Szerbiában a legalacsonyabbak között van, de korántsem mondható, hogy rosszul fizetik őket. Havonta akár több mint százezer dinárt is kaphatnak, ez pedig egyáltalán nem mondható rossznak, s azt is figyelembe kell venni, hogy számos előnyhöz is jutnak.

    VajMa

  • Paunović: Szerbiában javult a kisebbség helyzete

    Javult a kisebbségek helyzete Szerbiában, a kormány pedig elkötelezett a konstruktív térségi együttműködés mellett, reagálta Suzana Paunović, a kormány emberi és kisebbségi jogi irodájának igazgatója a hírre, miszerint Románia megvétózhatja Szerbia EU-csatlakozását, ha a balkáni ország nem tartja tiszteletben azt a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodást, amely a szerbiai román kisebbség jogait biztosítja.

    Mint ismeretes: ezt Traian Băsescu volt román elnök, a szimpatizánsaiból alakult Nép Mozgalom (PMP) jobboldali párt vezetője jelentette ki a minap, a hírt pedig jórészt a Vajdaság Mára hivatkozva közölte később a szerb sajtó.

    Suzana Paunović szerint az elmúlt időszakban sokat tettek azért, hogy minden nemzeti kisebbség, így a románok és a vlachok helyzete is javuljon, s leszögezte, „nem kívánja kommentálni más országok pártvezetőinek kijelentéseit”, mert szerinte ezek inkább belpolitikai célzatúak. Kifejtette továbbá, hogy a szerbiai nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsain keresztül dolgoznak a különböző problémák megoldásán, kezdve az oktatásra való jog megvalósításától, a nyelv és írás hivatalos használatának át a tájékoztatásig meg a kulturális identitás megőrzéséig. Leszögezte: az e téren elért eredményeket az EU is értékeli az integrációs folyamat részeként.

    Köszönetet mondott továbbá a román kormánynak a Szerbiának nyújtott támogatásáért, s emlékeztetett: Románia támogatta, hogy Szerbia megnyissa a 23. csatlakozási tárgyalási fejezetet. Majd reményének adott hangot, hogy a jövőben a bilaterális kérdések gyorsabb ütemben kerülnek megoldásra.

    A Román Nemzeti Tanács egyébként azt reagálta az ügyben, hogy szerintük a nyilatkozat arra irányuló törekvés, hogy a szerbiai vlachokat románokká nyilvánítsák, holott ennek semmi alapja. Leszögezték: a vlach autonóm nemzeti kisebbség, akiknek tagjai Szerbiát tekintik anyaországuknak, Romániához pedig semmi közük.

    A vlachok Ariadne Filum kulturális egyesületét nem lepte meg a kijelentés, viszont nem számítanak román vétóra, de elvárják, hogy Szerbia tiszteletben tartsa törvényeit és az alkotmányát.

    VajMa

  • Minden az ebekről szól majd

    Már lehet nevezni a topolyai nemzetközi kutyakiállításra

    A XI. CACIB Topolya nemzetközi kutyakiállítást október 2-án tartják meg Topolyán.

    Már lehet nevezni, az első külföldi nevezések már meg is érkeztek. A szervezők idén is több száz tenyésztő részvételére számítanak. Mezei István, a Topolyai Kinológiai Egyesület elnöke elmondta, hogy tavaly, a jubiláris tizedik topolyai nemzetközi kutyakiállításon huszonegy ország több mint háromszáz kiállítója jelent meg ebeivel. A nemzetközi küllembírók több mint 120 fajtát osztályoztak le a topolyai vásártéren. Eredetileg több mint 500 ebet neveztek be, de a határátkelőkön kialakult helyzet miatt az utolsó pillanatokban sokan lemondták a részvételt. Akkor volt ugyanis az incidens a tiltakozó migránsok és a magyar hátőrök között. Korábban voltak olyan kiállítások, melyeken az ezret is elérte a kiállított kutyák száma. Tíz nemzetközi küllembíró osztályozta az ebeket. Minden FCI csoportban győztest avatnak, de különböző kategóriákban is eredményt hirdetnek. A kiállítás abszolút győztese, a legszebb páros, a legszebb fiatal felvezető, a legeredményesebb tenyésztői csoport, és a „Best in Show” titulust is odaítélik idén is majd. A tavalyi kiállítás legszebb kutyája egy orosz fekete terrier lett, a szlovákiai Bocskoros Pável tenyészetének büszkesége. Az egyesület elnöke szerint a kutyatenyésztés egy kisebb válságon ment át az utóbbi években, miközben az ebek tartása töretlen népszerűségnek örvend. Amikor például megkérdezték a tóparton a szebbnél szebb ebeket sétáltatókat, kiderült, hogy a legtöbb kedvenc nem rendelkezik törzskönyvvel. Pedig az országos szövetség is segíteni szeretett volna azzal a gesztussal, hogy a korábbi három hónaposról egyéves korhatárig tolta ki a törzskönyveztethetőség határát. A nagytestű kutyák után az elnök szerint most az ölebek a népszerűbbek. Mezei elmondta még, hogy a topolyai kutyakiállítást az önkormányzat, a Szerbiai Kinológiai Szövetség és a Sat-Trakt cég támogatja. Az idei kiállításon is nemzetközileg is ismert és elismert küllembírók osztályozzák majd az ebeket. A német Falk Siewert, a litvániai Ligita Zake, a horvát Dubravka Reicher és az ukrajnai Tarr Krisztina mellett Orcsik István, Nagy István, Nenad Marić szerbiai küllembírók részvételét regisztrálták.

    A kiállítás másik szervezője, Paróci Pál nemzetközi küllembíró, a topolyai egyesület elnökségi tagja évtizedek óta ismert tenyésztőnek számít a nemzetközi porondon is. Elmondta, hogy a kutyatenyésztésben is ugyanolyan oszcillációkat lehet tapasztalni, mint az állattenyésztés más ágazataiban. Amíg néhány évtizeddel ezelőtt még nagyon sokan foglalkoztak ezzel a tevékenységgel, a kínálat az utóbbi években meghaladta a keresletet, ennek következtében sokan felhagytak a kutyatartással. A golden retrieverek piacán – mely sokáig a legnépszerűbb fajtának számított –, néhány éve még túlkínálat volt vidékünkön, mára viszont hiányfajtának számít. Aki szervezetten kiszállítja a retrievereket, most éppen nem tud elég kiskutyát felvásárolni. Minden kornak megvannak a divatkutyái is. Most a törpe spiccek és a francia buldog a keresett fajta, korábban a mopsz volt a sláger. Paróci szerint a topolyai kiállítás idén is kiemelkedően színvonalasnak ígérkezik, és érdemes lesz majd október 2-án kilátogatni a topolyai vásártérre. Online nevezés a következő linken lehetséges:

    http://pcele.in.rs/prijave/btopola

    Szerb és angol nyelv közt lehet választani. A nevezést elfogadják a Ez az email cím védett a spam robotoktól. A megtekintéséhez JavaScript szükséges. e-mail-címen is.

    Tóth Péter-MagyarSzó

  • Használt és új tankönyvek magyarul is

    Kizárólag tankönyveket árusító bolt nyílt a városban

    Csupán néhány napja nyílt egy új, kizárólag tankönyveket árusító bolt a városban, de máris annyira híre kelt a szórólapok által, hogy az üzletben szinte mindig találni vevőt. A bolt abból a szempontból egyedi, hogy egyrészt csak tankönyveket árulnak általános iskolásoknak és középiskolásoknak, másrészt használt tankönyvek is kaphatóak, és a kínálatban – mind új, mind használt könyvek terén – magyar nyelvű tankönyvek is találhatóak.

    A bolt tulajdonosa, Paula Muranji elmondta, olyan vállalkozásban gondolkodott, ami eddig nem volt a környéken. Újvidéken van ilyen, jól is működő üzlet, de felénk ez újdonságnak számít.

    – Szinte minden kiadó kínálata megtalálható, vagyis azon kiadók könyvei, amely könyveket az iskolákban használnak, tehát amire van kereslet. A polcokon megtalálhatóak a könyvek, nem is kell előre megrendelni, de természetesen, ha valamit éppen nem találnak meg nálunk a vevők, azt meg is rendelhetik, és igyekszünk néhány napon belül be is szerezni.

    Ahogy megtudtuk, használt könyveket is felvásárol az üzlet. Aki szeretné értékesíteni a használt tankönyveket, elviheti eladni a tankönyvboltba. A boltban azokat a használt könyveket veszik meg, amelyek szerepelnek a minisztériumnak az engedélyezett tankönyvek listáján, jól megőrzött állapotban vannak, és természetesen, amelyek átadhatók a következő generációnak, a feladatgyűjtemények, kitöltögetős könyvek így nem hasznosíthatók.

    Most a tankönyvek beszerzésének időszakában nagyobb a nyüzsgés a boltban, de év közben is nyitva tartanak, hiszen a középiskolásoknak sokszor csak a tanév elején mondják el a tanárok, hogy melyik kiadó könyveit fogják használni, a következő tanévre pedig a könyvek beszerzése már márciusban elkezdődik.

    A Planeta könyvesbolt a szabadkai buszpályaudvarral szemben található.

    t. r.-MagyarSzó

  • Változik a pékipari szabályzat Szerbiában

    Az élelmiszerek vásárlása terén az egyik leggyakoribb problémának számít, hogy vajon a termék valóban megfelel-e a címkén feltüntetett összetételnek. A kenyér esetében sincs ez másként, azonban az új szabályzattal, amelyet a szerb állam a pékipar számára írt elő, ez a probléma megoldódhat.

    Ennek értelmében a rozskenyérnek minimum 70 százalék rozslisztet kell tartalmaznia, a burek húsz százaléka továbbra is töltetlék kell, hogy legyen, valamint minden péksütemény esetében fel kell tüntetni a pontos összetételt, ami eddig nem volt bevett szokás minden terméknél.

    A Politika napilap cikke szerint a mezőgazdasági minisztérium néhány nappal ezelőtt elfogadta a gabona, a malom- és pékipari termékek és a tészták minőségéről szóló új szabályzatot, amely a jelenlegit váltja fel, ez ugyanis még az egykori Jugoszlávia idején, 1995-ben lépett hatályba. Ez gyakorlatilag lehetővé tette a pékeknek, hogy legális módon profitáljanak abból, hogy szándékosan elmulasztják feltüntetni a termék pontos összetevőit.

    „A minőségről szóló új előírásokkal három nagy területet ölelnek fel. A fogyasztók számára megkönnyítik a döntést, mert garantálva lesz az a minimális minőség, amelyet minden gyártónak nyújtania kell. Megpróbáltunk reálisak maradni, megnézni a piaci kínálatot, s világosan meghatározni, mi kerülhet forgalomba” – magyarázta Nenad Vujović, a Köztársasági Mezőgazdasági Felügyelőség vezetője.

    Ez lesz az első fontos lépés annak irányába, hogy az állam megpróbáljon rendet rakni a Szerbiában működő pékségekben. A termelőknek azonban hosszú idő áll rendelkezésükre, hogy összehangolják működésüket az új szabályzattal, vagyis 2018. január 1-jéig lesz idejük erre.

    A pékeket oktató Đorđe Psodorov korábban azt mondta, javul a termékek minősége, s a termelők nem szándékosan szegik meg az előírásokat, hanem különféle okok miatt, mert Szerbia szegény ország. Elmondása szerint az egyik fő probléma az, hogy nálunk nem kötelező becsomagolni a kenyeret, s gyakran megtörténik, hogy az élelmiszert taxival vagy egyéb, nem erre a célra szolgáló járművel szállítják. Azonban lassan visszaszorul a feketepiac, a lisztet és az adalékanyagokat megbízható termelőtől szerzik be. Az ellenőrzés például kimutatta, hogy nincs különösebb probléma a minőség terén, s nem csalnak el a kenyér tömegéből, írja a 021.VajMa

  • Kevés a hízó, növekszik az ára

    SZABADKA - A hatalmas kínálat miatt a sertés ára nem túl régen még kilogrammonkénti 140 dinár volt, ami a tenyésztőknek egyáltalán nem volt kifizetődő, és a gazdák jelentősen csökkentették a termelést. Rövid idő alatt azonban teljes fordulat következett be a piacon. Most nincs elég hízó, az ár pedig máris megugrott.

    Forrás: rtv

    https://www.youtube.com/watch?v=S7p0T2iiy34

     

  • Elbocsátások a helyi közösségekben

    ZOMBOR - 22 Zomborhoz tartozó helyi közösségben a közszférát érintő munkahelyi észszerűsítés következtében 21-en kaptak felmondást. Az elbocsátások nagy része a városi helyi közösségeket érinti. 

    Forrás: rtv

    https://www.youtube.com/watch?v=iQ4Dqwz5-1s

     

  • Muszlim gyermekházasságok Németországban

    Újabb témával ismerkednek a németek a menekültválság kapcsán: a gyermekházasságokéval. Az iszlám világban természetesnek számító frigy európai viszonylatban kényszerházasságnak minosül, mivel a lányok fiatal életkora törvényileg zárja ki a házasságkötést.

    Bár az adatok egyelore átláthatatlanok, a kereszténydemokraták parlamenti frakciója országos szinten ezer gyermekházasságot emleget. A német politikusok és az igazságszolgáltatás helyzete nem irigylésre méltó, már csak azért sem, mert a külföldön kötött gyermekházasságok elvileg Németországban is érvényesek. Ezen a helyzeten akar változtatni a CDU–CSU szövetség. A kereszténydemokraták kizárólag a törvényes szabályozásban látják a lehetoséget arra, hogy maradéktalanul felszámolják a kiskorúakat érinto visszaéléseket. Egy ilyen törvény azt is megakadályozná, hogy a saríán alapuló jog a Jordániából, Libanonból, Irakból, Szíriából érkezo menekültekkel együtt teret nyerjen Németországban. A parlament belügyi bizottságában a CDU–CSU-t képviselo Armin Schuster kijelentette: „Elfogadhatatlan, hogy kénytelenek vagyunk olyan házasságokat elismerni, amelyek ellentétben állnak a német törvénnyel.” A szociáldemokraták a gyermekek érdekeinek védelmét helyezik elotérbe. „Senkit, egy gyermeket pedig foképp nem lehet belekényszeríteni a házasságba” – mondta a Bundestag SPD-frakcióját vezeto Thomas Oppermann.

    E vélemények éles ellentétben állnak az iszlám országokból érkezo menekültek hagyományaival, ahol a szülok keresnek férjet a gyermeklányoknak. Az esküvore kényszerített gyerekek esetében a szerelmi vonzódás csak igen ritkán játszik szerepet. Németországban a nyilvánosság elol elzárt mecsetekben és magánlakásokban imámok kötik meg a házasságokat, így a frigyek valós számát teljes homály fedi. A szövetségi családügyi minisztérium vizsgálata az érintettek számára tanácsadással foglalkozó irodák jelentéseire támaszkodik. Eléri a 3500-at a tervezett vagy már megtörtént kényszerházasság ellen védelmet keresok száma, ezek egyharmada még nem nagykorú. A legfiatalabb, tanácsért folyamodó kislány a 9. életévét sem töltötte be.

    Független gyámokat jelölnének ki

    Aggasztók az iskolákból kiszivárgó hírek is. Ezek arra hívják fel a figyelmet, hogy emelkedik azoknak a migrációs gyökeru leányoknak a száma, akik egyik napról a másikra tuntek el, magyarázat nélkül. „Szaporodnak az esetek, amikor 13 és 15 év közötti lányok kimaradnak az iskolából. A barátnoiktol kapott magyarázat szerint férjhez adták oket” – számolt be róla egy észak-rajna–vesztfáliai iskola igazgatója. A Terre des Femmes nemzetközi segélyszervezet független gyámok kijelölését szorgalmazza, hogy jogaikról informálják a gyermeklányokat. Egyben több mint százezer aláírást gyujtöttek a szövetségi igazságügyi minisztériumnak küldött követelésük támogatására, hogy 18 év fölé helyezzék a házasság lehetoségét, és semmilyen körülmények között se ismerjék el a fiatalkorúak összeházasítását. A miniszter, Heiko Maas (SPD) jogi lehetoségeket vizsgáló munkacsoport felállítására tett ígéretet, amely szeptember elején kezdené meg a munkáját.

     

  • Szükségállapottal tolnák Magyarországra az osztrákok a migránsokat

    Mielobb életbe akarja léptetni a menekültügyi szükségállapotot az osztrák belügyminisztérium – olvasható a Der Standard címu osztrák napilap csütörtöki számában. Ez esetben a migránsok belépését már az osztrák határnál visszautasítanák, és ettol csak emberi jogi okokból térnének el.

    Minél tovább várnak a szükségállapot bevezetésével, annál több elbírálandó kérelem torlódik fel – mondta Karl-Heinz Grundböck, a belügyminisztérium szóvivoje a lapnak.

    A hivatalos adatok szerint 15 ezer menedékkérelmet ebben az évben nyújtottak be, kilencezer pedig még tavaly érkezett a hatóságokhoz, de csak az idén indították el e 24 ezer kérelem elbírálásának folyamatát. Amennyiben a 13 ezer további, már idén benyújtott, de még meg nem vizsgált kérelmet is hozzáveszik, akkor hamarosan átléphetik a hivatalosan megállapított felso határt. Az osztrák kormány korábbi döntése szerint ugyanis 37 500 menekültkérelmet fogad be az ország ebben az esztendoben.

    Magyarországgal bíráltatnának

    A 13 ezer esetbol 11 ezernél a belügyminisztérium számításai szerint azt is meg kell vizsgálni, hogy a dublini egyezmény értelmében melyik ország köteles a menedékkérelmet elbírálni. A minisztérium szerint az esetek többsége Magyarországot érinti.

    A lap emlékeztet, hogy a hatályos rendelkezés szerint amennyiben az illetékes ország (az, amelynek területére eloször lépett be a schengeni határon keresztül a menedékkéro) nem fogadja vissza a menekülteket, akkor hat hónap eltelte után Ausztriában kell megkezdeni a kérelem elbírálását. A cikk megjegyzi, hogy az elso félévben a dublini egyezmény értelmében 911 esetben toloncoltak ki embereket az országból. Grundböck ugyanakkor kijelentette, hogy Magyarországra eddig „gyakorlatilag senkit nem küldtek vissza”.

    A szóvivo elmondta: szükséghelyzet életbe lépése esetén a menekültek kérelmét megtagadhatják, de be kell fogadni azokat, akiket megítélésük szerint Magyarországon esetleg veszély fenyeget.

    Készülnek

    Az újság megemlíti, hogy a tartományi bíróságok már elkezdték a felkészülést a panaszos esetekre. Egy másik újság, a Kleine Zeitung információira hivatkozva a lap azt írja, hogy Grazban 4-5 ezer hasonló esetre készülnek.

    A hét elején Christian Kern osztrák kancellár kiállt a szükségállapot esetleges bevezetése mellett. Tervei szerint amennyiben a magyar és az osztrák fél megegyezik a menekültek visszaküldésérol, a szeptember hatodikai kormányülésen dönthetnek a menekültügyi szükséghelyzetre vonatkozó szövegrol. Az osztrák politikai vezetés már hónapok óta vitázik azon, hogy – tekintettel a menekültek nagy számára – bevezessék-e a szükségállapotot, és ha igen, mikortól lépjen életbe.

    MTI,

     

  • Ne utazz szombaton Bécsbe, kurd-török összecsapásokra készül a rendőrség!

    A legmagasabb készültségbe helyezték a bécsi rendőröket. Kurdok fognak tüntetni a belvárosban, amiből legutóbb is hatalmas verekedés kerekedett....

    Ötszáz kurdot várnak szombaton délután Bécs belvárosába. Az osztrák hatóságok komoly összecsapásra számítanak, mert a helyi törökök nem nézik jó szemmel a felvonulást. A kurdok azért tüntetnek, mert szerintük Törökországban folyamatosan megsértik az emberi jogokat. 

    Múltkor sem lett jó vége...

    Múlt szombaton a kurdok már felvonultak hasonló okok miatt, és akkor hatalmas verekedés tört ki köztük és a törökök között.

    Több turista is azt mesélte, hogy halálfélelme volt a feldühödött, egymásnak eső tömeg láttán.

    Rengetegen azt hitték, hogy terrortámadás kellős közepébe csöppentek. 

    https://www.youtube.com/watch?v=dxUZnUE_afo

     

  • Csőd előtt az Agroživ, 800 napja zárolták a vállalat számláját

    A nagybecskereki gazdasági bíróság döntése értelmében ismét megindítják a begaszentgyörgyi Agroživ húsfeldolgozó vállalatban a csődeljárást.

    Meghatározták a biztonsági intézkedéseket is, vagyis megtiltották a csődadósnak a vállalat vagyonának használatát és megtiltották a végrehajtás foganatosítását is a csődadóssal szemben.

    A csődeljárás megindításának okáról szóló tárgyalás 2016. szeptember 9-én lesz. A Szerb Nemzeti Bank (NBS) adatai szerint az Agroživ számlája több mint 800 napja zárolva van, a zárolás összege pedig 3,9 millió dinár.

    Ha a bíróság úgy dönt, hogy megindítja a csődeljárást, akkor ez lesz a harmadik ilyen eset a vállalat történelmében.

    VajMa

  • Belgrád és Vajdaság Szerbia legfejlettebb részei

    Belgrád és Vajdaság Szerbia legfejlettebb részei – derül ki a gazdasági minisztérium régiókra vonatkozó felmérésébol. A számok azt mutatják, hogy ezek a területek háromszor gazdagabbak a többinél. A foglalkoztatottak több mint fele a fovárosban vagy Újvidéken dolgozik. Összességében azonban Szerbia fejlettsége jóval az európai uniós átlag alatt marad. Ha az uniós átlagot 100 százaléknak vesszük, akkor Szerbia mindössze 35 százalékot teljesített. A régió országai közül Románia és Bulgária szintén 50 százalék alatt marad, Szlovénia és Horvátország fejlettsége azonban egyre inkább közelít az EU átlagához, ezekben az országokban az egyes régiók fejlettsége is kiegyenlítettebb. (021.rs)

     

  • MEGTAGADTÁK A MUNKÁT MERKEL VENDÉGEI

    A Junge Freiheit német lap legolvasottabb cikke szerdán a „Merkel vendégei vagyunk – megtagadják a munkát a menekültek” címu írás.

    https://jungefreiheit.de/politik/deutschland/2016/wir-sind-merkels-gaeste-asylbewerber-verweigern-arbeit/

    Nem véletlenül, hiszen a német állam igyekszik a menekültek kedvében járni. A szászországi Waldenburgban sem tettek másként: beilleszkedési munkaprogramot hirdettek a bevándorlóknak. A foglalkoztatás célja az lett volna, hogy ha a német állampolgárok dolgozni látják a bevándorlókat, jobban elfogadják oket, és a menekültek sem unatkoznak. A munkáért pénz is járt, az órabérük 1 euró volt. Nem nagy összeg, de csak heti 20 órát kellett volna dolgozni, ráadásul választható tevékenységben. A menekültek kaptak munkaruhát és felszerelést is.

    Eloször még néhányan vállalták a melót, de aztán kevesellték az órabért, és 8,50-es németországi minimál óradíjat követelték. Ezt a város büdzséje azonban nem bírta volna el. Erre a migránsok azzal utasították vissza a munkát, hogy ok Merkel vendégei, és „a vendégeknek nem kell dolgozniuk”.

    A polgármester nem akarja erosíteni az eloítéleteket, de annyira megdöbbent, hogy mégis nyilvánosságra hozta a sztorit.

    http://magyaridok.hu/

  • Munkabeszüntetés nélkül kezdodhet meg a tanítás a szerbiai iskolákban szeptember elsején

    A munkaero-feleslegnek számító szerbiai tanárokat azokba az iskolákba helyezik át, amelyekben szabad helyek maradtak fenn, az oktatásban dolgozók pedig nem fognak sztrájkolni szeptember elsejétol, ebben állapodott meg Mladen Šarcevic, új oktatásügyi miniszter a tanügyi dolgozók négy reprezentatív szakszervezetének képviseloivel.

    Šarcevic a találkozó után a Tanjugnak elmondta, hogy a munkaero-felesleg elsobbséget élvez, és azokban az iskolákban helyezik el ezeket az embereket, amelyekben szükség van rájuk, tehát ezzel a kérdéssel nem lehet többé manipulálni.

    „Valamivel több mint 3000 oktatásügyi dolgozó van Belgrádban, és valamivel több mint 6000 Szerbiában, aki munkaero-feleslegnek számít, de minden munkahely problémája megoldható. Csak át kell helyeznünk oket az egyik munkahelyrol a másikra” – mondta Šarcevic, és hozzátette: senki sem marad munka nélkül.

    Šarcevic sajnálja a fiatalokat, akik elvégezték az egyetemet, de nincs esélyük munkába állni az oktatásügyben, mert nem írnak ki pályázatokat. „Egyes szaktanárok feltalálják magukat, de mi lesz a tanítókkal?” – tette fel a kérdést a miniszter, de hozzáfuzte, hogy erre a probléma is megoldást fognak találni.

    Tomislav Živanovic, a szerbiai tanügyi dolgozók Függetlenség ágazati szakszervezetének elnöke az új oktatásügyi miniszterrel folytatott elso megbeszélés alkalmával hosszú mandátumot kívánt neki, valamint azt, hogy miniszterként egyetlen munkabeszüntetést se éljen meg.

    „Ez azt jelenti, hogy egy jó rendszert kell létrehoznia, és lehetové kell tennie, hogy a tanügy Szerbiában fejlodjön és elfoglalja a megérdemelt helyét” – mondta Živanovic. A szakszervezeti elnöke elmondta: szeptember elsejétol nem lesz munkabeszüntetés, és hogy menet közben igyekeznek majd megoldani a felmerülo problémákat.

    Živanovic szerint az új miniszter jól felmérte a helyzetet, miszerint az oktatásban a legnagyobb problémát a tanügyi ellenorzések és az iskolaigazgatóságok munkájának a megszervezése jelenti, de a szakszervezetek ezeknek a problémáknak a megoldásában is segítenének.

    Jasna Jankovic, a szerbiai tanügyi dolgozók szakszervezeti uniójának elnöke szerint már maga a tény, hogy az új miniszter munkába állásának ötödik napján megbeszélésre hívta a szakszervezeteket, azt jelenti, hogy munkatársat lát bennük, nem pedig ellenséget. Jankovic hozzátette, hogy újabb találkozóra 10-15 napon belül kerül sor, amikor megbeszélik a konkrét lépéseket az égeto problémák megoldása kapcsán.

    VajMa

  • Szerbiában kevesen vásárolnak új autót

    Lassan halad Szerbiában az elöregedett autók lecserélése. Évente mindössze 20 ezer új gépkocsit helyeznek forgalomba az országban. A szerbiai autók átlagéletkora 16-17 év.

    Ha ilyen tempóban újítják a vezetok a négykereku jármuveiket, akkor legalább 125 év kell az autóállomány teljes felújításához.

    Legtöbben továbbra is használt autót vásárolnak Szerbiában. A két-három ezer euróért kapható a nyugati országokból behozott kocsik a legnépszerubbek. Ezek általában idosebbek 10 évnél is.

    A szabadkai autópiacon sorakoznak a nyugatról Szerbiába behozott használt gépkocsik. A tapasztalatok szerint legfoképp a lakosok pénztárcája határozza meg az, hogy milyen négykerekut vásárolnak.

    Ibrahim Punuškovic, vásárló: „Az ártól, a fogyasztástól és a bejegyzési költségektol függ. A legjobban mennek a Golf, a Passat vagy a kisebb VW autók. A nagyobb köbcentis kocsik nem kelendok nálunk, mert magas a bejegyzési költségük, a fogyasztásuk és drágák is.”

    A jól megorzött régebbi évjáratú autókkal nincs is nagyobb gond, de ha a vásárláskor nem figyelünk oda az könnyen balesetveszélyes is lehet.

    Jeges Erno, közlekedési mérnök: „A régi jármuveknél mindenesetre a kormányberendezést, a fékberendezést karban kell tartani. Azonkívül vannak olyan elemek, mint például a gömbcsuklók és más elemek, amelyek kihatással vannak a közlekedés biztonságára.”

    Szerbiában a sok új autó vásárlásra biztató reklám és akció ellenére is csak mintegy 20 ezer négykerekut visznek ki évente az autószalonokból. Ez elenyészo az országban forgalomba levo 2 és fél millió gépkocsihoz képest.

    Sandra Imric, eladási vezeto, Vidakovic Autószalon: „Új autót leginkább a garancia miatt éri meg vásárolni. Minden javítás, aminek nem is szabadna, hogy megtörténjen, nem kerül semmibe. Ilyen javítás valójában nincs is az új autóknál. Garancia alatt vannak, ami 2, 3 vagy öt év is lehet a modelltol függoen.”

    A szakemberek szerint, hogy ha új autóra nem is futja a családi költségvetésbol, érdemes nem túl régi évjáratú, márkaszervizben karban tartott kocsit vásárolnunk ellenorzötten jó futómuvel és fékrendszerrel.

    Pannon RTV

  • Minden helyi önkormányzatban működjön ombudsman

    Megalakult a Szerbiai Helyi Ombudsmanok Egyesülete – Az egyesület székhelye Topolyán van – A civil szervezet célkitűzéseiről Miladin Nešićtől érdeklődtünk

    2016. június 8-án jegyezték be azt a szakmailag definiált civil szervezetet, amelynek helyi ombudsmanok és helyetteseik lehetnek tagjai, melynek elsődleges céljai között szerepel, hogy hatást gyakoroljanak a folyamatra: minden helyi önkormányzatban működjön ombudsman, ezáltal a polgárok esélyegyenlőségének mértéke is növekedjen. Szerbiában csupán 22 ilyen intézmény létezik, az ország területének egyharmada van „fedve”.

    2003. április 1-jétől, az országban elsőként, Topolya községben vezették be a polgári jogvédő, vagyis az ombudsman intézményét. Most Topolyán határozták meg a Szerbiai Helyi Ombudsmanok Egyesületének székhelyét. Amellett, hogy a rövidesen immár ötven főt számláló civil szervezet székhelyét nem országos, tartományi központban kívánták kijelölni, hiszen a szervezet a helyi ombudsmanokat és helyetteseiket tömöríti, e döntés mellett az is szólt, hogy 13 évvel ezelőtt Topolya községben vezették be először a polgári jogvédő intézményét az országban. Az egyesületben elnöki tisztséget Miladin Nešić tölt be, közgyűlésének elnöke a šabaci Miloš Mijailović, igazgatóbizottságának első embere a pancsovai Jelena Stojković Sokolović. 2016 júniusában 17-es létszámmal, Šabacról, Zomborból, Újvidékről, Topolyáról, Kraljevóból, Belgrádból, Nagybecskerekről, Žitištéről, Vranjeból, Pancsováról, Kruševacról és Kragujevacról érkezett szakemberek tömörülésének eredményeképpen tartotta meg alakuló közgyűlését e civil szervezet, amelynek célkitűzéseit illetően Miladin Nešić elnök megosztotta lapunkkal:

    – Azon dolgozunk, hogy a helyi ombudsmanok jelen legyenek minden helyi önkormányzatban, ugyanis a törvény szerint nem kötelező ezen intézmény megalakítása. Mi azonban úgy látjuk, nagyon fontos, hogy minden községben működjön. Több okból kifolyólag is. Emlékeztetőül: a helyhatósági választásokat követően, miután kijelölik a városi vezetőségek összetételét, elhangzik, hogy azok tisztelik és fejlesztik a demokratikus intézményeket. Az ombudsman intézménye pedig nagyon demokratikus intézménynek minősül. Ha pedig egy városban, községben törődnek azzal, hogy megalakítsák, megerősítsék a demokratikus intézményeket, felvetődik a kérdés: miért van az, hogy Szerbiának kétharmada még nincs „lefedve” a helyi ombudsman intézményével? Azok a városok, községek, amelyek még nem alakították meg, miért engedélyezik, hogy polgáraik ne legyenek egyenrangúak többi polgártársukkal, mármint, hogy hozzáférhető legyen számukra egy intézmény, amely elsődleges célja, hogy megvédi a polgárok jogait. Ha egy vezetőség a polgárok jogainak, érdekeinek érvényesítését sorolja fő feladatai közé, felvetődik a kérdés: miért nem alakít egy olyan intézményt, amelynek ez a hatásköre – fogalmazott az egyesület elnöke, aki kiemelte: azon dolgoznak, hogy minden községben, illetve városban alakuljon meg a helyi ombudsman intézménye. Célkitűzéseikben az EBESZ-misszió támogatását élvezik, csakúgy, mint szervezetük megalakítását illetően is.

    Mint megtudtuk: fő feladataik közé sorolják továbbá, hogy tovább erősítsék ezt az intézményt, hiszen munkáját kulcsfontosságúnak minősítik. A helyi polgári jogvédő a községi szerveket, valamint a községi szabályokat, vagyis azok betartását ellenőrzi, továbbá azt is, vajon a polgárok számára az illetékes szerv a legcélszerűbben intézkedett-e. A köztársasági szervek munkájának felülbírálására ugyan nem jogosultak, de ha a polgár esetében, őt érintően, nem tartottak be valamilyen köztársasági törvényt vagy tartományi határozatot, és ha ez helyi ombudsman tudomására jut, segít az eset tisztázásában. Vagyis a probléma megfogalmazásában, és kéri a köztársasági polgári jogvédő, a tartományi ombudsman intézkedését. Pozitív tapasztalat, hogy az ombudsmani állásfoglalásnak, döntéshozatalnak egy-egy tárgy esetében van súlya az illetékes községi vagy köztársasági szerveknél. A tömörülés eredményes együttműködést kíván folytatni más civil szervezetekkel. A magyarországi és bosznia-hercegovinai helyi, a katalán regionális intézményekkel meglévő együttműködés például annak mondható, de a jövőben nyitni kívánnak mindenekelőtt horvát, szlovén, macedóniai, montenegrói ombudsmani intézmények irányába is. Többek között a helyi ombudsmanok mind teljesebb együttműködése, a gyakorlati munka összehangolása érdekében az idén is tervezett Topolyán a Helyi ombudsmanok nemzetközi konferenciájának összehívása, immár negyedízben.SZ. A.

    MagyarSzó 

  • Bácsgyulafalva: Nagy sikere volt az első táncháznak

    Nyári szórványtáncház elnevezéssel, mintegy 60-70 résztvevővel néptáncoktatást és táncházat szervezett Bácsgyulafalván a helyi Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, az egész éves komoly munka és a vele járó feszültség jutalmaként.

    Nemcsak tanúi, megélői vagyunk a szórványmagyarság fölöttébb szorongatott helyzetének: Nyugat-Bácskában drámai a helyzet, az anyanyelvű oktatás helyzete teljesen kilátástalan, hiszen az egzisztenciális elvándorlás következtében szinte elnéptelenedtek falvaink. Bácsgyulafalva (Telecska) sem különbözik. Elhelyezkedési lehetőség nemhogy helyben, de még a környéken sincs. Az itthon maradottak összetartásának erősítése, a legfiatalabbak nemzeti önmegismerésének és tudatának kialakítása a nagy hagyománnyal rendelkező Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesületre hárul, amely ezt a vállalást időnként erőn felül teljesíti, ami az eredményeken is meglátszik.

    E törekvés részét képezte a Nyári szórványtáncház név alatt rendezett egész napos program, amely a helyi két gyermeknéptánccsoport számára egész napos néptáncoktatást biztosított, befejezéseként pedig jó hangulatú táncházba hívogatták e műfaj legifjabb kedvelőit. „Meghívtuk Nyugat-Bácska nyolc településének néptánckedvelőit, illetve szakcsoportot működtető egyesületét. Sajnos, nem mindannyian tudtak részt venni egyéb nyári elfoglaltságok miatt, de ennek ellenére mintegy hatvanan-hetvenen ropták" – nyilatkozta Égető Éva elnök. „Két néptánccsoportunk egész évben komoly munkát folytat. A topolyai Savelin László és Zsuzsanna néptáncosok, a Cirkalom néptánc csoport oszlopos tagjai segítenek bennünket szakmailag. A szemlék, versenyek után táncosaink a nyár folyamán szerte Vajdaságban, sőt magyarországi rendezvényeken, Csátalján, Tataházán és Tápén is bemutatkoztak."

    Mint azt az elnök asszony elmondta, az egész éves komoly munkát és a vele járó feszültséget szeretnék jutalmazni, illetve oldani a jó hangulatú táncházzal, ahol a fiatalok a szüleikkel, az idősebbekkel együtt szórakozhattak. Bácsgyulafalván ez volt az első táncház, de a tapasztaltak alapján jó lenne az év folyamán többször is megrendezni, hiszen egyre nagyobb a néptánc iránti érdeklődés.

    A zenét a topolyai Csalóka zenekar biztosította. „Fontosnak tartjuk a népi kultúrában a hitelesség keresését, a zenei anyanyelvünk és táncaink autentikus rétegei iránti érdeklődés ösztönzését. A klasszikus táncház-modellt követtük, a lépések megtanulása után mindenki saját örömére táncolt. Kitűnő lehetőség ez táncok, énekek megtanulására, továbbá fontos, hogy bármilyen táncos előtudás nélkül is bárki beállhat a sorba" – hallottuk Égető Évától.

    A bácsgyulafalvi első táncház a Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság támogatásával valósult meg.

    F. Cirkl Zsuzsa - VajMa.info

  • A gazdák a földterületek mindössze nyolc százalékára kötnek biztosítást

    Szerbiában nem kötelező biztosítani a haszonnövényeket vagy a mezőgazdasági objektumokat, nem ettől függ az esetleges állami támogatásra való jogosultság. A minisztérium a biztosítás összegének 40 százalékát megtéríti, a gazdák azonban ennek ellenére is a földterületek mindössze nyolc százalékára kötnek biztosítást. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy csak a nagyon drága terményeket hajlandóak biztosítani.

    A szabad ég alatt termesztett növények gyakran megsínylik a mostoha időjárást. A jégverte paprika, vagy éppen kukorica nehezen heveri ki a stresszt, a gazdák könnyen termény nélkül maradhatnak. A biztosítóházak sorra kínálják a termény-biztosítási lehetőségeket, a gazdák azonban gyanakvóak és kizárólag a számukra legértékesebb terményre kötnek biztosítást. Így tesz Dukai Norbert, tornyosi termelő is. „Manapság egyre sűrűbben előfordulnak ezek az időjárási jelenségek, egyik nap meleg van, másik nap hatalmas eső, hatalmas orkán erejű szél, jégeső, és mivel úgy gondoltuk, hogy nem kis értékű növényről van szó, muszáj biztosítani, ha véletlenül megtörténik a kár, akkor legyen valaki aki a hátunk mögött áll.”

    A biztosítás értéken növénytől függően a hektáronkénti 100 eurót is elérheti. A minisztérium 40 százalékos támogatást nyújt, sőt egyes önkormányzatok a biztosítás összegének 10-20 százalékos térítését is előirányozzák, a termelők ennek ellére is sokallják az összeget. Györe Géza, kevi termelő: „Ahhoz képest sok, hogy a jövedelem minden évben kevesebb, és a végén nem győzünk mindent, ott jön ki az, hogy sok.”

    Milinszki Pál tiszakálmánfalvi termelő 6 évig rendszeresen biztosította terményét. Amióta lecsökkent a területalapú támogatás összege és megszabták a 20 hektáros limitet, már nem látja értelmét a pénzkiadásnak. „Azt a pénzt inkább, amit biztosításra adnék támogatás nélkül, odateszem a tégla alá és az ott meg is vár, mert ha azt nézzük, valahol mindig jég károsít, komoly kárunk 2001-ben volt utoljára, aminek mai nap 15 éve, az is csak egy határrészben volt, hogy épp komoly kár volt, 15 év alatt odafizetne az ember, támogatás nélkül a biztosításért, többet mint amennyi kárt csinálna.”

    A minisztérium nem tette kötelezővé a terménybiztosítást. Amennyiben törvénymódosítással vagy rendeletekkel minimális kötvényekre köteleznék a gazdákat, úgy a károk kifizetésére fordított alap is nőne. Az intézkedés után a termelőknek nem kellene amiatt aggódniuk, hogy a biztosítóház milyen kárt ismer el és fizet ki.

    PannonRTV

  • Az utolsó pillanatokban akadályozták meg a kitoloncolást a migránsok

    Több mint hatszáz kitoloncolás hiúsult meg az utolsó pillanatban Németországban 2015 eleje óta – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

    Ennek leggyakoribb oka, hogy a migránsok ellenállást tanúsítottak a repülőn, ezért sokszor a pilóták tagadták meg a felszállást. Olyan is előfordult, hogy a kiutasítottak megbetegedést jelentettek. A német hatóságok szerint összesen 220 ezer illegális migránsnak kell elhagynia az országot, sokan azonban türelmi időt kaptak. Tavaly 21 ezer, idén kilencezer kitoloncolást hajtottak végre sikeresen.

    HÍR TV

  • Használjanak szúnyogírtót!

    VAJDASÁG - Az év eleje óta hat személy fertozodött meg a nyugat-nílusi vírussal, közülük egy belehalt a betegségbe – adta hírül a Batut Közegészségügyi Intézet. A dél-bánáti körzetben három, Belgrád környékén két, a mácsvai régióban pedig egy beteget regisztráltak. 

    Forrás: rtv

    https://www.youtube.com/watch?v=kRuO6l1-KnU

     

     

  • Mi lesz a külföldön dolgozó magyarokkal?

    Nagy-Britannia európai uniós kilépése nyomán csökkenhet az országban dolgozó külföldiek száma, így a magyaroké is. A Brexit arra késztetheti a vendégmunkásokat, hogy másik új hazát keressenek maguknak - a lengyelek már túl vannak egy ilyen "másodlagos kivándorláson".

    A brit deviza gyengülése érzékenyen érinti a Nagy-Britanniában dolgozó bevándorlókat is - írja a Portfolio.hu a Financial Times (FT) cikkét szemlézve. Miután a szigetország szavazói június végén a Brexit mellett döntöttek, fizetőeszközük tíz százalékkal gyengült a dollárral és majdnem ugyanennyivel az euróval szemben. Elemzők e tendencia folytatódására számítanak.

    A vendégmunkásokat több okból is hátrányosan érinti a font gyengülése. Részben csökken az értéke a hazautalt pénzüknek. Ezért vagy többet kell küldeniük a fizetésükből, vagy a címzetteknek tudomásul kell venniük, hogy hazai valutában számolva kevesebb támogatást kapnak Nagy-Britanniából.

    Hazautalt pénz

    A brit vendégmunkások 2015-ben Nigériába, Indiába és Pakisztánba küldték a legnagyobb összeget - idézi az FT a Világbank adatait. Indiába például 3,6 milliárd font érkezett, amely eléri az ország GDP-jének 3,4 százalékát.

    A tíz legjelentősebb célország között a negyedik Lengyelország, a tizedik Magyarország. A 2004-ben csatlakozott nyolc kelet-európai EU-tagállam esetében Németország után nagy-Britannia a hazautalt jövedelmek második legjelentősebb forrása.

    A Világbank adatai szerint Magyarország a GDP nagyjából 3,5 százalékának megfelelő összeghez jutott a külföldön dolgozóktól. Lettország esetében a hazautalás megközelítette a nemzeti össztermék 6 százalékát.

    Továbbállnak

    A font gyengülése miatt várhatóan nő a munkanélküliség Nagy-Britanniában, ezért egyre több ott élő vendégmunkás fontolhatja meg, hogy elhagyja az országot. Ez nem jelenti azt, hogy hazaköltöznének. Lengyel szakértők emlékeztetnek arra, hogy amikor a 2008-2009-es világgazdasági válság, illetve az azt követő európai adósságválság idején az addig száguldó ír gazdaság megroggyant, sok lengyel munkavállaló költözött át Írországból Norvégiába.

    http://www.napi.hu/

  • Nincs többé korlátlan tartózkodási engedély a migránsoknak

    A svéd kormány is szigorít: többé nem adnak ki korlátlan tartózkodási engedélyt a migránsoknak. Aki menekültstátust kap, az is csak legfeljebb három évig maradhat. A skandináv államban a migrációs hullám kezdete óta megsokszorozódott az eroszakos buncselekmények száma, de a hivatalos álláspont szerint a két dolog közt nincs összefüggés. A bevándorlást korábban támogató Svédország a múlt héten jelezte: ezer migránst juttatna vissza Magyarországra.

    A svéd kormány több szigorítást is bevezetett, amelyek legfontosabbika a menekültek tartózkodásának idotartamára vonatkozik. „Akiknek védelemre volt szükségük, és Svédországba érkeztek, korábban egész életre szóló, állandó tartózkodási engedélyt kaptak. Ezt most megváltoztatták. Ezentúl egy és három évre szól az engedély a személy státusától függoen” – jelentette be a svéd migrációs ügynökség szóvivoje.

    A mostani migrációs hullám csökkentését akarják azok is, akik évekkel korábban érkeztek Svédországba. „Itt lakom most, ez egy nagyon tiszta hely. De mostanra sokkal keményebb lett az élet, fel is gyújtották a házat, de késobb újjáépítettem” – panaszolta egy migránsoknak otthont adó telepen egy török állampolgár.

    A kormány azzal érvel: azért kell csökkenteni a befogadottak számát, hogy a már az országban tartózkodók ellátására többet fordíthassanak. A hivatalos álláspont szerint pedig nincs kapcsolat a migráció és a bunözés között.

    Az elmúlt nyolc évben egymilliónál több külföldi érkezett, és azóta megsokszorozódott az eroszakos buncselekmények száma. A nemi eroszakok száma világviszonylatban is Svédországban a legmagasabb, közvetlenül Dél-Afrika után. Éjszakánként pedig számos autót felgyújtanak.

    „A gyermekeim azt kérdezik, hogy mi történik. Miért lángolnak az autók? Miért üvöltöznek éjszakánként odakint? Miért hallatszik állandóan szirénazúgás?” – fogalmazott egy malmoi férfi. Az év elso felében 2027 autót gyújtottak fel. A legtöbb eset Stockholm és Malmö bevándorlók lakta negyedeiben történik, az utóbbi nagyvárosban az utóbbi hetekben napi három kocsi az átlag.

    http://hirtv.hu/

  • A Facebookon keresztül 800 ezer dinárt lopott szerbiaiaktól

    A szerbiai belügyminisztérium (MUP) közölte, hogy elfogták T. S.-t, akit azzal gyanúsítanak, hogy június és augusztus között belépett különböző Facebook felhasználók profiljára, akik nevében sürgősen pénzt kért ismerőseiktől, írja a FoNet.

    A gyanúsítottat azzal terhelik, hogy ezzel a módszerrel 800 ezer dinárhoz jutott illegálisan, közölte a MUP.

    A gyanúsított egyes sértettektől azt kérte, hogy küldjék el a bankkártyáik adatait, hogy vissza tudja fizetni a kölcsönkapott összeget, áll a közleményben. A férfi így hozzájutott a bankkártyák adataihoz, ezekkel visszaélve pedig az interneten keresztül fogadott sporteseményekre.

    A rendőrség felszólítja a polgárokat, akiket hasonló módon károsítottak meg, hogy jelentkezzenek a 011/27-43-927-es, vagy a 011/27-43-918-as telefonszámokon, illetve elektronikus úton a Ez az email cím védett a spam robotoktól. A megtekintéséhez JavaScript szükséges. címen.

    VajMa.info

  • Aláírásgyűjtés, amiért Temerinben minden bolt bezár 22 órakor

    A kereskedelmi objektumok nyitva tartásáról szóló rendelet módosítását követelik Temerin polgárai, annak érdemében ugyanis 22 órakor minden bolt bezár a község területén.

    A rendelet tavaly októberben lépett életbe, jelenti a Blic napilap, azóta még a kisebb boltok és trafikok is kénytelenek bezárni 22 órakor, emiatt a mintegy 28 ezer helyi polgár ezt követően semmit nem tud beszerezni.

    „Kénytelen vagyok beülni az autóba, és elmenni egy újvidéki boltba. Csak a benzinkút lehet nyitva, de ott nem kapható minden, amire szükség van, és az árak is borsosak” – mesélte a napilapnak a helyi Marko Radojević, s arról is beszámolt, hogy nemrég éppen este fogyott el a gyerektápszer, ezért kénytelen volt a székvárosba utazni, hogy ne maradjon éhen a másfél éves gyerekük.

    Az elmúlt napokban internetes aláírásgyűjtésbe kezdtek a helyiek, a nyitva tartási idő meghosszabbítását követelve. A kereskedők is sürgetik az intézkedést, ugyanis – állításuk szerint – komoly gondokkal szembesülnek a rendelet miatt.

    A temerini felügyelőség azt nyilatkozta nem hivatalosan, hogy más vajdasági községekben is hasonló rendelet van érvényben, jelenleg pedig azon dolgoznak, hogy a vendéglátóipari létesítmények nyitva tartási idejét is rendeletileg rövidítsék. A Blic érdeklődése nyomán megjegyezték: az előírás megszegéséért 50 ezer és 1 millió dinár közötti büntetés róható ki.

    VajMa.info

  • Augusztus 27-én tartják a Kiskunhalas-Szabadka Barátság Kerékpártúrát

    Kicsik és nagyok együtt vágnak neki a közel 45 kilométeres távnak. Tavaly több mint háromszázan vettek részt az eseményen. Az útközbe eső települések megvendégelik, kulturális műsorral szórakoztatják a résztvevőket. Fülöp Róbert, Kiskunhalas polgármestere szerint a kerékpártúra az infrastrukturális befektetések fontosságára is felhívja a figyelmet.

    Fülöp Róbert, polgármester, Kiskunhalas, Magyarország: „Ezzel igazoljuk azt is, hogy kerékpárúttal ellátott legyen ez az 53-as út melletti szakasz, erre lenne igény és jogos lenne, hogy ha ezt a fejlesztést meg tudnánk valósítani a közeljövőben. Nagyon örülök annak, hogy ilyen nagy számban vettek részt az eddigi években is a kerékpárosok és bízom benne, hogy az idei évben sem lesz ez másképp.”

    Pannon RTV

  • Diplomáciai vihar lett abból, hogy szabad-e szexelni 12 évesekkel

    A török alkotmánybíróság szerint legalábbis érdemes mérlegelni, és különbséget tenni kisebb és nagyobb gyerek közt. A svéd külügyminiszter szerint viszont ez rossz döntés, és ezt nem is titkolta. Ankarában úgy tartják, ez hülyeség, és be is kérették a nagykövetet a külügyminisztériumba.

    Ausztria után Svédországgal is diplomáciai összetuzésbe került Törökország: bekérették a külügyminisztériumba a svéd nagykövetet is, miután nyílt, személyeskedésig jutó vita alakult ki egy alkotmánybírósági döntés értelmezése körül.

    A Speigel címu német lap beszámolója szerint az ankarai alkotmánybíróság még júliusban – 2017 januári hatállyal –megsemmisítette a bünteto törvénykönyv egy passzusát, amely szerint minden, 15 éva alatti személlyel folytatott aktus szexuális visszaélésnek minosül. Úgy találták, különbséget kell tenni a kisgyermekekkel és a fiatalokkal létesített kapcsolat közt. A törvénynek e szerint figyelembe kell vennie, hogy a 12-15 év közötti fiatalok tudatában vannak a szexuális együttlét jelentésének.

    A török parlamentnek hét hónapja van elfogadni a döntésnek megfelelo törvénymódosítást fogadjon el, és az igazságügyi minisztérium jelezte, hogy idoben meg is fogják alkotni, nem lesz jogi vákuum. Civil jogvédok élesek kritizálták a döntést, ami szerintük sérti a gyermekek jogait. Törökországban még mindig gyakori, hogy 14 éves lányokat férjhez adnak, vagyis a törvény módosítása ezt az elmaradott gyakorlatot legalizálná.

    Hasonlóan nyilatkozott a Twitteren Margot Wallström svéd külügyminiszter, aki vasárnap azt írta: vissza kell vonni a döntést, ami engedélyezi, hogy 15 év alatti gyerekekkel szexuális kapcsolatot létesítsenek, mert a gyerekeknek több védelemre van szükségük, nem pedig kevesebbre. Wallstörm szavaival egyetértett a kormányfo is.

    Nagyon másként látja a helyzetet Mehmet Simsek török miniszterelnök-helyettes, aki ugyancsak a Twitteren válaszolt. „Nyilvánvalóan félreinformálták. Semmi ilyen hülyeségrol nincs szó Törökországban. Kérjük, ellenorizze a tényeket” – írta. Az ankarai külügyminisztérium pedig hétfon berendelte a nagykövetet.

    O lesz a második EU-s követ, akinek kellemetlen beszélgetése lesz a külügyben, hiszen korábban az osztrák kollégáját is bekérették. Ennek oka, hogy a bécsi kormány tagjai immár nyíltan beszélnek arról, Törökország soha nem lehet az EU tagja, fölösleges is tárgyalni róla. 24.hu

     

  • “Butaság, hogy ha van gumi, akkor a diákok az iskolában fognak szexelni”

    Volt már ruhaboltja, aztán fogkefe-automatája, most pedig óvszer-automatákat szeretne elhelyezni. Nem is akárhová, iskolákba. Az igazgatók nem repesnek túlzottan az ötlettol, szerintük nincs helye egy ilyen automatának egy iskolában. De úgy tunik, inkább csak o van meglepve a kudarcon. Mi semmiképpen sem. Villáminterjú egy igazán naivnak tuno vállalkozóval.

    Óvszer-automata? Szerintem van már olyan.

    Igen, de kifejlesztettem egy sajátot, mert amik itthon voltak, azok az én igényeimnek nem feleltek meg. Egy 30 kilós hatalmas monstrumot nem akartam, ezért csináltam egy alig 7 kilósat, ami akkor sem nyeli el a pénzt, ha kifogyott az óvszer.

    Ezek után elballagott az iskolákba, hogy itt a gépem, kitenném? Hány intézményt keresett meg?

    Személyesen körülbelül 20-25 iskolát, és ment köremail is. Sot, a székesfehérvári Klik szintén küldött levelet iskoláknak, de arra se nagyon jelentkeztek.

    Mit mondanak, miért nincs tolongás?

    Sokféle indok van, de az egyik szerint a diákok majd vizet töltenek az óvszerbe, és azzal fognak dobálózni. Persze, ez nyilván butaság, hiszen néhány iskolában van már az automatámból és nem történik ilyen.

    A másik, hogy ha van gumi, akkor a diákok majd az iskolában fognak szexelni. Valljuk be oszintén: ez is butaság.

    Ha a WC-ben van egy automata, az nem azt jelenti, hogy ott is használjuk el az óvszert. De persze volt olyan is, aki azt mondta, hogy én ebbol fogok meggazdagodni.

    Langmár Bettinának hívják és nem Teréz anyának. Gondolom, csak van ezen a dolgon valami haszna.

    Nem ebbol fogok meggazdagodni. Nagyon kicsi az árrés az óvszeren, mert egy német márkájú terméket választottam, amit az unióban gyártanak, egészen pontosan Hannoverben. A minoség volt a legfontosabb szempont, ha igazán hasznot akartam volna, akkor valami távol-keleti gumival is telerakhatnám a gépeket.

    Értem, de akkor fog megtérülni? Maga mégis csak egy vállalkozó, nem egy felelos kormány, amelyik a szexuális felvilágosítás és a biztonságos szex szükségszerusége miatt akár adóforintokat sem kímél a jövendo generáció egészsége érdekében.

    Nagyjából 200 gépnek kellene üzemelnie, hogy kitermelje a fizetésemet. Amikor ezt kitaláltam, akkor azt gondoltam, hogy ez egy kicsit gördülékenyebben fog muködni, és talán örülnek az iskolák, hogy kapnak egy ilyen készüléket, ami rendszeresen karban van tartva és a gyerekek lényegesen olcsóbban juthatnak óvszerhez, mint a boltban. Ráadásul diszkréten.

    Ebbol a minimális 200-ból jelenleg mennyi iskolában van gépe?

    Négy iskolában van jelenleg gép. Székesfehérváron van még a vasútállomáson, meg a buszpályaudvaron is egy-egy.

    Ez még nagyon messze van a fizetésétol. De gondolom, a gépnek is van egy megtérülése.

    Igen, az három év. Ennyi ido kell ahhoz, hogy visszajöjjön egy gépbe fektetett összeg. Gyártás, mechanika, matricázás. Ezek mind költségek.

    Nem erre számított?

    Nem. Azt gondoltam, kicsit pozitívabb lesz az iskolák hozzáállása. Persze, csodára én sem számítottam. Ennek ellenére azt gondolom, elobb-utóbb elérek oda, ahova szeretnék, ez pusztán kitartás kérdése. Én nagyon szerettem volna segíteni, egy hiányt betölteni. Csináltunk egy mobilalkalmazást is. Annak is ez a célja.

    Ez a Love Info elnevezésu, szexuális felvilágosítást támogató mobilalkalmazás.

    Igen. Én azzal is csak jót akartam. Azt gondoltam, hogy segítünk a fiataloknak, és ez majd évek múlva rentábilis lehet.

    Nem adnék tippeket, de arra nem gondolt, hogy az összes iskolát felügyelo minisztert, Balog Zoltánt keresi meg elsoként? A szexuális felvilágosítás és a biztonságos szex elég fontos lehet az oktatásban.

    Nem gondoltam rá. Ezek a léptékek nekem felérhetetlenek. Egyszer csak eljutok a végére, ha lassabban is.

    Másrészt, nem vagyok benne biztos, hogy ha megkeresem a miniszter urat, akkor ez nem veri ki nála a biztosítékot.

    Ugyan! De azt azért csak kimondhatjuk, hogy állami iskolákba egyszerubben el lehet jutni miniszteri segítséggel. Legalábbis annak hiányával biztosan nem.

    Én inkább azt mondom, hogy a tankerületeket kell gyozködni. A székesfehérvári tankerület elég pozitívan állt a dologhoz. Aztán meg kell gyoznöm az iskolaigazgatókat is. Én bizakodó vagyok, persze azt nem gondolom, hogy egyszer csak felhívnak a minisztériumból, hogy fáradjak be egy megbeszélésre, segítenek.

    Próbálom összefoglalni: azt mondja, alig keres a dolgon, nem kapott támogatást, pláne megrendelést és folytatja? Miért? Kamasz gyereke van?

    Nincs. Egy 9 éves keresztfiam van.

    Akkor miért?

    Én azt gondolom, hogy egy nagyon jó dolgot raktunk össze a Love Info alkalmazással és az óvszer-automatával, hogy biztosítsuk a fiataloknak a tudást és a biztonságot. Nem adom fel. Beszéljünk egy év múlva, sikerülni fog!

     

  • KÉSOBB KÜLDENÉ NYUGDÍJBA A NÉMETEKET A BUNDESBANK

    A TÁRSADALOM ELOREGEDÉSE NAGY PROBLÉMÁT JELENT AZ EURÓÖVEZETBEN

    Azoknak a német munkavállalóknak, akik most lépnek a munkaeropiacra, 69 éves korukig kellene dolgozniuk ahhoz, hogy annyi nyugdíjat kapjanak, mint a mai nyugdíjasok – állítja a Bundesbank.

    A német jegybank legfrissebb jelentése szerint az állam 2050 után nem lesz képes finanszírozni a nyugdíjak jelenlegi szintjét – ez ma az átlagkereset 43 százaléka –, hacsak nem emelik a nyugdíjkorhatárt vagy a nyugdíjjárulékot. Jelenleg 45 év szolgálati ido után vagy 65 éves korban mehetnek nyugdíjba a munkavállalók, Berlin tervei szerint viszont elegendo, ha a korhatárt 2030-ra 67 évre növelnék.

    Ám a Bundesbank úgy véli, további emelés szükséges: az idoseknek 2060-ra 69 éves korukban kellene abbahagyniuk be a munkát. – Elkerülhetetlenek a változtatások, ha a kormány fenn akarja tartani a nyugdíjrendszer finanszírozhatóságát, így meg kellene fontolni a munkában töltött ido meghosszabbítását és a törvényes nyugdíjkorhatár kitolását – áll a jelentésben.

    A nyugdíjkérdés az egyik fo témája lesz majd a 2017 oszén esedékes szövetségi választásoknak, mivel az idosebb szavazópolgárok száma lassan felülmúlja az ifjabbakét. A koalíciós szociáldemokrata párt már be is ígérte a legalacsonyabb nyugdíjak emelését, meglehetos terhet rakva ezzel Angela Merkel kancellár vállára. Ugyanakkor Merkel szóvivoje, Steffen Seibert kizárt mindenfajta változtatást ezen a téren.

    – Az, hogy 67 évre emelkedik a korhatár, érzékeny, de szükséges intézkedés, tekintve a Németországban végbemeno demográfiai változásokat. Errol mindig vannak viták, s néha a Bundesbank is kifejti véleményét – mondta. A jegybank jelentése is éppen hogy a demográfiai kényszerrel magyarázza javaslatát. Mint fogalmaztak, most megy nyugdíjba a röviddel a második világháború után született generáció, s nott a várható élettartam is – ezzel szemben a születési ráta jelenleg alacsonyabb, mint közvetlenül a háború után, ám a munkavállalók járulékbefizetései nem tartottak lépést ezzel a változással.

    Az elöregedés nem csak Németországban probléma. Az Európai Bizottság statisztikái szerint Németországban Olaszország után a második legnagyobb az aránya a 65 év feletti lakosságnak: 21 százalék (Olaszországban 21,7 százalék). Nyugat-Európa többi jóléti államában is hasonlók az arányok. Ezzel szemben például Lengyelországban csak 15 százalék a 65 év felettiek aránya.

    Mártonffy Attila

    http://magyaridok.hu/

  • Itt a bizonyíték! Tudósok állítják: Tényleg van élet a halál után!

    A szakértők valódi áttörésnek tartják a meglepő eredménnyel végződő kísérletet. Egy 57 éves férfi, aki néhány éve visszajött a halálból, most először számolt be elképesztő testen kívüli élményéről!

    Az újjászületés és a halál utáni élet kérdése évtizedek óta lázban tartja a világot, egy tapasztalt kutatókból álló csoport ezért egy átfogó kísérletbe kezdett, hogy megfejtsék: mi történik az emberekkel a klinikai halál beállta után.

    Kezdeményezésük egészen döbbenetes eredménnyel zárult! A tudósok titkolózás helyett hivatalosan is bejelentették,

    biztos, hogy van élet a halál után.

    A nagy áttörést hozó kísérletről a Daily Star számolt be részletesen.

    Cikkükből kiderül, hogy 2000-nél is több olyan személy vett részt a vizsgálatban, akiknek már sikerült visszatérniük a halálból. Visszaemlékezésük pedig alapjában cáfolta meg azt az elméletet, amely szerint az agy - és vele együtt a tudatunk is - 30 másodperccel a szív megállása után teljesen leáll.

    A southamptoni egyetem tudósainak teóriája szerint a halottnak nyilvánított személyek tudata még legalább három percig tiszta.

    "Az eddigi hiedelemmel ellentétben a halál nem egy hirtelen beálló, egzakt pillanat, hanem egy visszafordítható folyamat. Amennyiben időben sikerül beavatkozni, hirtelen szívmegállásról beszélünk. Kísérletünk résztvevői is ezen mentek keresztül. Ám ha mégsem lehet visszafordítani a folyamatot, akkor ténylegesen halálról beszélünk"

    - jelentette ki Dr. Sam Parnia, a kutatás egyik vezetője.

    A kísérlet talán legmegdöbbentőbb momentuma az volt, amikor egy 57 éves férfi felidézte, mit érzett, miután megállt a szíve. Tudata ugyanis teljesen tiszta maradt, pontosan emlékezett rá, mi történt körülötte, amikor néhány percre elhagyta a testét.

    A megkérdezettek fele egyébként arról számolt be, hogy amellett, hogy pontosan tudták, mi történik velük, óriási félelmet éreztek, mielőtt visszahozták őket a halál torkából.

    http://ripost.hu/

     

  • Néhány napja elöntötték az ön Facebookját is a reklámok? Jó eséllyel így is marad

    Zuckerbergéknek elegük lett abból, hogy egyre többen használnak valamilyen szoftvert a reklámok elrejtésére. Blokkolni kezdték a blokkolókat.

    A legutóbbi lezárt negyedévben 572 milliárd forintnak megfelelő profitot könyvelhetett el a Facebook. Mivel a pénz szinte teljes egészében a hirdetésekből folyik be, nem csoda, hogy a közösségi oldal üzemeltetői mindent megtesznek azért, hogy a náluk megjelenő reklámok minél több emberhez eljussanak. Emiatt nemrég megoldották, hogy kikerüljék a reklámblokkolókat. A Facebook szerint minderre azért is volt szükség, mert a hirdetésblokkolók nemcsak a reklámokat, hanem az ismerősök és a rajongói oldalak posztjait is letiltották – bár ez kissé PR-jellegű indoklásnak tűnik.

    Várható volt, hogy a legnépszerűbb hirdetésblokkoló, az AdBlock Plus (ABP) készítői nem mennek el szó nélkül a lépés mellett. Két napig tartott ugyan, de változtattak a szoftveren, így ismét reklámmentessé tették a közösségi oldalt.

    A közösségi oldal fejlesztőinek ennél már kevesebb idő kellett az újabb változtatásra, néhány órán belül ugyanis egy olyan frissítéssel jöttek ki, ami ismét láthatóvá tette a reklámokat. A Facebook ugyanakkor nem akarja teljesen kivívni a népharagot, ezért továbbra is lehetőséget biztosít arra, hogy bizonyos üzleti vállalkozásokhoz, valamint érdeklődési körhöz (például utazás, macskák) tartozó hirdetéseket elrejtsünk az oldalról. Vagyis ezzel a lépéssel Zuckerbergék bár engedélyezik a hirdetések blokkolását, arról is tudni fognak, ki milyen hirdetést blokkolt.

    Az ABP (illetve bármely reklámblokkoló) és a Facebook versenyét valószínűleg utóbbi nyeri majd, a közösségi oldal ugyanis lépéselőnyben van a hirdetésblokkolókkal szemben. Hiszen amint a Facebook érzékeli, hogy valakinél be van kapcsolva a reklámblokkoló, nagyjából azonnal tud lépni, az algoritmus azonnal közbe tud avatkozni és egy másik kódot megjelenítve célba juttatni a hirdetéseket. Mire ezt az ABP készítői lekövetik, a Facebook már három másik módszert talál ki.

    hvg

     

  • Ritkán látott mélységben a legendás magyar édesség ára

    Most kell betárazni Túró Rudiból, a kilónkénti ár olyan alacsony, amilyet csak nagyon ritkán lehet látni.

    A legendás magyar édesség, a Pöttyös Túró Rudi ára ritkán tapasztalható mélységekbe esett: a kilónkénti ár 2 ezer forint alá ment egyik-másik hiper-, illetve szupermarket hálózatnál – írja a Mindenár.hu lakossági árösszehasonlító portál.

    A többféle kiszerelés miatt célszerű méltán népszerű hungarikum árát kilónként alapján vizsgálni. Az édesség kilós ára jellemzően 2 és 3 ezer forint között mozog, ritkán azonban 2 ezer forint alá is bemehet az ár. Ez a hét most pont ilyen. Két áruházláncban – az Aldiban és az Auchanban – az 51 grammos Rudikból álló 5 darabos csomag 499 forint, ez pedig 1957 forintos kilós árat jelent. Ugyanez a csomag a Tescóban már 549 forint, ami kilónként 2153 forintra jön ki.

    http://hvg.hu/

     

  • Templombúcsút tartottak Bajsán (videó)

    Templombúcsút tartottak a bajsai római katolikus templomban. Az idén kétszáz éves templom védőszentje Nagyboldogasszony. Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, amelyet augusztus 15-én tartanak.

    A katolikus egyház legfontosabb Mária-ünnepének nagy hagyománya van Bajsán és a környező településeken. Szpisják Julianna, Bajsa: „Volt körmenet is mindig, lobogókkal jöttek, gyalog. Volt aki még előtte nap elindult és ilyen kifáradtan itt lepihentek a templomkertben és mire kezdődött a mise kipihenték magukat.”

    Legtöbben Kishegyesről, Pacsérról, Bácskossuthfalváról és Topolyáról érkeznek a bajsai templombúcsúra. Rózsa Mihály, Topolya: „Minden évben itt vagyunk. A búcsú az bárhol van, az mindig nagyon szép ünnep a falunak, a környezetnek és akkor eljövünk, hogy hallgassunk egy szép misét.”

    A búcsú családi ünnep is, feltöltődés a hétköznapokhoz, melyre az egész település készül. Tajkman Beáta, Bajsa: „Ilyenkor összejön a család, látszik a faluban is, hogy nagy készülődés van már napokkal előbb és itt a templomban is az ünnep előtt.”

    A templombúcsú fénypontja a több mint 250 éves Napba öltözött asszony szobrával történő bevonulás. A különleges szobrot mintegy 20 évvel ezelőtt találták meg a templom padlásán. Damján Zsolt, kántor, Bajsa: „Idősebb hívektől tudtuk meg, hogy a második világháborúig körmeneteket tartottak ezzel a szoborral és egy 5-6 évvel ezelőtt ezt a hagyományt felújítottuk, Nagyboldogasszony napján ünnepi bevonulás történik ezzel a szoborral.”

    A templombúcsúra Vajdaságból több tiszteletes is érkezett. Közösen celebrálták a szentmisét. Bajsán az új kenyeret ilyenkor szokás megáldani. Tóth József, plébános, Bajsa: „Minden egyes plébániatemplomnak egy-egy fő búcsúja van, amit különösen ünnepel minden évben, ami különösen közel áll a szívéhez, amikor különösen érzi, tapasztalja az ő pártfogójának a közbenjárását.”

    Az ünnepi szentmise után házi süteménnyel és üdítővel vendégelték meg a búcsúba zarándokló vendégeket.

    A bajsai Nagyboldogasszony római katolikus templom 200. évfordulójára szeptember 3-án a templomot építtető család, a bajsai Vojnitsok leszármazottjainak találkozóját szervezik meg. Szeptember 9-én pedig püspöki áldásban részesül a templom ünnepi szentmise keretében.

    https://www.youtube.com/watch?v=Z3XmI2DkiJU

     

  • Egyre nehezebben találnak termelésben dolgozó munkásokat (videó)

    Egyre nehezebben találnak maguknak termelésben dolgozó munkásokat a Vajdaságban működő vállalatok. Szabadka környékén a cégek egy része munkaerőtoborzó találkozókat szervez, hogy ismertesse az általa felkínált munkahelyeket és munkavállalási feltételeket.

    Egyre több vállalat nyit termelőüzemet Szerbiában az olcsó munkaerő, az állami támogatási rendszer és a kedvező befektetési feltételek miatt. Leendő munkatársaikat állásbörzéken, előadásokon keresik. A fiataloknak jól jön a munkalehetőség. Apró Richárd, Hajdújárás: „Én Palicson találtam munkát ezelőtt, de felmondtak, mert munkaerő-felesleg voltam. Csak ezek a napszámos munkák jönnek be. Azok vannak csak. Most is napszámban dolgozunk fóliában, de reménykedek benne, hogy ide felvesznek.”

    A jelentkezőknek fontos, hogy állandó bejelentett munkát biztosítsanak számukra. Engi Erik, Hajdújárás: „Mindenképp bejelentett munkahelyet szeretnék, mert eddig még nem volt alkalmam ilyet találni. Bármit elvállalnék.”

    A szabadkai Masterplast szigetelőanyaggyár idén megnyitott üvegszövet üzemébe keres munkatársakat. Farkas Punyi Mónika, HR felelős, Masterplast YU Kft.: „Gépkezelői állásra szeretnénk, ha minél többen jelentkeznének, illetve ezt az állást szeretnénk betölteni. Feltételeink közé tartozik, hogy három műszakban dolgozunk. Tehát hattól kettőig, kettőtől tízig és tíztől reggel hatig. Éjszakai munkánk is van. Hétvégén nem szeretnénk dolgozni, de ha a rendelések megkövetelik, akkor szombaton is dolgozunk. A vasárnap azonban mindenképpen szünnap.”

    A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szabadkai fiókintézetének tapasztalatai szerint a fiatalok szívesen állnak munkába a városban termelő vállalatoknál. Szécsi Erdmann Elvira, munkaügyi tanácsadó, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, Szabadka: „A foglalkoztatottaknak majdnem ezekben a vállalatokban helyezkedik el. Ők elég jó munkafeltételeket kínálnak, és az is fontos, hogy az útiköltséget fedezik és a környező falvakból is tudnak jelentkezni a munkanélküliek, tehát őket is tudják alkalmazni.”

    A szakember szerint Szabadkán és környékén van elegendő munkaerő az itt tevékenykedő vállalatok számára. Az állandó munkahelyet, versenyképes jövedelmet biztosító cégek hatására még a térségre évek óta jellemző elvándorlás is lelassulhat.

    https://www.youtube.com/watch?v=Dh8C0X18zA8

     

  • Első lépés a Szerbiai Villanygazdaság magánosítása felé?

    Felbecsülik a Szerbiai Villanygazdaság vagyonát, ezzel megteszik az első lépést a közvállalat magánosítása felé – írja A Blic napilap. Az Európai Unió kéri Szerbiától, hogy a jövő év elejéig állapítsa meg az állami kézben lévő cégek vagyonának nagyságát, valamint az általuk használt földterületek és ingatlanok feletti tulajdonjogot.

    A Blicnek nyilatkozó belső forrás szerint azon dolgoznak, hogy megváltozzon a Szerbiai Villanygazdaság jogi státusza és részvénytársasággá váljon. Továbbá a vagyonbecslés feltétele annak, hogy a későbbiekben stratégiai partnert, illetve befektetőt találjanak a vállalatnak, vagyis magánosítása következik.

    Az illetékesek hivatalosan nem kommentálták az státuszváltoztatásra tett törekvéseket, a vagyonbecslést viszont megerősítették. Az eljárás 34 millió dinárba kerül. (Blic)

  • A migráció miatt Berlin a munkanélküliség növekedésével számol

    Németországban a nagyszámú menekült munkaerő-piaci megjelenése révén emelkedésnek indul a munkanélküliség, a regisztrált munkanélküliek száma jövőre éves átlagban 2,86 millió lehet, ami 110 ezres növekedés 2016-hoz képest – áll a pénzügyminisztérium előrejelzésében a Bild című lap keddi beszámolója szerint.

    A német kormány kezdettől fogva figyelmeztetett, hogy a menekülthullám a munkanélküliség emelkedésével jár majd. Például Andrea Nahles munkaügyi miniszter tavaly szeptemberben az idei költségvetés parlamenti (Bundestag-) vitájában kiemelte, hogy “nem a szíriai orvos a meghatározó típus” a menekültek között, és még a 10 százalékot sem éri el a munkavállalásra vagy szakmai képzésre azonnal alkalmas emberek aránya, ami a munkanélküliségi statisztikákban is megmutatkozik majd.

    A Bild beszámolója alapján most a pénzügyminisztériumban elkészültek az első konkrét becslések a következő években várható folyamatokról. A tárca szerint a menekültek munkaerő-piaci beáramlása révén jövőre megtörik a regisztrált munkanélküliek számának 2013 óta tartó csökkenése.

    A nyilvántartott állástalanok száma 2017-től folyamatosan emelkedik majd, és 2020-ban eléri a 3,1 milliót. Ez ugyan jelentős növekedés a legutóbbi tényadathoz, az idén júliusban rögzített 2,661 millióhoz képest, de nagymértékben elmarad a 2005 elején regisztrált – 5 millió feletti – történelmi csúcstól.

    A tárca továbbá azzal számol, hogy folytatódik a foglalkoztatottság növekedése, 2020-ban éves átlagban 44,1 millióan állnak majd munkaviszonyban, ami nagyjából egymilliós növekedés a 43 millió körülire várt idei átlaghoz képest.

    PannonRTV

  • A burka és a burkini körüli közéleti vitában megszólalnak a francia és német muszlim szervezetek is.

    „Puskaporos hordón ülünk Korzikán” – mondta Ange-Pierre Vivoni, egy korzikai falu, Sisco polgármestere, miután egy időre betiltotta a teljes testet elfedő fürdőruha, a burkini viseletét. Szerinte erre azért volt szükség, hogy elcsituljanak a zavargások, rasszizmusról viszont szó sincs a településen – írja a BBC.

    Sisco tengerpartján szombaton észak-afrikai muszlim családok fürdőztek, amikor néhány helyi tinédzser fényképezni kezdte őket. A családok férfi tagjai rátámadtak a fiatalokra, szemtanúk szerint baltával, szigonnyal, kövekkel és üveggel is ütlegelték a kíváncsiskodókat. A tinédzserek segítséget kértek a faluból, ahonnan többen érkeztek, út közben pedig felgyújtották a muszlimok autóit. Tömegverekedés tört ki, amelyben öten megsérültek. 

    Vasárnap a településtől nem messze, Bastia kikötővárosában több mint 200 fős tömeg gyűlt össze, még pedig abban a városnegyedben, ahol főleg észak-afrikai muszlim származásúak laknak. A felvonulás alatt többen dulakodtak a rendőrökkel, a tömeg pedig az „Ez a mi otthonunk” című dalt énekelte.

    A polgármester ezek után döntött úgy, hogy betiltja a muszlim fürdőruha viselését, ahogy már több francia városban is megtették. Ebben a hónapban a francia Riviérán, Cannes-ban és Villeneuve-Loubet-ban lépett életbe, Nizzában pedig a júliusi terrortámadás utáni muszlimellenes intézkedések része volt a tiltás. Egy franciaországi iszlám szervezet, a Collective Against Islamophobia tagjai azt mondták: harcolni fognak a hagyományaikért, és a legmagasabb szintű bíróságig viszik az ügyet.

    Laurence Rossignol, a női jogokért felelős francia miniszter arra figyelmeztetett, hogy a burkini körüli vitát a politikában – különösen a jobboldali politikában – egészen más szándékkal használják, mint ahogy érvelnek vele. Szerinte a politikusoknak higgadtnak kellene maradniuk ebben a kérdésben, mert viszályt szítanak az emberek között.

    Több jobboldali politikus azzal érvelt, hogy a burkini börtönbe zárja a női testet, és tagadja a nemek közti egyenjogúságot, emellett szerintük nem higiénikus. Cannes és Villeneuve-Loubet polgármestere egyaránt a jobboldali republikánus párt tagjai, míg Vivoni a női jogokért felelős miniszterhez hasonlóan szocialista.

    A korzikai polgármester azt mondta, hogy a tilalom nem a muszlimok, hanem a fundamentalisták ellen irányul, akiknek semmi keresnivalójuk a faluban. Sisco lakosai félelemben élnek, sok a provokátor, arról viszont biztosítani tudja őket, hogy nincsenek veszélyben az esetleges szélsőséges megtorlások miatt.

    A NÉMETEKET IS PROVOKÁLJA A BURKINI VISELÉSE

    A németországi Brandenburg tartományban egy fürdőző családot távozásra kényszerítettek a muzulmán női fürdőruha viselése miatt.

    Egy 23 éve a német fővárosban élő, libanoni származású család kényszerült távozásra a Bad Sarow nevű üdülőhelyen, mert az anya és egyik lánya burkiniben próbált fürdőzni. A fürdő munkatársai nem tudták megnyugtatni a muszlim fürdőruha láttán felháborodott vendégeket, akik szidalmazták a családot, és végül távozásra kényszerítették őket. A családanya feljelentést tett sértegetés miatt.

    A település polgármestere, Anke Hirschmann azt mondta, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, ezért tolerálni kellene a két nő viseletét, de azt is mondta, hogy a méltóságnak két oldala van: a két libanoni származású berlini nő úgy érzi, diszkrimináció érte őket vallásuk miatt, de azok a fürdővendégek is diszkrimináció áldozatának tekintették magukat, akiket zavart a burkini.

    A BURKA IS MEGOSZTÓ

    A német politikában a muszlim utcai viselet, a burka is vitatéma. A kormányzó jobboldali CDU/CSU pártszövetség hét tartományi belügyminisztere sürgeti, hogy az egész országban tiltsák be az öltözék nyilvános viselését, de ezt a CDU-s szövetségi belügyminiszter, Thomas de Maizière alkotmányossági aggályokra hivatkozva elutasítja.

    A CDU hétfői berlini elnökségi ülésén a résztvevők hosszan vitáztak, majd elhatározták, hogy megpróbálnak kompromisszumos megoldást kidolgozni. Többek között megvizsgálják, hogy meg lehet-e tiltani a burka viselését állami intézményekben. Az is felmerült, hogy a burka ügye összekeveredik a közbiztonság erősítésének ügyével, amely a würzburgi és ansbachi merényletek nyomán került napirendre.

    A burka körüli közéleti vitában megszólalt Aiman Mazyek, a Németországi Muzulmánok Központi Tanácsának (ZMD) elnöke is. Azt mondta, hogy a „belpolitika elburkaizálódása” elvonja a figyelmet a valóban fontos ügyektől. Szerinte elenyésző számban viselnek Németországban a nők burkát. Bárkivel hajlandó fogadni egy rekesz ayranban – hagyományos török joghurtital –, hogy nem talál egy időben ötnél több burkás nőt a német utcákon és tereken.

    http://vs.hu/

     

  • A pénzjutalom segít leszokni a dohányzásról

    A Genfi Egyetem tudósai azt próbálták ki, mennyire hatékony módszer, ha a cigarettázóknak anyagi jutalmat ígérnek a tartós leszokásért.

    A kutatók eredményeiket a Journal of the American College of Cardiology című szaklap aktuális számában tették közzé.

    Azt tudták, hogy az alacsonyabb jövedelműek között több a dohányos, a pénzbeli ösztönzésre ezért ők különösen fogékonyak lehetnek.

    A Genfi Egyetem Jean-Francois Etter vezette kutatócsoportja megállapította, hogy az anyagi jutalom nagyjából ugyanolyan hatásosan segít abbahagyni a dohányzást, mint a gyógyszerek vagy a leszokást segítő gyógyászati eszközök, többek között a nikotintapasz - olvasható az egyetem hétfői közleményében.

    A kutatásban 800 dohányos vett részt, férfiak és nők vegyesen. Mindannyian Genf kantonban éltek, jövedelmük évi 50 ezer svájci frank alatt volt.

    A résztvevőket véletlenszerűen osztották két csoportra. Ugyan mindkét csoportnak abba kellett hagynia a cigarettázást, ám az egyik csoport ezért egy szupermarket vásárlási utalványát kapta, amelynek értéke hétről hétre növekedett.

    Ha valakinek sikerült hat hónapig füstmentesen élnie, 1500 franknyi utalvánnyal lett gazdagabb.

    Az első hét elteltével rendszeresen ellenőrizték biokémiai vizsgálatokkal, valóban leszoktak-e a résztvevők a dohányzásról. Hat hónap után nem járt további jutalom, azonban 18 hónap után újabb tesztnek vetették alá a résztvevőket.

    A vásárlási utalvánnyal ösztönzött csoport tagjainak több mint fele (55 százalék) nem gyújtott rá a kutatás első három hónapjában. A kontrollcsoport tagjainak semmiféle jutalmat nem ígértek, közülük csak 12 százalék hagyott fel a dohányzással ebben az időszakban.

    Hat hónap elteltével 45 százalék nem dohányzott a pénzzel nem ösztönzött csoport 11 százalékával szemben.

    Ahogy a pénzjutalom megszűnt, az anyagi ösztönzéssel leszokó csoport addig füstmentes részének többsége is visszaszokott a cigarettára, 18 hónap elteltével 9,5 százalékuk nem dohányzott.

    A hosszú távon sikerrel leszokók aránya még így is 5,8 százalékponttal haladta meg azokét, akik jutalom nélkül váltak hosszú távon füstmentessé (3,7 százalék).

    Gyógyászati segédeszközökkel és orvosságokkal ugyanilyen arányban sikerül hosszú távon leszoktatni a dohányosokat.

    A kutatók feltételezik, hogy utóbbiak és az anyagi ösztönzés együttes alkalmazása még hatékonyabb lehet.

    MTI,Magyar Szó

  • A dohány kiszorult, ugrásszerűen megnőtt a cirok vetésterülete Bogarason (videó)

    Bogarason hagyománya van a ciroktermesztésnek. A kis földterülettel rendelkező gazdaságoknak valamikor a dohány mellett ez a növény jelentette a jövedelmet, de amióta a pipába való növény kiszorult a vetésszerkezetből, ugrásszerűen megnőtt a cirok vetésterülete. Pár éve a külföldiek jó pénzt fizettek a terményért.

    Valamikor nagyon keresett volt a vajdasági cirok. A külföldiek tonnaszámra vitték a fésült növényt és nagyon jó árat is fizettek érte. Az elmúlt egy-két évben azonban ennek a piaca bizonytalanná vált. Egyenetlenül kelt, fejlődött és érik a cirok a bogarasi határban. Egyes parcellákon már rendekbe rakták a termést, máshol még a mag sem érett meg. Zabos Erika: „Én úgy látom, hogy most van érdeklődés a fésült cirokra, bizonyára lesz a magvasra is, a tavalyi cirkot még sok helyen bent vannak, most azt történt, hogy elég sokan akarják felvásárolni a tavalyi cirkot, én bizodalommal vagyok az iránt, hogy az idei cirok is hamarosan el fog menni.”

    A ciroktermesztés beruházása kicsit sem olcsó, mert a szedést napszámosokkal kell elvégeztetni. A mezőgazdaságban a kézi munkaerő a legdrágább. Most 1700 dinárt fizetnek a nyolc órás munkáért. Bogarasra Tóthfaluból járnak a bandák cirkot szedni. Bata Irén: „Elégedettek vagyunk, mert többet nem kapunk. Mondjuk ezért a munkáért többet érdemelnénk, de ha többet kérnénk, akkor a gazdának sem marad.”

    Bata László gazdaságában 15 holdon termel seprűcirkot. Az időjárási viszonyokat megsínylette a növény, nem lesz meg a várt hozam és a minőség sem. Így a felvásárló kifogásolhatja a terméket, ami az árát is befolyásolja. „Biztos, hogy egy kicsit gyengébb lesz, mint az átlagos, mert sok lett a betegség, és a gomba ellen nem tudtunk védekezni megfelelően. Nem is gomba volt, hanem a pirosodás, rozsdásodás, a ciroknak ez jellemzője, amire nincs is igazán gyógymód, meg vegyszer sem.”

    Szerbiában a cirkot szervezetten nem vásárolják fel. Így a külföldinek vannak kitéve a gazdák, és az ár nagyon ingadozó. A jobb években több mint egy eurót adnak egy kilogramm cirokért, a legrosszabbakban pedig alig 30 centért tudtak rajta túladni a bogarasi termelők.

    https://www.youtube.com/watch?v=ozj5tCu2lUk

     

     

  • APR: Cégbejegyzés 24 óra alatt

    A cégbejegyzés és az adószám (PIB) kiadása ezután legfeljebb 24 órán belül megtörténik Szerbiában, ugyanis a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség (APR) és az adóhatóság egységesítette eljárásait, jelentette be az APR.

    A közlés szerint az egyablakos regisztrációs rendszer bevezetése óta, az első öt hónapban 21 499 PIB számot adtak ki, a legtöbbet (5319) júniusban, augusztus első két hetében pedig 1527-et.

    Az újított eljárás részeként a vállalatalapítóknak nem kell ellátogatniuk az adóhivatalba, elég kitölteniük az egységes regisztrációs űrlapot, amely megkapható az APR tolóablakainál, vagy elérhető az ügynökség honlapján is. Az elektronikus adatcserének köszönhetően ezt követően nem kell külön átnyújtani az átalányadózásra vonatkozó kérelmet az adóhatóságnál, tehát csak egyetlen tolóablaknál kell megjelenni a regisztrációs eljárás részeként.

    VajMa

  • Trump lánya épp Putyin barátnőjével nyaral Dubrovnikban

    Wendi Deng Murdoch-kal közös képet töltött fel az Instagramra Ivanka Trump, Donald Trump republikánus elnökjelölt lánya. A két nő épp a horvátországi Dubrovnikban nyaral.

    Wendi Deng Murdoch a jobboldali amerikai médiamágnás, a törrnyire Trumpot támogató Rupert Murdoch előző felesége. Jelenleg sajtóhírek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök barátnője.

    Wendi Deng Murdoch és Ivanka Trump régóta barátnők, Trump még a férjét is Dengen keresztül ismerte meg. (Gawker)

     

     

  • Terjed a burkini-tilalom

    Korzika szigetén is bevezették a burkini-tilalmat, miután több muszlim család összecsapott a helyi lakosokkal Sisco egyik strandján.

    Betiltotta a muszlim fürdőruhaként elhíresült burkinit a francia régióban a korzikai Sisco polgármestere, miután heves vita, végül pedig verekedés alakult ki a strandon pihenő észak-afrikai muszlim családok és a turistákkal keveredő helyi tinédzserek között – írja a BBC. Az incidens során öt ember megsérült.

    A szombati vita szemtanúk szerint akkor kezdődött, mikor néhány turista képeket lőtt a partról, és az ott ülő, Lupinóból érkező muszlim családokról, akiknek ez nem tetszett. De amikor egy helyi tinédzser is megpróbálta lefényképezni őket, elszabadultak az indulatok. Kövekkel és üvegekkel dobták meg a fiatalokat, de nemsokára érkezett az erősítés: 40 siscói lakos rohant a tengerpartra a “helyiek” védelmére. Egyiküket egy szigony pengéjével sebesítették meg. A Le Figaro szerint a fürdőző muszlim társaságból néhány férfi fejszével támadt a fiatalokra, de arról nem írnak, hogy hogyan jutottak hozzá ezekhez a fegyverekhez. A helyiek ezután felgyújtották a muszlim családok autóit.

    Az összetűzések vasárnap is folytatódtak: ekkor 200-500 korzikai próbált átvonulni egy lupinói lakótelepen, de a rendőrség az útjukat állta. “Ez a mi otthonunk, oda megyünk, ahova akarunk” – kiabálták a tüntetők, de hamar szétszéledtek.

    A burkini betiltása az átvonulás és a strandi verekedés után történt, de nem lehet egy kalap alá venni a múlt heti cannes-i tilalommal: míg Cannes-ban és Villeneuve-Loubet-ban jobboldali republikánus vezetők irányítanak, a korzikai Sisco polgármestere, Ange-Pierre Vivoni közismert szocialista. (BBC.com, Hirado.hu)

     

  • Fizetésemelés lesz a közszférában?

    Tíz százalékos béremelés tervez a közszférában októbertől a szerb kormány – jelent meg a szerbiai sajtóban. Az első kormányülésen arról már tárgyaltak, hogy növelnék a minimálbért.

    Ha mindezt megvalósítja a kormány, az átlagbér 430 euróra nőne, ami a júniusi átlagfizetésnél 50 euróval magasabb összeg. Az új kabinet azt ígérte, hogy fokozatosan növeli majd az életszínvonalat, az átlagbér pedig 2017-ben eléri az 500 eurót. (Tanjug)

     

  • A minisztérium szerződésbontást javasol a 10-es korridor kivitelezőivel

    A szerbiai építésügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztérium két esetben is javaslatot tett a Putevi Srbija útipari vállalatnak arra, hogy bontson szerződést a 10-es közlekedési folyosó építési munkálatainak kivitelezőivel, s hasonló javaslatokat fontolgatnak a 11-es korridor esetében is.

    Ezt Zorana Mihajlović régi-új tárcavezető jelentette be ma Vranje településen, s beszámolt: a terepen tett látogatáskor technikai problémákkal szembesült két alagút és a hidak kiépítése kapcsán.

    „A határidőket megsértették 40 napos késedelemmel. A munkálatokat augusztus végéig teljesen be kellett volna fejezni. Úgy hiszem, technikai problémák merültek fel. A felelősségről már tárgyalunk” – fogalmazott a miniszter, aki szerint nem volt ugyan megfelelő a felügyelet, de a kivitelezőket is jobban meg kellett volna válogatni.

    Bejelentette továbbá, hogy növekedhet az úthasználati díj összege is, hiszen – mint mondta – nem emelkedett már 2008 óta, és bármennyire is népszerűtlen intézkedés, elengedhetetlen az utak fenntartása érdekében, írja a Tanjug.

    A Blic belgrádi napilap mai számának nyilatkozva Mihajlović azt mondta, a Görögország és a Bulgária felé vezető autópályák kiépítése élvez prioritást, továbbá felújítanak 1100 kilométernyi közutat és vasúti pályát.

    VajMa.info

  • Saría-járőrök Németországban?

    Hamburgi szemtanúk Iszlám Állam és „saría-rendőrség” feliratot véltek felfedezni járműveken. A Die Welt riportja szerint a németek attól félnek, hogy visszatértek az úgynevezett saría-járőrök, az önjelölt muzulmán vallásrendőrök, akik két éve már zaklatták egy német város, Wuppertal lakosait. Rendőrségi vizsgálatról egyelőre nem tudni.

    2014-ben a németországi Wuppertalban egy férfiakból álló csoport magát saría-rendőrségnek, azaz iszlám vallásrendőrségnek nevezve járőrözött és általuk muzulmánnak tartott helyieket szólított fel a vallási előírások tiszteletben tartására. A férfiakat akkor bíróság elé állították egyenruhával való visszaélés miatt, vezetőjük, egy német iszlamista ellen pedig vádat emeltek, mert kapcsolatban állt az Iszlám Állammal.

    Azóta hasonló jelenségről nem érkezett hír – mostanáig.

    A Die Welt a napokban megjelent regionális mellékletében arról írt, hogy Hamburgban egy szemtanú saría-rendőrség feliratú autót látott, egy másik pedig Iszlám Állam feliratot látott egy buszon.

    Az M1 berlini tudósítója szerint a helyi törvényhozás írásbeli kérdést nyújtott be a városvezetésnek, azt tudakolva, hogy tudnak-e Hamburgban saría-rendőrség létezéséről. A városvezetés tudatta, nincsenek ilyen információik, de felhívták a lakosság figyelmét, hogy jelezzék a hatóságnak, ha ilyesmit észlelnek.

    A hatóságok szerint a német állam intézményei az ország teljes területén, minden településén képesek érvényesíteni a hatályos jogszabályokat. Ennek ellenére elő-előkerül a közbeszédben párhuzamos társadalmak létezésének ügye.

    A legutóbb néhány napja, Berlinben történt egy eset, amikor egy főleg bevándorlók lakta negyedben összetűzésbe került egy család a rendőrséggel.

    Az esetről videofelvétel is készült, amelyet sokan az úgynevezett a „no-go” övezetek (bevándorlók-uralta zónák, ahol a saría-jog rendelkezési érvényesülnek – a szerk.) létezésének bizonyítékaként értelmeznek. Mások ugyanakkor arra hívták föl a figyelmet, hogy a felvételen látható rendőrök igen erélyesen megbilincselik és elvezetik a rendbontókat – vagyis érvényt szereznek a német törvényeknek.

    A hamburgi – vélt vagy valós – feliratokkal kapcsolatban egyelőre csak a városvezetés és az esetre a figyelmet felhívó helyi képviselő állásfoglalása ismert, aki azt hangoztatta: résen kell lenni, meg kell tudni, hogy ismétlődő vagy elszigetelt jelenségről van-e szó.

    Rendőrségi vizsgálatról az ügyben egyelőre nem tudni.

    forrás: M1 

  • Randalírozó észak-afrikaiak

    A börtönben is nehezen kezelhetők a beilleszkedni képtelen migránsok

    Németországban aggasztó mértékben növekszik az észak-afrikai menekültek által elkövetett bűncselekmények száma. A börtönökben ráadásul főként a migránsok az erőszakosak, a csoportos verekedések sem számítanak ismeretlen jelenségnek.

    Nehéz azoknak a német fegyházaknak az élete, ahol a Magreb térségből (Marokkó, Nyugat-Szahara, Algéria és Tunézia) származó bűnelkövetőket helyezik el. – Az észak-afrikai fegyencek fellépése agresszív, követelőző és sértő, e jelenség pedig új a büntetés-végrehajtás történetében – állapította meg Észak-Rajna–Vesztfália igazságügy-minisztere, Thomas Kutschaty. E tartomány nyilvántartásában szerepel a legtöbb észak-afrikai, köztük 6790 algériai és 6440 marokkói migráns. A belügyminisztérium statisztikája szerint ugrásszerűen emelkedett az általuk elkövetett bűncselekmények száma, az erről a területről érkezők egyharmada követ el bűncselekményt. Közülük 830-at már szabadságvesztésre ítéltek, a rendőrség pedig több ezer gyanúsított ellen folytat vizsgálatot. A dicstelen ranglistát a marokkóiak vezetik, megelőzve az algériaiakat és a tunéziaiakat.

    A fegyencekkel foglalkozó pszichológusok egyike szerint azok a patriarchális társadalomból érkező, alacsony képzettségű férfiak, akik most kénytelenek alárendelni magukat az igazságszolgáltatásnak, fenyegetve látják egzisztenciájukat, ezért erőszakosan reagálnak. Agresszivitásukat a fegyházakban úgy mutatják ki, hogy különböző igényekkel állnak elő: televíziót vagy cigarettát követelnek, de attól sem riadnak vissza, hogy öngyilkossági kísérlettel szerezzenek érvényt akaratuknak. Gyors orvosi beavatkozással sikerült csak segíteni például azon a fegyencen, aki az evéshez használt műanyag késével vágta fel karját, egy másik pedig hosszú perceken át verte a fejét a falba. Az ilyen és hasonló esetek rendre erőszakos beavatkozásra kényszerítik a börtönőröket, akik csak radikális közbelépéssel, ágyra rögzítve tudják megfékezni a tomboló férfiakat. – Munkatársainknak mindez súlyos megterhelést jelent, de megzsarolni nem hagyjuk magunkat – hangoztatta Wolfgang Schriever, a kölni fegyház helyettes vezetője, aki utalt arra is, hogy különösen a női alkalmazottak vannak kitéve sértő atrocitásoknak, az afrikaiak ugyanis leköpködik és prostituáltnak nevezik őket. Mint hozzátette, az asszonyokkal szembeni tisztelet ismeretlen fogalom az észak-afrikai származású rabok körében. A csoportos verekedések sem számítanak ismeretlen jelenségnek, legutóbb orosz–német elítéltek kerültek összetűzésbe az ordítozó, észak-afrikai származású foglyokkal, mivel nem voltak hajlandók elviselni az éjszakai hangzavart. Ilyen és hasonló események komolyan megbontják a fegyházak rendjét.

    A szilveszteréjszaka a kölni pályaudvar környékén lezajlott botrányos események óta eltelt időszak lehangoló tanulságát a Bielefeldben működő fegyház vezetője, Uwe Nelle-Cornelsen jellemezte találóan, aki kijelentette: „Az ítélet-végrehajtásban már sok mindent megéltünk, de a tekintély ilyen mértékű hiányát még soha”.

    A külföldi bűnözök számára felkínált nyelvoktatás is csak részben mondható sikeresnek, mivel senkit sem lehet kényszeríteni arra, hogy részt vegyen a tanfolyamokon. Jelentős a hiány továbbá arabul beszélő fegyőrökben, pedagógusokban, szociális munkásokban. Az ilyen feladatokra alkalmas személyek jelentős része – ismerve az észak-afrikai elítéltek viselkedéséről terjedő híreket – nem is hajlandó ilyen körülmények között munkát vállalni.

    http://mno.hu/

  • 1440 dinárral emelkedik a minimálbér

    A munkaóra minimális ára az eddigi 121 dinárról 130 dinárra növekedhet, lévén, hogy az újonnan alakult szerb kormány kész támogatni a minimálbér növelését, mégpedig valahol a “félúton” a szakszervezetek követelése és a munkaadók javaslata között.

    A jelenlegi minimálbér Szerbiában 21.050 dinár. Amennyiben 9 dinárral növekszik az órabér, ez azt jelenti, hogy a minimálbér valamivel kevesebb mint 1500 dinárral emelkedhet. Pontosabban, amennyiben valakinek egy hónapban legalább 20 munkanapja van, a szokásos 8 órás munkaidővel, vagyis havi 160 órát dolgozik, akkor a béremelés 1440 dinár körül alakulna.

    A kormány, Aleksandar Vučić kormányfő expozéjában kifejtettek szerint, készen áll egy ilyen lépésre. A miniszterelnök bejelentette, béremelés lesz, de nem pontosította azt az összeget, amelyért a kormány kiáll, hangsúlyozva, a pontos összeg meghatározását szociális párbeszédnek kell megelőznie.

    Egyes becslések szerint 230 és 250 ezer között tehető a minimálbérért dolgozók szerbiai polgárok száma, míg a szakszervezetek szerint 300 ezerre is tehető azok száma, akik csak a törvényes minimálbért viszik haza havonta.

    A szakszervezetek azt követelik, hogy az órabér 140 dinár legyen, míg a munkaadók a jelenlegi 121 dinárt mindössze 123-124 dinárra emelnék. A szakszervezetek szerint ugyanakkor a minimálbér emelkedése közvetlenül növelné a költségvetési bevételt is, lévén, hogy az adókat és járulékokat is ebben az esetben nagyobb összeg után számolnák el, sőt, szerintük ez a szürkegazdaság felszámolását is elősegítené. Mindez, megítélésük szerint, a fogyasztás növekedését is maga után vonná.

    Ljubisav Orbović, a szerbiai önálló szakszervezetek szövetségének elnöke szerint a minimélbér 1440 dinárral történő megemelése már minőségi előrelépést jelenthetne. Emlékeztetett, hogy az elmúlt két évben nem volt emelkedés, a tavalyi évben pedig csak azt adták vissza, amit a fiskális konszolidáció keretében korábban levettek a bérekből.

    Nem hivatalos értesülések szerint az elkövetkezőkben az átlagbér is növekedni fog, az év végéig eléri majd a 415 euró körüli összeget, a jövő év második negyedében már 450-et, 2018-ban pedig a várakozások szerint a szerbiai átlagfizetés eléri az 500 eurót.

    Mégis, az átlagbér továbbra is csak a statisztika szüleménye, aminek havonta történő közzététele minden alkalommal felkorbácsolja a kedélyeket, hiszen a polgárok egy részének fizetése még csak meg sem közelíti az átlagbért. Ezt bizonyítja az a felmérés is, amelynek eredményéből az derül ki, hogy az újvidékiek többsége számára továbbra is elérhetetlen álom marad az, hogy havonta megkeressen egy átlagbért. (Tanjug,VajMa)

     

  • Egyre többen látogatnak haza az I love Zenta fesztiválra

    Évről-évre egyre többen látogatnak haza szülővárosukba a Zentáról elszármazottak az I love Zenta fesztiválra. A lokálpatrióta rendezvény idén is színes programokkal várta a látogatókat.

    Sok helyi fellépő és több hazatérő, mégis külföldi vendég. Erről szól az I love Zenta fesztivál. Az esemény számos, más országban élő de zentai származású látogató naptárában kiemelt ünnepnapként szerepel. A szervezők nem csak a vendégek, de a fellépők tekintetében is minden évben számítanak a városbeliekre. Rácz Szabó Viktor, fellépő: „Nagyon jó érzés volt itt fellépni, ez volt a második fellépés életemben, úgyhogy jó tapasztalat szerzés volt, és büszke vagyok arra, hogy a szülővárosomban léphettem föl.”

    A fesztiválhangulat nem csak az elszármazottakat csábítja. A rendezvény eredetileg a messze élő zentaiakat szeretné hazacsábítani pár napra. A fesztivál mára kinőtte magát, és a helyi lakosok körében is nagy népszerűségnek örvend. Laskovity Kornél, főszervező: „Igazából sokan mondták már, akikkel személyes kapcsolatba is kerültünk, hogy olyan rég elmentek Zentáról, hogy nem tudnak kihez hazajönni. Igazából ez volt a motivációja annak, hogy életre keltettük ezt a rendezvényt.”

    Az I love Zenta fesztivált már negyedik alkalommal rendezték meg. A zenei programok mellett előadások, kirakodóvásár és gyerekprogramok is várták a látogatókat.

    PannonRTV

  • Augusztus közepén a legédesebb a dinnye, és az ára is ilyenkor a legkedvezőbb (videó)

    Még tart a dinnyeszezon. A szabadkai Tejpiac árusai, termelői szerint augusztus közepén a legédesebb a dinnye, és az ára is ilyenkor a legkedvezőbb. A lédús gyümölcs mellett óriási a kínálat a többi szezonális zöldségféléből és gyümölcsből is.

    Augusztus 10. Lőrinc napja. A néphagyomány szerint ez a nap után már nem jó a dinnye. Manapság ez az állítás nem bizonyul igaznak, hiszen még javában tart a dinnyeszezon. Valószínűleg a néphagyomány a szeptember 5-i Lőrinc napra érvényes.

    A dinnyének igen kedvező az ára a szabadkai Tejpiacon, 10 és 20 dinár között mozog a kilónkénti ára. Akad azonban olyan árus is, aki 100 dinárért adja darabját, nagyságtól függetlenül. Tijana Demirović, árus: „Gyengén megy, nincs az embereknek pénzük, azért nem vásárolják.”

    Az alacsony dinnyeárat azzal magyarázzák az árusok, hogy nagyon kevés a vásárló és mindenki el szeretné adni még azelőtt, hogy tönkre menne.

    A többi gyümölcs és zöldségféle is gyengén fogy, pedig az árak kedvezőek. A paprika darabonkénti ára 5 és 15 dinár között mozog, kilogrammja 80-150 dinár, a zöldbab 150, a paradicsom pedig 50 dinár. Molnár József, termelő: „Elég nagy a pénztelenség, a kelendőség szezonális, mikor a zöldbab, mikor minek van szezonja, mikor a paradicsomnak van, akkor az a menőbb, mikor a zöldbabnak, most mondjuk olyan zöldbabszezon van, meg tormaszezon.”

    A tormát azok veszik, akik még tesznek el télire savanyúságot. Uborkát már 40 dináros kilónkénti áron is lehet vásárolni. Berényi Magdolna termelő szerint manapság már nem divat a gyümölcs befőtt. „Gazdálkodok, hogy minél többet eladjak, de nagyon gyönge a vásárlóerő. Dunsztba nem akarnak vinni csak egy keveset enni. A szőlőt még csipegetik, eszegetik, de nem sokat visznek belőle.”

    A gyümölcsök árai nagyon változóak. Őszibarackot már 30 dinárért is lehet venni, de olyan árus is akad, aki 80 dinárért árulja. Az almának 30 és 60 dinár között mozog az ára. A szőlő a legtöbb helyen 150, a szilva 50, a körte pedig 100 dinár. Devity Rada, vásárló: „Minden másnap tejet, túrót, paradicsom, paprikát, barackot, ami kell, húst, már minden van itt. Nem messze lakom és majdnem minden nap jövök és akkor frisset veszek.”

    Az általunk megkérdezett vásárlók meg vannak elégedve a Tejpiac áraival és a választékkal is.

    https://www.youtube.com/watch?v=DfKO1Wfkg6I

     

  • Betonfalat építenek a britek a szigetországba özönlő migránsok ellen

    Mióta megszavazták, hogy kilépnek az EU-ból, hétszeresére nőtt a szigetországba tartó migránsok száma. Betongát­tal védenék magukat a betolakodóktól.

    A calais-i kikötőhöz vezető autóutat eddig drótkerítéssel védték a francia rendőrök, hogy az Angliába tartó  migránsok ne tudjanak felkapaszkodni a csatorna túloldalára tartó kamionokra.

    Csak júniusban huszonkétezerszer rongálták meg a kerítést, a város rendőrfőnöke pedig azt mondta, hogy minden 10 méterre rendőrt kellene állítania, hogy megvédjék a műszaki zárat.

    A britek akkor pipultak be, amikor

    július közepén a migránsok Molotov-koktélt dobtak az autóútra, hogy így állítsák meg a kamionokat, és fölszállhassanak rájuk.

    Időközben az is kiderült, hogy a Brexit óta hétszeresére nőtt a szigetországba tartó migránsok száma, ezért a brit kormány elhatározta, hogy finanszírozza egy több mint egy kilométer hosszú, 4 méter magas betonkerítés megépítését a már említett út két oldalára, ettől remélve, hogy az gátat szabhat az országba tartó migránsáradatnak.

    Az építés költsége várhatóan 2, 7 millió euró lesz.

    riport

  • Lángokban áll egy menekülttábor Németországban

    Tűz ütött ki egy menekülttáborban Németországban. A helyi média szerint eddig legalább tízen sérültek meg. A táborban lakókonténerekben vannak elhelyezve a migránsok. Legalább húsz konténer kiégett.

    A tábor a hesseni Calden városának közelében található.

    Az esetről posztolt videóban jól látszik, amint egy hatalmas füstoszlop emelkedik fel a táborból.

    A 800 táborlakó közül mintegy 120-an laktak azokban a konténerekben, amelyek leégtek.

    A sérültek közül a legtöbben füstmérgezést kaptak a tűz miatt. A rendőrség eddig kizárta, hogy egy támadásról lenne szó, mert a tűz a tábor középén ütött ki először.

     

    Frissítés (18:37): A legújabb értesüléseink szerint tizenkilencen sérültek meg a tűzben. A sérültek között vannak tűzoltók és migránsok is. Öt embert kórházba szállítottak. A lángok 12:15 körül lobbantak fel az egyik konténerben, ahol egy eritreai és egy szomáliai férfi él. A tűzoltók két órán át küzdöttek a lángokkal mire sikerült eloltaniuk azokat. Egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a tüzet.

    (RT)888.hu

    https://www.youtube.com/watch?v=33Arfzu0zJw

     

  • Patthelyzet Horgoson

    Csaknem 500 migráns van továbbra is a táborban, és ez a szám várhatóan nem is fog csökkenni. Az M1 tudósítója úgy tudja, amennyivel fogy a létszám, annyi embert hoznak át más táborokból.

    Csaknem 500 migráns van továbbra is a horgosi táborban, és várhatóan ez a szám nem is fog csökkenni. Az M1 tudósítója úgy tudja, amennyivel fogy a létszám, annyi migránst hoznak át más táborokból. Szerbiában jelenleg nagyjából háromezer bevándorló van, akiről hivatalosan tudnak a hatóságok, de legalább még ezren élnek parkokban és erdőkben.

    A szerb és macedón határt, illetve a szerb és bolgár határt szigorúbban őrzik a szerb hatóságok, az elmúlt napokban csaknem 1500 illegális határátlépőt akadályoztak meg abban, hogy belépjen Szerbiába.

    forrás: M1/Híradó

  • A születésnapunkat ünnepeljük

    Egész napos tévéműsor, magyar nyelven, Vajdaságban – ez a Pannon Televízió, tíz éve Önökkel. A születésnapos szeptemberben ünnepel.

    2006. augusztus 14-e – ekkor láthatták a nézők első kísérleti műsorunkat. A félórás összeállítás akkor még a Szuper TV csatornáján vendégszerepelt.

    2007. júniusától időosztásos rendszerben nyertünk frekvenciát Szabadka területén. Napi hat órát sugároztunk, műsorunk pedig megjelent az észak-bácskai kábeltelevízió-rendszerben is.

    Ma már a Pannon Televízió egész Vajdaság területén látható, a nézők ugyanis a napi 24 órás adást a földfelszíni sugárzás és a kábeltévé mellett az IP-TV-n és az interneten is követhetik.

    Hír- és magazinműsorainkkal, interjúinkkal, alkalmi összeállításainkkal az egész vajdasági magyarsághoz szólunk.

    A Pannon Televízió munkatársai tíz év alatt felnőttek a korszerű televíziózás feladataihoz. Valódi újságírók, akik szinte mindenhol ott vannak. Tájékoztatnak, élőben tudósítanak, utánajárnak az eseményeknek. Loboda Árpád, riporter: „Az én célom mindig az volt, hogy objektíven mutassam be minél jobban, minél emberközelibb szemszögből azt, amit látok.”

    Az utóbbi másfél év sokaktól megfeszített munkát igényelt. A folyamatos, reggeltől estig tartó ügyelettel járó tudósítások komoly szakmai, lelki felkészültséget és koncentrációt igényelnek. A riporteri feladatok időnként nem kis veszéllyel járnak. Horgoson a határzárat rongáló migránstömeget a magyar rendőrök vízágyúkkal és könnygázzal oszlatták 2015 őszén. Tudósítónk akkor is tűzközelben volt. Dóró Alen, riporter: „Menekülni kellett nekem is és a többi riporternek is. Ez nagyon megterhelő volt, közben tudósítani is és arra vigyázni, hogy fizikailag nehogy megsérüljek.”

    A tudósítói stáb szerves része a műszak és az operatőrök, akiknek helyt kell állniuk feszült helyzetekben is. Osztrogonác Andor, operatőr: „A tömeg nagyon nagy volt, a lökdösődés nagyon nagy volt, amikor viszont nagyon elfajult a helyzet, menedékbe tudtunk vonulni és kicsit messzebbről venni az eseményeket.”

    A tíz éves Pannon Televízió munkatársai most is folyamatosan azon dolgoznak, hogy a vajdasági magyar nézőket időben, hitelesen és teljes körűen tájékoztassák a fontos eseményekről, legyen szó kultúráról, oktatásról, egészségügyről, gazdaságról, politikáról és sportról.

    https://www.youtube.com/watch?v=cbT7pyE3ho0

     

     

  • A sertéstenyésztők viszontagságai

    Amikor egy héttel ezelőtt a hízósertés felvásárlási ára egy rövid időre a 200 dinárt is meghaladta, sejteni lehetett, hogy az állapot nem tartható sokáig.

    A színhús ára az üzletekben túllépte az 500 dinárt, a combhúst 550-ért árulták. A piac azonban érzékenyen reagált, drasztikusan csökkenni kezdett a kereslet. Valószínűleg ez eredményezte a viszonylag gyors stabilizációt a sertéspiacon. 

    Stabilizálódni látszik a sertéspiac és vele a húsárak is. Egy héttel ezelőtt több mint 200 dinárt is fizettek a hízókért élősúlyban. Az ár a hét közepén 160–180 dinárra esett vissza. Az üzletekben a színhús ára 520–550 dinárra emelkedett. A hét utolsó napjaiban a húsárakat is néhány helyen visszaállították az 500 dinár alatti szintre. A helyzetet bonyolította, hogy a szarvasmarhákat éppen bőrcsomósodás ellen – állami rendelettel ingyenesen – oltották, ami után pár napig nem lehet vágóra eladni a jószágot. Így a marhahús, ha rövid időre is, de eltűnt, illetve jelentősen megcsappant a kínálata. A drága sertéshúsból azonban így sem sokat adtak el, a kereslet rugalmasnak bizonyult az ár függvényében. 

    Alacsony életszínvonal mellett, mint a miénk, a piac érzékenyen reagál az áringadozásokra. A magas hízóár emiatt sem tarthatta volna magát sokáig. A tenyésztők – akiknek látszólag kedvezne a magasabb felvásárlási ár – maguk is azt mondják, a 200 dinár feletti szint túlzás, nem fenntartható állapot. A 150–170 dinár közötti ár lenne tartósan elfogadható, amikor még a tenyésztőnek is marad egy kis haszna, és a húst is el lehet adni. Tomity Fedor topolyai tenyésztő szerint ez már többször is lejátszott, bevett sablon, hogy egy rövid időre felsrófolják a hízó árát, amit a hús áremelkedése követ. Aztán, amikor a hízó ára visszaesik, a húsárak késedelemmel követik. Úgy véli, a 150–160 dináros hízóár és a 185–200 dináros malacár lenne a reális. A hízósertések után darabonként 1000 dináros támogatást fizet az állam, de a decemberben elszállított sertései után még mindig nem kapta meg a pénzt. Az anyakocák után évi 7000 dináros támogatás jár, de csak a regisztrált farmokon tartott, törzskönyvezett kocák után lehet megkapni. Szerinte a tenyésztők 2-3 százaléka tud csak eleget tenni a szigorú feltételeknek. Az EU-ban nincs ilyen szubvenció, de vannak állatjóléti támogatások, melyek által a tenyésztők az itteni támogatások többszöröséhez jutnak. Tomity szerint a tenyésztők gyorsan tudnak alkalmazkodni a körülményekhez. Ha jó árak vannak, de nincs elég malac, hoznak be külföldről. Ma már korszerű, itatókkal és etetőkkel felszerelt járművekkel akár Hollandiából is ideszállítják a malacokat. Az ilyen jószág ára kilogrammonként, a szállítási költségekkel együtt, eléri a 270 dinárt is. Még így is megéri megvenni, mert a tenyésztő biztos lehet abban, hogy védőoltásokkal immunizált, jó potenciállal rendelkező állatokhoz jut. Úgy véli, a jelenlegi árak már nem fognak tovább csökkenni, mert a környező országokban és az EU-ban sem olcsóbb most a vágósertés. 

    Mikuska Csaba, a Topolyai Sertéstenyésztők Egyesületének elnöke elmondta, hogy a kínálat most sem nőtt meg, de a kereslet is csökkent, ezért stabilizálódik az ár, közelít ahhoz, ami elfogadható a fogyasztók és a tenyésztők számára is. Szerinte is a 150–160 dináros hízóár, a 180–200 dináros malacár lenne reális.

    Tóth Péter

    Magyar Szó

  • Nem kifizetődő már a gázüzemű autó?

    Az elmúlt két hétben két alkalommal drágult meg a szerbiai töltőállomásokon az autógáz, mégpedig literenként 5-10 dinárral. A népszerű és eddig olcsó üzemanyag a legtöbb helyen már elérte a literenkénti 69,9 dináros árat. Az autópályák mellett pedig akár 72,9 dinárba is kerülhet, írja a Večernje novosti.

    Az autógáz, írja a lap, ún. szezonális üzemanyag és nyáron általában olcsóbb mint télen. Most azonban Szerbiában az ára a januári szinten van.

    A számítások szerint autógázzal üzemeltetni az autót akkor kifizetődő, ha a gáz ára a benzin árának fele. Miután pedig most a benzin ára 133 dinár, érthető, hogy miért csalódottak azok a gépkocsitulajdonosok, akik nagyobb összeget fordítottak arra, hogy gázüzemelésűvá alakíttassák autójukat.

    Tomislav Mićović, a szerbiai kőolajipari cégek egyesületének (UNKS) főtitkára szerint igaz, hogy most az autógáz átlagos ára literenként 69,5 dinár, annyi, mint januárban, de arra is emlékeztetett, hogy egy évvel ezelőtt 72,50 dinár volt. Megítélése szerint nem kell attól tartani, hogy a drágulás tovább folytatódik. (Večernje novosti)

    VajMa.info

  • Újabb foglyok érkezhetnek Guantanamóból Szerbiába?

    A július elején a Guantanamo támaszpont börtönéből Szerbiába érkezett két fogoly után hamarosan még néhány elítélt érkezik az országba, írja a Politika.

    A lap washingtoni diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írja, hogy négy elítéltről van szó, s hogy az amerikai kormányzat szándéka szerint az év végére bezáró hírhedt börtön felszámolása keretében Koszovóba is kerülnek majd rabok.

    A Politika újságírója megpróbált többet megtudni az Egyesült Államok belgrádi nagykövetségén, de ott azt a választ kapta, hogy legjobb ha “a szerb kormány maga válaszol a saját terveivel kapcsolatos kérdésekre”. Ugyanakkor a követség a belgrádi lap megkeresésére küldött válaszlevelében megdícsérte a szerb kormányt azért, mert részt vett abban a – ahogyan nevezték – humanitárius akcióban, amely során két korábbi elítélt Szerbiába költözhetett.

    Belgrádnak egyébként Victoria Nuland közvetítésével köszönetet mondott Barack Obama elnök és John Kerry államtitkár is. (Srna,VajMa.info)

     

  • Búvárok tisztították a Topolyai-tó medrét

    Nyolc vajdasági búváregyesület 36 könnyűbúvárja tisztította meg a Topolyai-tó medrének azon részét, ahol a leggyakrabban és a legtöbben szoktak fürödni. Összesen 121,44 kilogramm hulladékot hoztak a felszínre. Az amatőr könnyűbúvárok egyöntetű véleménye, hogy a tómeder tisztább, mint gondolták, az élővilág pedig gazdag és változatos.

    A Topolyai-tó medrének megtisztítására összegyűlt amatőr könnyűbúvárok ezúttal kénytelenek voltak szerény „zsákmánnyal” beérni, mert nem sok hulladékot találtak. Tégladarabokat, vasdarabokat, öngyújtókat, műanyaghulladékot, egy betonból kiöntött napernyőtalpat, néhány evezőlapátot hoztak fel mindössze a felszínre a tómeder tisztítása közben. Egy aranyláncot aranykereszttel és egy karikagyűrűt is találtak a búvárok a part menti szakasz tisztítása közben. Dr. Vikor László, az akció szervezője, községi tanácsos elmondta, hogy medertisztítást szeretnék majd rendszeressé tenni és a tervek szerint augusztus 27-én a Pannóniai-tó medrét is megtisztítják. A Topolyai-tó vize vajdasági viszonylatban is az egyik legtisztábbnak számít, ezt analízisekkel is alá lehet támasztani. A hulladékból sem találtak sokat - ami szintén egy pozitív fejlemény -, de Vikor tervei szerint a jövőben minden évben, már a fürdési idény kezdete előtt megszervezik majd a medertisztítási akciót. Az akciót a topolyai önkormányzat támogatta és szervezte.

    Habram György vezetésével a zentai Tisza Búvárklub tagjai is rész vettek az akcióban. A tiszaparti búvárok elmondták, hogy sokkal rosszabbra számítottak, ezúttal be kellett érniük egy ötvendinárossal, és néhány féltéglával, mert a tó medre viszonylag tiszta azon a részen, ahol ők merültek. Gazsó Attila, a szabadkai búváregyesület képviselője szerint a szabadkai békaemberek is alig találtak valamit néhány vasdarabon kívül. Az élővilág viszont meglepően gazdag. Sok a kagyló, ami a víztisztaság indikátora is egyben, de kisebb-nagyobb halakkal is „összefutottak” a víz alatt.

    Az akció befejezését követően az összegyűjtött tárgyak mennyisége alapján hirdették ki a győztest. Az önkormányzat ajándékát, egy búvárkést, a zombori DPA búvárklub képviselője vehette át, csapata teljesítménye jutalmául. A győztes csapat búvárjai 67,95 kilogrammnyi hulladékot szedtek össze, a második helyezett zentai klub tagjai pedig 26,10 kilogrammnyit. A szabadkai Spartacus búvárjainak 8,7 kilogrammos teljesítménye a harmadik helyhez volt elegendő, az újvidéki Danubius békaemberei pedig 7,25 kilogrammnyi hulladékot szedtek össze. A rendezvényen jelen voltak a Vajdasági Víz Alatti Kutatók Egyesületének képviselői is.Tóth Péter

    VajMa.info

  • Éjjelente, titokban szállítják a migránsokat repülővel Németországba!

    A hivatalos német sajtó egyelőre ezt is elhallgatja...

    Az éj leple alatt, titokban, repülőgépekkel, charterjáratokon, tömegesen szállítják az afroázsiai migránsokat a németországi nagyvárosok repülőtereire, majd onnan a buszokkal a különböző befogadótáborokba – írja a Kopp Online német hírportál.

    Egyelőre nem világos, hogy ezeken a repülőkön csak azok vannak-e, akiket a Merkel kabinet a német-török egyezmény alapján bevállalt.

    Ami biztos, hogy a Balkánon keresztül alig érkeznek a migránsok Németországba, a bevándorlókat szállító autóbuszok és vonatszerelvények is teljesen eltűntek, így az éjszakai járatok nem hergelik a közvéleményt, főként, hogy eddig a “hivatalos” német sajtó nem írt róluk.

    Napközben például a Köln-Bonn repülőtérről mindössze egy járat indul Törökország felé. Éjjel viszont hirtelen megélénkül a forgalom: hat óra alatt 14 gép érkezik: közülük 11, Törökország felől.

    A kiindulási állomások között van Izmir, ahonnan a migránsok zöme szokott csónakon Görögországba indulni, valamint Antalya, ahol jelenleg alig vannak német turisták..

    riport

  • Ismerd meg a szupernövényt, ami jobb, mint a viagra

    Ezt a délamerikai növényt, az Andok ginzengjének nevezik, és nemcsak a testi és szellemi teljesítményt javítja, hanem a hormonális problémákat is orvosolja, ráadásul a libidóra is jó hatással lehet.

    A maca a Lepidium meyerii elnevezésű növény összemorzsolt gyökeréből készült por, amelyet egyre többen fogyasztanak táplálékkiegészítőként. De vajon mire jó ez a növény, amelyik rendszertanilag leginkább a retekhez áll közel, és az Andok 4200 méter fölötti területein él? Energetizáló, állóképesség-javító hatásáról híres, de jobb kedvre is derít, és nemcsak a testi, hanem a szellemi teljesítményt is fokozza.

    Nagyon gazdag tápanyagokban, szinte az összes fontos vitamin és ásványi anyag megtalálható benne, de enzimekkel és aminosavakkal is gazdagítja a szervezetünket. Magas tápértékének köszönhetően származási helyén nem egyszer segített a szegényebb, alultáplált emberek egészségét rendbe hozni és fenntartani. Betegség utáni lábadozás segítésére is kiváló.

    Ám nemcsak ezért szeretik világszerte, hanem azért is, mert mind a női, mind pedig a férfi hormonrendszert segít egyensúlyba állítani. Kiegyensúlyozza az ösztrogén és a progeszteron mennyiségét a nők szervezetében, a férfiaknál pedig növeli a spermaszámot és a hímivarsejtek mozgékonyságát. Ráadásul, hogy termékenységjavító hatása még teljesebb legyen, a szexuális vágyat is erősíti.

    A növényt por vagy kapszula formájában vásárolhatjuk meg, a legjobbak az olyan készítmények, amelyek a maca gyökér porán kívül semmi mást nem tartalmaznak.

    http://ripost.hu/

  • Ez a magyar gyomnövény a fiatalság titka

    Talán nem is tudod, de egy igazi kincset gyom­lálsz ki rendszeresen a kertből. Jó­tékony hatásait napestig sorolhatnánk, sajnos mégis kevesen fogyasztják ezt a csodaszert. Szinte mindenhol megtalálható egész nyáron.

    A kövér porcsin egy gyomnövény, ami mindenhol képes elszaporodni, és szinte kiirthatatlan. Sokan ádáz harcot vívnak ellene a kertben, közben pedig fogalmuk sincs, hogy egy igazi csodaszert dobnak a kukába vagy a tűzre. Ez a pozsgás szerű, vastag levelű gaz ugyanis ehető, sőt ez egyik legegészségesebb növény.

    Igen gazdag omega3 zsírsavakban, magas C- és E-vitamin, valamint béta-karotin és glutation tartalmának köszönhetően kiváló immunerősítő, a vér koleszterin- és cukorszintjére kifejtett hatásával védi az artériákat. Vértisztító, vérzéscsillapító hatású. Reumás megbetegedések kezelésére is használható.

    Megelőzi a szívproblémák, illetve a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Felhasználható fejfájás megszüntetésére, tüdőgyulladás, influenza és megfázás tüneteinek az enyhítésére. Nem utolsó sorban pedig antioxidáns tartalmánál fogva, lassítja az öregedés folyamatát.

    Mit készíthetsz belőle?

    Tökéletes alapanyag lehet a konyhában. Szinte bármit készíthetsz belőle, köretként is tálalhatod húsok és halak mellé. A közvetlen virágzás előtt begyűjtött levelek és hajtások a legmegfelelőbbek. Csinálhatsz belőle főzeléket, de egyszerűen meg is párolhatod, és ízesítheted kedved szerint, vagy felöntheted tejszínnel. Salátaként is megállja a helyét, a leginkább a paradicsomsalátával harmonizál, kitűnő ízt ad neki.

    Porcsin saláta

    Körülbelül 250 g zsenge, megmosott porcsin levelet locsold meg az alábbi öntettel.

    Öntet: 2 evőkanál extra szűz olívaolaj, 1 evőkanál citromlé, só, bors és egy kevés apróra vágott lila hagyma.

    http://ripost.hu/

  • Növelni kívánja a húsfeldolgozók számát az új szakminiszter

    BELGRÁD - Az árak stabilizálása érdekében a mezőgazdasági tárca a húsfeldolgozók számának a növelését fogja szorgalmazni – mondja Branislav Nedimović miniszter.

    Nedimović kiemelte, hogy jelenleg sok behozatali áru található a piacon, a hazai termelők pedig nem tudják értékesíteni termékeiket. Ezen kíván segíteni a Mezőgazdasági Minisztérium.

    A gabona és a gyümölcs tárolási kapacitásának a kibővítését is prioritásként jelölte meg. Ezzel a termelők jobb árakat tudnak majd biztosítani - mondta.

    Az általa vezetett tárcát a polgárok szolgálatába kívánja állítani – emelte ki Nedimović.

    Forrás: Tanjug-RTV

  • Engedély nélküli tevékenység a zombori Proteinkában

    A Proteinka állategészségügyi intézmény július 22-tol a tartományi környezetvédelmi felügyeloség kiemelt ellenorzése alatt áll, amelynek során több komoly mulasztásra is fény derült. Ezek vélhetoen hozzájárultak az intézmény igazgatójának a köztársasági kormány általi leváltásához.

    A rendkívüli ellenorzést a köztársasági környezetvédelmi felügyeloség kezdeményezte a tartományi illetékes szervnél. Ennek során egyebek között megállapították, hogy a jószágtetemek földolgozása során keletkezo hús- és csontlisztet – amelynek összetétele azonosítatlan és besorolatlan – a döghamvasztó közvetlen közelében ásták el. A felügyeloségnek azonban nem sikerült megállapítania, hogy mennyi hulladék került eddig a talajba. Azt viszont igen, hogy a Proteinka nem ellenoriztette a talaj minoségét sem az engedély nélküli lerakóhelyen, sem ott, ahová már ástak el hulladékot, hogy kiderüljön, történt-e talajszennyezés, és milyen mértéku. Az intézménynek nincs szemétlerakási engedélye, sem lerakóhelye ilyen tevékenység végzésére, ráadásul környezetvédelmi hatástanulmány sem készült.

    A Tartományi Településrendezési, Építkezési és Környezetvédelmi Titkárság közlése szerint a rendkívüli ellenorzés után a tartományi környezetvédelmi felügyelo meghagyta a Proteinkának, hogy sürgosen ellenoriztesse a talajba került szennyezo és veszélyes anyagok szintjét, vizsgáltassa meg a hulladék összetételét és jellegét, és ha folytatni kívánja ezt a tevékenységet, szerezze be a környezetvédelmi hatástanulmányt, valamint a szükséges engedélyeket. Addig azonban megtiltotta a hulladék elásását. A felügyelo arra is kötelezte az intézményt, hogy ellenoriztesse a levegobe kibocsátott káros anyag mennyiségét.

    A döghamvasztóból kiáramló buz már évek óta megkeseríti a zomboriak életét, de eddig hiába tiltakoztak, hiába vonultak gázálarcot viselve az utcára, a helyi önkormányzat tehetetlen volt az ügyben, hiszen a Proteinkának nem a város, hanem a köztársaság az alapítója. Egy közösségi oldalon csoport is alakult Zárjuk be a zombori kafilériát! elnevezéssel, amely már tavaly figyelmeztetett, hogy különös dolgok történnek a döghamvasztó környékén. Fotókkal bizonyították, hogy a telep melletti mély árkokba nemcsak csontliszt, hanem állati tetemek is kerülnek, aminek végzetes következményei lehetnek a talajvízre.

    szikics

    Magyar Szó

  • ELTITKOLTA A BÉCSI BELÜGY A NÖVEKVŐ BŰNÜGYI ADATOKAT

    Az első féléves bécsi bűnügyi statisztikák sokkoló eredményt mutattak, így talán nem véletlen, hogy az osztrák belügyminisztérium minden áron titkolni próbálta a jelentést – írta az Österreich című osztrák lap.

    A belügyi tárca 35 oldalas, titkos szolgálati használatra készült tanulmányából kiderül, hogy az első hat hónapban 116 488 bűncselekményt követtek el a fővárosban, ami 8,6 százalékkal, közel tízezer esettel több, mint tavaly. A legnagyobb növekedést a belvárosban mérték, 10,6 százalékkal, a legveszélyebb kerület pedig a Favoriten negyed, ahol 13 015 bűncselekmény történt, ami 11,2%-os növekedést jelent – írja az Österreich. Nem mellékes információ, hogy a fiatalkorú bűnelkövető migránsok leginkább a Favoriten negyedben, és a 16. kerületi Ottakring városrészében élnek.

    Az FPÖ új biztonsági ügyekért felelős szóvivője, David Lasar keményen kritizálja Wolfgang Sobotka belügyminisztert a rémes számok miatt: „Az utcákon végre több rendőrre, és egy biztonsági (biztonságügyi) koncepcióra lenne szükségünk Bécsben, Sobotka üres ígéretei helyett.”

    A bankrablások és a rablások száma összességében csökkent, ugyanakkor a pincebetörések 29,5 százalékkal (!!!) növekedtek. Ezekről a helyekről leginkább drága kerékpárokat loptak el. A belügyi adatok szerint a legtöbb külföldi elkövető algériai volt, számlájukra több mint 4200 gépjárműlopás köthető.

    A NÉMET SAJTÓ IS TITKOLÓZIK A MIGRÁNSBŰNÖZÉS ÜGYÉBEN, A RENDŐRÖK PEDIG PÓRÁZON VANNAK

    Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő nemrég azt nyilatkozta, hogy áprilisban a Németországban elkövetett erőszakos bűncselekményeknek és a szexuális zaklatásoknak 40-46 százalékát követték el migránsok. A sajtó ezeknek egy részét eltusolja – olvashatjuk a hirado.hu honlapon.

    A biztonságpolitikai szakértő szerint Németországban egyre több olyan esetre is fény derül, amikor a rendőrök nem vehettek föl jegyzőkönyvet a migránsok által elkövetett bűntettekről vagy egyenesen megpróbálták lebeszélni az áldozatot, hogy feljelentést tegyen. Az éve elején hatalmas botrányt kavart, mikor nyilvánosságra került, hogy a német rendőrök azt a parancsot kapták, miszerint lopás, vagy rongálás esetén erősen korlátozza a bűncselekmény elkövetőinek üldözését, amennyiben – és ez a lényeg – az elkövetők migránsok. Lapunk erről szóló cikkét itt olvashatják el.

    KORÁBBAN IS VOLTAK TITKOS UTASÍTÁSOK

    A szilveszteri erőszakos események hatására derült ki, hogy korábban a német és a svéd rendőrség is igyekezett elhallgatni, eltussolni azokat az eseteket, amikor migránsok követtek el bűncselekményeket.

     

    ÖSTERREICH.AT Magyar Idők Online

     

  • Megbüntetik az állami földet illegálisan használókat Szabadkán

    Ezentúl nem lesznek toleránsak azokkal az egyénekkel, akik illegálisan használnak állami földterületet Szabadka Város területén. A mezőőrök összeírták a bérbe nem adott földeket, ezek közül több darab be van vetve. A három legnagyobb kataszteri községben, azaz Bajmok, Nagyfény és Békova területén mintegy 100 hektár ilyen földterület van – mondta Osztrogonác Simon, a Városi Tanács mezőgazdasági ügyekkel megbízott tagja.

    Hozzátette, rendőri segítséggel fogják ezekről a földekről betakarítani a termést és büntetésre is számíthatnak az azokat használók. (subotica.com)

     

  • Hétfőtől nemzetközi tenisztorna Szabadkán (videó)

    Augusztus 15-e és 21-e között rendezik meg a Nemzetközi Tenisztorna Szerbia – F5 Futures elnevezésű versenyt Szabadkán. A 13. alkalommal megszervezett férfitorna összdíjazása 10 ezer dollár. Idén Afrikán kívül minden kontinensről érkeztek résztvevők, mintegy 120-an.

    A Spartacus Teniszklub szervezésében a selejtezők szombaton és vasárnap kezdődnek a klub teniszpályáin.

    A 32-es főtáblát 16-án, a döntőt pedig 21-én 10 órakor tartják meg. A mérkőzésekre a belépés ingyenes. Irsai László, a Spartacus Teniszklub alelnök: “A főtáblánk 32-es, tehát körülbelül 120 résztvevő lesz ezen a versenyen. Minden kontinensről, Afrikán kívül megjelennek ezen a versenyen. Az első kiemelt ausztrál, a második kiemelt pedig olasz. A szerb kiemelt Katić, aki egyszer már ezt a versenyt meg is nyerte. Ő pedig a negyedik kiemelt. Itt egy nagyon erős mezőny van kilátásban, mivel az első kiemelt 438. a világranglistán.”

    https://www.youtube.com/watch?v=yEIGs22aoGQ

     

  • Döntött a versenyhivatal: A Sunoko átveheti a zentai cukorgyárat

    A szerbiai gazdasági versenyhivatal tanácsa feltételesen jóváhagyta, hogy a Miodrag Kostić tulajdonában lévő Sunoko vállalat átvegye a zentai Star Šećer vállalatot, és ezzel a TE-TO Cukorgyárat is, jelenti a Tanjug.

    A tegnapi ülésen elfogadott végzés értelmében megállapítást nyer, hogy növekedni fog a Sunoko piaci dominanciája, különösen a cukortermelés és -eladás tekintetében, éppen ezért a folyamat csak a szerződésben foglalt feltételek mellett vált engedélyezhetővé.

    A szerződésben ugyanis meghatározzák az eljárások feltételeit, illetve azt, hogy a vállalat köteles rendszeresen értesíteni a versenyhivatalt, mindezt a piaci struktúra megőrzése érdekében, hogy minden gyártási kapacitás fennmaradhasson, beleértve a zentai cukorgyárat is, illetve transzparens legyen a cukor piaca meg a zentai cukorgyárban tervezett, hatékonyságot növelő befektetés is.

    A jóváhagyáskor, mint kifejtik, szem előtt tartották a hatásokat és következményeket, amelyre a többi piaci szereplő, elsősorban az ipari felvásárlók hívták fel a figyelmet. Továbbá szempont volt a TE-TO Cukorgyár Rt. pénzügyi helyzete is, szögezik le.

    Emlékeztetőül: ellenzéki kezdeményezésre a zentai községi képviselő-testület július 22-én rendkívüli ülésen foglalkozott a TE-TO Cukorgyár Rt. ügyével. Határozatot ugyan nem fogadtak el, de az ülésen a képviselők mellett jelen volt Deák Teodóra, a TE-TO Cukorgyár Rt. vezérigazgatója és Ljubiša Radenković, a cukorgyár új tulajdonosa, a Sunoko vállalat képviselője is.

    Deák Teodóra akkor elmondta: a vállalat körül kialakult helyzet oka az, hogy a cukorgyár márciusi tulajdonosváltása miatt addig, ameddig az új tulajdonos, a Sunoko vállalat nem kapta meg a gazdasági versenyhivatal engedélyét, semmiféle beruházást nem eszközölhetett a gyárban, ráadásul a számlájukat is blokkolták. Hangsúlyozta, a vállalat bizonytalan helyzete miatt az összesen 140 állandó munkaviszonyban lévő dolgozó közül 10-en önként más munkahelyre távoztak; a 25 meghatározott idejű szerződéssel rendelkező dolgozó közül mindössze 6-an maradtak, a többieknek lejárt a szerződése; a kampány ideje alatt foglalkoztatott összesen mintegy 250 idénymunkást egyáltalán nem tudták foglalkoztatni.

    VajMa

     

  • Arab cégek földeket és ingatlanokat vásárolnak fel BOSZNIA-HERCEGOVINÁBAN

    Arab cégek egyre több földet és ingatlant vásárolnak fel Bosznia-Hercegovinában. A hirtelen megnövekedett keresletre a rendőrség és a hírszerzés is felfigyelt – közölte a helyi média pénteken.

    Az arab vásárlók nagyobb területeket vesznek – legalább 4000 négyzetmétereseket – főleg a fővárostól nem messze fekvő Hadzici, Trnovo és Ilidza kirándulóhelyeken, de Szarajevóban is. Hadziciban kuvaitiak egész

    A tömeges felvásárlásokra a hatóságok is felfigyeltek, és vizsgálatot rendeltek el. Arab országok állampolgárai a boszniai törvények szerint nem vásárolhatnak lakóingatlant és földet az országban. Helyettük Bosznia-Hercegovinában bejegyzett külföldi tulajdonú cégek teszik ezt meg, amelyek milliókkal rendelkeznek – mondta Slobodan Ujic, a boszniai idegenrendészet igazgatója, hozzátéve, hogy az ellenőrzések során kiderült: ezeknek a cégeknek a többsége pénzmosással foglalkozik.

    A 108 külföldi tulajdonú vállalatból 71 kuvaiti, 13 líbiai, tíz szíriai és kettő katari érdekeltségű. Az elmúlt öt hónapban tíz külföldi állampolgárt utasítottak ki a boszniai hatóságok az országból. Az idegenrendészet és az adóhivatal mellett a nemzetbiztonság és hírszerzés is bekapcsolódott a nyomozásba.

    MTI

  • EURÓPA HAGYJA MAGÁT

    A BEFOGADÁS NEM MÁS, MINT AZ ÖNFELADÁS, AZ ÜRESSÉG KULTÚRÁJA

    Európa – legalábbis annak nyugati fele – a női nem számtalan szép és nemes jellemvonása helyett az egyik legsilányabbat tette magáévá: azt, amikor a nő hagyja magát, s akarattalanul engedi, hogy történjen vele, ami történik. Egész pontosan hagyja, hogy a férfi azt tegye vele és úgy uralkodjon rajta, ahogyan csak akar. Európa pedig – vállalt túlzással élve – hagyja, hogy egy másik civilizáció és kultúra azt tegye vele, amit csak akar.

    Nyugat-Európa rossz értelemben vált femininné: a „befogadás” kultúráját (de hiszen neve is van: Willkommenskultur) tette magáévá, ami nem más, mint az önfeladás kultúrája, a semmi, az üresség kultúrája.

    Nyugat-Európa lelkében már nem akar semmit. Már túl van jón és rosszon. Már csak arra vár, hogy jöjjön valami vagy valaki, s megmondja neki, hogy mi lesz ezután. S a nyugat-európai ember kíváncsi, tágra nyílt szemekkel nézi az újonnan érkezetteket, s azt mondja: „Jé, milyen érdekesek is ezek az emberek!”

    A nyugat-európai embernek igazából már csak egyetlen elve maradt az élet vezetéséhez: szeretni kell a másságot, szeretni kell a kisebbségeket, legyen az vallási, etnikai, szexuális vagy bármilyen más. Ostoba vakságában már azt sem veszi észre, hogy éppen ezeket a még meglévő utolsó elveket vagy értékeket zúzná szét az a kultúra, az a vallás, amelyik tömegesen érkezik Európába: az iszlám.

    Nyugat-Európa befelé – a „családja”, az európaiak felé – persze kíméletlen és kemény a politikailag korrekt beszéd- és látásmód kikövetelésében. Kigúnyolja és megalázza a közép- és kelet-európaiakat, ha véletlenül nem a „refugees welcome” szellemében beszélnek. Ha nemzettudatról, kereszténységről, hagyományos családmodellről mernek szólni és ezek mellett érvelni. De az újonnan érkezettekkel szemben a végtelenségig toleránsak, megértők, befogadók, szelfiznek velük és alkalmazkodnak hozzájuk. Ha kell, leveszik a kereszteket a falakról, ha kell, megváltoztatják a szokásos európai étrendet az iszlámhívők igényeinek megfelelően, s ha a migránsok a nőinket inzultálják és megerőszakolják, egyszóval ribancoknak nézik őket, akkor mentegetik őket, s arra hivatkoznak, hogy oktatással és neveléssel megváltoztathatók és helyes útra terelhetők. És még talán hisznek is ebben…

    Amit Nyugat-Európa művel, elképesztő: az általa vallott legfontosabb elveket, így a nemek közötti egyenlőséget, a női egyenjogúság elvét hagyják a muszlimok által lábbal taposni. A másság tiszteletének végtelenségig feszítésével hagyják, hogy a másság felszámolja az összes többi másságot – és a maga számára teremtsen azonosságot (vagyis megteremtse egyetlen kultúra és vallás uralmát). Ez az ostoba, életképtelen (neo)liberalizmus hagyja, hogy a liberalizmus ellenségei megszüntessék a liberális értékeket, életmódot, amely az európai létmód egyik alapja.

    Nyugat-Európa így válik és vált védtelenné. Nem arról van szó, hogy ne lenne ereje megvédeni önmagát az invázióval szemben. Dehogynem lenne! Arról van szó, hogy Nyugat-Európa már nem igazán hiszi, hogy van értelme megvédenie önmagát. „Új impulzusokra” vágyik (lásd Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter vagy Frans Timmermanns európai bizottsági alelnök korábban általam is idézett, idevágó nyilatkozatait), abban bízva, hogy az majd megújítja őt, miközben nem veszi észre, hogy ezzel éppen saját önfelszámolását végzi el – dalolva és önkéntesen.

    Európa egyfajta vákuummá vált. Betöltetlen űrré.

    Márpedig az úgy van, feleim, hogy a vákuumokat a természeti és társadalmi erők igen gyorsan betöltik. A pangás nem tart sokáig.

    A gyenge, erőtlen, céltalan emberről is nagyon hamar felismeri a környezete, hogy ő ilyen: gyenge, erőtlen és céltalan, ezért ezzel az emberrel valamit kezdeni lehet és kell. Uralni lehet, uralkodni kell felette, irányítani lehet; de lehet megalázni, leigázni, elpusztítani is. Attól függő ez, hogy ki és milyen csoport „veti rá” magát először a bávatag áldozatra: esetleg humánusabb, toleránsabb, befogadóbb, vagy ellenkezőleg, kultúrája és vallása elterjesztésében kíméletlen és kegyetlen népesség. Ez ekkor már csak vakszerencse kérdése. Úgy tűnik, Európa esetében a legkevésbé szerencsés forgatókönyv készül: az a népesség, amelyik éppen ráveti magát a védtelenné és céltalanná vált kontinensre, a saját kultúrája és vallása kizárólagos elterjesztésében és normává tételében érdekelt.

    De vajon hogyan jutott idáig Nyugat-Európa? Hogyan válhatott az egykoron végtelenül erős kontinens ennyire gyengévé és önpusztítóvá?

    Azt hiszem, akkor kezdődött el Nyugat-Európa romlása, amikor elhitte magáról, hogy megvalósult és beteljesedett. Amikor elhitte magáról, hogy immáron elért mindent, amit egy civilizáció elérhet ezen a földön: békét, jólétet, technikai fejlettséget, s ezzel minden civilizációk legjobbikává vált. Ez nagyjából a háború utáni évtizedekben következett be, de akkortájt érte el a csúcspontját, amikor megszűnt a Szovjetunió, felbomlott a kommunista tábor, és a Nyugat kapitalizmusa és demokráciája győzedelmeskedett. Emlékezzünk: ez az a pillanat, amikor az eredetileg japán származású Francis Fukuyama – amerikaibb az amerikaiaknál – úgy érezte, meg kell írnia nagy művét, A történelem vége és az utolsó ember című munkáját. Ma már világos, hogy Fukuyama híres és egyszerre hírhedt munkája nem is csak azért érdekes, mert bődületesen tévedett abban, hogy a történelem véget ér, hanem azért, mert a nyugati ember számára a beteljesedés és végleges megvalósulás érzetét keltette.

    És ami a legveszélyesebb: a nyugati politikai, kulturális és gazdasági elit elhitte ezt, s elhitette a polgáraival is, különös tekintettel az Egyesült Államok elitjére és polgáraira. Márpedig a beteljesültség és a megvalósulás érzése az, ami kioltja az energiákat, az életerőt, megszünteti a vitalitást, megszünteti az önvédelmi képességet, s helyette csak egy bámészkodó, rácsodálkozó érdeklődés marad a „másság” iránt.

    José Ortega y Gasset ír arról A tömegek lázadásában, hogy a Római Birodalomban – amely meg volt győződve a saját tökéletességéről – már Krisztus után százötven évvel egyre jobban elhatalmasodott az az érzés, hogy sorvadóban, elapadóban van, hanyatlik és lankad a vitalitás; Krisztus után háromszázötven évvel pedig pedig már nem volt elegendő életerős, tehetséges itáliai férfi, akiből centurio lehetett volna, így dalmátokat, majd Duna és Rajna menti barbárokat voltak kénytelenek felfogadni. „Közben meddők lettek az asszonyok, s Itália elnéptelenedett.” Ma Németországban a nők jelentős része már egy gyermeket sem akar.

    Ortega a 19. századról azt írja, hogy ez a kor elhitte magáról, hogy elérte a végcélt, beteljesedett minden álma. Ezt a korszakot a két világháború követte…

    Oswald Spengler döbbenetes módon már a húszas-harmincas években érzékelte a Nyugat hanyatlását és a másféle – „színes” – civilizációk felől érkező invázió veszélyét. Így írt A döntés évei című művében: „A veszély már az ajtón kopogtat. A színesek nem pacifisták. […] Ők veszik fel a kardot, ha mi letesszük azt. Egykoron féltek a fehérektől, mostanság csak megvetik őket. […] Napjainkban, amikor már ők maguk is hatalmat jelentenek, kiegyenesedik titkokkal telt lelkük – ezt mi sohasem fogjuk megérteni –, és úgy néznek le a fehérekre, mint valami idejétmúlt dologra.”

    Nyugat-Európa „hagyja magát”, mert túlságosan is elhitte magáról, hogy nincs már több elvégzendő feladata.

    Holott ebből a helyzetből csak egyetlen kitörési pont van: ha felfogja végre Európa, hogy a világtörténelemben soha nincsen semmi befejezve, hogy az emberi és társadalmi problémák nem megoldódnak, csak egymásra rakódnak, háttérbe szorítják, „felülírják” egymást. A világ ma még talán számosabb válsággal küzd, mint valaha; Európa kultúrájára, tudására és nemeslelkűségére nagyobb szükség van – lenne –, mint valaha.

    De ehhez nem a Merkel-, Juncker-, illetve Schultz-féle, megkötött kezű és lábú emberek kellenek.

    Európa most a probléma maga, pedig – újra! – a megoldás lehetne. Gyűlölhetjük vagy szerethetjük, de nincs máshol helyünk.

    Fricz Tamás

    http://magyaridok.hu/

  • Több szubvenciót és törvénymódosítást ígér az új kormány a mezőgazdaság területén (videó)

    Csaknem 100 000 dinárt kell befizetniük a nyugdíj- és egészségügyi járulékra azoknak a személyeknek, akik mezőgazdasággal foglalkoznak. Mindezt attól függetlenül, hogy mekkora területen gazdálkodnak. Ennek megváltoztatása prioritást élvez a mezőgazdasági törvények területén az új kormány következő időszakában.     

    A kormányalakító parlamenti vitán felmerült a mezőgazdaság kérdése is. Többek között a földek adásvétele, a támogatások és a mezőgazdasági nyugdíjalap.

    A csantavéri Tóth Bagi családnak kisgazdasága van. Ahhoz, hogy fejlődhessenek és megmaradjanak, támogatásra van szükségük. Azt mondják, a komolyabb támogatásokhoz viszont fizetniük kell a mezőgazdasági nyugdíjalapot. Ők nincsenek megelégedve, szeretnék, ha módosulna ez a törvény. Tóth Bagi Erika, termelő: „A nyugdíjalap és betegbiztosítás csak a férjemnek szól, mivel nekem is van a nevemen föld, így nem kapok hitelesítést a könyvemre. Kérik, hogy fizessem én is a teljes összeget, és ezt igazságtalannak érzem.”

    Veréb Ilona négy éve nyugdíjas, 20 évig fizette a mezőgazdasági nyugdíjjárulékot. Azt mondja, most, idős korára, nem kap sokat, de férje nyugdíjával együtt meg tudnak élni. „Havonta 10 ezer dináros nyugdíjat kapok. Megérte, mert tudom, hogy miért dolgoztam.”

    Van olyan is, aki korábban befizetett a mezőgazdasági nyugdíjalapba, de mivel többet termelt, az állam rákényszerítette arra, hogy vállalkozóként működjön tovább. Kecsenovics János, termelő: „A törvény kötelezett bennünket, hogy az, aki évi 5-6 millió dinár felett keres, köteles a jövedelem után fizetni az adót. Az áfa-rendszer olyan, hogy forog-forog, és végül az államkasszában landol.”

    Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője a Pannon RTV-nek azt nyilatkozta, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó családok számára a megmaradás érdekében a jövőben több szubvenciót és több törvénymódosítást is ígér az új kormány. „Sikerült azt elérnünk, hogy egy családon belül elég egy személynek nyugdíj- és betegbiztosítást fizetni, azzal, hogy itt mindenki köteles betegbiztosítást fizetni. Ezt szeretnénk eltörölni.”

    A háztáji kistermelők számára is új hírekkel szolgált a szerbiai parlament Mezőgazdasági Bizottságának VMSZ-es alelnöke. „A cél, hogy a kistermelők a háztáji termékeiket értékesíteni tudják. Beszállítók lehessenek különböző intézményekbe. Természetesen törvényes keretek között.”

    Fremond hangsúlyozta, ahhoz, hogy Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásai és későbbi csatlakozása sikeres legyen, a mezőgazdaságra külön oda kell figyelni. Amikor uniós taggá válik Szerbia, biztos támogatási politikára számíthatnak az itteni gazdák.

    https://www.youtube.com/watch?v=vvB-NDVpraE

     

     

  • "Menekülés Merkel menekültpolitikája elől" - külföldi sajtó Magyarországról

    A ZDF német országos köztelevízió Magyarországra költöző németekről közölt riportot, a liberális Süddeutsche Zeitung pedig Norbert Blüm volt kereszténydemokrata (CDU) munkaügyi minisztertől közölt Magyarországgal is foglalkozó írást. Ausztriában a Der Standard című liberális lap foglalkozott Magyarországgal.

    A ZDF hírportálján Németek Magyarországra költöznek – Menekülés Merkel menekültpolitikája elől címmel közölt összefoglalót, amelyben a szerző, Stephan Merseburger kiemelte: már régóta költöznek németek a Balatonhoz, mert ott olcsó az élet, és otthonosan érzik magukat, most viszont más okból telepednek le a tónál, mégpedig azért, mert Orbán Viktor magyar kormányfő olyan politikát folytat, amelyet hiányolnak Angela Merkel német kancellártól, jelesül “kerítést épít a menekültek ellen”.

    Ezért költöznek a Balatonhoz

    Egyebek között hozzátette, hogy Orbán Viktor a nyugat-európai bevándorlási célországokban kialakult “bevándorlási társadalmak ellenmodelljeként fogja fel Magyarországot”, azt hirdeti, hogy a “multikulti megbukott, a muzulmánok bevándorlása terrorral jár”, Magyarország viszont “harmonikus ország, amelyet eddig megkímélt a terror”, és ezzel nemcsak a magyar lakosságnál “szerez jó pontokat”, hanem újabb “erős érveket” sorakoztat fel a Balatonhoz költözés mellett.

    Hozzátette, hogy Magyarország csak az állami segítségre nem szoruló és keresztény emberek felé fordul “nyíltsággal és vendégszeretettel”, másokkal szemben viszont a “kérlelhetetlen bezárkózás” elvét követi, éppen ez tetszik annak a talán ezer németnek, aki a menekültválság miatt  telepedett le a Balatonnál.

    A Süddeutsche Zeitung online kiadásában A nacionalizmus idiotizmus címmel közölte Norbert Blüm egykori konzervatív politikus írását, aki a többi között kiemelte, hogy nemzetállami szinten a “menekültnyomort” éppoly kevéssé lehet leküzdeni, mint a “klímakatasztrófát”, mint ahogy a globális terrorizmust sem lehet legyűrni “nemzeti egységekkel”, és a “globális finánckapitalizmust” sem lehet megfékezni nemzeti keretek között.

    A szerző úgy vélte, hogy a magyarok hagyják feledésbe merülni az 1989-es határnyitást, a “hőstettüket”, amellyel megnyitották az utat az NDK-ból menekülő embereknek.

    Akkor a magyarok az kockáztatták, hogy magukra vonják a szabadságmozgalmukat 1956-ban tankokkal leverő Szovjetunió bosszúját, viszont 2016-ban a “nemzeti autizmus” tüneteit mutatják, és “elárulják Európa legjobb hagyományait” – írta Norbert Blüm.

    “A migráció méreg”

    Az osztrák Der Standard Fogjátok meg a tolvajt? címmel közölt az online kiadásában kommentárt, amelyben a szerző, Florian Scheuba egyebek mellett kiemelte, hogy Orbán Viktor ugyan azt hangoztatja, hogy a migráció méreg, de ennek ellenére 300 ezer euróért tartózkodási joghoz lehet jutni, és a 60 ezer eurós közvetítői díj a kormánypárt barátainak környezetéhez sorolható offshore cégekhez kerül.

    Ez azt mutatja, hogy “a migráció mérge enyhíthető a megfelelő helyekre felvitt kenő-kencével” – tette hozzá a Der Standard szerzője.

    forrás: MTI

  • Megújult a központ

    Van egy pont Topolyán, amit időről időre a város szégyenfoltjának neveznek, egyáltalán nem alaptalanul. Ez a központban lévő, egykor hotelként funkcionáló épület, amely jelenleg félkész állapotban várja a jövőt, aminek a látványterve már elkészült. A korábbi években a zentai Bolyai TGK tanulói igyekeztek szebbé varázsolni az épület környékét az azt körbevevő panelek feldíszítésével, ám az idő múlásával ez a festés megkopott, és a ráragasztott plakátok is nyomot hagytak rajta. Most megújult a látvány, mégpedig a hétvégén megrendezett Origo Open Fest szervezőinek, valamint az ennek keretében korábban megtartott 1. Origo Art Colony résztvevőinek köszönhetően, akik újrafestették a paneleket. Azok nagyszerű alapot adtak a fiatal képzőművészeknek, és ennek köszönhetően mégis a város egyik érdekes alkotóelemévé váltak. Végezetül álljon itt azon művészek neve, akik részt vettek a munkálatokban: Újházi Adrienn – Újvidék, Klájó Adrián – Gunaras, Bacsa Melinda – Topolya, Damjan Jakišić – Topolya, Fekete Dénes – Topolya–Pécs, valamint a lelkes fiatal önkéntesek. 

    B.em ,MagyarSzó

  • A hozam jó, az ár miatt aggódnak a napraforgó-termesztok

    Magas hozamokra számítanak a napraforgó-termesztok Észak-Bánátban. A Vajdasági RTV beszámolója szerint a növénykultúrából akár 5 és fél tonna is teremhet hektáronként azokon a területeken, ahol megfelelo módon elvégezték az agrotechnikai intézkedéseket.

    A földmuvesek a terméssel elégedettek, azonban aggódnak a felvásárlási ár miatt. Elmondásuk szerint a napraforgómag tonnájáért elozoleg 350 eurót ígértek nekik, most viszont azt halották, hogy csak 270 eurót kapnak majd. (Vajdasági RTV)

     

  • Egyre többen állnak dzsihadistának Franciaországból

    Az elmúlt hat hónapban mintegy 10 százalékkal emelkedett a Szíriába indulók száma Franciaországból, ahonnan eddig mintegy 1200-an csatlakoztak az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezethez - írta a fenyegetéseket elemző belga testület (OCAM) adataira hivatkozva internetes oldalán az RTBF francia nyelvű belga közszolgálati rádió és televízió.

    A beszámoló szerint a belga elemzőközpont és az amerikai titkosszolgálatok adatai azt mutatják, hogy 2012-es megalakulása óta 36 500 külföldi csatlakozott az IÁ-hoz. Európában Franciaországot a brit és a német állampolgárok követik, ahonnan 600-600 ember távozott, hogy részt vegyen a szervezet harcaiban.

    Legtöbben, legalább háromezren Tunéziából álltak terroristának, Szaúd-Arábiából több mint 2500-an, az Oroszországi Föderációból pedig mintegy 1500-an csatlakoztak a szervezethez, akárcsak Marokkóból és Jordániából.

    A portál tájékoztatása szerint 457 belga állampolgár csatlakozott Szíria vagy Irak területén tevékenykedő terrorista csoportokhoz. A harcosok közül 328 férfi, 86 nő és 43-an vannak olyanok, akik nem töltötték be a 18 évüket, vagy a harcokban részt vevő szülők gyermekeként érkeztek Szíria vagy Irak területére - írta a testület.

    A 2016 eleji adatok szerint jelenleg 266 belga állampolgár harcol a két ország valamelyikében, köztük 51 nő és 38 kiskorú. Az adatok szerint a terrorszervezetek tevékenysége és a közel-keleti háború kirobbanása óta 90 belga személyazonossággal rendelkező ember halt meg a harcokban, de erről hivatalos megerősítés nagyon kevés esetben érkezett.

    Megjegyzik: a hamisan keltett halálhírrel többeknek sikerül eltűnni a titkosszolgálatok látóteréből.

    Megemlítik ugyanakkor, hogy az év elejéig 114 belga állampolgár hagyott fel a harcokkal és indult vissza Európába, amíg a testületnek jelenleg 4 olyan emberről van tudomása, akik épp úton vannak, hogy csatlakozzanak a régióban működő terrorszervezetekhez.

    A portál azt írta, hogy a titkosszolgálatok segítségével a belga rendőrség januárig 59 embert fogott el azok közül, akik a szír, vagy iraki harcokban kívántak részt venni. Számuk júliusra 73-ra emelkedett - tették hozzá.

    Az Iszlám Államnak Belgium területén legkevesebb 157 nyilvántartott támogatója van az elemző központ és a belga titkosszolgálatok adatai szerint - tették hozzá.

    A belga fenyegetéseket elemző központ január elején helyezte kilátásba a külföldre távozott és szélsőséges csoportokhoz csatlakozott belga állampolgárok igazolványának visszavonását, vagy érvénytelenítését. Eddig 11 lehetséges terrorista szervezetben harcoló, vagy a csoportokhoz csatlakozni vágyó belga állampolgár személyi igazolványát vonták vissza.

    atv.hu/MTI

     

  • Bécsben építik a világ legmagasabb faházát

    A tervek szerint Bécs legújabb városrészében, a Seestadt Aspernben építik fel azt a 24 emeletes és 84 méter magas épületet, amely méreteivel a fenntartható építkezés példájává válhat. A hotellel és étteremmel felszerelt HoHo Wien a világ legmagasabb faháza lehet.

    Bár a rekorder egyelőre a norvégiai Bergenben található 49 méter magas faház, ha megépül a bécsi Holzhochhaus (HoHo Wien), akkor 84 méteres magasságával átveheti az első helyet. Az épületben étterem, hotel, apartmanok, irodák, valamint wellness- és egészségügyi részlegek is helyet kapnak majd. Becslések szerint a beruházás költsége 65 millió euró lesz.

    Az építőanyagként használt fa fontos szerepet tölt be a bécsi építészetben, így a HoHo Wien-projektnek is hangsúlyos eleme lesz a fafelhasználáson alapuló fenntartható építkezés. Az új fa-hibrid építési módszer lényege, hogy az épület központi tengelyét egy erős vasbeton szerkezet adja, megerősítve a fa tartószerkezetet. A földszint fölötti szinteken a faanyag felhasználási aránya eléri a 75%-ot. A legnagyobb kihívást egy fa magasháznál a tűzvédelem jelenti, ezt automatikus tűzoltó-berendezések és kisebb tűzszakaszok kialakításával oldják meg.

    A beruházás helyszín választása sem véletlen, a 2009-ben indult városfejlesztési projekt, a Seestadt Aspern a fenntartható városfejlesztés példája. Az innovatív megoldások és az energiaforrásokkal való felelősségteljes bánásmód fontos részét képezik a koncepciónak. A városrész délkeleti részében már 213 lakás és nyolc üzlet is fafelhasználáson alapuló építési módszerrel valósult meg. A 23,2 millió eurós építési költségekből Bécs város 7,9 millió euró támogatást biztosított.

    Mivel az éves fautánpótlás meghaladja a felhasználás mértékét, a fa fenntartható módon használható nyersanyag. Könnyű súlya ellenére nagy szilárdságú és jó a szigetelőképessége is. Ezen kívül nem elhanyagolható szempont, hogy a fa feldolgozásának energiaigénye jóval alacsonyabb, mint a betoné vagy az acélé - fogalmaz közleményében Bécs város külképviseleti irodája.

    http://travelo.hu/

     

  • Kicsik és nagyok közösen tanulják a lovaglás alapjait

    Tizedik alkalommal tartják Temerinben a Lovas Tábort. Az első fordulóban 18 gyerek sajátítja el a lovaglás alapjait, aki pedig már egy kis gyakorlattal rendelkezik, akár az ügetésbe és a vágtázásba is belekóstolhat.

    Kicsik és nagyok, mindenki közösen tanulja a lovaglás alapjait a temerini hagyományos Lovas Táborban. A tíz év alatt sok hazai és külföldi gyerek, illetve lovas fordult meg a képzésen. A gyerekek élvezik az állatokkal való kapcsolatot. Vegyelek Dóra: „Tavaly voltam itt először a táborban és nagyon megtetszett, ezért jelentkeztem idén is, itt új tapasztalatokat tudok szerezni és új lovakat tudok kipróbálni.”

    A táborba külföldről is érkeztek lovagolni vágyó gyerekek. A Németországban élő Kolár Bianka második két éve lovagol. „Ügetni bírok már, gyorsabban megyünk, egyedül is lovagolhatok, nem kell, hogy fogjanak.”

    A szülők is támogatják a lovas-sportokat, mert az állatokkal való kapcsolat pozitívan hat a gyermek fejlődésére. Prodanov Balázs Laura: „A lovakkal való közreműködéshez türelemre, szeretetre van szükség, és ezt úgy tartom, hogy a gyereket is pozitívan neveli, ezért döntöttünk úgy, hogy lovas sportra indítjuk a gyereket.”

    Az egy hétig tartó Lovas Tábor főszervezője Kósa Sándor. A lótenyésztő és lovas-iskola tulajdonos a nemzeti Vágta előfutamán is szép eredményt ért el. A táborban személyre szabott edzéseket kapnak a gyerekek. „A meglévő tudástól indulunk, tehát az első egy-két nap ismerkednek a lovakkal, kicsit átlovagolják őket, megismerik a lovakat, hogy melyik milyen személyiség és a mai naptól kezdve már terepre járunk.”

    Szombaton zárul a temerini Lovas Tábor. A második fordulóban, augusztus 15-től azokkal a lovasokkal foglalkoznak, akikből pár év múlva akár oktató is lehet.

    PannonRTV

  • Mit hozhat az egészségbiztosításról szóló új törvény Szerbiában?

    Az egészségügyi biztosításról szóló törvénytervezet, amely ősszel kerül a képviselőház elé, több újdonsága közül az egyik, hogy a választott orvos kivételes esetekben kétszer hosszabb betegszabadságra is kiírhatja a pácienst, vagyis 60 napra.

    A rákban és egyéb súlyos betegségben szenvedő gyermekek szülei számára jó hír, hogy ők is jogosultak lesznek betegszabadságra, és annak ideje alatt a teljes bérükre, amíg a gyermek kezelésre jár, legfeljebb 18 éves koráig.

    A Tanjug arra emlékeztet, hogy eddig a szülők csak négy hónap betegszabadságot kaphattak, járandóságuk pedig a fizetésük 65 százaléka volt.

    A törvénytervezet meghatározza az egészségügyi szolgáltatások csomagját is, illetve a vizsgálatok, beavatkozások fajtáját és számát, valamint bevezeti az önkéntes egészségügyi biztosítást azoknak a szolgáltatásoknak a fedezésére, amelyek nem szerepelnek a kötelező egészségügyi csomagban.

    Újdonság még, hogy azoknak a nőknek, akiknek daganatos megbetegedés miatt távolították el az egyik vagy mindkét mellét, a jövőben állami költségen mehetnek mellkorrekcióra.

    A külföldön tartózkodás kapcsán a törvénytervezet azt javasolja, hogy a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap (RFZO) fizesse a külföldön nyújtott sürgősségi segítségnyújtás költségeit, abban az esetben, ha a beteg az utazás előtt nem szerezte be az egészségbiztosításról szóló igazolást.

    A tervek szerint az orvosok akkor is külföldre utalhatják majd a beteget, ha nem gyógyítás, hanem a betegség felismerése a cél.

    Ha a képviselők elfogadják a tervezetet, akkor az orvosok hitelesített egészségügyi könyv nélkül is fogadják majd a beteget tüneti kezelésre, valamint az előirányzott szűrővizsgálatokra, mint amilyen a mellrák, a vastagbélrák vagy a méhnyakrák szűrővizsgálata.

    A törvénytervezetről várhatóan ősszel döntenek a képviselők. Amennyiben az év végéig elfogadják azt, akkor a jövő év elején már megkezdődhet annak alkalmazása, írja a Tanjug.VajMa

     

  • Szerbiában mintegy 300 ezer dolgozó kap minimálbért

    A szerbiai szakszervezetek és a munkaadók képviselői a napokban intenzív tárgyalásokat folytatnak a minimálbér összegéről, amely nem változott az elmúlt két évben, de mindkét fél, valamint a szerb kormány képviselői is úgy vélik, hogy adottak a növelés feltételei.

    A szakszervezetek azt kérik, hogy a jövőben 140 dináros legyen az órabér, a munkaadók pedig úgy gondolják, hogy néhány százalékkal valóban meg lehetne emelni az órabért, de nem pontosították, hogy mennyivel.

    Zoran Mihajlović, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének (SSSS) titkára a Tanjugnak elmondta, hogy a szerbiai dolgozók semmiképpen sem lehetnek elégedettek a jelenlegi 121 dináros órabérrel.

    A szakszervezetek rámutattak arra, hogy Szerbiában 300-350 ezer a minimálbérért dolgozók száma. Többségük a kereskedelemben dolgozik, üzletekben, butikokban, kávézókban, valamint az építőiparban.

    Mihajlović kiemelte, hogy a kormány megalakulása után várhatóan összeül a Szociális Gazdasági Tanács is, amely részletesen tárgyalna a minimálbér korrigálásáról a törvényes határidőn belül, vagyis még szeptemberben. Mihajlović emlékeztetett arra is, hogy jelenleg 21 ezer dinár körüli a minimálbér, és ha 140 dinárra emelnék az órabért, akkor a minimálbér összege meghaladná a 24 ezer dinárt.

    Aleksandar Vučić kormányfő ma azt nyilatkozta, hogy a kormány lépéseket tesz majd a minimálbér összegének növelése érdekében, mindenekelőtt az oktatásban és az egészségügyben, erre pedig valószínűleg még az év vége előtt sor kerülhet. Vučić hozzátette, hogy a minimálbér összegének növelése nem könnyű döntés, azonban mint fogalmazott, ez az állam számára apróság, hiszen a közszférában kevesen dolgoznak minimálbérért, írja az RTV.

    VajMa.info

  • A MIGRÁNSOKNAK MINDENT SZABAD

    Gyakorlatilag szabadon garázdálkodhatnak a migránsok Németországban – legalábbis ez derül ki egy amerikai hírportál által közölt cikkből.

    A zerohedge.com idézi Heiko Maas német igazságügyi minisztert, aki elismerte, hogy a migránsok által elkövetett nemi erőszakoknak csupán 10 százaléka esetében kerül sor feljelentésre és ezen esetekben is csak mintegy 8 százalékban születnek elmarasztaló ítéletek.

    A miniszter szavait megerősítette a szövetségi bűnügyi rendőrség vezetője is. André Schulz egészen elképesztő adatot közölt, jelesül, hogy a 2014-es év során elkövetett ilyen bűncselekmények 90 százaléka még a hivatalos statisztikákba sem kerül be.

    A cikk szerzője arra is kitért, hogy még a die Welt hasábjain is megjelentek olyan hírek, hogy több tartományban – a cikk konkrétan Hessent nevezi meg – felülről utasítják a hatóságokat, hogy hallgassák el azokat a súlyos, erőszakos és főleg szexuális indíttatású bűncselekményeket, amelyek esetén nyilvánvaló, hogy az elkövetők a migránsok közé tartoznak.

    A cikk egyébként kronologikus sorrendben idézi fel a tudomására jutott erőszakos migráns-bűncselekményeket, melyek áldozatai között nemcsak fiatal nők, de gyermekek, sőt sok esetben idős, védekezésre képtelen emberek voltak, az elkövetők pedig ezekben az esetekben kizárólag afrikai, illetve ázsiai származású személyek voltak.

    Német civilek feltérképezték a migránserőszakot

    Az Einzellfall (Elszigetelt esetek) néven futó adatbázis több ezer olyan bűncselekményt említ, amikről legfeljebb csak a helyi sajtóban, vagy nyilvánosságot nem kapott rendőri jelentésekben lehetett olvasni. Az oldal hitelességét erősíti, hogy szóbeszéd és hasonló nem megerősített esetek nem kerülnek az adatbázisba.

    ZEROHEDGE.COM Magyar Idők Online

     

  • Szüreti főzőverseny Bácskossuthfalván

    Vegyen részt Ön és csapata a hagyományos 

    szüreti főzőversenyen 2016. szeptember 3-án (szombaton) Bácskossuthfalván a Koplalón. 

    A verseny tétje a Legjobb szüreti tyúkpaprikás készítője cím és vándorserleg elnyerése, amelyet zsűri ítél oda. Nyertes szakács egy évig viselheti ezt a címet, ill. egy évig lesz a tulajdonában a címmel járó vándorserleg. 

    Jelentkezési díj nincs. A szervezők 4 fős csapatok részére biztosítanak összesen 1 darab tyúkot (kb. 2 kg) Ha nagyobb létszámú csapattal kíván részt venni a főzőversenyen, a 2 kg feletti húsmennyiséget Önöknek kell megvásárolnia. A főzéshez szükséges fűszereket és eszközöket (pl. bogrács és tűzifa) a résztvevőknek kell biztosítaniuk.

    A szervezés zökkenőmentesége érdekében a főzőversenyre előzetes bejelentkezés szükséges. A szervezők a jelentkezés sorrendjében 230 csapatnak biztosítanak 1 tyúkot (kb. 2kg) csapatonként.

    A főzéshez szükséges húst szombaton 8:00 és 9:00 óra között osztják a szervezők a Koplalón, a verseny helyszínén. 

    A főzőverseny megnyitójára 8:30 órakor kerül sor. 

    A zsűrizéshez a mintákat 11:30 és 12:00 óra között kell leadni. 

    A főzőverseny ünnepélyes eredmény hirdetése kb. 13.00 órakor lesz a nagyszínpadon.

    Várjuk a hobbi szakácsok, baráti csoportok, családok, munkaközösségek, intézmények, civil szervezetek stb. jelentkezését (Bácskossuthfalva, Pacséri út 2.) személyesen vagy a 024/741-127-es telefonszámon, munkanapokon 7:00 és 14:00 óra között. 

     

    Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

     

    Szervezők

     

    ------------------------------------------------------------------------------

     

    Kotloićijada u Staroj Moravici

     

     

    Pozivamo Vas i Vaš tim, 

    da učestvujete na takmičenju 

    u kuvanju kokošjeg paprikaša 

    u subotu 3. septembra 2016 godine,

    koju organizujemo unutar 

    tradicionalne proslave „Dani berbe”

    u Staroj Moravici na području „Koplalo”. 

    Najbolji kuvar dobiće pehar i godinu dana nosiće tu titulu „Kuvar najboljeg kokošjeg paprikaša” i koje dodeljuje žiri.

    Prijava je bezplatna. Organizatori obezbeđuju za svaki tim od 4 osobe 1 koku (približno 2 kg), ako se tim sastoji više od 4 osobe potrebnu količinu mesa Vi treba da nabavite. Učesnici takmičenja treba da ponesu sa sobom začine i kotliće i ogrev za kuvanje. 

    Svaki tim koji želi da učestvuje na takmičenju treba da se prijavi! Organizator obezbeđuje meso mladih koka za 230 ekipi, koji se prijave do popunjavanja gore navedenog broja ekipa. Ostali učesnici koji se prijave posle, sami obezbeđuju potrebno meso za takmičenje.

    Meso za kuvanje se deli na mestu takmičenja „Koplalo” od 8:00 do 9:00, otvaranje takmičenja je u 8:30 časova.

    Porcije za žiri treba predati od 11:30 do 12:00 časova.

    Proglašenje najboljeg paprikaša će biti oko 13.00 časova kod velike tribine.

    Očekujemo prijave hobi kuvara, društvo prijatelja, porodice, kolektiva, udruženja itd. u Mesnoj zajednici (Stara Moravica, Pačirski put 2.) lično ili putem telefona 024/741-127 radnim danima od 7:00 do 14:00 časova.

     

    Srdačno Vas očekujemo!

     

    Organizatori

  • Korszerű műtővel bővülhet a Szabadkai Közkórház

    Modern műtőt kap a szabadkai kórház a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők kezelésére. Az intézmény angiográfiás műtőre pályázott, a zombori és a nagybecskereki kórház mellett. Ha nyernek, a projektet már az év végéig megvalósíthatják. A tervek szerint mindhárom intézet megkaphatja a támogatást, az első körben azonban valószínűleg csak ketten. A kórház erre a célra egy 100 négyzetméteres helyiséget alakított ki a második emeleten. Az igazgató elmondása szerint az orvosok képzését is megkezdték. Szerbiában tizenkét ilyen műtő létezik, ezekből csak kettő van Vajdaság területén, mindkettő Kamenicán, az egyik viszont műszaki okok miatt nem működik várhatóan augusztus második feléig. (Yueco, subotica.com)

     

  • Több ezer migráns perelte be Németországot

    BERLIN,Csaknem hatezer migráns terelte jogi útra elégedetlenségét a német kormánnyal szemben, miután túlságosan lassúnak ítélték menekültkérelmeik elbírálását. 

    Inaktivitással vádolja több ezer migráns a német bevándorlásügyi hivatalt, ugyanis a felhalmozódott adminisztrációs hátralék miatt, várakozni kényszerültek a legálisan elbírált menekültkérelmeikre. A tömeges perhullám elindításának kapcsán felmerültek olyan információk is, miszerint bevándorláspárti civilszervezetek állnak a német állam ellen intézett jogi támadás mögött.

    A hivatalos német becslések szerint mintegy másfél millió illegális határátlépő érkezett az országba, azonban a nem hivatalos statisztikák szerint ez a szám akár meghaladhatja a két milliót is. Továbbá mintegy hatszázezer migráns szándékosan elkerülte a hatósági regisztráló pontokat, így őket hivatalosan is elveszettnek minősítette a német bevándorlási hivatal. Ennek fényében a hatezer fős, restanciára panaszkodó migránsok száma teljesen inszignifikáns.

    A bevándorlási hivatal közleménye szerint rendkívül kicsi annak az esélye, hogy a bíróság helyt fog adni ezeknek a panaszoknak. Ugyanakkor a migrációt ellenző kritikusok hangsúlyozták, amennyiben a német állam lazítana a menekültkérelmek elbírálási struktúráján, még inkább teret engedne az Iszlám Állam által küldött terroristák beszivárgásának.

    (Focus,888)

  • Megkezdődött a dohány betakarítása

    Most van a dohányszedés kezdete. Az észak-bácskai gazdák elégedettek a hozammal és a minőséggel, és remélik, hogy a feldolgozó is becsületes árat fizet a terményért.

    Többszöri szedés, majd fűzés és szárítás a pajtában – ez csak néhány munkafolyamat a dohánytermesztésben. A palántázástól kezdve a szállításig minden kézi erővel történik. Tornyoson és környékén a gyárak mostoha viszonyulása miatt lényegesen visszaesett a Burley típusú dohány termesztése. Az a néhány gazda, aki kitart az ágazat mellett, reménykedik a jövedelemben. A minőség a legfontosabb – emeli ki Dukai Csilla. „Minél jobb minőség, annál jobb osztályzat, annál több pénz. Aki a mennyiségre megy, az minél többet termel egy szűk másodosztályból, és azzal is megelégszik.”

    Átlagos években holdanként 1800 kiló dohányt takarítanak be a tornyosi gazdák. Az idén, köszönve a kedvező időjárásnak, akár 2200 kiló is lehet a hozam.

    A sok munka ellenére, a dohány jó pénzt jelent a családi költségvetésben. Csak az ár lenne kicsit megbecsültebb, mert most 200 dinárt kínál a gyár, mondja Györe Géza termelő. „Kifizetődő, de az ára ebben a pár évben nem olyan, amilyennek lennie kellene, mert régebben sokkal többet ért az a pénz, de muszáj csinálni, mert pénzhez kell jutni ebben a mai világban, megdolgozni, hogy ne napszámból kelljen megélni.”

    A dohányt pajtákban, 4-5 méteres köteleken szárítják a gazdák. A nyers leveleket közösen fűzik fel a szomszédok. Szikora Irén: „Régen kézzel fűzték az emberek, de géppel most könnyebb meg gyorsabb.”

    Dukai Ilona három holdon termel dohányt. Szűkösnek bizonyul a pajta, elégedett a hozammal és a szárítás menetével. „A dohányra ez az idő nagyon jó, az nem bírja a túl meleget sem, meg a hideget sem. Most nagyon gyorsan be tud száradni a dohány, meg hála Istennek, előrébb vagyunk a szedéssel is, az időjárás is olyan, hogy nem érleli, és lehet szedni.”

    A dohánytermelő gazdák külön állami támogatásban nem részesülnek, pedig a beruházás jóval meghaladja a szántóföldi növények beruházását. A gyárak sem adnak előleget a szedésre, így mindent önerőből kell megoldani. Ezért azok, akik a korábbi évek rossz tapasztalatai ellenére kitartottak a termelés mellett, óvatosan, kis területen iktatták a vetésforgóba ezt a növényt.

    PannonRTV

  • Bombariadó a Sziget bejáratánál

    Robbanóanyagot, vagy robbantásra alkalmas eszközt nem találtak a Sziget fesztivál helyszínén talált gyanús csomagban - közölte a rendőrség.

    Gyanús csomagot találtak a biztonságiak a Sziget Fesztivál bejáratánál - tudta meg az Origo. A hivatalos protokoll szerint kiürítették a környéket, amíg megvizsgálták a csomagot. A K-hidat lezárták, a hídon nem lehetett átmenni, vagyis bejutni és kijönni sem a Hajógyári-szigetről. A HÉV a Filatorgi gát megállónál nem állt meg.

    A rendőrség a csomag átvizsgálásakor robbanóanyagot, vagy robbantásra alkalmas eszközt nem talált.

    Ma kezdődik a Sziget Fesztivál a mínusz 1. nappal. A holnapi, nulladik napi koncertre már minden napijegy elfogyott, a Nagyszínpad főműsoraként Rihanna tart koncertet.

    VS

  • 14 éves bevándorló gyújtott fel egy templomot Olaszországban

    Szemtanúk beszámolói és a biztonsági kamerák felvétele szerint a fiú a kegyeleti gyertyákkal meggyújtotta az épület egyik részét, majd rázárta a templom kapuját az ott tartózkodó 20 emberre.

    Egy 14 éves muszlim bevándorló gyújtott fel egy templomot Olaszországban, vasárnap. Sajtóhírek szerint. Az épület egy része leégett. Szemtanúk beszámolói, és a biztonsági kamerák felvétele szerint a fiú a kegyeleti gyertyákkal meggyújtotta az épület egyik részét, majd rázárta a templom kapuját az ott tartózkodó 20 emberre.

    A tűzoltók időben kiértek. A 14 éves muszlim bevándorló ellen a fiatalkorúak torinói bíróságán folyik eljárás. Az elmúlt időszakban Franciaországban és Belgiumban is voltak már támadások katolikus templomok ellen. (M1, hiradó.hu)

     

  • Az Újvidéki Egyetem az ezer legjobb között

    A Webometrics egyetemek világranglistája legújabb, júliusi adatai szerint az Újvidéki Egyetem a 886. helyen áll a világ 24 ezer felsőoktatási intézménye között.

    A közlés szerint az Újvidéki Egyetem az átláthatóság, a nyitottság és a végrehajthatóság miatt került az ezer legjobb egyetem közé.

    Európai viszonylatban az Újvidéki Egyetem a 389. helyen áll a 6023 egyetem közül, a közép- és észak-európai régió 3039 egyeteme közül pedig a 38. helyen. A Belgrádi Egyetem ezen a listán az 536. helyen végzett.

    Az első 50 helyen végzett egyetemek közül 40 az Amerikai Egyesült Államokban van.

    A Webometrics világszinten elismert ranglista, amelynek adatait évente kétszer frissíti a Cybermetrics Lab, amely Spanyolország legnagyobb kutatóintézetének, a Spanyol Nemzeti Kutatótanácsnak a része.

    A Webomatrics célja, hogy átfogó felmérést készítsen az egyes egyetemekről, az aktivitásaik és az interneten elért eredményeik alapján, de méri az egyetemek jelentőségét is, és azt, hogy milyen hatásuk van.

    A rangsorolás a felsőoktatási intézmény által készített olyan anyagok mennyiségétől és minőségétől függ, amelyeket az interneten publikálnak, de ide tartoznak a kimutatások, konferenciák, szemináriumok, digitális könyvtárak és más publikációk is, írja az RTV.

    VajMa.info

  • Németországban megközelítette az egymilliót a betöltendő állások száma

    Németországban csaknem egymillió állásra vártak jelentkezőket az idei második negyedévben a szövetségi munkaügyi ügynökség kutatóintézetének (IAB) kedden közölt adatai szerint.

    Az április-júniusi időszakban 985 ezer állásra kerestek jelentkezőket a munkaadók, ami 10 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.

    Az ország nyugati részén 767 ezer betöltetlen állás volt, a keleti tartományokban - a volt NDK területén - pedig 218 ezer - mutatta ki az IAB mintegy 9000 vállalat és egyéb munkaadó megkérdezése alapján.

    A felmérés szerint nagymértékben emelkedett a munkaerőigény az oktatás, képzés területén; a második negyedévben 45 ezer munkahelyre kerestek jelentkezőt, az egy évvel korábbi 32 ezer után. A növekedés fontos tényezője a tanárok iránti kereslet erősödése, ami a menekültek bevándorlásának tulajdonítható - emelte ki Alexander Kubis, az IAB kutatója az intézet közleménye szerint.

    A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) legutóbbi adatai szerint júniusban 43,5 millióan voltak munkaviszonyban a 82 milliós Németországban, ami 528 ezerrel több az egy évvel korábbinál.

    A szövetségi munkaügyi ügynökségnél (BA) regisztrált munkanélküliek száma a legutóbbi, júliusi adatok szerint 2,661 millió, ami 112 ezres csökkenés az előző év azonos időszakához képest és 6 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. (MTI)

    VajMa.info

     

  • Tisztitsuk meg a tavat

    A topolyai tavon szombaton 2016.08.13.-án 10 órától Topolya Község- gazdasági és turisztikai részlege és a topolyai Helyi Közösség szervezésében Búvárok fogják felkutatni és összegyüjteni a nem biológiai eredetű tárgyakat a tó azon részén,amelyet fürdésre használunk.

    Az esemény verseny jellegű ahol hazai  és külföldi búvár klubok is részt vesznek. Befejezését követően az összegyűjtött tárgyak mennyisége alapján hirdetik ki a győztest.

    Jöjjönek  támogatni a búvárokat és élvezzék a tó nyújtotta lehetőségeket …

    A következő ilyen eseményt a panoniai tavon fogják megszervezni  2016.08.27.-én.

    mojabackatopola

  • Mi minden épül éppen Szabadkán?

    A Népszínház épületének helyreállítása már évek óta a legnagyobb építkezés Szabadka központjában, de emellett számos más munkálat is zajlik a városban.

    Békova (Bikovo) és Orom között regionális hulladéklerakó épül, amelynek hét bácskai és bánáti község hulladéklerakási problémáját kell megoldania. A városépítési igazgatóság idén valamennyivel kevesebb pénzzel rendelkezik, de mégis dolgoznak a város védett részében található épületek homlokzatainak felújításán, a járdák, az utcák és a buszmegállók rendbetételén.

    A német Lidl üzletlánc elkezdte első kiskereskedelmi objektumának kiépítését Szabadkán. Az épület 10 ezer négyzetméteres területen épül a Szegedi út és a Papp Pál utca sarkán.

    A városépítési igazgatóság segítségével idén hétmillió dinárt szánnak a járdák rendbetételére, szeptember végéig pedig 15 millió dinár értékben építenek utakat.

    „Még két utca kiépítésére biztosítottak az eszközök. A város hozzájárulása mintegy húsz százalék, a többit pedig a Vajdasági Nagyberuházási Igazgatóság biztosítja. A közbeszerzés folyamatban van, ezen munkálatok értéke pedig 20 millió dinár körül van” – mondja Blau Péter, a szabadkai városépítési igazgatóság igazgatója.

    Már dolgoznak a buszmegállók rendbetételén is, amelyet a városépítési igazgatóság és a Suboticatranc közösen végez. „Összesen 21 buszmegállót rendeznek, a régiek pedig átkerülnek a város kevésbé forgalmas részére. Ezen beruházás értéke mintegy hatmillió dinár” – magyarázza Blau.

    Az igazgatóság idei büdzséje kisebb, mint a korábbi években volt, mondja Blau, s hozzáteszi, a befektetők szerepét most egyre inkább átveszik a magánvállalatok, amely véleménye szerint pozitív tendencia.

    A városépítési igazgatóság nyolcmillió dinárt biztosított a város védett részében található épületek homlokzatainak helyreállítására. Folyamatban van a Népszínház építésének hatodik fázisára vonatkozó közbeszerzés, amelyre a szerbiai művelődési minisztérium és a Vajdasági Nagyberuházási Alap biztosított eszközöket. A munkálatok várhatóan szeptemberben indulnak.

    A szabadkai színészek közel évtizede albérlők

    A Szabadkai Népszínház színészei több mint kilenc éve albérletben élnek. Ennyi ideje tartanak ugyanis a szabadkai színház épületének építési munkálatai. A külső munkálatok befejezése legkésőbb a következő évre várható, a belső felszerelés és rendbetétel pedig a projekt legfontosabb tényezőjétől, a pénzeléstől függ. (RTV)

    VajMa

  • Közeledik az iskolakezdés, jönnek a kiadások (videó)

    Mi mindent vásárolhatunk 1200 dinárért az iskolakezdéshez? 15 füzet, körző, vonalzó, szótár, ceruzák és még néhány apróság. Minden szülő tudja, hogy a szeptember nagy kiadásokat jelent. Vannak, akik már augusztus elején elkezdik begyűjteni a szükséges felszerelést.

    Nyolcadik osztályos fiának vásárolt be az iskolakezdéshez Šokac Katica. Több dolgot kellett vennie, de az árakkal meg volt elégedve. „Úgy gondolom, hogy az árak korrektek. Attól függ, hogy melyik füzet mennyibe kerül, hogy milyen minőség, hány oldalas és akkor az ára is ott van valahol. Ezek összhangban vannak. Tehát számomra az árak megfelelnek.”

    Különböző árak közül választhatunk, attól függ, milyen vastag a pénztárcánk. Mi is tettünk egy kört a papírírószer-boltban és az iskolakezdéshez elengedhetetlen dolgokat vásároltunk. Kis és nagy formátumú füzeteket már 15-30 dinárért, ceruzákat 10 dinárért, szótárfüzetet 17 dinárért vásárolhatunk. Vonalzó szettet találhatunk 50 dinárért, körzőkből minőségtől függően 70 és 300 dinár között választhatunk. 1200 dinárért ezt sikerült vásárolni: 10 darab nagy formátumú füzet és 5 darab kis formátumú, plusz néhány apróság.

    Az eladók elmondásuk szerint már felkészültek a szeptember előtti hajrára. „Ugyanolyan, mint minden évben, felvesszük a megrendeléseket. Ebben az évben kicsit később a minisztérium döntése miatt, de egyébként minden olyan, mint a múlt évben. Rendelkezünk minden tankönyvcsomaggal is.”

    A tankönyvcsomagok ára átlagosan 6000 dinár. Az első osztályosoké mintegy 6000, a nyolcadik osztályosoké pedig 16000 dinár. Iskolatáskák közt is választhatunk szín, forma és minőség szerint is, 1000 dinártól egészen 5000-ig. Temperákat minőségtől függően 150-500, vízi színest 70-450, kollázspapírt 30-100 dinárért vásárolhatunk.

    https://www.youtube.com/watch?v=hdR_D-Hf2fs

     

     

  • Nagyon olcsó lett a dinnye

    A görögdinnye sokáig tartotta a 30-35 dináros kilogrammonkénti árat. A kedvező időjárásnak köszönhetően most hirtelen beért a gyümölcs, betelt a piac, így az ár is a kínálat-kereslet függvényében alakul. A tiszakálmánfalvi termelők inkább a ház elől értékesítik a gyümölcsöt.

    A meleg nyári napok frissítő csemegéje a görögdinnye. Tiszakálmánfalván több helyen is lehet válogatni a szebbnél-szebb példányok közül. Valaki a nagyot, más viszont a közepes dinnyét kedveli, de mindenkinek az íz a legfontosabb. Szilák Illés: “A dinnye az idén édesebb, mint tavaly volt, azért mert rengeteg meleg idő volt, és megért az egész. Különösen ritkán van mag benne, sok a belseje, a szép érett dinnye, piros, vörös direkt.”

    Dinnyevásárláskor mindenki az érett és édes gyümölcsöt szeretné megvenni. Különböző módszerek vannak arra, hogy ezt hogyan állapítsuk meg. Például a dinnye színe és a dinnye szárának szőrössége, valamit elszáradása mutatja , hogy mennyire érett a gyümölcs.

    Ha viszont biztosak akarunk lenni az ízben is, akkor meglékelhetjük a dinnyét. Kalapáti Gergő négy holdon termel görögdinnyét, 80 tonnás hozamra számít, de nem sikerül mind értékesítenie. Kezdetben az ár magas volt, most már a piac is túltelítődött a gyümölccsel, így lement az ára. “Most jelenleg 20 dinárra csökkent, de nagyban 10, de mondják, hogy tízen alul is megy most már.”

    Tiszakálmánfalván egykor sokan foglalkoztak dinnyetermesztéssel. A beszűkült piac és a gazdasági helyzet rányomta bélyegét az ágazatra. A faluban csak néhány termelő maradt, aki kitart a gyümölcs mellett. Mint mondják, nyári pénznek nagyon jó. Kiss Vera: “A dinnye nagyon jó. Szépek, édesek, de lassan megy az eladás, mert az embereknek nincs pénzük, másra kell, az a 20-25 dinár megfelelő ár.”

    Tiszakálmánfalván a főutcán, háztól szokás árulni a dinnyét. Így többen meglátják a portékát és könnyebben értékesíthető. Tót Anikó: “Elég jól el bírjuk adni a ház előtt, úgyhogy meg vagyunk elégedve.”

    A dél-bácskai körzetben évről-évre csökken a dinnyetermesztők száma, mert a beruházás tetemes, az időjárási viszonyok pedig gyakran szeszélyesek és kíméletlenek. A legnagyobb gondot mégis az értékesítés és a nagybani alacsony ár jelenti. A termelők szerint sokkal kevésbé éri meg, mint 15-20 évvel ezelőtt.

    Pannon RTV

  • A német emberek saját kezükbe vették a migránserőszak ügyét

    Ezres nagyságban követtek el migránsok bűncselekményeket Németországban ebben az évben – legalábbis ez derül ki egy német civilek által működtetett internetes adatbázisból.

    Az Einzellfall (Elszigetelt esetek) néven futó adatbázis több ezer olyan bűncselekményt említ, amikről legfeljebb csak a helyi sajtóban, vagy nyilvánosságot nem kapott rendőri jelentésekben lehetett olvasni. Az oldal hitelességét erősíti, hogy szóbeszéd és hasonló nem megerősített esetek nem kerülnek az adatbázisba.

    Az oldal létrehozását kezdeményező férfi álnéven nyilatkozott a német Junge Freihet című internetes lapnak, mert ahogy fogalmazott félti az életét, ugyanis rengeteg fenyegető üzenetet kapnak.

    Elmondta, hogy a Kölnben szilveszter éjjelén történt tömeges szexuális zaklatási és nemi erőszak botrány sarkallta még februárban arra, hogy elindítsa az adatbázist.

    A többi között gyilkosságok, rablások, lopások, zavargások, de szexuális zaklatások, nemi erőszak, valamint strandon, uszodában elkövetett molesztálások szerepelnek, de külön kategóriát képez a gyerekek ellen elkövetett bűncselekmények az esetek között,amelyekről egy térképet is készítettek.

    https://www.google.com/maps/d/viewer?mid=1_rNT3k2ZXB-f9z-2nSFMIBQKXCs

    A rendőrségi adatok hitelességét jól illusztrálja, hogy míg a 145 ezer lakosú Paderborban hat szexuális molesztálással kapcsolatos bűncselekményt regisztráltak, addig a 700 ezres Frankfurtban négy, a 3,5 milliós Berlinben csak tizenegy hasonló esetről érkezett hír. Egy kisvárosban a helyi rendőrség jobban tart attól, hogy hiába titkolnák, úgyis napvilágra kerül egy ilyen bűncselekmény – fogalmazott.

    A támadások egyre brutálisabbak és erőszakosabbak, a lopások, rablások áldozatait egyre gyakrabban megverik, fogalmazott. Már a fogyatékosat és időseket is egyre inkább fenyegetik támadások – tette hozzá az .

    A jelenséggel kapcsolatban George Spöttle biztonságpolitikai szakértő a köztévének elmondta, hogy áprilisban a Németországban elkövetett erőszakos bűncselekményeknek és a szexuális zaklatásoknak 40-46 százalékát követték el migránsok követték el és egyre több olyan esetre is fény derül, amikor a rendőrök nem vehettek föl jegyzőkönyvet a migránsok által elkövetett bűntettekről vagy egyenesen megpróbálták lebeszélni az áldozatot, hogy feljelentést tegyen.

    JUNGEFREIHEIT.DE 

  • Elégedetlen építőmunkások Szerbiában: Alacsony fizetések, nehéz munkakörülmények

    A szerbiai építőmunkások elégedetlenek az alacsony fizetések és a nehéz munkakörülmények miatt, s arra számítanak, hogy az állam hatékonyabban és racionálisabban hozza meg az építőipari termelés elmozdítására vonatkozó intézkedéseket, értékelték ma a szerbiai építőipari dolgozók és az építőipari anyagok előállításával foglalkozó dolgozók szakszervezetének ülésén.

    Az ülést augusztus 8-a, vagyis az építőmunkások napja alkalmából tartották, s Saša Trolaković, a szakszervezet elnöke rámutatott:a szerbiai építőipari dolgozók nem kapják meg a munkájukért járó megfelelő juttatást, leggyakrabban minimálbérért dolgoznak, s azt is késve fizetik ki nekik.

    Hozzáfűzte, a hivatalos adatok szerint az elmúlt évben 15 építőmunkás halt meg munkahelyén, de a sérülések száma nagyobb, mert nem jelentik be mindet.

    Trolaković elmondta, az építőmunkások nettó bére alacsonyabb, mint az átlagfizetés, s az idei év első felében 40 118 dinárt tett ki, a minimális órabér pedig 121 dinár, amely becslésük szerint minden szerbiai dolgozó méltóságán aluli.

    Sok a feketemunkás az építőiparban

    Dél-Bánátban az építőipar azon három terület közé tartozik, ahol leggyakrabban foglalkoztatnak feketemunkásokat, erősítették meg a pancsovai munkaügyi felügyelőségnél.

    A felügyelők számára nehézséget okoz, hogy megállapítsák a feketefoglalkoztatás tényét, s hogy megbüntessék a munkaadókat és utasítsák őket a dolgozók bejelentésére, mert a munkások gyakran védik foglalkoztatót.

    VajMa

  • Főtt ebédet kapnak a migránsok mától Szabadkán

    Melegételt oszt mától a szabadkai befogadóközpontban levő migránsoknak a Vöröskereszt. Átlagosan napi 430 adag főtt ételt és mintegy 600 adag levest biztosítanak. A migránsok korábban nem kaptak főtt ebédet. Emellett élelmiszercsomagot, tisztálkodási eszközöket és vizet is juttatnak számukra.

    Május 4-e óta mintegy 40 ezer csomagt osztottak szét, ez háromszorosa-négyszerese a tavalyi segélynek.

    A befogadóközpontban egyre több migráns tartózkodik – hangsúlyozta a Vöröskereszt szabadkai vezetője a Subotičke novine megkeresésére.

    Pannon RTV

  • Továbbra sem alkalmas fürdőzésre a Palicsi-tó

    SZABADKA - Nem ajánlatos fürödni a Palicsi-tóban. Mikrobiológiai értelemben a víz nem szennyezett, viszont a vegyi és hidrobiológiai elemzés azt mutatja, hogy nem alkalmas fürdőzésre – közölte Zorica Mamužić-Kukić, a szabadkai községi Közegészségügyi Intézet osztályvezetője. A fürdőzőket zavarná a nagy mennyiségű alga is.

    A Palicsi- és a Ludasi-tó szanálási programja 6,5 millió euró értékű, a pénzt a német Fejlesztési Bank adományozza. A tervek szerint a csatornarendszert össze kellene kötni a városi víztisztítóval, a Palicsi-tó mellett pedig védelmi övezetet létrehozni. Ezenkívül több tíz tonna ezüstkárászt kellene kihalászni a Palicsi-tóból, mert nagyon elszaporodott.

     Forrás: Tanjug-RTV

  • Vonzó lett a briteknek a magyar útlevél

    A Brexit után elveszthetik uniós állampolgárságukat a britek. Emiatt több európai országban is felajánlották a szigetországiaknak az állampolgárságot. A Lokál utánanézett, hogy a királynő hány alattvalója kért magyar állampolgárságot a népszavazás óta.

    Június 23-a óta összesen négy kérelem érkezett be brit állampolgárok részéről a magyar állampolgárság megszerzése kapcsán – erről a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adott tájékoztatást a Lokál érdeklődésére. Az időpont azért fontos, mert aznap döntöttek úgy a britek, hogy kilépnek az Európai Unióból (EU), ezzel viszont több tízezer, az EU területén élő brit sorsa vált kérdésessé. Hiszen ha elvesztik az uniós állampolgárságukat, a tagországokban való tartózkodásuk is veszélybe kerülhet. Több államban, így Németországban és Bulgáriában is elindult a brit állampolgárság-turizmus, vagyis a britek úgy biztosítják be magukat, hogy a tartózkodási helyük szerinti állam állampolgárságáért folyamodnak.

    A Brexit óta itthon benyújtott négy darab kérelem persze elsőre nem tűnik soknak, összevetve viszont a tavalyi számokkal, már kiugró növekedést mutat. Az előző évben ugyanis összesen nyolc brit kért magyar állampolgárságot. Tehát az Egyesült Királyság kiugrása óta eltelt durván egy hónap alatt annyian nyújtottak be kérelmet, mint amennyi egy fél év termése szokott lenni. A Brexit láthatóan megdobta a kedvet a honosítás iránt, hiszen július 23-a előtt, tehát hat és fél hónap alatt öt darab ilyen igény érkezett.

    A BÁH azt is közölte lapunkkal, hogy a június végi statisztika szerint 3601 brit tartózkodott Magyarországon, ugyanez 2015 végén még 3444 fő volt. Vagyis papíron van honnan meríteni, így előfordulhat, hogy idővel még inkább fellendül a magyar állampolgárság iránti kereslet. Igaz, erre nagy eséllyel egészen a kilépési tárgyalások befejezéséig kell várni, amikor is a britektől elvehetik az uniós állampolgárságot.

    Magyar állampolgárságot kérő brit állampolgárok

     

    Év                                          Kérelmek száma                            Eltelt időszak                             Kérelmek gyakorisága

     

    2015                                                 8                                               12 hónap                                         45 naponta

     

    2016 (január 1.–június 22.)         5                                               6 hónap és 22 nap                         40 naponta

     

    2016 (június 23.–augusztus 8.)  4                                               1 hónap és 15 nap                           9 naponta

     

     

  • A vajdasági iskolákban sem lesz idén őszi szünet

    Szeptember 1-jén, csütörtökön kezdődik a tanév

    Csökken az iskolai szünetek száma, ugyanis idén nem lesz őszi szünet a szerbiai és a vajdasági iskolákban. Sem a szerbiai minisztérium, sem az illetékes tartományi titkárság által kiadott iskolai munkanaptárban nincsenek feltüntetve munkaszüneti napok az őszi hónapokban, november 11-ét, az első világháború végén kötött fegyverszünet évfordulóját leszámítva.

    A tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár által a Vajdaság Autonóm Tartomány területén levő iskolákra vonatkozóan, a 2016/2017-es tanévre kiadott munkanaptár szerint egyébként nincsenek előre tervezett munkaszombatok sem. Az iskolaév szeptember 1-jén, csütörtökön kezdődik idén, az első félév pedig december 23-án pénteken év véget.

    A téli szünetet követően a második félév január 16-án kezdődik majd meg Vajdaságban, s az általános iskolások számára június 13-áig tart, illetve a végzős nyolcadikosok május 30-án mennek majd utoljára iskolába. A végzős gimnazisták május 23-áig járnak iskolába, a három- és négyéves középiskolák végzősei május 30-áig, többi középiskolás diák pedig június 20-áig.

    A vajdasági iskolákra vonatkozó munkakaptár az illetékes tartományi titkárság honlapján érhető el.

     N1, VajMa

  • Elrettentőek vagy bátorítóak Szerbia embercsempészet elleni intézkedései?

    Noha a szerbiai rendőrség és katonaság mondhatni tömegesen tartóztatja le a migránsokat csempésző személyeket, illetőleg azokat, akik embercsempészettel próbálkoznak, a piroti, zaječari, bujanovaci ügyészségek és bíróságok vagy egyszerűen szabadon engedik a tetten ért bűnelkövetőket, vagy csak szabálysértési eljárást indítanak ellenük. Nem teljesen világos tehát, hogy a hangzatos bejelentések és fokozott határvédelmi intézkedések mellett valójában komolyan-e a szerb állam szándékai e téren.

    A Večernje novosti című belgrádi lap egy néhány nappal ezelőtti esetre emlékezetet, amikor az ország déli határainál nyolc embert tartóztattak le, akik mintegy félszáz migránst próbáltak átcsempészni a határon, végül mégis csak kettejükre róttak ki 30 napos vizsgálati fogságot. A többieket 48 órás fogházi tartózkodás után elengedték, noha az eddigi tapasztalatok szerint ők majd ugyanúgy folytatják a menekültek illegális szállítását a magyar határ felé az ellenük folyó vizsgálat ellenére.

    A szóban forgó akció letartóztatottjai közül a legtöbben belgrádi illetőségűek, és volt közöttük egy fiatalkorú testvérpár is. Végül olyanokat is szabadon engedtek két nap után, akik már korábban is egy sor bűncselekményt követtek el: egyikük ellen eddig 40 feljelentést tettek már, többek között minősített rablás miatt is.

    A rendőrség és a katonaság egyébként számos bizonyítékot gyűjt be az embercsempészekről és a leggyakrabban használt útvonalaikról. Megállapították, hogy az üzlet kapcsán együttműködést folytatnak egyes szíriaiakkal is, akik honfitársaik nyomorán próbálnak nyerészkedni. Ők képezik a kapcsolatot a migránsok és a szerbiai embercsempészek között, szolgálataikért pedig jutalékot kapnak.

    A letartóztatás ismét alátámasztotta azokat az értesüléseket, hogy a tapasztalt emberkereskedők fiatalkorúakat, gyerekeket használnak ki céljaik eléréséhez: átküldik őket a határon, ahol várja őket egy minimum ötfős migránscsoport. Földes utakon, illetve nehezen megközelíthető terepen vezetik át a menekülteket Szerbiába, ahol már másik embercsempész vár rájuk, ha pedig valamilyen gond lép fel, a fiatalkorúakra enyhébb büntetések vonatkoznak. Történik mindez úgy, hogy a rendőrség és a katonaság illetékesei a feljelentés mellé meglehetősen szilárd bizonyítékokat mellékelnek, például hőkamerák felvételeit.

    A migánsokat egyébként leggyakrabban bejegyzetlen járművekkel szállítják, a csempészek pedig leginkább belgrádiak, vagy Szerbia központi, déli részéről származnak, s kapcsolataik vannak a határnál működő csempészekkel. Láncszemekként kapcsolódik egymáshoz a csempészet tevékenysége: egyesek a bolgár és a macedón határon várják be a migránsokat, majd Belgrádba, illetőleg Szabadkára szállítják őket, ahol azután ők vagy mások átjuttatják őket az Európai Unió területére.

    Az illegális határátlépésre irányuló próbálkozások közül a legtöbbet a macedón határnál regisztrálják, de a csempészek más helyeken is próbálnak rést találni a fokozott védelmi intézkedéseken. Mint ismert: július 2-án kezdték meg Szerbia déli határainál az együttes járőrözést a katonaság és a rendőrség csapatai, azóta a hivatalos közlések szerint több mint ezer migráns állt el a határsértés szándékától.

    A Želimir Glišović vezérőrnagy parancsnoksága alá tartozó csapatok összesen 457 kilométernyit biztosítanak a Bulgáriával és Macedóniával közös határszakaszból. A közlések szerint egészen korszerű felszereléssel rendelkeznek, s négy helikopter is a rendelkezésükre áll, írja a Večernje novosti.

    Jelentősen csökkent a Szerbiába érkező menekültek száma

    Jelentős mértékben csökkent a Szerbiába belépő migránsok száma, jelentette ki ma Aleksandar Vulin szerbiai szociális ügyi miniszter. Szerinte az a legnagyobb gond, hogy a menekülteknek nincs hova továbbmenniük Szerbiából, mert az útjuk során következő további államok csak nagyon kevés menekültet fogadnak.

    Szavai szerint jelenleg több időt töltenek a migránsok Szerbiában, mint egyébként tennék, de továbbra sem céljuk itt maradni.

    A kísérő nélküli gyerekek a csempészek fő célpontjai

    A menekültek között a kísérő nélküli gyermekek a legveszélyeztetettebbek, mert nagyon sokszor éppen ők lesznek a csempészek fő célpontjai, mutatott rá az N1-nek nyilatkozva Vladimir Sjekloća, a válságpolitikai központ igazgatója.

    Elmondása szerint a több hónapos útra induló fiatalkorúakat az embercsempészek nem ritkán elrabolják, bezárják, majd a szüleiktől követelnek váltságdíjat.

    „Éppen ezért különösen oda kell figyelni rájuk, az általuk formált csoportok ugyanis nem elég koherensek, gyakran széthullanak. Jártak erre nyolc-kilenc éves gyerekek is, de legtöbbjük 14 és 17 év közötti. Ha azonosítjuk, a szociális központhoz irányítjuk őket, ahonnan csak akkor engedik tovább őket, ha kellően biztonságosnak találják a környezetüket” – magyarázta.

    VajMa

  • Az ügyfelek pénzéből ment nyaralni a Vajdasági Bank munkatársa?

    Vizsgálatot indított a niši rendőrség és ügyészség a Vajdasági Bank (Vojvošanska Banka) helyi fiókintézetében, mert a gyanú szerint az egyik bankár, a 33 éves A. A. több mint 40 ezer eurót vett fel jogtalanul az ügyfelek számlájáról.

    A Blic napilap írása szerint A. A. a kliensek számlájáról a maga számára felvette a pénzt, amelynek összege egyes nem hivatalos értesülések szerint akár 70 ezer euró is lehet.

    Az esetre nemrégiben derült fény, méghozzá egészen véletlenül, amikor az egyik érintett ügyfél betért a bankba, hogy a lekötött pénzét felvegye, és kiderült, hogy erre nincs mód, mert a számlája üres.

    „A bank azonnal kártalanította az ügyfelet. Azután megvizsgálták a bankár munkáját, miközben ő épp a tengeren töltötte szabadságát. Később visszaadott 15 ezer eurót, de 25 ezerrel nem tudott elszámolni” – magyarázta a Blic forrása.

    A bankár állítólag tegnap felmondást kapott, a kollégái szerint egyébként már hosszabb ideje pénzügyi gondokkal küzdött.

    A Vajdasági Bank illetékesei megerősítették az eset megtörténtének tényét, és közölték, hogy bűnvádi feljelentést tettek, viszont több részletet a vizsgálat érdekében nem tettek közzé. Leszögezték: egyetlen ügyfelüknek sem származik majd kára az esetből.

    VajMa.info

  • Hatszáz fácánt engednek szabadon (videó)

    Mintegy hatszáz fácánt engednek szabadon vasárnap a Horgosi Vadásztársaság tagjai. Egy nyitott utóneveldében csibe koruk óta nevelték és gondozták a helyi vadászok a madarakat. Ezt minden évben megismétlik, hogy pótolják a lelőtt állatállományt.

    Egy kerítéssel elzárt területen nevelték a fácánokat. Az zöldövezet egy részén a fákat és a vadon termő növényeket is meghagyták, hogy a madarak el tudjanak bújni a ragadozók elöl, és hogy természetes táplálékukat, a rovarokat is megtalálják. Emellett etették is őket a gondozók, vagyis a vadászok. Szalai Igor, tag, Horgosi Vadásztársaság: „Tápszerrel, koncentráttal etetjük őket. Hat hétig őrizzük őket, és a negyedik-ötödik héten, amikor itt vannak nálunk, adunk hozzá egy kis búzát, tritikálét, kukoricát kevesebb mennyiséget. Víz legyen nekik, orvosságok, ami kell gyógyszer a madaraknak, hiszen minden madárnak, állatnak van betegsége, ami megfogja.”

    A fácánokat csibe korukban vásárolták a helyi vadászok. Idén mintegy hatszázat. Mint mondták, a lelőtt fajállomány 60 százalékát pótolni kell. Ezt ők minden évben meg is teszik az utóneveléssel. Földi Attila, főtitkár, Horgosi Vadásztársaság: „A természetben sajnos ez az állat nem tud annyira felszaporodni úgy, mint ahogy az ember vadássza őket. A Horgosi Vadásztársaság megközelítőleg 250 madarat, fácánt lő ki. 250 eltűnik, a ragadozók, prémes és szárnyas ragadozók áldozata lesz. 100 madárnak van meg az esély, ebből a hatszázból, hogy túlélje a következő évet és szaporodjon.”

    Ha a fácánok elérik a megfelelő kort, ahogy most is, a Vadásztársaság tagjai összeterelik és szabadon engedik őket egy kijelölt területen. Őket vadásszák majd október elsejétől, amikor is elkezdődik a vadászidény. Jövőre újabb fácánokat nevelnek majd.

    https://www.youtube.com/watch?v=WZQRSY7oXpA

     

     

  • Borásztalálkozó Bajsán (videó)

    Borásztalálkozót tartott a bajsai Kadarka Szőlészek Kertészek és Gyümölcsészek Egyesülete. A rendezvényre Vajdaság egész területéről és Szerbiából is érkeztek borászok. A szakmai tapasztalatcsere mellett az ismerkedés és barátkozás is célja a már hagyományos rendezvénynek.

    Hagyományos zsíroskenyeres reggelivel várták a vendégeket a bajsai borásztalálkozón, melyre 100 szőlész és borász érkezett. A reggeli után a bajsai szőlőskertekbe látogattak a vincellérek, ahol szakmai tanácsokat kaphattak a termelők. Az idei évben sok gondozást igényelt a szőlő. Viljanac Milisav, borász, Bajsa: „Az idei év mégis egy kicsikét furcsa volt, nem merem hasonlítani a 2014-eshez, ami katasztrofális volt, de volt egyes része az évszakasznak, mikor hasonló volt és annyiból okosabbak lettünk, hogy 2014-ben megtanultuk, hogy mit nem tettünk meg, hogy megőrizzük a szőlőt, és úgy néz ki, hogy az idén elég jól sikerült megvédeni.”

    Ezen a területen a legnépszerűbb a rizling szőlőfajta termesztése és ez a legkeresettebb borfajta is. Tóth György Attila, borász, Topolya: „Hat éve foglalkozok szőlővel, akkor telepítettük a szőlőt édesapámmal és 2500 tőkét telepítettünk, rizlingből, hároméve pedig telepítettem még kékfrankosból 1000 tőkét, ebből olyan 3500 liter bort tudok előállítani.”

    A bajsai borásztalálkozót 15. alkalommal szervezték meg. Mengyán Károly, elnök, Kadarka Szőlészek Kertészek és Gyümölcsészek Egyesülete, Bajsa: „A célja az, hogy az emberek barátkozzanak, az egyik cél. A fő cél pedig az, hogy mindenki elmondja a tapasztalatait, ami a szőlővel és a borcsinálással kapcsolatban van, tehát itt nagyon sok mindent meg lehet hallani, mert sok helyről jöttek az emberek.”

    A rossz idő ellenére a hagyományos bográcsfőzőversenyt is megtartották a 15. Bajsai Borásztalálkozón.

    https://www.youtube.com/watch?v=nLZXgASSqDU

     

     

  • Megkezdődött a riói olimpia

    Hivatalosan megkezdődött a XXXI. nyári olimpia Rio de Janeiróban: a világ legnagyobb sporteseményét Michel Temer, Brazília ideiglenes államfője nyitotta meg. A világ legnagyobb, négyévente sorra kerülő sporteseményét Michel Temer a hagyományos mondattal indította útjára, amikor az ünnepségen bejelentette: "A riói olimpiát megnyitom". Az olimpiai lángot Vanderlei Cordeiro de Lima maratoni futó gyújtotta meg.

    Az olimpia megnyitóünnepsége látványos zenés, táncos műsorral indult. A hivatalos program egy kétperces videóval vette kezdetét. A Maracana Stadion lelátóinak egyes részeit a díszletek miatt lezárták, s ugyan maradt néhány üres szék, így is 61 500-an követték figyelemmel a helyszínen a show-t. A megnyitón azt mutatták be, hogy a sport mennyire fontos része a brazil életnek, egyúttal azt, hogy Rióban milyen tökéletesen harmonizál a természet és a városi életforma.

    A műsor rendezőjének egyik legfontosabb célja az volt, hogy az utóbbi időben az olimpiai megnyitókat jellemző high-tech látványelemek helyett a szereplők szenvedélyével és energiájával mutassa be a brazil kultúra gazdagságát. A cél egy hatalmas parti volt, melyben egy találékony, kreatív emberek milliói által felépített országot ünnepelnek.

    A klip utáni első szegmensben ezer szereplő 250 ezüst színű leplet mozgatott, a monumentális koreográfia részeként hatalmas hullámokat vertek Marcos Valle "nyári szambájára". A visszaszámlálás jelezte a ceremónia kezdetét, miközben hatalmas párnákká alakultak a fémlemezek. Az óra lejártakor ezeken dobolni kezdtek, majd kört és ebből egy óriási ezüstörvényt formáztak. Az örvény közepében a béke szimbóluma rajzolódott ki, mely a fa szimbólumává változott, ezzel jelképezve az új békét, melyet a brazilok szeretnének elérni.

    Ezután Paulinho da Viola előadásában csendült fel a brazil himnusz, amely közben 60 sportoló - köztük tíz jelenlegi klasszis, illetve 50 tehetség - brazil zászlóval a vállán érkezett a játéktérre, s felhúzták a brazil lobogót.

    A himnuszt az "élet születése" elnevezésű szakasza követte a megnyitónak. Itt a mai Brazília területének évmilliárdokkal korábbi születését mutatták be, s azt a folyamatot, hogy ezt a még 500 éve is sűrű erdőségek borította földet miként népesítették be az őslakosok.

    A következő részben a brazil embereket és kultúrájuk eredetét jelenítették meg: előbb az európai hódítók hajóztak be, később pedig a kényszerrel Brazíliában hurcolt afrikaiak jövetelét lehetett látni. Ez utóbbi szimbolizálásaként fekete férfiak és nők lepték el a küzdőteret, kerekekben futottak, s közben munkájuk eredményeként a fák helyét cukornádültetvények vették át. Végül az arab és távol-keleti emberek bevándorlásának lehettek szemtanúi a nézők.

    A bevándorlást a hatalmas metropoliszok születése követette, városok nőttek ki a földből, majd egy repülővel járhatta be mindenki a riói éjszakát.

    Ezek után csendült fel a talán leghíresebb brazil dal, az Ipanemai lány, melyet Daniel Jobim adott elő, s közben Brazília büszkesége, a szupermodell Giselle Bündchen vonult végig a kifutón, karrierje során utoljára.

    Az Ipanemai lány dallamait lassan elnyomta a favellák hangja a színpadon, előbb a carioca funky ritmusát lehetett hallani, melyre egy fiú kezdett táncolni, miközben Ludmilla, a népszerű brazil énekesnő fülbemászó ritmusos zenéjére egyre több táncos lepte el a küzdőteret, majd az afrikai-brazilok ősi zenéjét idéző híres Osanha című dal hallatszott fel. Ennek meghatározó szerepe volt, hogy az afrikai zene beépült a brazil zenei kultúrába. A folytatásban a fekete zenészeknek a brazil popzenéhez adott értékeit hangsúlyozták.

    Ezt követően a színpadon hirtelen nőni kezdett a feszültség, az egész stadion beleremegett az öt kard csatájába, a Maracatu csoport párbajra hívta a Bate Bola együttest. A trópusok hangjaira 1500 táncos lepte el a küzdőteret, s táncolt Madureira Baile Charme koreográfiájára. A táncukhoz a nézők nagy része természetesen csatlakozott, így pillanatok alatt karneváli hangulat lett úrrá a legendás Maracanán.

    A megnyitó záró szegmensében már nem Brazília, hanem a Föld kapta a főszerepet. A globális felmelegedésre, az esőerdők pusztulására, a sarki jég olvadására, a tengerszint emelkedésére hívták fel a figyelmet. A ceremónián két neves színésznő, a brazil Fernanda Montenegro, valamint az Oscar-díjas Judi Dench emelte ki annak fontosságát, hogy ez ellen globálisan fel lehet lépni, és ennek a legegyszerűbb módja pedig az, hogy ha minél több növényt ültetnek az emberek.

    Ezt követően kezdődött el a 207 nemzet bevonulása. Az olimpiák történetében először a bevonulóknak feladatuk is volt, hiszen minden küldöttség egy-egy különböző fajtájú növényt, illetve magot helyezett el a felállított vázákba.

    A magyarok 93.-ként, a szerb olimpiai csapat pedig a 171.-ként érkezett az arénába.

    A riói az első olimpia, amelyet Dél-Amerikában rendeznek meg. MTI

     

  • A migránsok a szabadkai Tejpiacon árulják, amit segélycsomagban kapnak

    Megjelentek a migránsok a szabadkai Tejpiac környékén az utóbbi napokban. A segélycsomagban kapott tisztálkodási szereket, kézfertőtlenítőket, játékokat, ruházatot és élelmiszereket itt próbálják eladni és egy kis jövedelemhez jutni.

    Kisebb tömeg vette körül szombat reggel a szabadkai Tejpiac közelében azt a bevándorlót, aki a földről kínálta a portékáját. Minden meglepően olcsó volt nála. A fa gyerekjátékokat csupán 400 dinárért kínálta. Mellette tartós élelmiszereket árult egy migráns férfi. Négy darab bébieledelt két csomag keksszel megkaptunk volna száz dinárért. A májkrémből ötöt vásárolhattunk volna szintén egy százasért.

    Egy környéken kéregető férfi elmondta, nap mint nap megjelennek a bevándorlók a Tejpiacnál, a reggeli órákban, és amit csak tudnak eladnak a helyieknek. A játékok és élelmiszerek mellett UNICEF feliratú gyermekpólók is megtalálhatóak az eladásra kínált áruk között.

    A menekültek, amit segélycsomagban kapnak a szabadkai Tejpiacon próbálják eladni, mi egy pólót vettünk 100 dinárért.

    https://www.youtube.com/watch?v=-QPVYVcNgvQ

     

    PannonRTV

  • Robbanószerkezetet dobtak a koszovói parlament épületére

    Nincsenek sérültek a pristinai incidensben.

    Robbanószerkezetet dobtak a koszovói parlament épületére csütörtökön késő este – számolt be egy rendőr a helyszínről.

    Az incidensben az eddigi jelentések szerint senki sem sebesült meg.

    A Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozó egyik szemtanú szerint a robbanás után a koszovói rendőrség különleges egysége lezárta a törvényhozás épülete körüli területet.

    A koszovói parlament Pristina belvárosának egyik forgalmas utcáján, a kormány épülete mellett van.

    MTI

  • Ljajić: 26 százalékkal nőtt Szerbia Németországba irányuló kivitele

    Az idei év első felében 26 százalékkal növekedett Szerbia Németországba irányuló kivitelének mértéke az előző év azonos időszakához képest, értéke pedig elérte a 877 millió eurót, jelentette ki ma Rasim Ljajić szerbiai kereskedelmi miniszter.

    A Tanjugnak nyilatkozva elmondta: a Németországgal való kereskedelemben a behozatalt az első hat hónapban rekordmértékben, 80 százalékban fedte a kivitel.

    „Amennyiben ez a tendencia folytatódik, akkor az év végén a legerősebb európai gazdaság felé irányuló exportunk értéke elérheti a kétmilliárd eurót, az áruforgalom teljes értéke pedig akár a négymilliárdot is meghaladhatja idén” – hangoztatta a miniszter.

    Ljajić a mutatókon túlmenően pozitív szerkezeti módosulásokról is szólt, hiszen növekedett a feldolgozottság szintje: szavai szerint az export 55 százalékát gépek és szállítóeszközök tették ki. „Ebben az évben leginkább váltóáramú generátorokat szállítottak ki Németországba, továbbá alkatrészeket, gyújtási eszközöket, fagyasztott málnát, dialízishez használt eszközöket, gépjárműalkatrészeket, orvosságokat, gépkocsikat” – fejtette ki.

    Kifejtette továbbá, hogy a Németországba irányuló kivitelnek mintegy 10 százalékát tették ki a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, az ilyen jellegű áru tekintetében pedig már több éve kereskedelmi többlet valósul meg.

    „Németországba a gyümölcsök közül leginkább fagyasztott málnát szállítunk, amelynek értéke az első félévben 43 millió eurót tett ki. Emellett a szolgáltatások tekintetében is kereskedelmi többlet valósult meg” – magyarázta a Tanjugnak Rasim Ljajić.

    VajMa.info

  • 15 kilométer hosszú függővasút épül Montenegróban

    A montenegrói kormány függővasút építésére és üzemeltetésére írt ki koncessziót, a vasút az Adria-parti Kotorból a hegyeken át vezetne a régi fővárosba, Cetinjébe.

    A kiírás szerint a nem egészen 15 kilométer hosszú vonalat 12 hónapon belül kellene megépíteni 47 millió euróból (14,6 milliárd forint). Az ajánlatokat október 5-ig várja a montenegrói közlekedési minisztérium.

    A koncesszió – amelynek kiírását évek óta várja a szakma – 30 évre szólna sajtóértesülés szerint.

    A függővasút megépítésével 43 percre rövidülne a menetidő a tengerpart és a hegyekben fekvő Cetinje között. A vasút kotori állomása a tervek szerint néhány száz méterre lenne a tivati repülőtértől.

    A két világháború között működött egy teherszállításra használt függővasút Kotor és Cetinje között, azt egy osztrák cég építette.

    MTI

  • Veszélyben a kettős állampolgárság Németországban?

    Az erős török identitás miatt a CDU megszüntetné a kettős állampolgárságot

    A múlt heti többezres, Recep Tayyip Erdogan török államfőt éltető kölni demonstráció kapcsán az átlag német polgár értetlenkedve vette tudomásul, hogy a Németországban élő törökök nagy része kiállt Ankara egyre erőszakosabb tisztogató akciói mellett.

    Az Erdogan-pártiak kölni felvonulása felszínre hozta az országban élő törökök valós hovatartozásának problémáját. A közösségi oldalakon olvasható állásfoglalások és a lapokhoz küldött levelek többsége kiábrándító eredményre jut: az országban élő több mint hárommillió, bevándorló gyökerekkel bíró török kisebbség nagy része még mindig másodrangú, sőt diszkriminált személynek érzi magát; élvezi ugyan a németországi szociális előnyöket, de fanatikusan elkötelezett Törökország iránt, holott csak turistaként fordult meg ott. A véleménynyilvánító németek saját vezetőiket sem kímélik, és azt vetik a szemükre, hogy a török származású közösséggel nem tudták megértetni, sokkal jobban élnek, mint az Erdogan országában maradók. Ahmet Edis, a kölni integrációs tanács tagja szerint ugyanakkor „még mindig hallani olyan politikai hangokat, hogy az iszlám nem tartozik Németországhoz”. Erdogan identitást nyújt az embereknek – tette hozzá Edis.

    A legutóbbi török parlamenti választáson a Németországban élő törökök közel hatvan százaléka szavazott Erdogan pártjára. Hasonlóan kimagasló eredményt az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) egyetlen más európai országban sem ért el. Sokak úgy látják, ekkor ért be a gyümölcse a propagandaakciónak, amelyet négy szervezet is folytat Németországban. A kölni székhelyű Európai Török Demokraták Uniója a legsűrűbben lakott tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália több városát (Düsseldorf, Münster, Essen) az Erdogant népszerűsítő rendezvények fellegvárává építette ki, és az államfő egyik legjelentősebb lobbiszervezeteként ismert. Hasonló befolyása van a törökökre a Török–Iszlám Vallási Uniónak, amely több mint kilencszáz mecset látogatóit fogja össze, és a török állam által fizetett imámok elhelyezését is szervezi. A harmincezer tagú iszlám közösség, a Milli Görüs tevékenységét régóta figyeli a német alkotmányvédő hivatal. Nehezen áttekinthető a szélsőjobboldali Szürke Farkasok aktivitása. Ők erőskezű, autoriter vezetőre vágynak.

    Közben az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen elleni harcban kulcsszerepet játszó török titkosszolgálat igen nagy erőkkel képviselteti magát Németországban is. A hazai biztonsági szervek felméréséből kiderül, hogy öt- és hatezer között mozog azoknak a száma, akik rendszeresen informálják a szolgálatot a kurd Munkáspártot vagy a Gülen-csoportot támogató kormányellenes személyekről.

    A politikai hovatartozás tisztázása érdekében a német kereszténydemokraták (CDU) a 2014 óta érvényes kettős állampolgárság gyakorlatának felszámolását sürgetik, elvárva a német útlevélért folyamodó fiataloktól, hogy döntsenek végleges hovatartozásukról.

    Bécs bekeményít

    Párbeszédet kezdeményezne az Európai Tanácsban a török csatlakozási tárgyalások megszakításáról Christian Kern osztrák kancellár a közszolgálati médiának adott nyilatkozata alapján. A kancellár azt mondta: még évekig vagy évtizedekig „lehetetlen” lesz Törökország uniós taggá válása. Szándéka szerint a tagfelvételi tárgyalások megszakítása téma lehetne az Európai Tanács szeptember 16-án tartandó ülésén. Bécs most a demokrácia sérülésére hivatkozik, de eddig is éles kritikusa volt a török integrációnak. Ausztria korábban a franciák és németek mellett egy kiemelt partnerségi viszony mellett foglalt állást, és népszavazásra bocsátaná a kérdést. A török uniós tárgyalások megkezdését végül Bécs is megszavazta. Ankara csatlakozásának ellenzői a hetven-nyolcvan százalékot is meghaladják Ausztriában, akárcsak Németországban, Dániában, Franciaországban, Cipruson és Görögországban. Azt, hogy Bécs mennyire fontos szereplője a térségi politikának, jól jelzi a 2005-ös diplomáciai manőver. Ausztria akkor a horvát csatlakozási tárgyalások megkezdését szabta annak feltételéül, hogy az uniós külügyminiszteri testület Ankarának is zöld jelzést adjon. (P. I.)

    mno

  • Felgyújtották Angela Merkel egyik kampánybuszát

    A német kancellár népszerűsége ugyan nagyot esett, de erre talán ő maga sem szá­mí­tott...

    Ma hajnalban valakik felgyújtották Angela Merkel pártjának kampánybuszát, állítja egy szlovák lap. Az esetről egyelőre semmilyen részlet nem szivárgott ki, a rendőrség nyilván keresi a tettest vagy tetteseket.

    A busz már készen állt a szeptember 18-i berlini helyhatósági választások kampánykörútjához. Az oldalán virított a CDU felirat és Merkel asszony arcképe.

    Valószínű, hogy a gyújtogatásban a kancellár iránti növekvő ellenszenv is szerepet játszhatott.A legutóbbi két hónapban ugyanis 59-ről 47 százalékra csökkent a vele elégedettek aránya.

    Forrás: korkep.sk

    http://ripost.hu/

  • A Prosperitati második pályázati körének nyertesei (videó)

    Kihirdették a Prosperitati Alapítvány második pályázati körének nyertes pályázatait. A második kört április 3-án hirdették meg, és a döntési testület négy kategóriában hozott döntést tegnap Budapesten. Földvásárlásra közel kettőszáz pályázat érkezett be, melyből 182 pályázót támogatnak mintegy 182 millió dinár értékben.

    Juhász Bálint, ügyvezető, Prosperitati Alapítvány: „A négy pályázati kategóriát felbontva és egyenként elemezve a turizmus fejlesztésére összesen 39 magánszállásadó és civil szervezet pályázott, ebből összesen 33 nyertes pályázót tudunk támogatni, valamennyivel több mint 34 millió dinár értékben. A kamattámogatásra összesen 71 pályázat érkezett és 62 pályázót tudunk támogatni, összesen 75 millió dinár értékben. A nagyobb hozzáadott értékű mezőgazdasági termékek előállítására használt eszközök vásárlására 115-en pályáztak. 106 pályázót tudunk támogatni és ennek az értéke valamennyivel több mint 77 millió dinár.”

    https://www.youtube.com/watch?v=IN9srqseCWA

     

  • Migránsok fosztogatják a kerteket Horgoson, a gazdák elkeseredettek

    Hatalmas károkat okoznak a migránsok Horgoson, a magyar határ közelében lévő gyümölcsösökben – panaszkodnak a gazdák. Leszedik az őszibarackot, az almát, és megrongálják a fákat. A félérett kukoricát is elviszik megsütni, a krumplit is felszedik. Sőt: samponnal mosakszanak a halastóban. A károsult termelők tehetetlenek.

    Az egyik termelő arról beszélt, hogy a migránsok még tavasszal egy egész sor meggyfáját kitörték és eltüzelték: a 72-ből negyvenet. Most az őszibarack érik. Évente 2,5 tonna gyümölcsöt szokott eladni, de most úgy néz ki, hogy még a családnak sem tud hazavinni.

    Az asszony azt is elmondta, retteg egyedül lenni a gyümölcsösben. Minden nap megfordulnak ott a migránsok. Ha meghallja, hogy jönnek, zörögni kezd a vödörrel. Otthagyják a ruháikat, a szemetet. Eddig még nem bántották, de a károkat még nem tudta felbecsülni.

    Van olyan ültetvénytulajdonos, aki már nem is gondozza a földjét, nem látja értelmét, mert a termést a migránsok mind leszedik. A gyomos parcella mellett egy példásan gondozott gyümölcsös van. Az idős gazda, Szűcs István szinte állandóan kint van a földön, és hat kutyájával őrzi a területet.

    A gazda a barátaitól, ismerőseitől kapott hat ebet. Megkötözve tartja őket ugyan, de arra tökéletesen megfelelnek, hogy jelezzék, ha idegen lép a földjére. Mint mondja, akkor döntött úgy, hogy reggel kilenctől este tízig egyfolytában kint lesz, és őrzi a gyümölcsösét, amikor meglátta, hogy a 15 éves fákat derékba törték, mert csak így érték el a fák hegyén lévő barackokat. A gazdának ezer barackfája van. Évente 50 tonna gyümölcsöt szokott értékesíteni. Most kevesebbel is beérné, csak valamennyi megmaradjon.

    Úgy tervezi, október végéig a gyümölcsösben lesz a kutyáival, mert az őszibarack után majd az almát kell őrizni.

    István gyümölcsöse végében van egy halastó. Ez az a tó, amelyikbe néhány hete belefulladt egy afgán kamasz. István szerint a tó régen körbe volt kerítve, de már minden oszlopot feltüzeltek a migránsok. Azt beszélik, hogy a tó tulajdonosa már ügyvédet fogadott, hogy kártérítést követeljen, mert a migránsok samponnal mossák magukat a halastóban.

    A horgosi helyi közösségbe folyamatosan érkeznek a kárbejelentések. A feljelentéseket továbbítják a csőszszolgálatnak, azok a helyszínen felmérik a károkat, fotókat készítenek, és továbbítják a Menekültügyi Főbiztosságnak a kártérítési igényeket.

    Az elkövetkező napokban, hetekben folyamatosan sok bejelentés fog érkezni, mondta Sors Róbert, a helyi közösség elnöke. Hozzátette: sajnos a károk elég nagyok. Ezek az emberek kistermelők, egész évben ebből élnek, ez a bevételi forrásuk. Vannak, akik a kevés nyugdíjukat pótolják ezzel.

    A Horgos-környéki gazdák elkeseredettek. Úgy érzik, termésük a migránsok szabad prédája lett. Mint mondják, mindenképpen kérnek kártérítést, de egyáltalán nem bíznak benne, hogy azt valaha meg is kapják.

    forrás: M1

     

  • Az EPS-nél 2017 márciusáig nem lesznek elbocsátások

    Aleksandar Antić energiaügyi miniszter ma kijelentette, hogy a Szerbiai Villanygazdaságnál (EPS) addig senkit sem nyilvánítanak munkaerő-felesleggé, amíg nem történik meg az átszervezés, ami várhatóan 2017 márciusáig fog bekövetkezni, ekkor derül majd ki ugyanis, hogy a vállalaton belül hol alkalmaznak felesleges munkaerőt.

    Antić elmondta, hogy az EPS felügyelőbizottsága ma elfogadta a vállalat átszervezésének tervét, amiről az éjjel folytattak tárgyalásokat a Világbankkal, ez pedig nagyon nagy előrelépést jelent az ügyben.

    „Ez azt jelenti, hogy újra azok szerint az intézkedések szerint járunk el, amit a Nemzetközi Valutaalap elvár tőlünk‟, mondta a miniszter.

    A dokumentum főként a pénzügyi konszolidációról szól és a technikai veszteség csökkentésének elemeit tartalmazza, valamint a fizetések növelését és a belső szervezés hatékonyabb működését.

    „Szó van benne továbbá a dolgozók optimális számáról a különböző részlegekben, valamint egy áttekintés is szerepel benne az EPS hőenergia-kapacitásainak gazdasági vetületéről‟, mondta Antić.

    Az elbocsátások kapcsán az energiaügyi miniszter azt mondta, hogy elvárásai szerint 2017 márciusáig végrehajtják az átszervezést, amely felfedi majd, hogy melyik területeken van munkaerő-felesleg és mely területeken van munkaerőhiány.

    A 021 arra emlékeztet, hogy a három közvállalatban, vagyis az EPS-nél, a Resavicában és a Szerbiai Vasutaknál a becslések szerint közel 6500 dolgozó lesz technikai felesleggé nyilvánítva, és felajánlják számukra a szociális programot, amelynek értéke munkaévenként 190 és 460 euró között mozog. Az EPS dolgozói még nem mondtak véleményt a felajánlott végkielégítésről.

    VajMa.info

  • Topolya: A Perutnina Ptuj megsemmisíti a poligráfos vizsgálatból származó adatokat

    A topolyai Perutnina Ptuj – Topiko vállalat értesítette Rodoljub Šabić adatvédelmi bizost, hogy a jövőben tartózkodnak majd a dolgozók poligráfos vizsgálatnak való alávetésétől. A vállalat hangsúlyozta azt is, hogy az eddigi vizsgálatok eredményeit meg fogja semmisíteni.

    Šabić a múlt hónap végén figyelmeztette a Perutnina Ptujt, mivel a vállalat poligráfos vizsgálatnak vetette alá a dolgozók egy csoportját, ez pedig törvényellenes.

    A vállalat illetékesei biztosították Šabićot, hogy jó szándékkal akarták feldolgozni a személyes adatokat, és nem tudták, hogy ez törvényellenes. Šabić közölte: a Perutnina Ptuj megigérte, hogy a figyelmeztetéssel összhangban fog eljárni. A vállalat kiemelte, nem fog többé poligráfos vizsgálatot végezni a személyes adatok gyűjtéséhez és feldolgozásához, az eddig begyűjtött adatokat pedig megsemmisítik.

    Šabić közleményében hangsúlyozta, hogy bizonyára nem egyedi esetről van szó, ezért jó lenne, ha ennek a vállalatnak a példája figyelmeztetés lenne más munkaadók számára is, írja az N1.

    VajMa.info

  • Falunap Gunarason – szántóverseny Mackósoron

    Falunap megünneplésére készülnek Gunarason. A kétnapos rendezvénysorozatra augusztus 13-án és 14-én kerül sor. A rendezvény falunapi gyermek sakktornával kezdődik a Fehér Szarvas vendéglőnél és szántóversennyel a Mackósoron. 20 órától kártyaverseny lesz a Fehér Szarvas vendéglőben. Augusztus 14-én horgászversenyt tartanak a svetiáevói tavon 8 órától. 9.30 órakor kezdődik a pionír futballtorna, 10 órakor pedig a kézműves foglalkozás gyerekeknek. 11 órakor főzőverseny, 13 órakor a külföldre költözött falubeliek fogadása lesz a faluházban. Ugyanekkor kiállítást is megnyitják a helyi közösségben és a tűzoltóotthonban. Az ünnepi sokadalom során agyagozhatnak, gyöngyöt fűzhetnek, üveget festhetnek, de lesz testfestés, íjászat, fiákeres sétakocsikázás is. 14 órakor fogadják a véradókat, majd ebéddel vendégelik meg őket és a külfüldi vendégeket. 14 órakor kezdődik a Deák Zoltán emléktorna öregfiúk részére. 15 órakor a tázoltók bemutatójára kerül sor, 15.30 órakor pedig megnyílik Moják Szabó Aranka Gunarasról elszármazott kerámiaművész monográfiájának bemutatója a nyugdíjas otthonban. 16.20 órától a dorozsnai Kovács Vivien Ramona hegedűkoncertjét kísérhetik figyelemmel a templomban, amit hálaadó szetmise, kenyérszentelés követ. 17.30 órakor a becsei Petőfi Sándor Magyar Kultórkör és a Fokos zenekar előadását láthatják Itthon? Otthon? Címmel a közösségi teremben, majd a dorozsmai citerazenekar lép fel a szabadtéri színpadon, A megnyitóra és eredményhirdetésre 19 órakor kerül sor, majd aláírják a testvértelepülési megállapodást Kóka községgel. 20 órakor kezdődik a művelődsi műsor, amit a dorozsmai Gyurics Imre dalénekes előadása, 21.30 órától pedig a 3+2 együttes fellépése követ. 23 órakor tűzijáték, majd Retro disco lesz. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.

    IC TK

  • Már külföldön is felfigyeltek a súlyos magyar munkaerőhiányra

    Részletes külföldi beszámolókat lehet olvasni a Magyarországon tomboló munkaerőhiányról és a megoldási javaslatokat övező vitákról. 

    Bajban az ország

    A Deutsche Welle külön riportot szentelt annak a magyarországi témának, hogy miközben a kormány nem fogad be menekülteket az országba, addig a másik oldalon akar vagy inkább szüksége lenne külföldi munkaerőre az egyre jelentősebb munkaerőhiány miatt.

    Egy siófoki beszámolóval indít a német portál: az ember azt hinné, hogy a Balaton egyik legnépszerűbb városának központjában található szórakozóhely szárnyal az ilyen időszakban, a valóság azonban az, hogy szenved a Bacardi Club, mivel nincs elég pincére. A hely menedzsere mindenhol próbált új munkaerőt találni, eddig sikertelenül.

    A portál szerint a balatoni vállalkozó nincs egyedül, idén eddig 35 ezer betöltetlen állást regisztráltak Magyarországon. Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége érzékelve a probléma súlyosságát, előállt saját javaslataival. Ezek között szerepelt egy olyan program kidolgozása, ami bevonná a magyar munkaerőpiacra a kulturálisan beilleszthető szakképzett külföldi munkaerőt. A DW-nek nyilatkozó Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke kifejtette:

    Magyarországnak szüksége van külföldi képzett munkaerőre is foglalkoztatási célokból. Az ilyen célú bevándorlás nagyon fontos lenne az országnak akár átmenetileg, akár tartósan.

    Azt is hozzátette, hogy minden évben 40-50 ezer emberrel kevesebb a munkaerő-kínálat a szükségesnél, ami szerinte 10 év múlva oda vezethet, hogy 500 ezer munkavállaló fog hiányozni Magyarországról.

    A DW beszámolója szerint a fogyatkozó munkaerő elsődleges oka a demográfiai folyamatokban keresendő. Az élveszületések folyamatosan csökkennek és 2011-ben először csökkent 10 millió fő alá az ország népessége. Ezen felül rengeteg magyar hagyta el az országot a jobb fizetések miatt.

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter támogathatónak nevezte az MGYOSZ ezen javaslatát, majd később a tárca pontosított. Hangsúlyozták, hogy nem kívánja illegális bevándorlók betelepítését a miniszter, de azt kijelentették, hogy a kormány kizárólag azokban a szakmákban támogatná külföldi szakemberek munkavállalását, amelyekben magyar munkavállalót nem találnak a cégek.

    Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs osztályvezetője azt is elárulta, hogy

    a német cégek korlátozzák magyarországi működésüket a munkaerőhiány miatt.

    Hosszú távon, ha nem biztosított a megfelelő számú szakképzett munkaerő, akkor felmerülhet a kérdés a befektetőkben, hogy hol hoz létre kapacitást, illetve hol növeli jelenlétét - mondta. Ezzel a kijelentéssel csenghet egybe Varga Mihály ma megjelent kijelentése, miszerint egyes lehetőségektől azért esünk el, mert nem tudunk kellő számú munkaerőt biztosítani, érzése szerint egy autóipari beruházást bukott el emiatt hazánk.

    A portál cikke szerint kézenfekvő lenne a környezőm országok magyarlakta településeiről munkaerőt ide csábítani (Szerbia, Ukrajna, Románia, Szlovákia területéről), azonban egyes szakértők úgy vélik, hogy Magyarország jobban tenné, ha a közvetlen határain túlra tekintene, mivel a messzebbről érkező bevándorlók valószínűleg eltérő képzettségekkel rendelkeznek, amire inkább szüksége lehet a gazdaságnak.

    Rolek Ferenc azt is elmondta a portálnak, hogy a munkaerőhiány kezeléséről szóló egyeztetések szeptemberben folytatónak a kormány és az érdekképviseletek között és azt is hangsúlyozta, hogy ezt a problémát Magyarország határain belül önállóan nem lehet kezelni.

    Elszállnak a bérek?

    A Bloomberg hírügynökség Varga Mihály Figyelőnek adott interjújából azt a részt emelte ki, amikor a tárcavezető a bérek esetleges elszállásáról beszélt. Szerinte a következő 1,5 évben radikális béremelkedés indul be, amely automatikusan kikényszeríti a bérfelzárkózást, de ez nem a termelékenység javulásából következik majd, hanem a munkaerőpiaci igényekből fakad. Ezt a hírügynökség össze is köti azzal, hogy ez veszélyt jelent az ország külföldi tőkevonzó és tőkemegtartó képességére.

    A hírügynökség is felidézi, hogy a miniszter támogatta a képzett külföldi munkaerő beinvitálását Magyarországra, miközben Orbán Viktor a zéró bevándorlás politikájával szerzett népszerűséget mostanában.

    http://www.portfolio.hu/

  • Olcsó behozatali méz

    ÓBECSE - Csalódottak  az  óbecsei méhészek az idei mézhozamot illetően. Amellett, hogy szinte a felére csökkent az idei hozam, a méhpiacon is csökkent az érdeklődés a hazai méz iránt. 

    Forrás: rtv

    https://www.youtube.com/watch?v=aQrtbYi_eoA

     

  • Új útvonalat találtak Magyarországra a bevándorlók

    Már Románia területéről is érkeztek határsértők Magyarországra Battonyánál. Az elkapott emberek közül a legtöbben pakisztániak, de vannak afgánok és néhány szír is.

    A magyar–román határtól nem messze, Battonya külterületén találtak rá határrendészek 2016. augusztus 2-án hajnalban egy nagyobb létszámú csoportra. A gyalogosan közlekedő emberek Románia irányából érkeztek Magyarországra, és az ország belterülete felé haladtak. A rendőrök Battonya és Mezőhegyes között a mezőn állítottak meg 21 pakisztáni, 4 afgán és 2 szír állampolgárt. Egyiküknél sem volt olyan okmány, amellyel jogszerűen az ország területére léphettek volna, ezért előállították őket a battonyai határrendészeti kirendeltségre, és idegenrendészeti eljárást indítottak ellenük.

    Visszafelé is volt forgalom. A határrendészek tegnap a visszafogadási egyezmény alapján 25 határsértőt átadtak a román határőrizeti szerveknek. Két pakisztánit Magyarországon tartottak, mert a migránsok közül egy 25 és egy 26 éves pakisztáni férfit embercsempészés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgattak ki és őrizetbe vettek. A nyomozók elfogtak egy román állampolgárt is, aki a gyanú szerint egy hamis rendszámú kocsival akarta továbbszállítani a határsértőket. A 22 éves férfi ellen embercsempészés bűntett, egyedi azonosító jel meghamisítása bűntett, és közokirat-hamisítás bűntett megalapozott gyanúja miatt indult eljárás és őrizetbe is vették.

    http://hvg.hu/

    https://www.youtube.com/watch?v=nNysTyBI4fg

     

  • Kullancsveszély! (videó)

    Szakemberek szerint már minden második kullancs betegséggel fertőzött. A vérszívó veszélyes kórokat hordozhat, a Lyme-kór a leggyakoribb betegség, amit terjeszt. Az atka ellen egész évben védekezni kell.

    A szabadkai Sétaerdőben nap mint nap edzenek, sétálnak az emberek. Van, aki szerint, mivel állandóan vágják a füvet, legfeljebb csak a kutyákat és a macskákat veszélyeztetik a kullancsok. Matić Nikola: „Megpróbálom elkerülni a füvet, a bokrokat és a fákkal való érintkezést, mert hallottam és ismerek több olyan embert, akik idén elég sok kullancsot összeszedtek, főleg Szabadkán, ugyanúgy, ahogy a kutyák is. Tudom, hogy a kutyák, itt a Sétaerdőben elég sok kullancsot összeszedtek.”

    Többen azt mondják, hogy amennyiben parkokban sétálnak, hosszú nadrágot viselnek és hazaérkezés után alaposan átvizsgálják a testüket. Nataša Blagojević: „Nem jutott mélyre, csak a bőrfelületen volt, de viszketett és kipirosodott. Egy kis alkoholt öntöttem rá és letisztítottam, majd magától leesett.”

    A szakemberek óva intenek mindenkit attól, hogy az interneten olvasható módokon próbálják meg eltávolítani a kullancsot. Nem szabad a vérszívóra semmilyen olajat sem önteni, ugyanis a kullancs amint elkezd fulladozni, a potrohából beleereszti a vérkeringésbe a fertőzést okozó nyálkát.

    Az orvosok arra figyelmeztetnek mindenkit, amennyiben pirosodást és a csípés helyén fertőzést észlelnek, forduljanak szakemberhez. Dr. Kiss Csaba, általános orvos: „A veszély akkor áll elő, ha a helye a csípésnek begyullad. Ez a gyulladás egy körkörös gyűrűszerű vonalakban jelenik meg, és ezt nevezzük Lyme-kórnak. Elég későn jelentkezik ahhoz képest, amikor már a kórokozó bent van.”

    A házi kedvenceinkre is vigyázni kell. Nebojša Adamov: „Én nem védekezem semmilyen módon, de neki van bolha és kullancs elleni nyakörve. Szerintem ez elegendő védelem.”

    A különböző megelőző termékek nem nyújtanak 100 százalékos védelmet, mondják a szakemberek. Amennyiben kullancsot észlelünk házi kedvencünkben, forduljuk állatorvoshoz. Dr. Prčić Franjo, nyugalmazott szakállatorvos: „Legjobb jelentkezni az állatorvosnál, mert nagyon sűrűn bent marad a kullancsnak a feje a testben vagy bőrben, amely el tud mérgesedni.”

    Fokozottan oda kell figyelni, amennyiben valaki a természetben kirándult, vagy füvesebb, bokrosabb parkban tartózkodott. Az elővigyázatosság megvédhet minket a kórokozó által terjesztett betegségektől.

    https://www.youtube.com/watch?v=S0S5Y6QXv7M

     

     

  • Újabb drágulás Szerbiában: Megugrott a csirkehús ára is

    Az utóbbi két hét során Szerbiában 5-25 százalékkal nőtt a csirkehús ára, jelenti az RTS.

    A termelők állítása szerint a drágulás oka, hogy csökkent a kínálat vágócsirkéből, ugyanakkor bizonyos kereskedők az eddigivel azonos mértékű forgalomról beszélnek, mások elismerik, hogy az áremelkedés óta 10 százalékkal esett vissza a forgalom.

    Az élőcsirke kilójának ára az elmúlt két hétben 30-40 százalékkal növekedett, így jelenleg 145 és 155 dinár között alakul. Mint az RTS megállapítja: a sertéshús drágulásának hátterében sikerült valahogy a baromfi árát is növelni, így jelenleg a boltokban 270-320 dinárt is elkérnek a csirkehús kilójáért.

    Nem téveszthető szem elől, hogy az elmúlt két évben több nagy termelő is bezárt, a kapacitások csökkentek. A termelők állítása szerint az elmúlt hónapokban 80 dinár volt az élőhús kilójának ára, ehhez jött még hozzá az áfa (PDV), de még így is mintegy 50 dináros volt az eltérés a fogyasztói ártól, ezért sokan felére csökkentették a termelést.

    Egyes becslések szerint egyébként a feketén értékesített csirkék az összforgalom 45 százalékát teszik ki, ami egyrészt minőségi és egészségbiztonsági kérdéseket, másfelől pedig a legális működés problémáját veti fel.

    VajMa.info

     

  • Európa már a New York Times szerint is tele van iszlamista terroristákkal

    Egy németországi börtönben raboskodó dzsihadistával mélyinterjút készített a New York Times. Az Iszlám Állam harcosa beszámolt a migráció és a terror közti összefüggésről is.

    A Brémában élő Harry Sarfo 2015-ben csatlakozott az Iszlám Államhoz: négy napig autózott Németországtól Szíriáig, hogy elérje a terrorbrigád területeit. Az Iszlám Állam maszkos titkosszolgái fogadták őt, és rögtön közölték vele: nem akarják, hogy még több európai jöjjön Szíriába. 

    Ehelyett arra van szükség, hogy menjenek vissza Európába, hogy ott segítsék az Iszlám Állam terveit a világméretű terrorizmus kibontakozására. 

    Sarfonak az Iszlám Állam emberei elmondták, hogy ugyan jól áll a szervezet egyes európai országokban, de több támadóra van szükség Nagy-Britanniában és Németországban. Sarfo szerint mindig azt mondták, hogy olyan támadást akarnak, amelyik egyszerre történik meg több helyen, például egy időben Nagy-Britanniában, Németországban és Franciaországban.

    Intézményesített terror 

    A börtönben ülő ISIS-harcos elmondta, hogy az Iszlám Állam létrehozott egy Emni nevű szervezetet, mely a terrortámadásokért és az európai utánpótlásért felel. Itt kaptak kiképzést a párizsi merénylők, itt „nevelkedtek” azok, akik a brüsszeli bőröndbombákat gyártották, innen érkezett a tunéziai tengerparti mészáros is.

    Az Emninek – Sarfo szerint – százával sikerült becsempésznie a harcosait Ausztriába, Németországba, Spanyolországba, Libanonba, Tunéziába, Bangladesbe, Indonéziába, Malajziába és Törökországba. 

    Az iszlamisták külön örülnek a bűnözőknek, akik esetleg beépültek a szervezett bűnözésbe, tudnak hamis igazolványokat szerezni egy-egy országban. Sarfo bár Szíriában és Irakban akart harcolni, azt mondták neki, Németországban és Nagy-Britanniában van szükség emberekre. 

    A New York Times megjegyzi, hogy Sarfo vallomását nem lehet megerősíteni, de az állításai egybecsengenek más kihallgatottakéval, és a német hírszerzés szerint is igazat állíthat. A francia, osztrák és belga hírszerzés szerint legalább 28, az Emni által kiképzett harcosról tudják, hogy az Iszlám Állam területén kívül hajtott végre vagy próbált meg végrehajtani terrorakciót. Emellett többtucatnyian lehetnek azok, akik alvósejtbe tömörültek.

    Sarfo arról is beszámolt, hogy az Iszlám Állam úgy utaztatja be az embereket Szíriába, hogy azt dél-törökországi vakációnak álcázzák, kifizetik a hotelt, még a visszaútra is megvetetik a repülőjegyet. 

    Ki meri azt mondani, hogy nincs összefüggés a bevándorlás és a terror között? 

    Sarfo szerint az Iszlám Állam ügynökei a háttérben, a föld alatt húzzák meg magukat Európában, s őket az európai hírszerzők által még nem ismert újoncok, a „tiszta emberek” kötik össze.

    Sarfo már Szíriában csalódott az Iszlám Államban és hónapokig tervezte szökését, végül Németországban letartoztatták és most a 3 éves börtönbüntetését tölti. 

    (New York Times, Mandiner,888.)

  • Öt százalékkal drágult a cukor Szerbiában

    Öt százalékkal megugrott a cukor nagykereskedelmi ára Szerbiában azt követoen, hogy néhány napig hiány volt a termékbol Szerbia középso és déli részén. A Vecernje novosti napilap értékelése szerint az ideiglenes hiányt úgy is lehet értékelni, mint a termelok egyfajta nyomásgyakorlását, amivel áremelést kívántak elérni.

    Mint írják, a napokban 70-rol 74 dinárra növekedett a cukor kilónkénti, nagykereskedelmi ára, s ez megtette a hatását a kiskereskedelmi forgalomra is, így jelenleg a boltok akár 85-86 dinárt is elkérhetnek egy kilóért.

    A vezeto kiskereskedelmi láncok szerint a kínálat jelenleg stabil, nincs fennakadás a cukorellátásban, és jelenleg 79 és 86 dinár közötti áron kapható kilogrammja. A Sunoko cukorgyár közlése szerint pedig csak a negatív körülmények hatása miatt volt hiány például Jagodinán és más településeken, hiány azonban nincs, viszont a cukor világpiaci ára növekszik, jegyezték meg, s ez kihatással lehet a szerbiai helyzetre is.

    A termelok arról számoltak be, hogy idén 15 ezer hektárral nagyobb terülten terem cukorrépa, a hozam pedig várhatóan kielégíto lesz. Jövore azonban az Európai Unió megszünteti a termelési kvótákat, emiatt várhatóan fokozódik majd az export mértéke az unión kívüli országok irányába, ahhoz pedig, hogy ezt a nyomást átvészelhessék a szerbiai termelok, állításuk szerint nagyobb szubvenciókra lenne szükségük, írja a Vecernje novosti.

    VajMa.info

  • Szerbia növelte az Oroszországba irányuló kivitel mértékét

    Szerbia 17,9 százalékkal, illetoleg 379,8 millió dollárral növelte az Oroszországba irányuló kivitel mértékét az elso félévben, jelentette be ma a szerbiai gazdasági kamara. Ugyanakkor az orosz gazdaságfejlesztési tárca tegnap azt közölte, hogy az embargót bevezeto országok 96,5 százalékkal csökkentették az élelmiszerimport mértékét. (Vajdaság MA)

     

  • Épül a Lidl Szabadkán

    Megkezdte első kiskereskedelmi üzletének építését a német Lidl üzletlánc Szabadkán. Az objektum a Szegedi út és a Papp Pál utca sarkán kap helyet, mintegy 10 000 négyzetméteren. Eredetileg ezen a helyen egy izraeli befektető bevásárlóközpontja épült volna fel, akkor lettek itt ledöntve az épületek, és elkészültek a pláza látványtervei is, viszont a 2008-ban bekövetkező gazdasági válság okán ez a terv nem valósult meg, és azóta a terület üresen állt.

    A Lidl korábban már jelezte, hogy Szabadkán első lépésben két üzletet szándékoznak nyitni. Az építkezési helyszínen megjelentek a markolók, felállítottak néhány építőbódét, és elkezdték a talajmunkálatokat. Nem hivatalos értesülések szerint a Lidl a Prozivka lakótelepen is érdekelt egy üzlet kiépítésében.

    A Lidl a kiskereskedelmi üzletek mellett Stara Pazova közelében egy elosztóközpontot is épít, ahonnan a boltokat látják majd el áruval. (Magyar Szó)

     

  • Felvételen: migránsok gyújtottak fel egy buszt Párizsban

    Egy most előkerült felvételen jól látható, ahogy – vélhetően – arab származású francia fiatalok torlaszt állítanak egy busz elé, majd felgyújtják egy Molotov-koktéllal, miközben azt kiabálják, hogy "Allahu Akbar".

    A felvétel szerdán kezdett terjedni a közösségi médiában. Az esetet egy közeli házból rögzítették, valószínűleg mobiltelefonnal, Párizs Saint-Denis negyedében.

    A videón jól látszik, hogy a busz útjába kukákat tolnak a fiatalok, és így megállásra kényszerítik azt. Jól hallatszik, hogy a fiatalok többször is "Allahu Akbar" kiáltásokat hallatnak, amikor nekiesnek a busznak és megpróbálják betörni az ablakait.

    Miután a busz megállt, a támadók leparancsolták róla vezetőt és az öt utast, majd elkezdtek törni-zúzni. Miután az egyik fiatal betörte az elülső szélvédőt és bedobott a vezetőfülkébe egy Molotov-koktélt, a gépjármű azonnal lángra kapott.

    A rendőrség vizsgálatot indított.

    A Saint-Denis negyedben, amelyben főként bevándorlók laknak, július 19-e után szabadultak el az indulatok. Adam Traore, egy 24 éves bevándorló letartóztatás közben meghalt és ezután súlyos zavargások kezdődtek a környéken.

    A negyedben állandóak a zavargások. A legsúlyosabb eset 2005-ben történt, amikor a bevándorlók és migránsok több ezer autót gyújtottak fel. Habár ennyire súlyos incidens a következő években nem történt, de a rohamrendőrök már úgy ismerhetik Saint-Denis-t, mint a tenyerüket. A Molotov-koktélos támadás sem egyedülálló, legutóbb 2010-ben történt hasonló.

    A mostani esetben senki sem sérült meg.

    (RT)

    https://www.youtube.com/watch?v=fxuxR7iPhzY

     

  • „Nem a gazdák a bűnösek!” (videó)

    Sok probléma merült fel a búzatermesztés és az állattenyésztés területén idén – hangzott el a szabadkai Körzeti Gazdasági Kamara mai ülésén. Az idei rekordtermés ellenére sem éri meg a gazdáknak a kenyérgabonával foglalkozni mivel azt jó esetben is csak 15,5 dinárért lehetett értékesíteni. Emellett az élő disznó áráról is szó volt. A legnagyobb probléma, hogy a helyi sertéstenyésztők felszámolták jószágállományukat. A hiányt behozatali hússal próbálják pótolni. A hentesüzletekben jelenleg a színhús 550 dinár, azonban hamarosan 600 dinárra is emelkedhet.

    Ivan Vojnić Tunić, főtitkár, Körzeti Gazdasági Kamara, Szabadka: „A problémát meg kell oldani és az elejétől kezdve orvosolni. El kell érni, hogy az élőhús ára alacsonyabb legyen. Most úgy írták körül ezt a helyzetet, hogy a gazdák a bűnösek, kérem önöket, ne húzzák ezt ki a szövegkörnyezetből. Miért bűnösek? Azért, mert nem tenyésztenek több sertést és nincs sertés a kereskedelemben. De miért ne tenyésztenének több sertést? Azért, mert mostanáig hízónként háromtól ötezer dinárig veszteségük volt.”

    https://www.youtube.com/watch?v=_4yR8YyfoTo

     

     

  • Korai szüretre, ám kisebb hozamra számítanak a szőlészek idén (videó)

    A korán érő fajtákat hamarosan be lehet takarítani, a későn érőket még legalább két hónapig kell gondozni.

    Sok a munka a szőlőskertekben. A jobb termés és a gyümölcs megvédése érdekében a gazdák egész nap a tőkék között dolgoznak.Latyák Mihály, szőlész, Bajsa: „A mostani munkálatok, tehát a hónaljhajtásoknak a levágása, ami most különösen az eső után nagyon fontos, mert a fiatal hajtásokon megjelennek a gombabetegségek, habár négy-öt nappal ezelőtt ilyen kékköves alapú, tehát réz alapú anyaggal permeteztük, kaptunk egy esőt két napnak utána.”

    Az idei meleg, esős nyár kedvez a különböző gombabetegségeknek. Mengyán Károly, elnök, Kadarka Szőlészek Kertészek és Gyümölcsészek Egyesülete, Bajsa: „Nem éppen vagyunk vele megelégedve, mert rettentően támadt az idén a lisztharmat és a peronoszpóra a sok eső végett és a napsütés végett, úgyhogy rengeteget kellett permetezni. Én körülbelül tizenháromszor-tizennégyszer, nem is írtam pontosan, ma is éppen azt csinálom.”

    A vincellérek az időjárás és a szőlőt támadó betegségek miatt a tavalyihoz képest harminc százalékkal kisebb hozamra számítanak.

    https://www.youtube.com/watch?v=vrzhKn2VhQA

     

  • A jelentős emelkedés után visszaeshet a sertéshús ára Szerbiában

    Mivel Szerbiában megnövekedett a hízók élősúlyának ára, az elmúlt 15 napban 40 százalékkal megdrágult a sertéshús, augusztus első felében pedig 20 százalékkal drágulhatnak a sertéshúsból készült termékek. Jelenleg egy kilogramm sertéssonka ára 550 dinártól indul, de egyes vágóhidak már jelezték, hogy a sertéssonka kilogrammonkénti ára akár 600 dinárig is emelkedhet.

    A sertéshús árának növekedését kihasználták a baromfitermelők is, és 15-20 százalékkal megemelték a csirkehús árát. Mivel a csirkehús még így is kevesebbe kerül, mint a sertéshús, nagyobb iránta a kereslet, az elmúlt napokban pedig 15 százalékkal csökkent a sertéshús eladása, írja a Dnevnik.

    „A vágóhidak mindig kapnak az alkalmon, és ha emelkedik a disznók élősúlyának ára, ők is megemelik az árakat a hentesüzleteikben és a boltokban, viszont amikor a hízók ára csökken, nem engednek az árból. Az élősúly reális ára 170-180 dinár lenne kilogrammonként hosszabb távon. Ez a hatalmas növekedés, amely lassan már a 30 százalékot is meghaladja, csak átmeneti, utána csökkenni fog az ár, és az nem lesz jó senkinek" – mondta Zoran Kozlina, a šabaci (szabácsi) mezőgazdasági szakszolgálat munkatársa.

    „A hízók élősúlyának 190 dináros ára kilogrammonként egy reális összeg, ami lehetővé teszi az állattenyésztőknek, hogy sertést neveljenek és hogy valamivel a pozitív nulla fölött legyenek. A 115, vagy akár a 105 dináros kilogrammonkénti árral a termelők az alapvető költségeiket sem tudták fedezni, ezért Szerémségben csökkent a hízók száma, hiszen ezzel az árral a termelők 5-6000 dinárt vesztettek hízónként. De teljesen egyértelmű számunkra, hogy az állam különböző intézkedéseket tesz majd annak érdekében, hogy csökkenjen a hízók ára, és a termelők megint veszteségesek lesznek" – nyilatkozta a Dnevniknek Slobodan Milojević, kozmadamjáni (Kuzmin) termelő, aki már 30 éve foglalkozik disznókkal.

    (Vajdaság MA)

  • 970 orvossal van kevesebb Vajdaságban

    Vajdaságban az idei év első három hónapjában 970 orvossal kevesebb van munkaviszonyban, mert 143-an nem teljesítették az orvosi engedély megszerzéséhez szükséges feltételeket, 827-en pedig nem is kérvényezték azt – írja a Vajdaság Ma.

    Az év elején 4000 orvosnak kellett meghosszabbítania az engedélyét, többségük átadta az erre vonatkozó kérelmet, és eleget is tett a feltételeknek. 630 orvos nem hosszabbította meg engedélyét, közülük néhányan nem teljesítették a feltételeket, azaz nem volt meg az elegendő pontszámuk. Mások pedig nem akartak tovább Vajdaságban dolgozni – nyilatkozta dr. Taita Stojiljković, a regionális vajdasági orvosi kamara végrehajtó bizottságának elnöke.

    Stojiljković hozzátette, sok orvos hagyja el Szerbiát és megy külföldre dolgozni. A Vajdasági Orvosi Kamara tavaly 125 orvosnak adta ki az ország elhagyásához szükséges dokumentumot, idén pedig már 75 ilyen dokumentumot adtak ki. (Vajdaság Ma)

     

  • Ötvenezer szerbiai kap szociális segélyt Németországban

    Több mint 55 ezer szerbiai kap szociális segélyt Németországban, írja a Bild című lap a helyi foglalkoztatási intézet adataira hivatkozva. Eszerint az egykori Jugoszlávia tagállamai közül Szerbia az, amelynek legtöbb polgára szociális támogatást kap Németországban, s ha Koszovó állampolgárait is beleszámítjuk, akkor összesen több mint 82 ezerre ugrik az érintettek száma.

    Egyébként az adatok szerint több mint 1,5 millió külföldi részesül szociális segélyben Németországban, s ez 170 ezerrel több, mint tavaly, illetve az országban segélyben részesülők 26 százalékát tette ki április végén.

    A Deutsche Welle rámutat: mind kevesebb német, és egyre több külföldi kap segélyt, e tekintetben pedig az első helyen a törökök (295 ezer) és a szírek (242 ezer) állnak. Mindez persze csak olaj a xenofóbia tüzére, noha – jegyzik meg – arról nem szólnak a hírek, hogy másfelől a külföldi vendégmunkások mennyit fizetnek be a szociális alapokba. A cikket kritizálók rámutatnak: több mint félmillió török dolgozik Németországban, s összességében is növekedett a külföldi munkavállalók száma, így májusban 3 119 453 volt. Németországban egyébként a foglalkoztatottak száma 28 296 247.

    Ugyanakkor még mindig háromszor több német kap segélyt, mint külföldi, számuk egészen pontosan 4 360 086. Az európai uniós polgárok közül legtöbben a lengyelek kapnak segélyt Németországban, majd a bolgárok, az olaszok, a románok. A jugoszláv utódállamokat tekintve legkevesebben vannak Szlovéniából (1976), Macedóniából (14 717), majd Bosznia (17 055) és Horvátország (17 899) következik.

    A segély összegét egyébként idén növelték 404 euróra, ennyit kap tehát egy személy, s ez elég a legalapvetőbb kiadások fedezésére.

    (Vajdaság MA)

  • Fellendülőben a juhtenyésztés Szerbiában

    A mezőgazdasági minisztérium a törzskönyvezett jószágokra egyedenként 7000 dináros támogatást ad, ami némileg megkönnyíti a gazdák dolgát. A legelőn való tartással pedig még költséghatékonyabbá tehető a gazdálkodás.

    A padéi juhtenyésztők április elsejétől november elsejéig a legelőn tartják a birkanyájat. Az észak-bánáti települést övező puszta kiváló minőségű táplálékot nyújt, így a nyári hónapokban könnyebb a gazdálkodás. Lajcsák Róbert 40 fős állatállománnyal rendelkezik.

    Lajcsák Róbert, állattenyésztő, Padé: „Hét hónapig kinn van, addigra betakarítjuk télire a takarmányt és elvagyunk. Sokkal olcsóbb a tenyésztés is, meg szeretjük is nagyon. Meg bármikor jönnek a kupecok, szólunk, hogy van bárány, jönnek, elviszik, semmi gond nélkül.”

    Keresett az itthoni bárány. Szinte korlátlan mennyiségben lehetne kiszállítani, ha Szerbiának lenne megfelelő törzsállománya. Novák Károly zentai gazda azonban elégedetlen a kereskedők hozzáállásával.

    Novák Károly, juhtenyésztő, Zenta: „A kereskedők veszik le a nagyobb összegeket rólunk, most is, amit eladtunk bárányokat, azok is elmentek Líbiába, de nekünk abból éppen nagy hasznunk nincsen. Mert a kereskedő, az veszi le a hasznot rólunk.”

    Mélyponton van a szerbiai állattenyésztés. Talán egyedfül a juhágazat jelent kivételt, hiszen az elmúlt években a mezőgazdasági minisztérium egyedenként 7000 dináros támogatást nyújtott a gazdáknak. A fiatalok is lelkesek, egyre több a fiatal birkatenyésztő.

    Aranyos István moholi gazda nyája 200 egyedet számlál. A támogatásnak köszönheti az előrelépést.

    Aranyos István, juhtenyésztő, Mohol: „Ez egy embernek sok, és ha az ember munkásokat alkalmaz, azokkal baj van, és az nagyobb felelősség, több ideggel jár, és nemis tudja az ember annyira élvezni ezt a foglalkozást.”

    Bármennyire is igénytelennek tűnik a birkatartás, az egészséges jószágállomány megköveteli a gazda figyelmét és a rendszeres egészségügyi ellenőrzést. A nyári fürdetés éppen a betegségek elkerülése érdekében történik. Padén nagy hagyománya van a tevékenységnek. Zsoldos Sándor.

    Zsoldos Sándor, juhász, Padé: „Ez, amit most csinálunk, ez a bőrbetegségtől van, a rühtől, hogy a gyapjú megmaradjon, és hogy ne szórja szét a legelőn a gyapjút.”

    A kiviteli lehetőségek megragadása, a tenyésztők megbecsülése, és az ország biztosabb agrárpolitikája, támogatási rendszere még jobban előre vinné a juhtenyésztést. A fiatal gazdák is jobban érvényesülhetnének, jövedelmüket nem kizárólag a támogatás határozná meg.

    forrás:Pannon RTV

    Backa-Topola.com 

  • Fokozott adóellenőrzés a hétvégétől

    Fokozott ellenőrzést jelentett be a szerbiai Adóhatóság. Azt vizsgálják, hogy a boltok, kávéházak, éttermek és más vendéglátóipari egységek kiadnak-e adómemóriás pénztárgépből való számlát, illetve, azt, hogy minden dolgozót bejelentettek-e.

    Már hétvégén is vizsgálódnak, más városok mellett Belgrádban és Szabadkán is. Az ellenőrök most szombaton és vasárnap 19 esetből 14-nél találtak szabálytalanságot, ami miatt ideiglenesem bezáratták a helyeket. Az Adóhatóság bejelentette, az ellenőrzést fokozzák, a hét minden napján dolgoznak, és ha kell, túlórázni is fognak. (Tanjug)

    PannonRTV

  • A rákos gyerekek szüleinek joguk lesz teljes betegszabadságra

    A rákos gyerekek szüleinek joguk lesz betegszabadságra a gyógyulási időszak teljes időtartamára, miközben a jövedelmük 100 százalékát kézhez kapják – egyebek mellett ezt is tartalmazza a egészségbiztosításról szóló törvény módosítása, amelyet még az idén, az év végéig elfogadhatnak a szerb köztársasági képviselőházban.

    Az Egészségügyi Minisztérium közölte, ha megszavazzák a törvénymódosítást, akkor a döntés már január elsejétől életbe léphet. Jelenleg a rákos gyerekek szüleinek Szerbiában csak négy hónap betegszabadság jár, pedig egyes daganatos betegségek kezelési ideje akár két év is lehet. (Tanjug)

    PannonRTV

  • Már lehet jelentkezni a külképviseletei szavazásra

    Külföldön is voksolhatnak a magyarországi lakhellyel rendelkező magyar választópolgárok az október 2-i országos népszavazáson. Ehhez fel kell vetetniük magukat a külképviseleti névjegyzékbe legkésőbb szeptember 24-én 16 óráig. 76 ország 105 külképviseletén adhatók le a voksok a kvótareferendumon. Ma reggelig 183 személy jelezte, hogy a szavazás napján előreláthatólag külföldön tartózkodik, és ott kíván élni választójogával. További részletek a www.alasztas.hu oldalon találhatók. (MTI)

    http://www.valasztas.hu/

     

  • Kevesebb vonat indul

    A Szerbiai Vasutak Közvállalat a nyári idényben csökkentette a járatok számát

    A nyári szabadságok idején jelentős mértékben csökkent az utasok száma, így augusztus 1-től átmeneti járatkieséssel számolhatnak a vasúton utazók. A Szerbiai Vasutak közleménye szerint így a következő időszakban néhány vonalon nem indítanak járatot.

    A Szabadka és Nagyfény közötti vonalon nem indul vonat 3 óra 20 perckor, akárcsak a Nagyfény és Szabadka közötti 4 óra 50 perces járat sem.

    Átmenetileg kiiktatták a 2.16-os, illetve a 14.40-kor Zomborból Verbászra induló vonatot, de Verbászról Zomborba sem indul vonat reggel 5 órakor, sem pedig 16.36-kor.

    Ugyanakkor 4.42-kor Úvidékről Šid irányába sem indul vonat, és reggel 8-kor sem közlekedik Šidről Újvidékre.

    Nem indul 21.11-kor járat Újvidékről Szávaszentdemeter (Sremska Mitrovica) felé, sem pedig 23 órakor Szávaszentdemeterről Újvidékre.

    A járatkiesés idején közlekedik a Budapest–Belgrád nemzetközi járat, amely 22.25-kor indul Budapestről és 6.21-kor érkezik meg a szerb fővárosba.

    mh

    Magyar Szó

  • Minden kilencedik vajdasági tanuló lemorzsolódik az általános iskolában

    Évről évre kevesebb a tanulók száma a vajdasági oktatási intézményekben, aminek egyik oka a népességcsökkenés, a másik pedig az, hogy az oktatási szint egyik fokozatának elvégzése után kevesebb tanuló iratkozik be a magasabb szintű oktatási intézménybe. Jelentős számbeli különbség van az általános iskola első osztályába beiratkozott, és a középiskolák első osztályaiba induló tanulók között, valamint sokkal kevesebb a középiskolát elvégzett diákok száma a beiratkozottak számától, áll a tartományi oktatási titkárság elemzésében.

    A terjedelmes dokumentum szerint Vajdaság 45 helyi önkormányzatában a 2003/2004-es iskolaévben 21 981 tanuló iratkozott be az általános iskola első osztályába, közülük 19 993 fejezte be az általános iskolát, vagyis 9 százalékkal kevesebben, mint ahányan beiratkoztak. A középiskolákat figyelembe véve még nagyobb a lemorzsolódás aránya, hiszen csak 17 416-an végezték el, tehát az általános iskola első osztályába beiratkozott és a középiskolát elvégzett tanulók száma között 20,77 százalékos az eltérés.

    A 2003/2004-es iskolaévben nagyon nagy volt a lemorzsolódás többek között Törökkanizsán, Törökbecsén, Magyarkanizsán és Zentán is, hiszen ezeken a településeken 20 százalék felett volt az iskolát elhagyó tanulók száma.

    Az elemzés készítői szerint a tanulmányok megszakításának okai lehetnek a szegénység, a települések rossz összeköttetése és a külföldre költözés. A belső migráció miatt a nagyobb városokban, mint amilyen Újvidék, vagy Temerin, növekedett a tanulók száma, írja a Dnevnik.

    Vajdaságban a 2013/2014-es iskolaévben 3 329 tanulóval kevesebb iratkozott be valamelyik középiskola első osztályába, mint három évvel korábban. Már a középiskolai tanulmányok első éve után 1577-tel csökkent a diákok száma, a második év után pedig további 807-tel. A legnagyobb lemorzsolódás Ürögön, Zsablyán, Adán, Kúlán és Törökkanizsán volt. Adán és Ürögön a legtöbben anyagi okokra hivatkozva szakították meg középiskolai tanulmányaikat, de emiatt hagyták abba tanulmányaikat a csókai, verbászi és topolyai középiskolák hároméves szakjaira járó diákok is.

    VajMa

     

  • Százmilliók a gyógyszergyáraktól a német orvosoknak

    Ötvennégy gyógyszergyár először hozta nyilvánosságra Németországban, mekkora összegeket fizettek ki 2015-ben orvosoknak, gyógyszerészeknek egészségügyi intézményeknek. Az érintett német orvosok harmada hozzájárult, hogy nyilvánosságra hozzák a rájuk vonatkozó adatokat, így most bárki ellenőrizheti a világhálón, mennyit kapott orvosa a gyógyszeripartól.

    A sajátos listát esseni orvos vezeti, akinek tavaly több, mint 200 ezer eurót fizettek ki előadásokért, tanulmányokért,illetve továbbiképzésére. A második helyezett, egy bonni orvos, 148 ezer eurót kapott, míg a harmadik és a negyedik helyen diabetológusok állnak, 128 ezer, illetve 100 ezer euróval. Amint a hírmagazin megjegyzi, ez nem jelenti, hogy az említettek kapták a legtöbb pénzt Németországban – ők csak azok „ranglistáját” vezetik, akik a nyilvánosság elé álltak. Másfajta rekordot állított fel egy magdeburgi belgyógyász, aki tavaly nem kevesebb, mint 11 gyógyszergyártól vett fel összegeket. A legnagyobb pénzt, 24 ezer eurót a Novartistól kapta – ez a világkonszern egyébként az első helyen áll az orvosoknak adott juttatások vonatkozásában.

    Egyébként összesen 575 millió euró jutott tavaly több, mint 71 ezer orvosnak és az egyéb érintetteknek, írta a Der Spiegel. A nagy gyógyszergyárak szervezete szerint az adatok nyilvánosságra hozásának célja, hogy növeljék a gyártók és az orvosok együttműködését és elismertessék ezt az együttműködést a nyilvánossággal. Azt, hogy a több száz milliós összegből pontosabban mit és milyen célra, milyen alapon kaptak az érdekeltek, nem részletezték – az érintettek szerint erről az érdekeltekkel egyetértésben döntöttek. Amint a lap megjegyzi, a tiszteletdíjak nemcsak új gyógyszerek klinikai vizsgálataira vonatkoznak, hanem olyan pénzekre is, amelyeket az úgynevezett megfigyelésért kapnak az orvosok. Az utóbbi esetben arról van szó, hogy a doktor felírja betegének a gyár egy, már kapható gyógyszerét, majd megválaszolja, milyen mellékhatásokat tapasztalt a szer alkalmazásánál. Ezeknek a jelentéseknek a sokak által osztott vélemény szerint elsősorban az a célja, hogy fizessenek az orvosoknak, amiért felírják az adott gyógyszert betegeiknek. Egy német szakértő, az egészségügy minőségét ellenőrző intézet korábbi vezetője szerint az ilyenfajta „tanulmányokon” csak mosolyogni lehet, hiszen azok tudományos szempontból értéktelenek. Semmiféle tájékoztatást nem adnak az adott gyógyszer hasznáról, hatékonyságáról, ezért ezeket a megfigyeléseket az intézet nem is veszi figyelembe.

    A függetlenség – látszata

    Szakemberek évek óta vitatják, milyen befolyással vannak az orvosokra a gyógyszergyáraktól kapott pénzek. A legtöbb orvos ugyanis úgy érzi, akkor is megvesztegethetetlen, ha anyagi támogatást kap a gyógyszeripartól. Ugyanakkor szakmai körökben gyakran idéznek egy kaliforniai kórházban végzett közvélemény-kutatást, amelyben megkérdezték az orvosokat: befolyásolják-e őket a szerek felírásánál a gyárak orvoslátogatói. Csaknem kétharmaduk azzal válaszolt, hogy azok rájuk semmiféle befolyással nincsenek. Amikor azonban ugyanezeket az orvosokat megkérdezték, hogy vajon befolyással vannak-e munkára a gyári képviselők, 84 százalékuk úgy vélte: kollégáikat bizony befolyásolják...

    Klaus Lieb, a Mainzi Egyetem Pszichiátriai Klinikájának vezetője azt mondta a lapnak, hogy nyilvánvaló az érdekütközés. „Elfogadjuk a gyógyszeripar meghívásait és mégis azt hisszük, függetlenek vagyunk.” A professzor egy szakfolyóiratban vizsgálatot hozott nyilvánosságra, amely megmutatja: azok az orvosok, akik gyakran fogadják a gyógyszergyárak látogatóit, több gyógyszert is írnak fel. Ehhez járul, hogy orvosok, akik az ipar által szponzorált továbbképzéseken vesznek részt, utána átlagban drágább szereket írnak fel betegeiknek s az iparral szorosabb kapcsolatban álló orvosok hajlanak arra, hogy hangsúlyozzák új szerek előnyeit és kisebb hangsúlyt adjanak a kockázatoknak. Peter Sawicki, az említett német gyógyszerellenőrző intézet korábbi igazgatója szerint a pénzügyi adatok nyilvánosságra hozása pusztán azt szolgálja, hogy a gyógyszeripar tisztának mutatkozzék a nyilvánosság előtt, miközben sok tanulmány bizonyította már, hogy az iparból folyó pénzek erősen befolyásolják az orvosokat. Éppen ezért több mint időszerű, hogy levonják a tanulságokat, és biztosítsák az orvosok továbbképzését – függetlenül a gyógyszergyáraktól. Ehhez azonban véleménye szerint hiányzik a politikai akarat.

    http://www.ger-mania.hu/

  • 6. Vajdasági Parasztolimpia

    PROGRAM:

     

    08:30 – Fiákeres felvonulás (vásártérrol)

    09:00 – Kenyérszentelo szentmise a Sarlós Boldogasszony templomban

     

    MARHAPÖRKÖLTFOZO- VERSENY

    Bovebb információ és nevezés (tel: (024)715 048,

    064 107 7 640)

     

    12:00 – Gyülekezo

    13:30 – Tuzgyújtás

    17:30 – Zsurizés

    18:30 – Eredményhírdetés

    19:00 – Utcabál

    21:00 – Tüzijáték

    21:05 – 3+2 koncert

     

    KI A LEGNAGYOBB PARASZT?

     

    13:00 – Gyülekezo

    13:30 – Vetélkedo kezdete

    18:30 – Eredményhírdetés

     

    TUZIJÁTÉK!

     

    – Gumicsizmahajítás

    – Szalmabála dobás

    – Petrencerúd tartás

    – Traktor szlalom

     

    Egyéb izgalmas játékok:

    – Malac és nyúlfogás gyerekeknek

    – Kisállat simogatás

    – Lovaglás

    – Kirakodóvásár

    – Paraszt dzsakuzzi

     

    Jelentkezz játékosnak augusztus 19-ig, játsz, nyerj és vidd haza a fodíjat ?? !

     

    A NEVEZÉS DÍJTALAN!

    Tel: 062 10 25 594

     Backa-Topola.com

  • Egyre több migráns részesül az egyik legnépszerűbb segélyből Németországban

    BERLIN, A német szövetségi munkaügyi hivatal adatai szerint a Hartz IV segélyben részesülők negyede már migráns. A szociális támogatás leggyakoribb formájából 26 százalékban külföldiek részesülnek.

    A hivatal legutóbbi, áprilisi kimutatása szerint 1,541 millió külföldi kap Hartz IV segélyt. A segélyben részesülő külföldiek száma 170 207 fővel nőtt tavalyhoz képest, ez 12,4 százalékos változást jelent.

    A német állampolgárságú részesülők száma viszont 239 995-tel azaz 5,2 százalékkal csökkent.

    A migránshullám révén a segélyben részesülő külföldiek aránya így 26 százalékra nőtt.

    A német állampolgárok körében 7,7 százalék a Hartz IV segélyben részesülők aránya, a külföldiek körében pedig 18 százalék.

    A külföldiek legnagyobb csoportját a törökök alkotják 295 260 fővel, utánuk a szíriai állampolgárok következnek 242 391 fővel, majd a lengyelek 92 506 fővel. Az egy évvel korábbihoz képest a legnagyobb mértékben az eritreai és a  szíriai állampolgárok száma nőtt, 229,4 százalékkal, illetve 195,1 százalékkal.

    A 2005-ben bevezetett Hartz IV segély a létminimum elérését szolgálja, munkanélküliek, valamint alacsony keresetű munkavállalók kaphatják jövedelem-kiegészítésként. A segély egyszemélyes háztartás esetén havi 404 euró költőpénzt, lakbér- és rezsitámogatást foglal magában.

    (MTI)

  • Nőtt a sertés felvásárlási ára, a gazdák mégsem elégedettek (videó)

    A fejlett agrárállamokban az állattartás a gazdaság fejlődésének motorja, Szerbiában azonban még mindig gyenge láncszem ez az ágazat. A kistermelők arra panaszkodnak, hogy kiszámíthatatlan az állatok felvásárlási ára, nem tudnak előre tervezni. Sokan emiatt fel is hagytak már az állattartással.

    Mintegy fél éves nyomott ár után az elmúlt hetekben ugrásszerűen megnőtt az élő sertés ára. A gazdák tapasztalatai szerint ez nem lesz tartós, és valójában a feldolgozóipar, valamint a kereskedelmi ágazat jár ezzel jól.

    Tavaly télen 105 dináros kilogrammonkénti áron lehetett csak eladni a sertést. A hízósertés élő súlyának ára jelenleg 160 és 230 dinár között mozog, térségenként változó. A gazdák egész éves stabil árat szeretnének.

    Forró Zoltán, sertéstenyésztő, Topolya: „Ami jó volna, azt mondjuk, ha egy kiszámítható ár volna egy egész évben, egy termelésnek, termelőnek az volna az igazi. Sajnos ebben az országban ez egy imagináció, tehát ilyen nem fog megtörténni, de egy olyan 160 dinár körüli, 150-160 dinár körüli ár, azt mindenki aláírná, hogy akkor tudna biztosan termelni, és az egy kiszámítható profit volna egy évre, lehetne tervezni előre.”

    Az üzletekben a vásárlók máris érezhetik a sertésárak emelkedését, 50 százalékkal emelkedett a tőkehús ára. Mikuska Csaba, elnök, Topolyai Sertéstenyésztők Egyesülete: „Azok a feldolgozó vállalatok, akik hizlalással is foglalkoznak itt egy nagy jövedelemre tudnak szert tenni, sőt meg tudják indokolni azt is, hogy mivel ilyen magas a hízó ára Szerbiában, érdemesebb az olcsóbb húst behozni külföldről, úgyhogy nagyon nagy manipulációt látunk ennek a hátterében.”

    Az ágazat rendbetételéhez az előírásokon is változtatni kellene – vélik egyes szakemberek. Szerbiában ugyanis kötelező a pestis elleni védőoltás, az EU piacán viszont nem lehet ilyen beoltott sertést, illetve annak húsát forgalmazni. Dragan Glamočić miniszterelnöki tanácsadó kifejtette, az új államvezetés dolgozik az állattenyésztés stabilizálásán. Egy külön alap létrehozását is tervezik a gazdák megsegítésére.

    Dragan Glamočić, miniszterelnöki tanácsadó: „Ha nem tudjuk megoldani a sertésexportálás problémáját, a sertéspestis elleni védőoltás beszüntetését, akkor ebben az ágazatban soha nem lesz stabil piac és mindig gondjaink lesznek.”

    A hazai kistermelők már megszokták, hogy a felvásárlási árak a piaci kereslet-kínálat függvényében alakulnak, de ekkora áringadozás, mint ami jelenleg történt, valóban kiszámíthatatlanná teszi a sertéságazatot.

    https://www.youtube.com/watch?v=XlO1WnktzHY

     

  • 22 milliárd dináros többletet valósított meg Szerbia (videó)

    A 22 milliárd dináros többlet az ország eddigi legjobb teljesítménye – mondta Aleksandar Vučić. A szerb miniszterelnök mai sajtótájékoztatóján a Horvátországgal való kapcsolatuk mellett az ország gazdasági helyzetéről is beszélt.        

    A Szerb Haladó Párt elnökségének mai zárt ülése után tartott sajtótájékoztatót a szerb miniszterelnök. Az ország gazdaságilag jól áll, 22 milliárd dináros, azaz 170 millió eurós többletet valósított meg. Szerbia jövedelme növekedett, míg a költségei csökkentek – mondta Vučić. „Előreláttuk, a tervezett hiány az IMF-fel megegyezve az első hét hónapban 73 milliárd dinár, ami azt jelenti, hogy az eredményeink 95 milliárddal jobbak, vagyis 800 millió euróval nagyobb a bevétel, a költségek pedig kevesebbek attól, amit előreláttunk, mint egy jó eredményt az IMF-fel, jobbat attól, amit a szerbiai képviselőház elfogadott.”

    A miniszterelnök elmondása szerint az állami kassza rendben van. Az államadósság 2016. július végén 24,36 milliárd volt. „Az állami kassza kiváló. Nehezen lehetett valaha is jobb, amelyet Szerbia lakosai a következő hónapokban meg is fognak majd érezni. A fizetések júniusra 3,9 százalékkal növekedtek, mindenekelőtt a feldolgozóiparnak köszönhetően. Mindenekelőtt természetesen a magánszektorban, ami jó, ezért harcoltunk. Arra számítunk, hogy ez még tovább fog növekedni, arra számítunk, hogy a fizetések a közszférában és a nyugdíjak a következő évben ismét növekednek majd.”

    A munkanélküliek száma is csökkent, annak ellenére, hogy az országban továbbra is nagy a munkanélküliség – mondta Vučić.

    https://www.youtube.com/watch?v=ojxNQGozrUo

     

     

  • Sharon Stone bikinis testétől a nap is kisüt

    Nagyjából 25 évet letagadhatna. De nem tagad. Inkább fessül viseli a korát.

    58 évesen Sharon Stone nemhogy korosztályának legszebb hollywoodi dívája, hanem az is kérdéses, hogy a fiatalabb színészgeneráció tagjai közül akad-e bárki, aki akár külsőben, akár intellektusban a nyomába ér. Merthogy a színésznő jelenleg így néz ki. (Figyelem, villantás!)

    És az intellektusa? Köztudott, hogy magas IQ-val rendelkezik, és hogy Hillary Clintont támogatja. Gratulált is neki, amikor véglegessé vált, hogy ő lesz a demokrata párti elnökjelölt az USA elnökválasztáson.

    http://www.nlcafe.hu/

  • Németországnak is vannak követelései

    Ha Szerbia be kívánja fejezni a csatlakozási tárgyalásokat, ítéletnek kell születnie a német nagykövetség felgyújtásának ügyében

    Tévedett a szerb államvezetés, ha azt hitte, hogy az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban kizárólag Horvátország gyakorol nyomást Szerbiára. Most Németország emlékeztette egyik kötelezettségére az államvezetést.

    Günther Krichbaum, a német Bundestag Európa-ügyi bizottságának elnöklője az European Western Balkans internetes portálnak nyilatkozva kifejtette: Németország addig nem járul hozzá a tárgyalási fejezetek, azaz a csatlakozási folyamat lezárásához, amíg Szerbiában nem születik bírósági ítélet Németország belgrádi nagykövetsége 2008 februárjában történt felgyújtásának ügyében. Ez a joguralom kérdése, nyomatékosította a politikus.

    – A Bundestag hét legfontosabb feltételét teljesítette Szerbia, ezért is bólintott rá tavaly a Bundestag az első tárgyalási fejezetek megnyitására. Ugyanakkor a Bundestagban 2013. június 27-én elfogadott határozat értelmében Szerbia addig nem fejezheti be a csatlakozási tárgyalásokat, amíg a nyomozó szervek nem vizsgálják ki a nagykövetség elleni támadást és a felelősek ellen nem születik bírósági ítélet – fogalmazott Krichbaum.

    Reagálva az újságírói megjegyzésre, hogy Szerbia tekintetében Németország nem fordít kellő figyelmet a joguralom és a sajtószabadság megvalósulási mértékének csökkenésére, Krichbaum kifejtette, félreértésről van szó. Szerbia csak most kezdi el majd végrehajtani a legfontosabb reformokat, úgy a politika, mint az állami közigazgatás, vagy az igazságügy és a gazdaság területén, emelte ki a német politikus. Szavai szerint a szerb kormány és a Vučić részéről tapasztalható igyekezetet mindenféleképpen érdemes elismerni.

    Krichbaum szerint abszurdum azzal vádolni Németországot, vagy az Amerikai Egyesült Államokat, hogy megpróbálják megdönteni a szerb kormányt és bármi közük van a belgrádi tüntetésekhez.

    Horvátország magatartását Krichbaum is felháborítónak tartja. Az adott tagjelölt állam és az adott tagállam közötti vitákat bilaterális úton kell megoldani, húzta alá, mondván, hogy már akkor ugyanez volt a véleménye, amikor Szlovénia viselkedett hasonlóan az akkor még csak tagjelölt Horvátországgal szemben.

    Szerbia csatlakozási folyamatában mindenféleképpen a 35. tárgyalási fejezet a legsúlyosabb, értékelte a német politikus, aki kitérő választ adott a kérdésre, hogy a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok rendezése magába foglalja-e Koszovó államiságának Szerbia részéről történő elismerését. Mint mondta, a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatokban jelentős előrelépés történt, ami elsősorban Aleksandar Vučićnak köszönhető, bár a kapcsolatokat egyelőre megközelítőleg sem lehet jószomszédinek nevezni.

    Ami a külpolitikai kapcsolatokat illeti, Krichbaum szerint nincsen abban semmi rossz, ha Szerbia szoros gazdasági kapcsolatokat ápol Oroszországgal, viszont az EU nem csak gazdasági közösség, a tagállamokat bizonyos értékek is összekötik. Ezért volt természetes, hogy Krím törvényellenes visszacsatolását az EU határozottan elítélte, szögezte le Krichbaum.  

    Magyar Szó online

  • Lehetőség Pobedának, lehetőség Topolya községnek

    Az idegenforgalomban komoly lehetőségek rejlenek – állítja a községi tanács turisztikai felelőse – Tervek a pobedai helyi közösség turisztikai jellegű fejlesztésére Sokan úgy vélik, hogy régiónkban a falusi turizmus számára komoly lehetőségek állnak. Vikor László, a pobedai helyi közösség tanácsának elnöke és a topolyai községi tanács idegenforgalomért felelős tanácstagja úgy véli, hogy a pobedai helyi közösségben több olyan lehetőség is rejlik, amelyek turisztikai célponttá minősülhetnek.

    – Három olyan dolgot látok a pobedai helyi közösség területén, amely népszerűvé válhat. Két helyen sajnos hiányzik az infrastruktúra, a harmadik helyen, Pobedán elég jól állunk vele, ott viszont a tartalom hiányzik. Kavillóban turisztikai tartalom a Tanyaszínház. Ettől 5 kilométerre van a törökfalui helyi közösség, s az ehhez tartozó Völgyparton található egy tájmúzeum a szélmalomban. A törökfalusiak sok rendezvényt tartanak, úgyhogy rájuk tudunk kapcsolódni, az oda látogató csoportok folytathatják a túrájukat mifelénk is. Kavillón a Tanyaszínház köré fogunk építkezni, azzal, hogy rendezzük a központot, vizesgócot alakítunk ki, és különböző rendezvényeket szervezünk. Szvetityevón a központi helyet mindenképpen a tónak kell elfoglalnia. Ez a víztározó tó elnyúlik 11 kilométer hosszan, egészen Zentagunarasig. Tudni kell róla, hogy a Ludasi-tó mellett él a legtöbb madárfajta. Ez lehetőséget hordoz magában, ugyanis Európa-szerte egyre népszerűbb a fotóvadászat, vagyis a madarak fényképezése. Az effajta turizmus által 2-3 munkahelyet tudunk teremteni – mondta el Vikor, majd hozzáfűzte, hogy ez a vidék kiválóan alkalmas a kerékpártúrákra is, amik szintén nagyon népszerűek Európában. A gunarasi helyi közösség Nagyvölgyparton hamarosan ki fog alakítani egy pihenőhelyet, amely kiválóan beleillik ebbe az elképzelésbe. A tanácstag arról is szólt, hogy folyamatosan dolgoznak a Pobeda arculatának kialakításán.

    -Mint már említettem, Pobedán az infrastruktúra jó, de dolgozunk a központ rendezésén. Terveink szerint egy régi gyöngyszemet, a múlt század elejéről származó pagodát szeretnénk elhelyezni a falu központjában. Ez most az erődben van, és senki sem látja. Pobedán jelenleg elég sok üres ház van, é ebből szeretnénk előnyt kovácsolni. Ezeket szálláshelyként lehetne használni, Topolya Község Idegenforgalmi Szervezetével közösen épp azon munkálkodunk, hogy megfogalmazzuk azokat a minimális feltételeket, amelyek szükségesek, hogy egy házat szálláshelyként számításba vegyünk – számolt be Vikor.

    A pobedai helyi közösség határain túl tekintve a tanácstag úgy látja, hogy a következő években nagy változások lesznek az idegenforgalom terén, és ebből Topolya községnek is ki kell vennie a részét.

    – Községi szinten nagy fellendülés várható az idegenforgalomban. Az emberek többsége belátja, hogy a turisztika jó iparág, amely feltörőben van. Nem kell semmi újat kitalálni, csak át kell néznünk a határ túloldalára. Magyarországon a GDP nagy részét az idegenforgalom adja, főként a gyógyfürdők és a falusi turizmus. Nálunk olyan megoldásokra van szükség, amik gyorsan felfejleszthetők. Jelenleg felmérést készítünk arról, hogy mi mindennel rendelkezik a község. A látványosságokat egy turisztikai útvonalban fogjuk összefoglalni, ami várhatólag 2-3 hónapon belül elkészül. A környező községekkel közösen próbáljuk Topolyát bevonni egy aktív turisztikai palettára – fogalmazott Vikor.

    forrás:Magyar Szó

  • A nyugat-nílusi láz első szerbiai áldozata

    A nyugat-nílusi láz okozta szövődmények következtében elhunyt egy 81 éves személy. A Dr. Milan Jovanović Batut Közegészségügyi Intézet nyilvántartása szerint az országban három személy betegedett meg a szúnyogcsípés okozta vírusos betegségben. Két személy dél-bánáti illetékességű, egy pedig a Šabac környéki régióban él. A három személy egyike a ma elhunyt beteg.

    A nyugat-nílusi láz egy vírusbetegség, amely szúnyogcsípéssel terjed. Eddig főleg Afrikában, Európa déli részein, a Közel-Keleten, Indiában és az Amerikai Egyesült Államokban észlelték.

    A vírus az ember mellett megtámadhatja a madarakat, lovakat, kutyákat és más állatokat is. Az általa okozott fertőző betegség 80-85%-ban tünetmentesen zajlik le. (Magyar Szó)

     

  • Origo Open Fest

    Augusztus 5-étől és 7-éig rendezik meg Topolyán a 4. Origo Open Festet, melynek keretében lesz filmvetítés, képregény-kiállítás, rockabili és extrém sportverseny. A fesztivál alapját továbbra is a nyári mozi képezi, újdonság, hogy egybevonták az Origo Open Festet és az Egri József Nemzetközi Ifjúsági Filmfesztivált, amelyet a topolyai Film-Múzeum civil szervezet szervez immár ötödik alkalommal. Az Egri József filmpályázat díjátadója lesz egyben a fesztivál megnyitója is pénteken este a Felvonulási téren, a hétvége folyamán bemutatják a Puskás Hungary című dokumentumfilmet, amely még a közelmúltban véget ért labdarúgó Európa bajnokság hangulatához köthető, valamint a Szabadság, szerelem című alkotást, amely a kereken hatvan évvel ezelőtt zajlott magyarországi forradalomnak állít emléket. E két film a belgrádi Balassi Intézet jóvoltából kerül bemutatásra. A vasárnapi programban Izrael belgrádi nagykövetségének támogatásával két izraeli filmet láthat a közönség. A követség munkatársai egy, a Filmmúzeum által szervezett megemlékezésen hallottak a fesztiválról, és ajánlották fel közreműködésüket. Lesz művészeti kiállítás; pénteken este a Juhász Erzsébet Könyvtár padlástermében lesz Zelić Pavle képregénykiállítása, amelyről azt kell tudni, hogy először Párizsban mutatták be, az ottani Szerbiai Kulturális Központban, és azután nagy sikerrel szerepelt Szerbia több városában. Az esti bulikra az Izlog Ideja klubban kerül sor; pénteken az újvidéki Moonshine Aligators nevű rockabili zenekar lép fel, ami egy újdonság Topolyán, szombaton pedig a topolyai Ofingeri és a szabadkai Wooden Ambulance fog fellépni. Vasárnap egy laza családi délutánt szerveznek a téren, klikker versennyel és más régi játékokkal, hogy bemutassák a mai fiataloknak, hogy mit játszottak régen a gyerekek. A Prizorgo Állatvédő Egyesületnek lesz egy érdekes előadása a felelősségteljes állattartásról. A rendezvénnyel kapcsolatban megtartott sajtótájékoztatón Tölgyesi Huba, a főszervező Origo Egyesület elnöke, valamint Fekete Dénes, szobrász számolt be a várható tartalmakról. A fesztivál szervezői a kezdetektől támogatják a környék képzőművészeit, akik az idén a Művésztelepen megrendezésre kerülő Origo Art Colony keretén belül alkothatnak. Fekete Dénes elmondta, hogy az ott (augusztus 1-jétől 4-éig) készült alkotásokat a fesztivál nyitónapján mutatják be a Művelődési Ház mozitermének előterében, emellett a Művésztelepen is megtekinthetőek lesznek egyes művek, valamint a központban lévő hotelt körülvevő paneleket is kidíszítik. A résztvevők között topolyai, illetve Topolya környéki fiatal képzőművészek lesznek, az installációt a környékről szerzett tárgyakból hozzák létre, ily módon is kötve az alkotást a városhoz. A rendezvényt a topolyai önkormányzat, a helyi közösség, a Művelődési Ház, a Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségekkel foglalkozó Titkárság, a Magyar Nemzeti Tanács, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a topolyai Rotary Klub, és számos helybeli cég és vállalkozás támogatja.

    IC TK

  • Legtöbb kétszáz dinár jár a NIS részvényei után

    A Központi Értékpapír-nyilvántartó ma osztalékot fizetett minden polgárnak, aki 2015. június 13-án rendelkezett ingyenes NIS-részvénnyel.

    Az osztalék nettó összege részvényenkénti 39,82 dinár, vagyis öt ingyenes NIS-részvény után 199,11 dinár jár. Maximum ennyit kaphattak azok a polgárok, akik jogosultak voltak ezekre a részvényekre. A NIS-részvények után 2,17 millió polgár kap osztalékot.

    Az ingyenes NIS-részvényekkel rendelkezők a pénzt abban a bankban vehetik fel, amelyben számlát nyitottak erre a célra. Az orosz Gazpromnak 56 százalékos tulajdonrésze van a NIS-ben, a szerb állam harminc százalékban tulajdonosa a vállalatnak, a többi tőkével pedig a kisrészvényesek rendelkeznek. Tavaly a NIS részvényeseinek részvényenként 80,2 dináros osztalékot fizettek ki. (Beta, Vajdaság MA)

     

     

     

     

     

     

     

    Piacra kerülnek a NIS-részvények

    BELGRÁDI ÉRTÉKTŐZSDE   augusztus 24. 2010.

    A Belgrádi Értéktőzsdén tegnap bejelentették, augusztus 30-án, hétfőn veszi kezdetét a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) részvényeivel való kereskedés. A részvények kezdeti ára 505 dinár, azaz 4,82 euró lesz. Összesen 163 060 400 részvény kerül a piacra ily módon – a börzén a NIIS jelzést kapta a kőolajipari vállalat. A NIS lesz az értéktőzsde úgynevezett Prime Market (elsőosztályú részvénytőzsde) listáján a negyedik vállalat, itt jegyzik még az Energoprojekt, a Sojaprotein és a Tigar részvényeit is.

    A Szerbiai Kőolajipari Vállalat igazgatóbizottságának döntése alapján június végén vált nyitott részvénytársasággá. A részvények összértéke 81,53 milliárd dinár. Az orosz Gaspromnjeft a vállalat többségi tulajdonosa, a részvények 51 százalékát mondhatja magáénak, a szerb állam tulajdonában van a NIS részvényeinek 29,9 százaléka. A fennmaradó 19,1 százalék a vállalat jelenlegi és egykori dolgozóinak, néhány kisebb vállalatnak, valamint Szerbia mintegy 4,8 millió polgárának ingyenrészvény formájában van a kezében.

  • Szolíd kukoricatermésre számíthatunk

    A topolyai község területén viszonylag szolíd kukoricatermés ígérkezik, míg más területeken a szárazság miatt szerény eredményekre számítnak. Radomir Šuša, a Topolyai Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat igazgatója a pénteken megtartott őszi betakarítású termények fajtabemutatóján elmondta, hogy a határ nagyon tarka képet mutat, hiszen a csapadékeloszlás is nagyon változatos volt, de összességében a topolyai község területén valamivel több csapadékot mértek, mint más vidékeken, ez pedig a kapásnövények állapotán is érzékelhető.Régió Rádió

  • Az év végéig újabb orvosok foglalkoztatását tervezi az állam

    Újabb orvosokat foglalkoztat majd az állam még az idei év vége előtt, jelentette be Kori Udovički államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter a szerbiai köztelevízió vendégeként.

    „Figyelembe kell vennünk, hogy már két éve tart a racionalizáció, azóta érvényben van a foglalkoztatási tilalom. Az idei év végéig mintegy 30 ezerrel csökken az állami szféra dolgozóinak száma. Tehát kevesebben dolgoznak a művelődés, az oktatás, az egészségügy terén, vagyis abban a szférában, amit államnak nevezünk, nem pedig a közvállalatokban” – magyarázta a tárcavezető.

    Udovički elmondta, minisztériuma jelenleg azon dolgozik, hogy kiküldje a kvótákat a helyi önkormányzatoknak, tehát hogy meghatározza számukra a dolgozók maximális számát. Leszögezte: a tervek szerint a racionalizáció már szeptember derekán megkezdődhet.

    Szavai szerint jelenleg minden tárca azt próbálja meghatározni, hogy pontosan hány dolgozóra van szüksége mindenképpen, ugyanakkor a végkielégítésekre már több mint ötmilliárd dinárt elkülünítettek, ez pedig a meglátása szerint biztosan elegendő lesz.

    Megjegyezte továbbá, hogy még nem készítettek listákat, viszont a törvény kimondja, hogy csökkenteni kell a dolgozók számát, ennek keretében pedig meghatározzák majd, hogy mekkora lehet a dolgozók maximális száma.VajMa

  • Az osztrák határon megszigorították az ellenőrzést

    Ausztria keleti határátkelőinél vasárnap estétől minden olyan járművet megállítanak és ellenőriznek, amely alkalmas arra, hogy embereket rejtsenek el benne. A határ közelében, valamint a nemzetközi főútvonalak mentén ellenőrző pontokat hoznak létre, ez máris fennakadásokat okoz a forgalomban. Ausztria megszigorította a fellépést az embercsempészek ellen, miután a múlt héten 71 szír menekült fulladt meg abban a kamionban, amelyben átcsempészték őket Magyarországról Ausztriába.

    Az intézkedést Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter jelentette be vasárnap, és azt is elmondta, hogy az emberéletek megmentése és az embercsempészek elleni hatékony fellépés érdekében el kell viselni az ilyen ideiglenes közlekedési nehézségeket. A miniszter elmondta azt is, hogy a szigorítást egyeztették Magyarországgal, Szlovákiával és Bajorország német szövetségi tartománnyal.

    Ausztria keleti részén megerősítik a rendőri jelenlétet, mivel további menekültáradat érkezése várható. Stájerországból és Karintiából rendőröket vezényelnek át Burgenlandba.

    Óriási a torlódás az M1-en

    Magyarországon, az M1-es autópályán az osztrák határ előtt óriási torlódás alakult ki, írja a hvg.hu. Hétfő reggelre - az Útinform jelentése szerint - a torlódás 20-25 kilométeres lett. A Google Maps forgalmi adatai szerint a Moson pihenőtől Hegyeshalomig tartó tíz kilométeres szakaszon legalább egyórás menetidőre kell számítani.(MTI)

     

     

     

     

    Európai Bizottság: Az osztrákok a schengeni szabályokkal összhangban járnak el

     

    Az Európai Bizottság szerint a schengeni szabályok lehetővé teszik az osztrákok rendkívüli intézkedését. Ausztria keleti határainál vasárnap estétől minden olyan járművet megállítanak és ellenőriznek, amely alkalmas arra, hogy embereket rejtsenek el benne. A közúti ellenőrzés miatt hétfő délelőttre 30 kilométeres torlódás alakult ki az M1-es autópályán Ausztria felé.

    A schengeni övezet szabályai lehetővé teszik, hogy a tagállamok a határokon és a határ menti övezetekben biztonsági és közlekedési ellenőrzéséket tartsanak mindaddig, amíg nem határellenőrzésről van szó - tudatta hétfőn az Európai Bizottság sajtóosztályának egyik illetékese az MTI megkeresésére.

    Ausztria keleti határainál vasárnap estétől minden olyan járművet megállítanak és ellenőriznek, amely alkalmas arra, hogy embereket rejtsenek el benne. A közúti ellenőrzés miatt hétfő délelőttre 30 kilométeres torlódás alakult ki az M1-es autópályán Ausztria felé.

    Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter hétfőn Bécsben egy sajtótájékoztatón azt mondta, a "klasszikus értelemben vett határellenőrzésnek nem nevezhető" ellenőrzés célja az, hogy megakadályozzák emberek halálát, és hogy elfogják az embercsempészeket. A cél érdekében el kell fogadni azt, hogy torlódások és korlátások várhatók az utakon - mondta a miniszter. (MTI)

  • Nincs gyógyszer, ezért felfüggesztették a szívműtéteket

    Nem tudják végrehajtani a szívsebészeti beavatkozásokat a Protamin Sulfat nevű gyógyszer hiánya miatt, közölte Miljko Ristić, a szívátültetések és szívsebészeti beavatkozások belgrádi, niši és kragujevaci koordinátora.

    A szerbiai egészségügyi minisztérium közlése szerint 10-15 napon belül megérkezik majd a hiányzó gyógyszer. A jövő hét elején lezárják a sürgősségi közbeszerzési eljárást, aláírják a szerződést a beszállítóval, aki ezzel arra kötelezi magát, hogy 10-15 napon belül kiszállítsa a megállapodás tárgyát képező gyógyszert – mondták el a Kurir lapnak az illetékes tárcánál.

    Hangsúlyozták továbbá, hogy egyetlen életveszélyes állapotban levő beteg sem került veszélybe, illetve nem halasztottak el olyan sürgős beavatkozásokat, amelyekhez Protamin Sulfatra van szükség.

    A rendelkezésre álló ampullák újraelosztása révén ugyanis sikerült megoldani a pillanatnyi problémát, s a Szerbiai Klinikai Központ meg a dedinjei szívsebészeti intézet megkapta a szükséges mennyiséget.

    Szerbiában egyébként jelenleg több mint 3000 páciens vár szívműtétre, írja a Tanjug. (Vajdaság MA)

  • Nemzetközi tűzoltó találkozó Pacséron

    A tapasztalatcsere, egymás kultúrájának, népének, szokásainak megismerése, a vendéglátó település tájainak megismerése már évek óta a fő célja annak a nemzetközi tűzoltó találkozónak, amelyet már nyolcadik éve szerveznek meg öt település – Pacsér (Szerbia), Kisújszállás (Magyarország), Szentegyháza (Románia), Eberswang (Ausztria) és Wilamowice (Lengyelország) tűzoltói.

    A hét végén Pacséron megtartott, ma záruló összejövetelen kisújszállási, szentegyházai és wilamowicei tűzoltók vettek részt. A delegációt fogadta Zorica Rankov, a Topolyai Községi Tűzoltó Szövetség közgyűlésének elnöke. Szó esett a tűzoltóság nemes és felelősségteljes munkájáról, az önzetlen segítségnyújtásról, arról, hogy a tűzoltók minden alkalommal megállják helyüket, akár tűzesetről, hóviharról vagy árvízről van szó. A küldöttség megtekintette a Topolyai tavat, ellátogattak Zobnaticára, a bácskossuthfalvi önkéntes tűzoltókhoz, valamint a helybeli horgásztóhoz és a gyógyfürdőbe. A tegnap esti ünnepi ülésen Nagy Róbert, a testület elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd a résztvevők felszólalása után, akik a találkozó jelentőségét, a tűzoltók szerepét, a tapasztalatcsere fontosságát hangsúlyozták, átadták a Vajdasági Tűzoltó Szövetség jelvényeit és köszönőleveleit azoknak, akik önzetlen segítséget nyújtottak az országunkat sújtó árvíz és hóvihar alkalmával. Több tűzoltót előléptettek, és köszönőlevet kaptak mindazok, akik támogatják az ÖTT munkáját, valamint az idős tűzoltók, akikre szükség esetén ugyancsak számíthatnak.

    -kg-

  • Szerbia a negyedik legboldogtalanabb ország

    Dél-amerikai államok vezetik azt a listát, amelyen aszerint rangsorolták az országokat, hogy mennyire boldogok a polgáraik. Szerbia a negyedik helyen végzett, de a lista végéről számítva, tehát a legboldogtalanabb országok közé sorolták.

    A Gallup ügynökség tizedik alkalommal állította sorba a világ országait a lakosok boldogsága alapján, s megállapította, hogy a paraguayiak vezetnek e tekintetben, a lista végén pedig Szudán, Tunézia és Banglades végzett.

    A felmérés eredményeit vizsgálva megfigyelhető egy érdekes tény is: a világ legboldogabb országai közül az első tíz dél-amerikai, s a lista már évek óta azt mutatja, hogy a gazdagabbnak számító államok lakói nem tartoznak a legboldogabbak közé.

    A Gallup ügynökség 148 ország 153 ezer polgárát kérdezte meg a felmérés során arról, hogy mennyire elégedettek az életükkel. A megkérdezettek mindegyikének néhány, látszólag hétköznapi kérdésre kellett válaszolnia, írja a Blic belgrádi napilap. A Gallup dolgozóit elsősorban az érdekelte, hogy fáradtnak érzik-e magukat, megbecsülik-e őket vagy lekicsinylően bánnak velük, hangosan avagy némán nevetnek, továbbá azt is megkérdezték, hogy hányszor nevettek az előző napon.VajMa

  • Akár tizenötezren is kézhez kaphatják a munkakönyvüket (videó)

    Kilencezer állami munkahely szűnhet meg Szerbiában – jelentette be Kori Udovički. Az államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter szerint, ha figyelembe veszik a nyugdíjba vonuló dolgozókat is, ez a szám elérheti a 15 ezret.

    Szavai szerint a foglalkoztatottak maximális számát meghatározó előírást várhatóan szeptember derekán hozzák majd meg, mert a minisztérium még nem gyűjtötte be az összes szükséges adatot. Hozzátette, emellett megfontolják annak lehetőségét is, hogy megszüntetnek egyes kormányügynökségeket, vagy pedig összeolvasztják őket.

    Kori Udovički elmondta, az intézmények igényeinek meghatározását követően várhatóan orvosokat, illetve az európai integrációt segítő szakembereket foglalkoztatnak majd, valamint az európai alapokból származó eszközök hatékonyabb felhasználását segítő dolgozókra is szükség lesz. A létszámstopnak köszönhetően a racionalizáció már két éve tart Szerbiában – hangsúlyozta a miniszter. „Az év végéig 30 ezerrel kevesebb állami foglalkoztatott lesz. Tehát az ügynökségekben, a minisztériumokban, a helyi önkormányzatokban, az intézményekben, a kultúrában, az iskolákban, az egészségügyben. Az állami költségvetésben biztosított a pénzeszköz a végkielégítésre. 5,5 milliárd dinárunk van, és nem kételkedünk abban, hogy ennyi elég lesz.”

    https://www.youtube.com/watch?v=jS10WzYgp9A

     

     

  • Horvátország visszaküld Szerbiába 9 migránst

    DUBROVNIK - Visszaküldik ma Szerbiába azt a kilenc iraki állampolgárt, aki Belgrádból utazott repülővel Dubrovnikba. Mint közölték, nem teljesítették a horvát beutazási föltételeket, így nem léphetnek be az országba.

    A belügyi szóvivő szerint nem volt csomagjuk, sem elegendő pénzük, és nem tudták megmondani, hogy hol szállnak meg.

    Nem hivatalos értesülés szerint az irakiaknak Cipruson kiadott turistavízumuk volt, és Belgrádba érkezve döntöttek úgy, hogy Horvátországon át utaznak más uniós tagállamba.Forrás: Tanjug

  • Biometrikus azonosítás bevezetését javasolja a szülészeteken az adatvédelmi biztos

    Rodoljub Šabić, a közérdekű információk és a személyi adatvédelem biztosa kijelentette, sugallni fogja, hogy tegyék lehetővé az anyaság biometrikus azonosítására alkalmas készülék alkalmazását, amelyet Komlen Lalović szabadalmaztatott.

    A feltalálóval folytatott beszélgetése után a biztos megígérte, hogy javasolni fogja az illetékes minisztériumnak, hogy tegye lehetővé Lalović kettős biometrikus szkennerének használatát, annak érdekében, hogy ne lophassák el vagy nem cserélhessék el a babákat a szülészeteken.

    „Mivel rendkívül érzékeny adatokról van szó (a szülés után ujjlenyomatot vesznek az anyától és a babától), kizárólag az anya írásos beleegyezésével alkalmaznák” – közölte Šabić, s hozzátette, véleménye szerint az esetek többségében meglenne a kellő készség erre.

    Megítélése szerint az illetékeseknek a jogalkotás során figyelembe kellene venniük a szülők véleményét is, s kiemelte, nem jó, hogy a strasbourgi bíróság által megállapított határidőkhöz képest jelentősen késnek az eltűnt babákról és egyéb intézkedésekről szóló törvény meghozásával.

    „Még 2008 végén figyelmeztettem az illetékeseket, köztük a szkupstinát is, hogy felelőtlen hozzáállásuk a probléma eszkalációjához fog vezetni, s a probléma nemzetközi méreteket ölt, amit megerősített a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság 2013 elején hozott ítélete is” – emlékeztetett a biztos.

    Értékelése szerint Lalović szabadalma a múltbéli problémákat nem oldhatja meg, de a jövőben elháríthatja azokat, s jó dolog, hogy a feltaláló néhány szülészettől kért és kapott is megerősítést arra, hogy érdekeltek a készülék használatában.

    „Kifejezetten jónak találom, hogy a feltaláló kész teljesen lemondani bármilyen tulajdonjogról szabadalmának a szerbiai szülészeteken való használatát illetően, s ezt meg is erősítette a megbeszélés során” – mondta Šabić. (Beta)Vajdaság MA

  • Önálló intézményként működik tovább a Topolyai Múzeum (videó)

    Szeptember elsejétől önállóvá válik a Topolyai Múzeum, amely megalapítása, azaz 2002 óta a szabadkai Városi Múzeum kihelyezett részlegeként tevékenykedett. A múzeum önállósodásáról, valamint a városban található kiemelt jelentőségű kulturális intézményekről tárgyalt ma a Magyar Nemzeti Tanács küldöttsége Hajnal Jenő elnök vezetésével a topolyai önkormányzat illetékeseivel. A múzeum önállósodására irányuló törekvés már nem új keletű. A fordulat 2012-ben következett be, amikor az MNT megjelentette kulturális stratégiáját. Az önálló múzeum a topolyai községi képviselő-testület és a Magyar Nemzeti Tanács társalapításában jöhet létre, és ilyen formában működésének kezdete a tanévkezdéssel esik egybe, ami akár üzenet értékű is lehet.

    „Ebben az intézményben is az új kezdésnek az érzését, hangulatát fedeztem fel, és ez az új kezdés pedig arról kell hogy szóljon, hogy hogyan tud úgy kinőni az eddigi fiókmúzeumi szerepből, hogy ne csak a környező településeknek, Topolyának, hanem egy szélesebb régiónak is egy fontos közgyűjtemény-intézményévé váljon. Ez a fontosság azért is jelentős, hiszen képgyűjteménnyel, régészeti leletanyaggal, helytörténeti anyaggal rendelkezik a múzeum, ugyanakkor sok olyan tevékenységet, ismeretterjesztő feladatot is felvállal, amelyek szélesebb körben is jelentősek” – emelte ki Hajnal Jenő, az MNT elnöke.

    https://www.youtube.com/watch?v=xZu4vusSZ4c

     

  • Beiskolázási csomag a vajdasági magyar elsősöknek

    Több mint száz helyszínen nyújtják át Vajdaság mintegy 1570 magyar elsősének a magyar állam támogatásával biztosított beiskolázási csomagot a Magyar Nemzeti Tanács képviselői augusztus 31-én és szeptember elsején, a tanévnyitó ünnepségek keretében.

    Magyarország nemzetpolitikai államtitkára, Potápi Árpád János hétfőn Bezdánban, majd Bácskertesen vesz részt a tanévnyitón. A legdélebbi vajdasági magyar szórványtelepülésen, Maradékon 37 év után öt diákkal, összevont tagozat nyílik, Verbászon pedig szintén hosszú évek kihagyása után magyar óvodai csoport.

    A beiskolázási csomag negyven euró értékű, többek között füzeteket, írószereket, tolltartót, vonalzókészletet, rajzfelszerelést, valamint ugrálókötelet és labdát tartalmaz.

     

  • Hamis iratokat találtak 96 migránsnál

    Két magánbuszban 96, hamis iratokkal rendelkező migránst találtak, tájékoztatott Nebojša Stefanović belügyminiszter. Hangsúlyozza, hamisak azok az állítások, melyek szerint nagyszámú migráns telepítenek Szerbiába.

    A magán fuvarozóvállalat tulajdonában lévő buszt tegnap állították meg a Nais fizetőkapunál, s ekkor állapították meg, hogy 84, hamis iratokkal rendelkező menekült utazik benne, közölte a szerbiai melügyminiszter.

    Hozzátette, a vranjei ellenőrzőpontnál szintén megállították egy magán fuvarozócég buszát, amelyben 61 menekült utazott, közülük 12-nél hamis iratok voltak.

    A menekülteket átadták a külföldiekkel foglalkozó osztály dolgozóinak, a buszokat pedig a gazdasági bűnözés megfékezésével foglalkozó osztálynak Nišben és Vranjeben.

    A miniszter elmondta, a rendőrség bűnvádi feljelentést nyújtott be ismeretlen elkövető ellen, s intenzíven dolgozik az esetek felderítésén.

    „Ez a bizonyítéka annak, hogy az állam folytatja a küzdelmet a menekültcsempészet ellen, amivel jólszervezettségét bizonyítja, s azt, hogy komolyan és felelősségteljesen viszonyul a problémához” – emelte ki a miniszter.

    A belügyminiszter elutasította és teljesen pontatlannak minősítette azokat az állításokat, hogy nagyszámú menekültet telepítenek Szerbiába, s közölte, továbbra is az a tendencia, hogy 48 óra leforgása alatt megközelítőleg ugyanannyi menekült lép be az országba és lép ki az országból.

    Stefanović hangsúlyozta, Szerbia a törvényekkel és a legmagasabb nemzetközi normákkal összhangban gondoskodik a biztonságról és az alapvető emberi szükségletek biztosításáról, tiszteletben tartva a szabad mozgáshoz való jogukat és a menedékkérelem igénylésére irányuló szándékukat.

    A miniszter rámutatott arra, hogy elvégzik minden, Szerbiába belépő személy azonosítását és regisztrálását. (RTS)VajMa

  • Új járművek a zombori egészségháznak

    A város öt új Dacia típusú autót ajándékozott a Dr. Đorđe Lazić Egészségháznak. A járművek kulcsait Saša Todorović polgármester adta át dr. Úri Emese igazgatónőnek.

    – Több mint 4,5 millió dinárt terveztünk a város költségvetésében erre a beruházásra, amivel a lakosság egészségügyi alapellátását kívánjuk támogatni. Ezzel még nincs vége a város és az egészségház kiváló együttműködésének. Megállapodtunk, hogy azokat az autókat, amelyeket eddig a város területén használt az egészségház, átengedi a falusi rendelőknek, és így beteljesülni látszik a mandátumunk kezdetén felvetett víziónk, hogy minden polgár azonos minőségű egészségügyi alapellátásban részesüljön, függetlenül, hogy a városban vagy valamelyik faluban él – hangsúlyozta Todorović.

    Dr. Úri Emese megköszönvén a járműveket a városnak és a polgármesternek, kiemelte annak jelentőségét, hogy a szerény költségvetésből is sikerült biztosítani a közérdeket szolgáló beruházást.

    – Példát mutattunk több, nálunk gazdagabb szerbiai városnak, hogy a tervezett eszközöket a közösség érdekében használjuk fel – mondta Úri.

    A négy Dacia Sandero és az egy Dacia Logan közül két kocsit kap a házigondozó-szolgálat, egyet a laboratórium, egyet a közös szolgálat és egyet az igazgatóság.

    Az igazgatónő azt is elmondta, hogy jelenleg a Goge peremvárosi településen keresnek egy olyan épületet, amelyet egészségügyi rendelővé alakíthatnak át, hogy ebben a városrészben is közvetlenül elérhetővé tegyék az egészségügyi alapellátást.Magyar Szó

  • Vasárnap 33. alkalommal rajtol el a szamárverseny Királyhalmon.

    Vasárnap 33. alkalommal rajtol el a szamárverseny Királyhalmon. A szervezők gazdag programot állítottak össze, melyből idén sem maradhat ki a fő attrakció, a szamaragolás és a fogathajtás. Maga a rendezvény 13 órakor veszi kezdetét az ünnepélyes megnyitóval, amit rögtön fél kettőtől a szamaragolás követ majd. 14 óra 30 perctől gyermekek számára szerveznek kerékpárversenyt, a fogathajtás pedig 15 órakor indul. 16 órától a királyhalmi Civil Apple szervez gyermekeknek ügyességi versenyeket. A szamárverseny eredményhirdetését 17 órakor tartják, ami után 18 órakor kötélhúzó versenyre, 19 órakor pedig gumicsizma dobálóversenyre várják az érdeklődőket. A jó hangulatról a noszai Piros ingesek együttes gondoskodik. Szabadkai Rádió

  • A szabadkai KODDE ösztöndíj pályázata

    A Kosztolányi Dezső Diáksegélyező Egyesület – KODDE

    pályázatot hirdet ösztöndíjak odaítélésére

    a 2015/2016-os tanévre. A pályázatra jelentkezhetnek:

    1. azok a középiskolások és egyetemei hallgatók, akiknek bejelentett lakóhelyük a következő önkormányzatok területén van: Szabadka, Topolya, Magyarkanizsa, Kishegyes, Zombor, Apatin, Kúla, Hódság, Verbász.

    2. Azok a magyar anyanyelvű, Szerbiában tanuló középiskolások, akiknek tanulmányi eredménye meghaladja a 3,50-es átlagot, és magyar nyelven folytatják tanulmányaikat.

    3. Azok a magyar anyanyelvű főiskolai és egyetemi hallgatók, akik Szerbia területén folytatnak felsőfokú tanulmányokat és nem részesülnek más ösztöndíjban.

    Pályázni kizárólag a KODDE pályázati adatlapjának kitöltésével lehet, az adatlap 4-ik oldalán felsorolt dokumentumok mellékelésével. A pályázatokat 2015. augusztus 17-e és szeptember 18-a között lehet átadni személyesen (munkanapokon 10,00 és 14,00 óra között) vagy postai úton:

    Kosztolányi Dezső Diáksegélyező Egyesület – KODDE

    24000 Szabadka Ago Mamužić u. 13/II. A pályázat a Bethlen Gábor Alap támogatási forrásaiból valósul meg.

    Bővebb információ a www.kodde.org.rs honlapon, az Ez az email cím védett a spam robotoktól. A megtekintéséhez JavaScript szükséges. e-mail címen illetve a 024/552-626 telefonszámon kapható.Régió Rádió

     

     

  • Alkotótábor a Topolyai Művésztelepen

    Javában tart a Topolyai Művésztelep téli táborának folytatása, amely augusztus 24-től 29-ig zajlik a topolyai tó partján lévő alkotótárban. A idei telep fő témája a fény- tudtuk meg Zsáki Istvántól, a Művésztelep vezetőjétől. A tábornak idén 11 vendége van. Érkeztek művészek Budapestről, Zomborból, Veternikről, Zentáról, Újvidékről, és Szegedről. Ez a tábor a jövő héten folytatódik, amikor is az akvarellel alkotók, köztük topolyai fiatalok lesznek a vendégek. A tervek szerint az itt készített munkákból egy kiállítást szerveznek Ács József születésnapjára, vagyis a vajdasági magyar képzőművészet napjára november 14-re, amelyre egy katalógust is szeretnének készíteni.

    Régió Rádió

  • Szeptember 1-jén tanítás

    Az új tanítási év az általános és középiskolások számára szeptember 1-jén, kedden kezdődik. Az első félév december 23-ig tart, ami 81 tanítási napot jelent. A második félév 2016. január 15-én kezdődik. A gimnázium végzősei május 5-én, az általános iskolák nyolcadikosai és a szakközépiskolások június 1-jén, az általános iskolások június 15-én, a középiskolások pedig június 22-én fejezik majd a 2015/2016-os tanítási évet.Régió Rádió

  • Tízezer euró értékű adományt kapott egy németországi vállalattól a Szabadkai Közkórház gyermekgyógyászati osztálya.

    Tízezer euró értékű adományt kapott egy németországi vállalattól a Szabadkai Közkórház gyermekgyógyászati osztálya. A támogatásnak köszönhetően 4 helyiséget tudtak felújítani és felszerelni. Katja Puleva, a gyermekgyógyászati osztály főorvosa elmondta, hogy osztályuk az utóbbi időben mintegy 75 ezer euró értékben kapott adományt, ebből 50 ezret a Rotary klubtól, míg a többit magáncégektől és anonim vállalkozóktól. Így 40 év elhanyagoltság után után sikerült teljesen felszerelni a gyermekgyógyászati osztályt. Az önkormányzat 194 ezer dinárral támogatta a fürdőszoba befejezésének munkálatait. A gyermekgyógyászati osztályon egyébként jelenleg 7 orvos dolgozik, míg két másik orvos jelenleg gyermekgyógyászati szakképesítését végzi. Szabadkai Rádió

  • Miután a magyar rendőrség lezárta a Horgos–Röszke vasútvonalat,

    Miután a magyar rendőrség lezárta a Horgos–Röszke vasútvonalat, ezzel lehetetlenné téve a migránsok számára az átjárást, a migránsok egy része visszatért a kanizsai vásártérre, de többen más útirányt keresve indultak meg Magyarországra. Lackó Róbert, a magyarkanizsai Községi Képviselő Testület elnöke elmondta, hogy a befogadó központban jelenleg 900 ember tartózkodik, és ez majdnem meghaladja a kapacitásaikat. Félelemmel várják az esti órákat, mert Belgrádból nagyobb emberhullám érkezéséről kaptak információkat. Jelenleg elegendő étellel– és itallal– illetve tisztálkodási szerrel rendelkeznek. Gondot okoz még a vásártéren az emésztő gödör telítettsége. Ennek bővítésére, pontosabban a szennyvízelvezető hálózatra kapcsolására a dán kormánytól kaptak ígéretet. A tartomány anyagi segítsége lassan érkezik, ezért az önkormányzat a saját tartalékait éli fel. Ezért megtörténhet, hogy a község esetleges csődje esetén télen fűtés nélkül maradnak a magyarkanizsai iskolák. Szabadkai Rádió

  • Tanév előtti ruhaosztás

    Tanév előtti ruha, cipő és egyéb segélyosztást szervezett a Segíts, hogy segíthessünk alapítvány a 

    Vöröskereszt községi szervezetével karöltve a rászorultak részére a bácskossuthfalvi óvodában. Az 

    akció iránt nagy volt az érdeklődés. Közel 2500 ruha, gyerekjáték, táska, matrac közül válogathatnak az 

    érdeklődők, amit gyűjtés után bocsátottak rendelkezésükre. Mint Petrović Dušan, az alapítvány elnöke 

    elmondta, a továbbiakban is számítanak az adományozók segítségére: téli ruhaneműre, háztartási 

    gépekre, kályhákra tüzelőre van szükség. Tóth Erikától, az akció koordinátorától megtudtuk, hogy 

    összesen 43 olyan rászoruló család van a helyi közösségben, ahol óvodás gyerekek is vannak.

    Régió Rádió

  • Új szolgáltatás a Szociális Központban

    Topolya és Kishegyes Község Szociális Központja egy eredményes pályázat után új szolgáltatást indított 

    el amely résztvevőiről, feltételeiről és hasznosságáról Sztánkó Zsuzsanna, a központ igazgatónőjé 

    elmondta médiaházunknak, hogy a Tartományi Egészségügyi, Szociálpolitikai és Demográfiai Titkárság 

    támogatta a Za stare-zbog svih nas – Az idősekért, mindannyiunkért elnevezésű projektumukat. Ennek 

    célja az idősek és a rászorulók gondozása, segítése a saját otthonukban, valamint egy élhetőbb élet 

    megteremtése számukra. Topolya község önkormányzata, felismerve a szolgáltatás fontosságát, szintén 

    jelentős összeggel járult hozzá ennek a programnak az elindításához. Kezdetben Topolya, 

    Bácskossuthfalva és Gunaras helyi közösség területén tevékenykedik összesen négy képzett 

    munkatársuk, akiket egy erre kiképzett koordinátor irányít. Ez, meghatározott időre öt új munkahelyet 

    jelent. Folyik a rászoruló családok kiválasztása, a Szociális Központ nyilvántartásán kívül a terepi 

    szolgálatok, a Vöröskereszt és a helyi közösségek segítségét is igénybe veszik. Az idős személyeknek 

    vagy házaspároknak segítséget tudnak nyújtani az egyszerűbb háztartási munkákban, mint amilyen a 

    főzés, takarítás, söprögetés, a személyi higiénia, de igény szerint a gyógyszerek kiváltása, 

    vérnyomásmérés is. A segítők munkaköri leírásába azonban sok más hasonló tevékenység belefér. - 

    mondta Sztánkó Zsuzsanna Topolya és Kishegyes Község Szociális Központjának igazgatónője.

    Régió Rádió

  • Az Oktatási Minisztérium közzétette az iskolák szükségleteinek jegyzékét

    BELGRÁD - Az Oktatási Minisztérium honlapján ma megjelentek azok a listák, amelyek az iskolák 

    szükségleteit tartalmazzák – jelentette ki Srđan Verbić szakminiszter.

    ministarstvo prosvete

    Szerinte a rendszernek még 3600 fiatalra van szüksége. Ugyanakkor az is világossá vált, hogy a 

    technológiai feleslegek listája ennél sokkal bővebb.

    „Mintegy 20 ezer emberről van szó, akik nem teljes normával dolgoznak, és világos, hogy ebben a 

    kategóriában a legveszélyeztetettebbek a fiatal tanítók és tanárok. Mivel a minisztérium nem szeretné, 

    hogy ők távozzanak, újabb kört tesznek, hogy megállapítsák a technológiai feleslegek listáját, és ezt 

    követően kínálják fel a végkielégítést” – részletezte a tárcavezető.

    Annak kapcsán, hogy egyes szakszervezetek sztrájkra készülnek, mert a tanügyi dolgozók nem kapták 

    meg a beígért egyszeri segélyt, Verbić azt mondta, hogy az a szakszervezetekkel kötött megállapodás 

    része, és a kormányt az év végéig teljesíti ígéretét. Forrás: Tanjug-RTV

  • Mi lesz a svájcifrank-hitelesekkel?

    A hazai bankárok bevezették az „ötödik modellt” a svájci frank alapú hitelek problémájának megoldására, 

    s a törvénytelen kamat „leírását” kínálják abban az esetben, ha a polgárok aláírnak egy nyilatkozatot, hogy 

    nem fogják őket beperelni.

    Miközben Horvátország arra kényszerítette a bankokat, hogy kedvező feltételek mellett alakítsák át 

    klienseik számára a frankot euróvá, a szerbiai bankárok a svájci frank alapú hitel problémájának 

    megoldására bevezetik az ötödik modellt.

    A bankok azt kínálják ügyfeleiknek, hogy visszatérítik a kamatokat, amelyeket törvénytelenül növeltek meg 

    az elmúlt években, a polgároknak pedig cserébe annyit kell tenniük, hogy aláírnak egy nyilatkozatot arról, 

    hogy nem perelik be a bankot, vagyis hogy a bíróságon nem kérik a hitel megszüntetését.

    Az eddigi, legalábbis az elsőfokú ítéletek alapján Szerbiában, de a régióban szintén, a bíróság a 

    polgárok, és nem a bankok javára döntött. Az ítélet szerint az ügyfél jogosult a törvénytelenül megnövelt 

    kamat visszatérítésére vagy a teljes kölcsön megsemmisítése.

    A megsemmisítés azt jelenti, hogy mindkét fél, tehát a bank és az ügyfél is, visszatéríti a másiknak azt, 

    amit adott, tehát, amikor az adósságot rendezik, a kliensnek megmarad a lakása, a bank pedig 

    megkapja ez addig törlesztés címén befizetett összeget, magyarázzák az Efektiva Egyesületnél.

    Arra lehet számítani, hogy a bankok mind gyakrabban alkalmazzák majd ezt a megállapodási modellt, 

    mert hamarosan lejár annak a négy ajánlatnak a határideje, amelyre a Szerb Nemzeti Bank kötelezte a 

    bankokat, véli Dejan Gavrilović, az Efektiva munkatársa.

    „Születtek olyan ítéletek, melyek szerint a bankoknak ki kell fizetniük a törvénytelenül felszámolt 

    kamatokat, sőt, a hitelszerződést is meg kell semmisíteniük, de még egyik sem jogerős” – hangsúlyozza.

     

    A bíróság a polgárok oldalán áll

     

    A szerbiai bankoknak még elég tér áll rendelkezésükre, hogy megfontolják a dolgokat, a horvát kormány 

    viszont úgy döntött, bankáraik nem segítettek az adósoknak, így kényszerítik őket, hogy ezt megtegyék. A 

    frankot euróra váltják, s az eurónak a hitel jóváhagyása napján érvényes árfolyamát veszik alapul.

    A régió országai közül már sokan találtak megoldást a svájci frank alapú hitelekre. Magyarország a piaci 

    értéke alatti fix árfolyam alapján alakítja a frankot forinttá. Lengyelország zlotyba alakítja át a frankot azon 

    az árfolyamon, amely a kölcsön jóváhagyásának napján volt érvényben. A törvényt november végéig 

    hozzák meg. Montenegró és Horvátország egyaránt euróba alakítja át a svájci frankot a hitel 

    jóváhagyásának napján számított árfolyam alapján.

    Szerbia a legkedvezőbb árfolyam és alacsony kamat mellett alakítja át a svájci valutát euróvá, a frankban 

    maradt összeget pedig csökkentett kamat és törlesztőrészlet mellett számítja. (Kurir)

  • Jövőre 50 pont kell a négyéves középiskolához

    Jelentős változást jelentett be Srđan Verbić oktatási miniszter a középiskolai beiratkozások terén.

    Első ízben alkalmazzák a jövő, tehát a 2016/2017-es tanévtől kezdődően a beiratkozási küszöböt, ami 

    azt jelenti majd, hogy azok a tanulók, akiknél a kisérettségi és előző évi tanulmányi eredményeik után járó 

    pontszám nem éri el az 50-et, nem iratkozhatnak be négyéves középiskolába.

    Ezzel a miniszter szerint a tanulókat is motiválják, hogy az általános iskolában minél jobb eredményeket 

    érjenek el, ugyanakkor feltöltődnek majd a hároméves szakok is, amelyekre amúgy évről-évre 

    kevesebben jelentkeznek, idézi a Tanjug az oktatási minisztérium közleményét.

    A változások már érintik azokat a diákokat, akik most indulnak nyolcadik osztályba. (Vajdaság MA)

  • Minden eddigi rekordot felülmúlt az idei Szegedi Szabadtéri Játékok

    Minden eddigit felülmúlt a Szegedi Szabadtéri Játékok idei sikere, a rendezvénysorozat keretében 6 

    műfajban 12 produkciót, összesen 26 előadást láthatott a közönség – közölte Herczeg Tamás, a 

    Szabadtéri Játékok igazgatója szerdán, a rendezvényt értékelő szegedi sajtótájékoztatón.

    Rekordszámokat produkált a fesztivál mind a látogatottságot, mind pedig a jegyárbevételt tekintve – 

    mondta az igazgató. Herczeg Tamás szerint a két helyszínen, a Dóm téri játszóhelyen és az Újszegedi 

    Szabadtéri Színpadon 95 százalékos volt a látogatottság, ami azt jelenti, hogy 73 ezer 613 fő volt kíváncsi 

    az előadásokra.

    Az előző évadhoz képest ez 4 százalékos nézőszám-növekedést jelent, az árbevétel pedig meghaladta a 

    498 millió forintot, amely 11 százalékkal növekedett a 2014-es évadhoz képest – fűzte hozzá.

    Az igazgató ismertette a közönségkutatás eredményeit, amelyből kiderült, hogy a szegedi nézők és a 

    vidékről érkező vendégek aránya a tavalyihoz hasonlóan alakult: a nézők 40 százaléka volt szegedi, 60 

    százalékuk pedig más településről érkezett.

    Herczeg Tamás kiemelte: a közönség idén is ötös skálán értékelhette a rendezvényt, például az 

    előadások színvonalát, a szolgáltatások minőségét és a szervezést is. Az idén 4,7 lett az eredmény – 

    tette hozzá.

    Harangozó Gyula, a játékok művészeti igazgatója a rendezvény "jó értelemben vett népszínházi jellegét" 

    kiemelve hangsúlyozta, hogy olyan jelentős szerzők műveit játszották idén, mint Verdi, Shakespeare, 

    Victor Hugo, Szabó Magda és Csajkovszkij. Az opera műfaját Az álarcosbál képviselte, míg musicalből 

    hármat nézhetett meg a közönség: az Abigélt, a Mamma Miát és A nyomorultakat. Egy táncprodukció, az 

    Outbreak – Jutalomjáték és egy szimfonikus zenekari Ajándékkoncert mellett öt prózai előadás volt 

    műsoron: a Tévedések vígjátéka, az Athéni Timon, A furcsa pár, A szőke ciklon és a Páratlan páros 2 – 

    utalt a fesztivál sokszínűségére a művészeti vezető, hozzátéve, hogy ebben az évben is megrendezték a 

    hagyományos nótaestet is.

    Harangozó Gyula fontosnak nevezte, hogy négy új bemutató is színre került ebben az évadban: a fesztivál 

    saját produkciójaként Az álarcosbál és a Tévedések vígjátéka, valamint a Madách Színházzal közös 

    előadás, A nyomorultak és a szintén koprodukcióban megszületett A szőke ciklon.

    A Dóm téri hat produkcióból ötről elmondható, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutatták be őket, 

    ide értve a tavalyi Mamma Mia! musicalt is – mondta, majd hozzátette, hogy az Abigélt pedig, ami a 

    Budapesti Operettszínház vendégjátéka volt, szabadtéri világpremierként láthatták a nézők.

    Herczeg Tamás jelezte, hogy a jövő évi rendezvény évadtervét szeptember 10-én ismertetik, amely után a 

    jegyvásárlás is megkezdődik. (MTI)

  • Kiárusítják 11 pénzintézet, köztük a Vajdasági Fejlesztési Bank vagyonát

    A szerbiai letétbiztosítás ügynökség ma tette közzé, hogy kiárusítja 11 csőd alatt álló pénzintézet 

    ingatlanjait, köztük a Vajdasági Fejlesztési Bankét is.

    Mától megvásárolhatók a Beobank, az Astra bank, az Univerzal bank, a Bori bank, az Agrobank, az Új 

    Agrobank, az MB Union bank, az Invest bank, a Raj bank, a Belgrád Gazdasági Bank és a Vajdasági 

    Fejlesztési Bank ingatlanjai, amelyek között nem csak üzlethelyiségek, de lakások, erdők, gyümölcsösök, 

    hűtőházak is vannak, sőt eladó a belgrádi kikötő egyik raktár- és üzlethelyisége is 1,7 millió eurós 

    kezdőáron.

    A hirdetés a Politika napilapban jelent meg, s egyebek között az áll benne, hogy az érdekelt 

    vásárolóknak a kiszemelt ingatlan kezdőárának 10 százalékát kell letétbe helyezniük. Az ajánlatokat 

    szeptember 25-éig lehet átadni.

    A legértékesebb ingatlan az csőd alatt álló Univerzal bank tulajdonában van, az kezdőárat tekintve az 

    ingatlanok összértéke meghaladja a 9 millió eurót is. A bank tulajdonában van egy Belgrád központjában 

    lévő 1000 négyzetméteres üzlethelyiség is, amelyet 1,1 millió euró alatt nem lehet megvenni. (Beta)

  • Véradás Bácskossuthfalván

    Véradás volt Bácskossuthfalván, ahol 43 véradóból ezúttal 36-an adhattak vért. Három új véradó jelentkezett. Összesen 18.360 ml életmentő folyadék gyűlt össze.Régió Rádió

  • Őszi betakarítású termények fajtabemutatója

    A Topolyai Mezőgazdasági Szakszolgálat augusztus 28-án, pénteken tartja a már hagyományos őszi betakarítású termények fajtabemutatóját. 11 órára várják az érdeklődőket a Krivaja-Felsőroglatica közötti úton található mintaparcellákra. A parcellákon mintegy 80 fajta minta tekinthető meg hazai és külföldi magforgalmazó cégektől. A kukoricafajtákon kívül idén a napraforgó, a szója és a cirokfélék jellegzetességeiről is hallhatnak a résztvevők.Régió Rádió

  • Zongoratábor Topolyán

    Több mint huszadik alkalommal szerveznek Topolyán az Alapfokú Zeneiskolában, zongoratábort. A 12 alap, – és középfokú zenedéssel Székely Mária szabadkai tanárnő foglalkozik. Elmondása szerint a gyermekek tehetségesek, és szombaton, délelőtt 11 órai kezdettel koncertet adnak a topolyai zenede nagytermében. A hangversenyre minden érdeklődőt várnak.Régió Rádió

  • 4 milliárd 400 millió dinár hiányzik a vajdasági költségvetésből (videó)

    Az összeg elsősorban a tartomány pénzeléséről szóló törvény hiánya miatt keletkezett, de a fennakadások voltak a megfizettetésben is.

    A tartomány most a köztársasági hatalomhoz fordul segítségért, hiszen ez a pénz szükséges a tartomány zökkenőmentes működéséhez – szögezte le mai sajtótájékoztatóján Zoran Radoman, tartományi pénzügyi titkár. „A költségvetésről szóló törvény alapján a köztársasági kormányhoz fordulunk azzal a kérelemmel, hogy a költségvetési tartalékból biztosítsák nekünk ezt az összeget, és én hiszem, hogy ez így is lesz. A szerbiai költségvetés jól teljesít és jelentős a megtakarítás is. A Nemzetközi Valutaalappal folytatott egyeztetések szerint 13 milliárd dinárt az idei év folyamán nem használnak fel nagyberuházásokra Szerbiában, és hiszem, hogy van arra lehetőség, hogy ezt a 4,4 milliárd dinárt átutalják Vajdaságnak, amivel a tartomány végrehajthatja a költségvetési tervét, ahogyan erről a Vajdasági Képviselőház döntött, a hatásköreinek megfelelően.”

    https://www.youtube.com/watch?v=-eX0Fxix_ZU

     

  • Folytatódik a napraforgó betakarítása,

    Folytatódik a napraforgó betakarítása, amit a múlt héten a lehűlés és a kiadós csapadék szakított meg. A közel hét ezer hektáros területből eddig ezer hektáron fejezték be a cséplést. A terméshozamok elfogadhatók, két és fél – három tonna körül alakulnak. Folytatják a silókukorica betakarítását is, bár ennek a munkának a javát elvégezték a jószágtartók. A merkantilis kukorica töréséhez még nem fogtak hozzá, de várhatóan néhány napon belül ez a munka is megkezdődik. Kényszerérett a kukorica, egyes hibridek gyorsan veszítik a nedvességtartalmat, így akár morzsoltan is betakaríthatók lesznek a száraz időjárásnak köszönhetően. Szabadkai Rádió 

  • A szerbiai polgárok továbbra is a "szomszédba" járnak bevásárolni

    Nagyon sok szerbiai család továbbra is a szomszédos országokban ejti meg a havi nagybevásárlást. 

    Magyarországon vásárolnak televíziót, háztartási berendezéseket, babaholmikat és élelmiszert.

    Az itteniek valamikor élelmiszerért és tisztálkodási szerekért mentek Magyarországra, ma azonban már a 

    műszaki cikkekért, a babafelszerelésért, sőt, a gyerekjátékokért is a szomszédba járnak, írja a Večernje 

    Novosti. A szerbiai fogyasztók számára azonban Horvátországból sem jelent nehézséget bútorokat 

    áthozni. Mindkét esetben még az útiköltség felszámolása mellett is jól járnak. Egyes árucikkekért még 

    utazniuk sem kell, a találékony kereskedők évek óta házhoz is szállítják az árut, ha szükséges.

    „Műszaki cikkek a legkedvezőbb áron Magyarországról” – rengeteg ilyen és ehhez hasonló szabadkai 

    hirdetést lehet találni. A kívánt modellt bontatlan csomagban adják a szerbiai árához képest néhány ezer 

    dinárral olcsóbban, s még két év garancia is jár mellé.

    Egy belgrádi vásárló is ily módon jutott televízióhoz Szabadkán. Elmondása szerint megrendelték a kívánt 

    modellt, majd elmentek érte Szabadkára, garancia járt az áru mellé, s ráadásul mintegy hétezer dinárral 

    olcsóbban jöttek ki, mint ha egy fővárosi üzletben vették volna meg. Egy bizonyos márka esetében pedig 

    a garancia a szerbiai szervizekben is érvényes, meséli.

    Az sem ritka eset, hogy a leendő szülők Szerbia északi szomszédjánál szerzik be a szükséges 

    babaholmikat. Egy édesanya azt mesélte a lapnak, hogy férjével Szegeden vásárolták meg a kombinált, 

    autóban babaülésként is használható babakocsit, az egészért kb. 700 eurót fizettek, míg Szerbiában nem 

    úszták volna meg 900, de akár ezer euró alatt.

    A szerbiai fogyasztók abban a tekintetben is jól járnak, hogy vissza tudják igényelni az áfát, ami 

    Magyarországon eléri a 27 százalékot is, a külföldi vásárlók pedig jogosultak a visszatérítésre.

    Magyarországon magasabb az áfa, mint Szerbiában, s a szerbiai polgárok a végén még olcsóbban 

    ússzák meg a vásárlást, mondja Aleksandar Milošević, a Belgrádi Gazdasági Kamara Kereskedelmi és 

    Szolgáltatói Egyesületének titkára. „Az árnak akár 15 százalékát is visszatérítik. A fogyasztók számára ez 

    nagyjából fedezi az útiköltséget. Sokszor még jobb minőségű árut is kapnak, mert a gyártók nem azonos 

    minőségű árut szállítanak minden piacra. Az emberek gyakran szervezkednek, s csoportosan utaznak, 

    hogy még jobban lecsökkentsék a költségeket. A zsargonban őket nevezik "hangyacsempészeknek". A 

    vámosok nem ellenőrizhetnek minden járművet, mert akkor órákig vesztegelnének az utasok a határon” – 

    mondja Milošević.

    Bútorért a horvátokhoz

    Az IKEA svéd bútorgyár a közelmúltban ünnepelte zágrábi üzlete megnyitásának első évfordulóját. Ebből 

    az alkalomból összegezték az üzleti eredményeket és elemezték a látogatottságot. Kiderült, hogy az üzlet 

    működésének első évében minden negyvenedik vásárló Szerbiából érkezett. Ez azt jelenti, hogy közel 

    ötvenezer szerbiai "ugrott át" a szomszédba, hogy kisebb-nagyobb bútort vásároljon otthonába.

    Meddig mehet ez még így?

    A felügyelőség hamarosan útját állhatja a magyarországi áruval történő kereskedésnek.

    „A felügyelői ellenőrzésről szóló új törvény alapján a felügyelők magánházakba is bemehetnek. Tehát 

    ellenőrizhetik az újság- és internetes hirdetéseket. Ellenőrizhetik a kereskedőket, és az árut is 

    lefoglalhatják. Ez valószínűleg hatással lesz az ilyen hirdetésekre, és számukat is csökkenti majd” – 

    mondja Aleksandar Milošević. (Večernje Novosti)

  • Falunap és Szüreti napok Bácskossuthfalván

    Falunapi, szüreti napi rendezvénysorozatot szerveznek Bácskossuthfalván. Szeptember 3-án 19:00 órakor kezdődik Paskó Csaba: Bácska íze c. könyvének bemutatója a Juhász Bálteremben. Szeptember 4-én 17:00 órakor megnyílik a 9+1 Nemzetközi Művésztelep tárlata a Lóbárban, majd 18:00 órakor kezdődik a bácskossuthfalvi helyi közösség tanácsának díszülése, 20 órától pedig átadják a középméretű medencét a Rekreációs Központban. 21:00 órakor kezdődik a Republic együttes élő nagy koncertje a Rekreációs Központban, 23:00 órakor a karcagi Ret Rock zenekar koncertezik. Szeptember 5-én 7:30 órakor kerül sor a főzőverseny ünnepélyes megnyitójára a Koplalón, 8:00 órakorindul a hagyományos szüreti felvonulás a központból, 9:00 órakor tartják az őszi hálaadást és a folklórműsort a Koplalón. 11:00 órakor lesz a kárpát-medencei Református Tanintézmények ünnepélyes tanévnyitója a Református templomban. 14:00 órakor a Koplalón a Kálíz Íjász Egyesület tart bemutatót. 20:00 órakor a bácskertesi Sturcz József Amatőr Színjátszó Csoport előadja a János vitéz c. darabot. 22:00 órától a Tanja & the Gang együttes koncertezik a Club Caféban. A rendezvényekre a belépés díjtalan.

    Régió Rádió

  • Hívogat az iskola...

    Az oktatási intézményekben már készülnek a tanulók fogadására, valamint fejezik a nyári javítási, felújítási munkálatokat is, hiszen egy hét múlva kezdődik az új tanítási év. A Bambi IEI idén 710 növendéket fogad, az iratkozás még ezen a héten is tart. Az intézmény értesíti a szülőket, hogy a gyerekek csoportbeosztásáról készült listát mától olvashatják az intézmény épületeinek bejáratain. A lefrissebb információk szerint Topolya községben 250 elsős indul általános iskolába szeptember 1-jén, ami 10 százalékos csökkenést jelent a tavalyi évhez képest. Szerb nyelven 90, magyar nyelven 160 elsős kezdi a tanítási évet. A Nikola Tesla Általános Iskolába 66 kisdiák, 37 szerb és 29 magyar nyelvű indul. Számukra szeptember 1-jén 16:30 órakor kezdődik az ünnepélyes fogadás az iskola dísztermében. A Csáki Lajos Általános Iskolában 67 elsős kezdi tanulmányait, 30-an szerb és 37-en magyar nyelven. Ebben az oktatási intézményben is szeptember 1-jén tartják az elsősök fogadását 16 órától. Bajsán 16, Bácskossuthfalván 32, Gunarason 19, Pacséron 23, Zentagunarason 19 Krivaján pedig 4 diák indul első osztályba idén. A hagyomány szerint a helyi önkormányzat szimbolikus ajándékkal kedveskedik az elsősöknek. A három topolyai középiskola is készül az új generáció fogadására. A Mezőgazdasági Iskolában 148, a Sinkovics József Műszaki Iskolában 85, a Dositej Obradović Gimnázium és Közgazdasági Iskolában 104 elsős kezdi középiskolai tanulmányait.Régió Rádió

  • Sertéskiállítás Pacséron

    A pacséri mezőgazdasági termelők egyesülete és a Mikra coop kft. idén is megszervezi a VIII. Pacséri Sertéskiállítást a helyi vadászházban augusztus 29-én, szombaton. 8 órára várják a vendégeket, 9:30 órakor fajtabemutatót tartanak, majd a résztvevők megismerkedhetnek az Agrotech cég munkagépeivel. A magházakkal és az őszi vetéssel kapcsolatos előadások 9 órától kezdődnek. 13 órakor lóversenyt tartanak. A szervezők 10 fős csapatok jelentkezését várják a főzőversenyre, melyet ennek a rendezvénynek keretén belül szerveznek. Jelentkezni Kovács Zorannál lehet a 069/52-53-010 vagy Árpád Miklósnál a 069/52-53-002-es számon. A rendezvényre a belépés díjtalan. Régió Rádió

  • Hetvenezer euró külföldre csempészésének állták útját Horgosnál

    A szerbiai vámosok az elmúlt napokban több deviza-szabálysértést lepleztek le, amelynek összértéke meghaladja a hetvenezer eurót, közölte a vámügyi igazgatóság.

    A közlemény szerint a Horgos2 határátkelőn tegnap megakadályozták 33 ezer euró külföldre történő kivitelét. Ezt a sokak számára csak matematikai feladatokban létező összeget egy 34 éves belgrádi férfi próbálta meg bejelentés nélkül külföldre csempészni. A vámosoknak azt mondta, Szegedre indult, hogy találkozzon barátaival és mindössze 4000 euró van nála.

    A vámosoknak azonban gyanús volt a férfi, és a nyakába akasztott tárca átvizsgálásakor több mint 43 ezer eurót találtak nála. A férfinak visszaadták a bejelentés nélkül kivihető 10 ezer eurót, a maradékot viszont ideiglenesen elkobozták. (Subotica.com, Vajdaság MA)

  • Egy hét múlva kezdődik az új tanítási év

    Az oktatási intézményekben már készülnek a tanulók fogadására, valamint fejezik a nyári javítási, felújítási munkálatokat is, hiszen egy hét múlva kezdődik az új tanítási év. A Bambi IEI értesíti a szülőket, hogy a gyerekek csoportbeosztásáról készült listát holnaptól olvashatják az intézmény épületeinek ajtajain.

    Régió Rádió

  • Tako lako a könyvtárban

    A topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár Tako lako címmel szerb nyelvtanfolyamot szervez gyerekek és felnőttek számára. Jelentkezés a könyvtárban személyesen, a 711-725-ös telefonszámon, a Ez az email cím védett a spam robotoktól. A megtekintéséhez JavaScript szükséges. vagy a Tako lako a könyvtárban nevű csoportban a facebookon. A jelentkezési határidő szeptember 1-je. Régió Rádió

  • A szociális központ terepi fogadónapjai

    Topolya és Kishegyes Szociális Központjának munkatársai ebben a hónapban is folytatják terepi munkájukat. Augusztus 25-én, kedden Zentagunarason, 26-án, szerdán Bajsán, 27-én Pacséron és 31-én Krivaján fogadják a feleket a helyi közösségek épületében.Régió Rádió

  • Ezzel a weboldallal halhatatlanná válhat

    Bár a digitális halhatatlanság még odább van, egy új közösségi oldal már most képes azt a látszatot kelteni, hogy az elhunyt felhasználó még mindig él.

    A Facebook, a Twitter és a Google+ csak addig állnak a felhasználó rendelkezésére, amíg az illető életben van. A halála után ezek az oldalak maguktól semmit sem csinálnak, szemben az Eter9 nevű közösségi portállal, mely még az elhunyt személyek nevében is képes lájkolni, üzeneteket írni, és úgy általában viselkedni.

    A rendszer mögött álló mesterséges intelligencia folyamatosan tanul tőlünk, megjegyzi, milyen tartalmakat kedvelünk, mi érdekel bennünket, kikkel tartjuk folyamatosan a kapcsolatot. Amíg élünk, addig a virtuális helyettesünk csak akkor ír ki bármit is a nevünkben, amikor offline vagyunk. Ezeket az üzeneteket később személyesen is ellenőrizhetjük, értékelhetjük, hogy melyik mennyire vall ránk.

    Miután pedig meghaltunk, az Eter9 robotja átveszi az irányítást a virtuális életünk felett, hogy barátaink, ismerőseink számára úgy tűnjön, még mindig itt vagyunk.

    Nem az Eter9 az első olyan oldal, amely örök digitális életet kínál: a Virtual Eternity nevű, 2010-ben indult, ám mindössze két évig élő szolgáltatás még képeket, videókat is meg tudott osztani a közösségi médiában az elhunytak után, feltéve persze, ha a felhasználók jó előre feltöltötték a szájt adatbázisát.

    Továbbá a Facebook is dolgozik saját mesterséges intelligencia kifejlesztésén, mely elméletben szintén képes lehet arra, hogy átvegye a profilunk felett az irányítást. (origo.hu)

  • Újabb bonyodalmak a Szabadkai Rádiónál: Egy frekvenciára maradtak

    A magyar nyelvű szerkesztőség tagjai ajánlatot kaptak a Pannon RTV-től, hogy menjenek át ehhez a médiaházhoz

    Újabb bonyodalmak a Szabadkai Rádiónál: Egy frekvenciára maradtak

    (A Média rovatból átvett hír)

    Szeptember 1-jétől a Szabadkai Rádió háromnyelvű adását az eddigihez képest megfelezett terjedelemben, a 104,4 MHz-en sugározza.

    A Szabadkai Rádió átiratot kapott a Vajdasági Rádió-Televíziótól, mely szerint szeptember 1-jétől felmondják a 89,6 MHz hullámhossz ideiglenes használatáról szóló szerződést, márpedig a magyar nyelvű műsorok éppen itt voltak hallhatók, nyilatkozta Ljubiša Stepanović, a médiaház igazgatója.

    Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a Szabadkai Rádió az említett hullámhossz hét évi használatának megszűnése után visszatér korábbi gyakorlatához és háromnyelvű műsorát egy hullámhosszon, a legnagyobb valószínűség szerint 12 órás időtartamban sugározza majd.

    Stepanović hangsúlyozta, a Szabadkai Rádió eddig két hullámhosszon napi 27 órás műsort sugárzott (12 órát szerb, 12 órát magyar és 3 órát horvát nyelven), most pedig az alapítón, illetve a helyi önkormányzaton a sor, hogy eldöntse, a több mint felére csökkenő műsoridő mellett lesz-e “racionalizáció”, vagyis megválnak-e a három szerkesztőségben foglalkoztatott 25 újságíró egy részétől. Azzal kapcsolatban nem akart jóslatokba bocsátkozni, ki fogja kapni azt a frekvenciát, amelyet eddig a Szabadkai Rádió magyar nyelvű műsora használt.

    Németh Ernő, a Szabadkai Rádió magyar nyelvű műsorainak főszerkesztője a dolgozók mai összejövetelén elmondta, a magyar nyelvű szerkesztőség tagjai ajánlatot kaptak a Pannon RTV-től, hogy menjenek át ehhez a médiaházhoz. Bővebben azonban ő sem volta hajlandó részletezni az ajánlatot.

    Az előállt helyzetről tudósító Magločistač portálnak nem sikerült utolérnie a Vajdaság RTV illetékesét sem.

    Emlékeztetőül, a jelenleg 37 foglalkoztatottat számláló Szabadkai Rádió privatizációja folyamatban van, de még senki sem jelentkezett, hogy szeretné megvenni. Amennyiben a médiaházra továbbra sem akad vásárló, közvállalatként (amelyet a helyi önkormányzat pénzel) csak október 31-éig maradhat fenn.VajMa

  • Pánik a tőzsdéken: Újra itt a válság?

    Fulladozik a kínai gazdaság, bepánikoltak a részvényesek, és olyan sok papírt elszórtak, hogy a világ tőzsdéi évek óta nem látott zuhanórepülésbe fordultak. Órák alatt sok százmilliárd dollár párolgott el a legnagyobb cégek tőzsdei értékéből. A magyar tőzsdén is hatalmasak a veszteségek.

    Rémisztő pánikhullám söpör végig a világon, az is lehet, hogy egy újabb nagy pénzügyi krízis nyitányát látjuk. A Kína-pánikként elhíresülő eladási roham hétfőn mindenütt elképesztő veszteségeket okozott a tőzsdéken: aki adja-veszi a részvényeket, attól retteg, hogy nagy a baj a kínai gazdaságban, annak növekedése vészesen lassul, és olyan gazdasági örvénybe csúszik, amiből nem biztos, hogy fel fog épülni.

    A világ második legnagyobb gazdasága a világgazdaság egyik motorja, és ha ez lassabban pörög, akkor az egész világgazdaság növekedése lefékeződik, nagyon sok cégnek sokkal rosszabbul fog menni. És nagyon úgy néz ki, hogy ez a helyzet: pocsékul fest a kínai feldolgozóipar növekedése, és egyre erősebb a félelem, hogy nemhogy 7 százalékkal nem hasít a kínai gazdaság, hanem csak stagnál, jó esetben 2 százalékkal növekszik, a hivatalos adatok pedig hamisak. Kínában emiatt június közepe óta tőzsdei krízis van, és az elmúlt hetekben nemcsak nem sikerült megállítani a részvényár-esést, hanem múlt hét végére (amíg mi az augusztus 20-i ünnep és hosszú hétvége miatt ünnepeltünk-pihentünk) fel is gyorsult a zuhanás, ami gyorsan átterjedt a világ nagy tőzsdéire.

    A tőzsdei kilátások szempontjából rossz hír, hogy a szakzsargonban csak félelemindexként ismert mutató (VIX-index) 2009 januárja óta nem látott bizonytalanságot jelez.

     

    Fekete hétfő Európában

     

    Hétfőn még jobban meglódultak a tőzsdék lefelé, százmilliárd dollárok tűntek el a legnagyobb cégek részvényértékéből pár óra leforgása alatt. Az ázsiai tőzsdék 4-5 százalékos mínuszokkal zárták a fekete hétfőt, az olajár pedig hatéves mélypontra, hordónként 40 dollár alá esett. A zuhanásba még durvább mínuszokkal kapcsolódtak be az európai tőzsdék. Már a nyitás is durva veszteségeket mutatott, majd még mélyebbre esett minden az európai idő szerint délután fél négykor nyitó New York-i tőzsde zuhanása miatt.

    A londoni tőzsdén jegyzett 100 legnagyobb vállalat részvényeit követő FTSE 100 index több mint 5 százalékos veszteséget mutatott hétfőn délután. Egy elemzői becslés szerint csak ezek a cégek 80 milliárd fontot veszíthettek ma a tőzsdei értékükből. Záráskor csaknem 5 százalékos veszteséget mutatott a brit részvényindex.

    A 300 legnagyobb európai vállalat részvényeit követő FTSeurofirst 300 index 6,2 százalékos mínuszig esett, egyes becslések arról szólnak, hogy 500 milliárd euró párolgott el a cégek tőzsdei értékéből. Ez 2008 óta a legnagyobb napon belüli esés ennél az indexnél.

    A német vezető részvényindex, a DAX 6 százalékos veszteséget mutatott délután 3 körül, zárásra ez 4,7 százalékra szelídült. A francia CAC 40 részvényindex több mint 5 százalékos mínuszban zárt. A német és a francia tőzsdeindex történetében közel négy éve nem volt ekkora napi veszteség, a brit részvényindex több mint hat éve nem látott mínuszt szedett össze egy nap alatt.

     

    Zuhannak az amerikai részvények

     

    Az amerikai részvénypiacok európai idő szerint hétfőn délután nyitottak, és olyan zuhanásba kezdtek, ami egy összeomlásnak is beillik. A nyitás utáni esés akkora volt, amilyet legutoljára a Lehman Brothers 2008-as, a világválságot elindító összeomlása után láttak Amerikában.

    Az Egyesült Államok 30 legfontosabb vállalati részvényének teljesítményét mutató Dow Jones Ipari Átlag (Dow Jones Industrial Average, DJIA) index 6,4 százalékos, az 500 legfontosabb vállalat részvényeit magába foglaló S&P 500 index pedig 4 százalékos eséssel nyitott. Ezeknél is jóval nagyobb, 8,5 százalékos esést szenvedett el a valamivel több mint 100 nagyvállalat részvényteljesítményét követő NASDAQ 100 index. A Facebook-részvények az első órákban 14 százalékot vesztettek, az Apple 11 százalékot. Mint az ilyen krízisek idején megszokott, rendkívül nagy az ingadozás a részvényárfolyamokban, a nagy eséseket követően az amerikai vezető indexek visszaemelkedtek 4 százalékos veszteség környékére.

     

    Hullottak a magyar részvények is

     

    A hosszú hétvége miatt a magyar tőzsde eddig kimaradt a szórásból, de hétfőn sok lemaradást behoztunk, a régió egyik legnagyobbat eső piaca volt a Budapesti Értéktőzsde hétfő délutánra. A veszteség hatalmas lett, a legnagyobb cégek részvényindexe (BUX) hétfő délutánig közel 7 százalékot veszített múlt szerdai értékéhez képest, majd zárás környékére "visszaemelkedett" a 6 százalékos mínuszig. Ezzel a legnagyobb magyar cégek részvényértékéből százmilliárdok párologtak el egyetlen nap alatt.

    Minden papírt szórtak a részvényesek, leginkább az OTP-t. Hétfő délutánra a bank részvényeinek zuhanása meghaladta a 7,5 százalékot, ami zárás környékére 7 százalék alá szelídült. Így hétfőn több mint 100 milliárd forinttal lett kevesebb a bank összes részvényének értéke (ez persze visszajöhet, ha a részvények árfolyama ismét emelkedik). A nap másik nagy vesztese a Mol volt, délutánra közel 9 százalékos zuhanással, ami 7 százalék körüli veszteségre javult a nap végére. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 100 milliárd forinttal csökkent a vállalat részvényeinek értéke. De nagyot bukott a Richter és a többi nagy részvény is.

    Persze nem csak a magyar piac zuhant nagyot: a román tőzsde is 7 százalékos veszteségnél járt nap közben, és csak 6 százalékos veszteségig kapaszkodott vissza zárásra. A lengyel vezető tőzsdeinde, a WIG20 is 5,7 százalékos veszteségnél járt zárás előtt. Az orosz tőzsde is több mint 5 százalékot zuhant, és a török, a cseh, az osztrák, a szlovén tőzsde is vaskos 3-4 százalékos veszteségeket szenvedett.

    Megrángatta a zuhanás a forintot is: reggel 317 fölé ugrott az euró ára a devizapiacon, és csak a nap végére ment vissza az árfolyam 313 környékére. (hvg.hu)

  • „Szerbia Görögország sorsára juthat”

    Szerbia eladósodott, és könnyen Görögország sorsára juthat – figyelmeztet Dragan Radović közgazdász. 

    Azt mondja, az országnak 27 milliárd euró tartozása van, a görögöknek viszont 323 milliárd, de ha ezt 

    összevetjük az államok bruttó hazai össztermékével, vagyis a GDP-vel, akkor az eladósodás mértéke 

    szinte ugyanakkora.

    A Nemzetközi Valutaalap már olyan intézkedések bevezetését szorgalmazza Szerbiában, amelyek nagy 

    mértékben megegyeznek a Görögországtól kért gazdasági lépésekkel – emeli ki a közgazdász. 

    Hozzáteszi, a forgatókönyv nagyon hasonló, vagyis Szerbia is csődközelbe kerülhet. Ha nem változik a 

    gazdaságpolitika, akkor adósrabszolgaság vár az országra – fogalmaz a szakember. (Vesti-online)

     

    Szerbia eladósodott, de nagyon

    A magasan eladósodott államok közé tartozik Szerbia. A Világbank kritériumai szerint egy ország akkor kerül a magasan eladósodott államok sorába, ha tartozása meghaladja a GDP 80 százalékát. Szerbia adóssága szeptember végén 24,8 milliárd euró volt, vagyis a GDP 83,7 százaléka. (Vajma)

  • Megdrágult az étolaj

    Megdrágult az étolaj Szerbiában. Az élelmiszer ipari termékért ezentúl mintegy 25 százalékkal kell többet fizetni, márkától függően az ára 131 és 141 dinár között mozog.

    A Blic forrásai szerint a drágulást a napraforgó áremelkedése okozza. A mezőgazdasági termék tonnája tavaly 250 euróba került, idén viszont már 350-be.

    Ha a fejenkénti étolaj fogyasztást vesszük figyelembe, akkor Szerbia első helyen áll egész Európában, egy lakos átlagosan több mint 11 liter étolajat használ el évente. (Blic)

  • Triesztben került elő a román kislány, akit szülei veszítettek el Magyarországon

    Épségben, Triesztben előkerült szombat délután az a nyolcéves román kislány, akit a szülei Magyarországon veszítettek el órákkal korábban, egy általuk sem ismert autópálya-pihenőhelyen.

    Az Országos Rendőr-főkapitányság közlése szerint az olasz rendőrök értesítették kora délután az édesapát telefonon, hogy a nyolcéves kislány Triesztben van. Az egyik magyarországi autós pihenőben talált rá egy család, ők vitték tovább, majd Triesztben átadták az olasz hatóságoknak.

    A kislány épségben van, sérelmére bűncselekményt nem követtek el - jelezte az ORFK.

    Szombat reggel óta az M7-es autópálya teljes magyarországi, illetve az M5-ös autópálya Pest megyei szakaszán is keresték a nyolcéves román kislányt, akinek eltűnését Letenyén jelentették be a szülei a Zala Megyei Rendőr-főkapitányságnak.

    A család romániai lakhelyéről Letenye irányába tartott személyautóval, közben pedig a szülők több autós pihenőhelyen is megálltak. Csak Letenyére érve vették észre, hogy a kislány valamelyik pihenőben maradt. (MTI)

     

    Autós pihenőben hagyott román kislányt keres a rendőrség

    Az M7-es teljes magyarországi és az M5-ös autópálya Pest megyei szakaszán keresik a rendőrök azt a román kislányt, akit a szülei hagytak az autópályák melletti valamelyik pihenőben - írta az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata szombaton a police.hu honlapon.

    A nyolcéves lány szüleivel Letenye irányába tartott személyautóval, közben több autós pihenőhelyen megálltak. Letenyénél vették észre, hogy 8 éves kislányuk, Cureceanu Maria Alessia valamelyik pihenőben maradt.

    A kislány haja hosszú, világos árnyalatú. Fehér színű blúzt visel, amelyen rózsaszín szívek láthatók, továbbá kék színű nadrág van rajta, amelynek lábszárát kislánymotívum díszít.(MTI)

  • Vučić három éve sanyargatja Szerbiát, itt az ideje, hogy szedje a sátorfáját!

    A szerbiai rezsim mostani feje 2012. július 27-én költözködött be az akkor Ivica Dačić által vezetett kormányba, védelmi miniszterként. De valójában már akkor is ő volt az „irányító”.

    Ezt figyelembe véve Vučić immár három éve lóg a szerbiai polgárok nyakán, ez majdnem megfelel egy négyéves mandátumnak.

    Most rendkívüli parlamentáris választásokkal „fenyegetőzik”, helyi és tartományi szinten, ezzel pedig nem más a célja, mint saját mandátumának egy éves meghosszabbítása – mesterséges módszerrel. Mondhatjuk úgy is, hogy piszkos úton. Ami rá jellemző.

    De nézzük, vajon mit is tett országa érdekében eddig. Nos, egyre rosszabb az életszínvonal, a bérek és nyugdíjak csökkentek, az áram ismét megdrágult, a tévéadót ismét fizetnünk kell, a tájékoztatást kemény cenzúrának veti alá, az ország eladósodott, a korrupció és a bűnözés virágkorát éli (bármit is hazudik Stefanović belügyminiszter). Emellett a migráns-probléma is jelen van, amivel szintén nem tud, és – legalábbis a jelek szerint – nem is akar megküzdeni Vučić. Sőt, a nyilvánosság előtt inkább dicséri őket.

    Csak emlékeztetőül: a 2012-es választás előtti kampányában a szerb Münchausen báró kijelentette, hogy amennyiben hat hónap alatt nem lesz jobb az országban, akkor szedi a sátorfáját.

    Azóta többször hat hónap múlt el. Elérkezett az idő, hogy Aleksandar Vučić szedje a cuccát és tovább álljon...

     

    Telepromter nyomán F.J.

  • Dnevnik: Választások január 24-én

    ÚJVIDÉK - Az újvidéki Dnevnik napilap a kormányhoz közel álló körökben arról értesült, hogy január 24-én lesznek a tartományi és a helyhatósági választások. Erről már a köztársasági kormányban is egyeztettek – írja a lap.

    Értesülése szerint ez az időpont a Vajdasági Magyar Szövetségnek is megfelelne.

    Legutóbb 2012 májusában voltak tartományi választások. Azt még nem tudni, hogy jövőre lesznek-e előrehozott köztársasági parlamenti választások.Forrás: Dnevnik-RTV

  • A régióban Szerbiában a legdrágább az üzemanyag, az étolaj, a gyümölcs

    Miközben a kőolaj, a tej, a hús és más, a mindennapi élethez nélkülözhetetlen termék ára rekordmértékben csökken a világpiacon, Szerbiába ennek a hatása sehogy sem akar begyűrűzni.

    Az ázsiai piacon a kőolaj ára hat és fél év óta nem volt ilyen alacsony, már a lélektani 40 dolláros hordónként árat is elérte az amerikai tartalékok váratlan növekedését követően. A kőolaj árának csökkenése az üzemanyag árának esését is magával vonta a világban, így Szerbiában is. Más országoktól eltérően azonban, ahol az üzemanyag ára az elmúlt egy évben akár 15,3 százalékkal is csökkent, mint például Macedóniában, vagy Törökországban, ahol a benzin egy év alatt 11,8 százalékkal lett olcsóbb, Szerbiában ez mindössze 4,4 százalék, ami az európai országok közül a legalacsonyabb árcsökkenés.

    Tomislav Mićović, a szerbiai kőolajipari vállalatok egyesületének főtitkára szerint Macedóniában azért olcsóbb az üzemanyag, mert az állami terhek kisebbek. “Az állam által kirótt adók és illetékek határozzák meg az üzemanyag végső árát. Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában ez a legalacsonyabb és ezért ott olcsóbb a benzin”, állítja.

    A másik rekordot Szerbia az étolaj árának emelése terén döntötte meg, amely tavaly júliushoz képest 13,1 százalékkal drágult. Itt még Törökországot is lepipáltuk, ahol, az üzemanyagot kivéve egy év alatt minden megdrágult 8-30 százalékkal, de az olaj csak 12,9-cel. A többi országban az étolaj legfeljebb 2 százalékkal lett drágább, míg sokhelyütt olcsóbb lett, akár 3 százalékkal is, Bulgáriában például 3,9-cel.

    Ami az áram árának emelkedését illeti, azzal, hogy augusztus 1-jétől Szerbiában 12 százalékkal emelkedett az áram ára, Bulgária (10,1%) és Törökország (8,8%) mellett Európában itt emelkedett a legnagyobb mértékben az elektromos energia ára.

    A tejárak vonatkozásában is eltértünk az európai országoktól. Miközben az országok többségében csökkent a tej és a tejtermékek ára, Szerbiában 1,1 százalékkal emelkedett.

    A tavalyi év azonos időszakához képest Szerbiában a hús ára 5,5 százalékkal csökkent, miközben Romániában ez az arány 10,2 százalék.

    Összehasonlításképpen álljon itt néhány adat.

    Szerbiában az átlagbér 377 euró, Macedóniában 350, Bosznia-Hercegovinában 423, Montenegróban 470, Horvátországban 700, Szlovéniában pedig 1000 euró.

    A horvátok, macedónok és a szerbiaiak kb. 5 eurót fizetnek egy kiló húsért, a montenegróiak négyet. A kenyér ára nagyjából azonos.

    Szerbiában és Macedóniában a tej 80 eurócent, Horvátországban és Montenegróban 50.

    Szerbiában a fogyasztói kosár idén júniusban 67.065 dinárt tett ki. Ugyanez Montenegróban júliusban 804,6 euró volt, s ebből élelmiszerekre és alkoholmentes italokra 252,9 euró, míg az egyéb közfogyasztási cikkekre 353,2 euró jutott. (Kurir)

  • Terjedőben a vizsgák előtt felpörgető "okos drog" használata

    Minden negyedik diák egy legális szerrel, a modafinillel turbózza fel az agyát vizsgák előtt. Ez a kutatók szerint egy érdekes etikai kérdéshez vezet.

    Egy új kutatás szerint az Oxfordon minden negyedik diák az úgynevezett okos drogot használja (smart drug), ami segíti a koncentrációt, fokozza az agy teljesítményét és sokáig ébren tart. A drog alapja a modafinil, ami nem egy új szer, hiszen ezt adják a narkolepsziásoknak vagy azoknak, akik a több műszakos munka miatt alvászavarban szenvednek.

    A diákok azonban arra kezdték el használni, hogy jobb teljesítményt érjenek el az egyetemeken, mivel a szerrel könnyebb felkészülni a vizsgákra, mert nem csak ébren maradnak tőle, a memóriájuk is javul.

    Az Oxford és a Harvard Egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy a modafinil segít a tervezésben, a döntéshozatalban, spontánabbá és kreatívabbá teszi a használót – és emellett minimálisak a mellékhatásai. A tudósok szerint nem is ezzel van a gond, hanem azzal, hogy a gyógyszer számos etikai kérdést vet fel és most kellene eldönteni, hogy tiltják vagy engedélyezik a szer használatát a diákok körében.

    „A modafinil fokozza a kognitív funkciókat. Ez az első szer, ami szellemi teljesítményfokozó, de mégsem okoz súlyos károkat a kognitív, érzelmi vagy fizikai állapotban. Éppen emiatt kell beszélni arról, hogyan szabályozzuk. Elfogadjuk-e, hogy valaki ezáltal előnyökhöz jut?” - mondta a Telegraphnak Dr. Ruairidh Battleday, a kutatás egyik vezetője.

    Az Oxfordon végzett kutatás szerint a megkérdezett diákok 26 százaléka állította, használja a szert, Newcastle-ben és Leeds-ben a diákok egynegyede mondta azt, hogy próbálta már, a környező egyetemeken pedig minden ötödik hallgató él vele.

    Bár a kutatók azt találták, nincsenek hosszú távú káros hatásai a gyógyszernek, az orvosok mégis arra panaszkodnak, hogy a legtöbb diák, aki modafinilt szed, alvászavarban szenved, ezért Valiumot kell szedniük. (eduline.hu)

  • Egymillió tonnával csökkenhet a kukoricahozam

    ÚJVIDÉK - Az aszály miatt a kukoricahozam akár egymillió tonnával is kisebb lehet a tavalyinál – jelentette ki Žarko Galetin, az újvidéki terménytőzsde igazgatója.

    A Szerbiai RTV reggeli műsorában kifejtette: a hazai ellátás nincs veszélyben. A legnagyobb károkat a szója szenvedte el, és a napraforgó is megsínylette a hosszan tartó szárazságot.Forrás: Tanjug-RTV

  • A Szabadkai Egészségházak értesíti a polgárokat,

    A Szabadkai Egészségházak értesíti a polgárokat, hogy a jövő hét folyamán egyes rendelők munkaideje megváltozik. A Fasizmus áldozatainak terénél lévő rendelő hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken 7 és 14, szerdán 14 és 20 óra között dolgozik. A hajdújárási rendelő hétfőn és pénteken 7 és 10, kedden és csütörtökön 10 és 13, szerdán 13 óra 30 perc és 17 óra között tart nyitva. A királyhalmi orvosi rendelőben hétfőn és pénteken 10 óra 30 perc és 14 óra, kedden és csütörtökön 13 óra 30 perc és 17 óra, szerdán 10 és 13 óra között fogadja a pácienseket. A nyugdíjasok otthonában lévő rendelő hétfőn, szerdán és pénteken 7 és 20 óra, kedden és csütörtökön 14 és 20 óra között dolgozik. A Peščara Helyi Közösségben lévő rendelő egész héten 7 és 14 óra között dolgozik, a 8–as ambulancia hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön 7 és 20 óra között, pénteken 7 és 14 óra között tart nyitva, míg a 3–as számú rendelő hétfőn, kedden és szerdán 7 és 14 óra, csütörtökön és pénteken 13 és 20 óra között dolgozik. A nagyradanováci és ludasi ambulanciák a jövő héten nem dolgoznak. Szabadkai Rádió 

  • Aláírásgyűjtést szervez az "Elég volt

    Aláírásgyűjtést szervez az "Elég volt – Saša Radulović mozgalom, amelynek célja a társadalmi vagyon eladásának megakadályozása. A mozgalom felhívja a polgárok figyelmét, hogy a kormány a Telekom, az állami tulajdonban lévő földek, a természeti kincsek értékesítését tervezi, ami az ország és a lakosság további elszegényedéséhez vezet. A petíció aláírását augusztus 18–án kezdték meg Belgrádban, a tiltakozó szöveget a szabadkaiak is támogathatják kézjegyükkel holnap, szombaton 18 órától 20 óráig a Korzón, a volt Beograd Áruház épülete előtt. Ebből az alkalomból Szabadkára látogat és jelen lesz az aláírás–gyűjtéskor a mozgalom vezetője, Saša Radulović is. Szabadkai Rádió 

  • Horvátország megerősítette Szerbiával közös határát

    Horvátország fokozott biztonsági intézkedéseket vezetett be Szerbiával közös határán – jelentette be a horvát belügyminiszter csütörtökön, a Nova TV esti híradójának adott interjújában.

    Ranko Ostojić szerint új fejlemény a magyar határkerítés megépítése, amely Horvátország felé terelheti a migránsokat. Kiemelte, hogy ha érkeznek menekültek, nem fognak a parkokban aludni, mint ahogy azt Szerbiában látni lehet. Horvátországnak vannak olyan kapacitásai, hogy ez ne történhessen meg – fogalmazott.

    A miniszter utalt rá, hogy Horvátország és Szerbia között létezik egy szerződés, amely szerint Horvátország visszaküldheti az illegális határsértőket abba az országba, amelyből jöttek. A horvát belügyminisztérium adatai szerint 2014-ben 516 illegális határsértőt tartóztattak fel a hatóságok, idén, az év első hét hónapjában pedig 118-at, ami 77 százalékos csökkenést jelent. A horvát kormány júliusban úgy döntött, hogy két éven belül 550 menekültet fogad be, hogy a többi tagországgal együtt könnyítsen a Görögországra és Olaszországra nehezedő, jelentős migrációs nyomáson. (MTI)

  • Ha nincs meg a normájuk, akkor sem kell elbocsátástól tartaniuk (videó)

    Csak normahiánnyal küzdenek, de nem kell félniük az elbocsátástól azoknak a tanároknak, akik rajta 

    vannak az Oktatási Minisztérium által közzétett, a munkaerő-felesleget összegző listán – ezt mondják az 

    általunk megkérdezett szabadkai iskolák igazgatói.

    A minisztériumi lista körül most azért alakult ki felháborodás, mert eddig ezek az adatok nem voltak 

    nyilvánosak, idén viszont elérhetők az Oktatási Minisztérium honlapján. Szabadkán összesen 32 tanügyi 

    foglalkoztatott került fel erre a listára.

    Szabadkán a középiskolákban öt, az általános iskolákban 27 dolgozó számít papíron 

    munkaerő-feleslegnek – ennyien vannak rajta azon a listán, amelyet az Oktatási Minisztérium jelentetett 

    meg.  A szabadkai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskolából hat személy került fel a minisztériumi listára. 

    Ezek a tanárok azonban nem teljesen feleslegesek, csak nincs ki a kellő óraszámuk. Gubić Selken 

    Klaudia, a Jovan Jovanović Zmaj Á.I. igazgatója: „Két tanárnak csak öt százalék normahiánya van, 

    egynek van húsz százaléka, egynek van tíz százaléka, tehát a hat ember összesen 120 százalék. Nem 

    változott itt semmi tavaly óta. Tavaly is ilyen volt a helyzet, csak nem ment a minisztériumi holnapra, most 

    látható mindenkinek.”

    A hiányzó óraszám több módon pótolható, például könyvtári munkával vagy más iskolában való tanítással. 

    Ez utóbbihoz azonban a pedagógust munkaerő-felesleggé kell nyilvánítani, így kerültek a normahiánnyal 

    küzdő tanárok a minisztériumi listára. Iso Planić, a Politechnikai Iskola igazgatója: „A következő tanévben 

    39 osztályunk lesz. Volt idő, amikor 45 osztályunk is volt. Az osztályok számának csökkenése bizonyos 

    problémákat okoz, de semmi olyat, amit ne lehetne megoldani. Például van négy testnevelő tanárunk, 

    akiknek a következő tanévben a normájuk 380 százalékos, vagyis hiányzik húsz százalék. Ha valaki 

    felkerül arra a listára, hogy felesleg, az nem azt jelenti, hogy valóban felesleg, nem fogja elveszíteni a 

    munkáját. Az csak azt jelenti, hogy a normából húsz százalék hiányzik.”

    A listán összesen 4481 személy szerepel, közülük 1312 vajdasági, vagyis a munkaerő-feleslegként 

    feltüntetett, a szerbiai tanügyben dolgozók körülbelül 30 százaléka él Vajdaságban. A tartományiak közül 

    10 százalék magyar. Nyilas Mihály tartományi oktatási titkár elmondta, a lista nem végleges, szeptember 

    elsejéig még változhat. „Meghatározott időre munkaviszonyt létesíthetnek még azok, akik teljesen norma 

    nélkül maradtak, másrészt pedig azok, akik részben maradtak norma nélkül, ezt kibővíthetik még, de már 

    ezzel az óraszámmal is gyakorlatilag biztosított nekik a munkaviszony.”

    Az iskolaigazgatók szerint hosszútávon komoly problémát jelenthet, ha nincs elég gyerek. Ha ugyanis egy 

    addig létező osztály nem nyílik meg, akkor a tanító vagy tanár valóban munkaerő-felesleggé válik.

    https://www.youtube.com/watch?v=K1NAaadBstQ

     

  • Kivontak a forgalomból 23, migránsokat szállító buszt

    A migránsokat Szerbián keresztül szállító fuvarozók ellenőrzése során a felügyelők az elmúlt éjjel több 

    mint kétszáz szabálysértési feljelentést tettek, s forgalmon kívül helyeztek 23 autóbuszt, jelenti a Tanjug.

    „A menekülteket Szerbián keresztül szállító menetrend szerinti és menetrenden kívüli járatok ellenőrzése 

    mellett az éjjel a horgosi és a kelebiai határátkelőt, valamint Merdare és Končulj adminisztratív 

    átkelőhelyeket is ellenőriztük” – mondta el a Tanjugnak a preševói határátkelőhelyen Aleksandar Simić, 

    az építésügyi, közlekedési és infrastruktúrális miniszter helyettese, s hozzátette, a minisztérium az 

    elkövetkező időszakban a menekültek biztonságos utazása érdekében fokozza az ellenőrzést.

    A felügyelők a bujanovaci buszállomást is ellenőrizték, ahonnan sok migráns indul Belgrád irányába. A 

    Niš ekspres például a migránsokat kétezer dinárért különjáratokkal viszi Bujanovacról a fővárosba.

    Simić kijelentette, a minisztériumnak és a felügyelőségnek „biztosítania kell minden polgár biztonságát a 

    menetrend szerinti és a nemzetközi járatokon”, hiszen sok migráns busszal indul Belgrád felé.

    „Felelősségteljes állam és felelősségteljes minisztérium vagyunk, s azért vagyok itt az éjjeli ellenőrzés 

    során, hogy meggyőződjek róla, ezek az emberek teljes biztonságban utaznak. Ellenőriztük az összes 

    buszt, megnéztük, hogy a fuvarozók rendelkeznek-e az építésügyi, közlekedési és infrastruktúrális 

    minisztérium által kiadott, az utasok szállítására vonatkozó engedéllyel, s van-e megkötött szerződésük 

    menetrenden kívüli járatok esetében. A cél, hogy a menekültek biztonsága legyen az elsődleges” – 

    jelentette ki Simić.

    A minisztérium emlékezteti a fuvarozókat, hogy megszigorították az illegális személy- és áruszállítás miatt 

    kiszabható szankciókat, s a büntetés ötvenezertől százezer dinárig terjed, valamint bírósági döntés 

    értelmében a járművet is elkobozzák.

    A migránsoknak, amikor átlépik a szerb határt Preševónál, jelentkezniük kell az ottani 

    befogadóközpontban, ahol megkapják a 72 óráig érvényes szerbiai tartózkodási engedélyt. Ha ennyi idő 

    alatt nem hagyják el az országot, újabb 72 órára meg kell hosszabbítaniuk a tartózkodási engedélyt, ezt 

    pedig az öt közül bármelyik befogadóközpontban megtehetik, írja a Tanjug.

    A taxisofőrök az országban bárhová szállíthatják a menekülteket, azzal, hogy ha nem viszik őket 

    visszafelé is, akkor le kell venniük a táblát és üresen kell visszatérniük a kiindulópontra.

    A migránsok a preševói befogadóközpontból főleg vonattal utaznak Belgrád felé.VajMa

  • „Nem kellene eladni a Szerbiai Telekomot”

    A Szerbiai Telekomot ebben a pillanatban átszervezni kell, nem pedig eladni – ezt javasolja a Korrupcióellenes Tanács a szerb kormánynak.

    Az állami cégnek meg kell változtatni a státusát, valamint pénzügyi átalakítás szükséges annak érdekében, hogy jobban gazdálkodjon. A tanács szerint a Szerbiai Telekom ügyvitele már évek óta nem átlátható és jelentős politikai befolyás nehezedik a vállalatra. A cég magánosításának a törvény szerint ugyancsak kifogásolható, mivel a telekommunikációs hálózat természeti kincsnek számít, vagyis köztulajdon – mondják a Korrupcióellenes Tanácsnál. Arra emlékeztetnek, hogy a vállalat privatizációja a közgazdászok szerint sem indokolt. (Economy.rs)

  • Berlin: Egyre több a szerbiai menedékkérő

    Júliusban a szerbiai polgárok 2377 menedékkérelmet adtak át Németországban, s így Szíria és Albánia után a harmadik helyen állnak e tekintetben, tájékoztatott a német belügyminisztérium.

    A szerbiai polgárok menedékkérelmeinek száma növekvő tendenciát mutat, ugyanis májusban 1990 kérelmet, júniusban pedig 2240-et adtak át, adta hírül a Tanjug.

    Júliusban összesen 37 531 kérelmet adtak át Németországban, ami 93,2 százalékkal több, mint 2014-ben.

    A menedékkérelmek száma alapján júliusban Szerbia Afganisztánt, Irakot, Macedóniát, Koszovót, Eritreát és Boszniát utasította maga mögé.

    Az év eleje óta eltelt időszakban a menedékkérelmek számát tekintve Szerbia a negyedik helyen állt Szíria, Koszovó és Albánia után. A szerbiai polgárok összesen 18 287 kérelmet adtak át, ami jelentősen nagyobb a 2014 januárja és júliusa közötti időszakhoz viszonyítva. Akkor 11 858 kérelmet adtak át szerbiaiak.

    Júliusban a szerb polgárok összesen 2377 kérelmet adtak át, ebből első körben 1449-et, valamint 928 megismételt kérelem is volt.

    Thomas de Maiziere német belügyminiszter a legújabb adatok fényében kijelentette, Németország lett az elsődleges célpont a háború és üldöztetés elől menekülő emberek számára, de az azon délkelet-európai országokból érkezők számára is, ahol nem dúlnak fegyveres harcok, beleértve Albániát, Szerbiát és Koszovót. Az ilyen kérelmek esetében esélytelen a pozitív elbírálás.

    „Az Európai Bizottságnak fel kellene lépnie minden olyan EU-tagállam ellen, amely nem teljesíti kötelezettségeit. A helyzet ilyen mértékű fejlődése kihívást jelent mindannyiunk számára” – szögezte le a német belügyminiszter.

    Elmondása szerint Berlin az idén mintegy 800 ezer menedékkérőre számít az országban, ami a legnagyobb menekültáradat a Német Szövetségi Köztársaság történetében.

  • Bácskossuthfalvi Sörnapok 2015

    Idén a Sörnapok helyszíne a bácskossuthfalvi Club Echo lesz!

    Program a leírásban.

     

    Augusztus 21 (péntek) :

    18:00 - Megnyitó

    18:00 - 22:00 - Stivy és Deky

    22:00 - 23:30 - Deci HELL 

    00:00 - 01:30 - Phrenia (Ada) Modern electronic-melodic metalcore

    Augusztus 22 (szombat) :

    9:00 - Gyülekező

    10:00 - Főzőverseny

    11:00 - Kötélhúzás

    12:00 - Sífutás

    13:00 - Ebédszünet

    14:00 - Kamionhúzás

    15:00 - Malacfogás

    16:00 - Vak vezet világtalant

    16:30 - Sörivó verseny

    17:00 - Sör ping-pong

    18:00 - Rönkpakoló verseny

    18:30 - Láda mászás

    19:00 - Talicska toló verseny

    22:00 - 02:00 - DJ Palu

    22:00 - CountryRoad (HU) 

    23:30 - Eredményhirdetés, tábortűz

    00:00 - Jump Rock (HU)

    5 tagú csapatok jelentkezését várjuk, augusztus 19-ig.

    Benevezési díj 1000 din / csapat.

    Jelentkezés a szervezőknél, vagy a Te meg Én rock klubban.

    Elérhetőség: 

    1. Facebook Bácskossuthfalvi Sörnapok

    2. Bencsik Tímea: 0637701682

    Sétáló Kitti: 069667144

     

    Helyszín:

    Club Echo

    Koordináták:

    Északi szélesség/lat :

    Fok: 45.8685970119

    fok° perc' másodperc": 45° 52' 6.9" N

    Keleti hosszúság/lng:

    Fok: 19.4653433561

    fok° perc' másodperc": 19° 27' 55.2" E

    Mindenkit várunk! 

     

     

  • Megkezdődött az alma szedése a homokvidéken.

    Megkezdődött az alma szedése a homokvidéken. Egyelőre a korai fajtákat szedik, és készítik elő eladásra, vagy tárolásra a gyümölcstermesztők. A tavalyi rekordhozam után idén átlagos az almatermés. A nagy melegben és a szárazság miatt a termés kisebbre nőtt meg, a sok napsütés ellenére a színes fajták fakóbbak. Átlagos termést takarítanak be az őszibarackosokban és a szilvásokban is. A hazai piacon nagy a kínálat gyümölcsből, az árak a vásárlóerőhöz igazodnak, nem mondhatók túl magasaknak. Beindult a szilva és az alma kivitele is, de értesüléseink szerint a tavalyinál kevesebb gyümölcsöt szállítanak egyelőre külföldre. Szabadkai Rádió 

  • Az agrotechnikával nagyobb gondok vannak, mint az időjárással (videó)

    A hosszú kánikula megviselte a kukoricát és a napraforgót is Zenta községben. A felsőhegyi gazdák idén valamelyest kisebb hozamra számítanak. Pánikra azonban nincs ok, teszik hozzá.

    A felsőhegyi és környékbeli termelők szerint az elmúlt napok szélsőségesen meleg időjárása olyan tragikusan nem viselte meg a termést. Az átlagosnál egy kicsit gyengébb hozamra számítanak.

    Boros Gyevi Vilmos felsőhegyi termelő 10 hektáron termeszt kukoricát. Idén 60-70%-os hozamra számít a korábbi évek átlagához viszonyítva. A tavalyi rekordtermés után ez szerinte 40-50 mázsa lesz holdanként. Nagyon sok múlik azon, hogy a gazda hogy viszonyul a földjéhez, hangsúlyozza. “Most az idén nagyon látszik az, hogy milyen volt az elővetemény, mikori szántásba tették, milyen agrotechnikát alkalmaztak, gyomirtóztak, vagy sem, műtrágyáztak, vagy sem. Nagyon látszik most az idén a gazdának a szorgalma, hozzáállása a termeléshez.”

    Földi Ervin 30 hektáron vetett napraforgót. A közelmúltban tapasztalt kánikula ellenére nem számít nagy terméscsökkenésre. Redukált művelést alkalmazott, nem szántott és későn vetett. Szerinte maximum 10%-kal kevesebb napraforgót arathat le, mint 2014-ben. “Én úgy látom, hogy Zenta környékén nem igazán viselte meg a napraforgót az időjárás. Pár parcellát látok, ahol rosszabb lesz a termés, de ott szerintem inkább agrotechnikai gondok vannak, mint magában a szárazság és az aszály. Jól tűrte a napraforgó. A talaj alsó rétegeiben volt nedvesség, és a napraforgó erős gyökérzettel rendelkezik, fel tudta húzni.”

    Az illetékesek szerint sem a napraforgó, sem a kukorica idei felvásárlási áránál nem kell túl nagy ingadozásokra számítani. Sándor József, igazgató, Napredak Földművesszövetkezet: “Túl nagy kilengésekre nem lehet számítani, tudniillik gyengébb termés csak itt, Zenta község területén várható, illetve Bánát egyes részein. A vajdasági termés átlaghozama meg fog lenni, ettől kezdve én nagy kilengésekkel nem számolok.”

    A napraforgó egységes felvásárlási ára a napokban kezd kialakulni a piacon. A szakértők szerint a jelenlegi 42 dináros ár esetleg 1-2 dinárral emelkedhet majd a közeljövőben.

    https://www.youtube.com/watch?v=KdmceTB-awg

     

  • Az Osztrák Gazdasági Kamara reformjában részt vevő tanácsadó cég küldöttsége járt ma Szabadkán,

    Az Osztrák Gazdasági Kamara reformjában részt vevő tanácsadó cég küldöttsége járt ma Szabadkán, ugyanis a cég munkatársai a szerbiai kamara átalakításában is szerepet vállalnak. Gerhard Stürmer, a tanácsadó cég képviselője elmondta: Ausztria olyan európai ország, ahol a kamarai tagság kötelező, ez nagyon erős pozíciót a vállalkozóknak a kormánnyal és a közigazgatással szemben. Ez azért is fontos, mert az osztrák választópolgárok tíz százaléka vállalkozó. A szakértő elmondta, munkatársaival április óta tartózkodnak Szerbiában, feladatuk, hogy felügyeljék az itteni kamarai rendszer reformját. Eddig főleg Belgrádban dolgoztak, Szabadka az első a regionális kamarák közül, ahová ellátogattak. A régióban is vannak jelentős osztrák cégek, mint például a Tondach, vagy a Swarowski, de az ausztriai befektetők zöme arra vár, hogy Szerbia is csatlakozzon az Európai Unióhoz – magyarázta Stürmer. 

    Szabadkai Rádió 

  • Nyilvános felhívás közmunkák kivitelezésére

    Topolya község elnöke nyilvános felhívást tett közzé közmunkák kivitelezésére Topolya Községben a 2015-ös évre vonatkozóan. Ez a program a község munkanélküliség csökkentésére vonatkozó srtatégiájának részeként a nehéz szociális helyzetben lévő illetve nehezen elhelyezkedő polgárokat segíti. Az erre a célra szánt eszközök a munkavállalók nettó keresetét fedik, az ezen felüli további kötelező járulékokat a kivitelező cég fedezi. A közmunka maximális időtartama 6 hónap. A Jelentkezési űrlap és a szükséges dokumentáció listája, valamint a felhívás teljes szövege megtalálható a község hivatalos honlapján a www.btopola.org.rs vagy pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján a www.nsz.gov.rs címen illetve átvehető a községi közigazgatás iktatójában. A felhívás a megjelentetés napjától kezdve 8 napig lesz nyitva.Régió Rádió 

  • Folyamatban az exportképes vajdasági termékek felmérése

    Vajdasági termékek értékesítése huszonkilenc országban A Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége és a Zentai Gazdakör által alapított és működő VaTeBeT Kft. lehetőséget kapott a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-től, hogy az exportképes vajdasági termékek megjelenjenek a 29 országban létrehozott kereskedőház kínálatában. Ez a lehetőség minden vajdasági termelő számára nyitott és ehhez csak az szükséges, hogy a termelő elkészítse azon termékeinek a fajtája, minősége és mennyisége szerinti leírását, amelyeket áruba szeretne bocsátani. A VaTeBeT partnerei számára komplex szolgáltatást nyújt, így a termékek, szolgáltatások számos külpiacra eljuthatnak. A szerződés minden esetben a termelő vagy a gyártó és a vevő közvetlen megállapodásával jön létre. Várják a gabonát, zöldséget, gyümölcsöt, gyógynövényt, biotermékeket, élelmiszert és különféle árut, ipari terméket előállítók jelentkezését. Csupán egy jelentkezési lapot kell kitölteni, mely Topolyán a Fejlesztési Társulás irodájában is átvehető valamint a Vajdasági Agráregyesületek honlapján www.vgazda.com címen. Bővebb információt a 063/72-03-069-es telefonszámon, valamint a Ez az email cím védett a spam robotoktól. A megtekintéséhez JavaScript szükséges. e-mail címen kaphatnak az érdeklődők.Régió Rádió 

  • Idén jól termett a szója

    A szenttamási Pionir Részvénytársaság parcelláin augusztus 10-én kezdték meg a korai fajtájú szója aratását. Pajdl Zsuzsa agronómus elmondta, három korai fajtáról van szó, a hozamokkal elégedettek. A mezőgazdasági szakember elmondta, a nagy kánikula és a csapadékhiány ellenére is a vállatban elégedettek az eddig learatott szójával. “Nagyon elégedettek vagyunk a hozammal. A Favorit 3336 kilogramot hozott hektáronként, ami majdnem két tonna holdjáról. Tény és való, hogy a nagyon korai és a későbbi fajták eltűrték ezt a nagy hőséget. A legjobban az első érésű csoportba tartozó fajták sínylették meg a nagy hőséget, főleg amit az optimális vetési időben, április elejétől közepéig vetettek. Abban az időben történt a virág beporzás, amikor a nagy hőségek voltak, és nem volt virágpor. A kukoricánál is sok helyen már fehérednek a csövek, lefelé lógnak.”

    Az agronómus hozzátette, a napokban esett eső valamennyit segíteni fog a növényeken, főleg azoknál a kukoricafajtáknál, ahol még nem kezdődött el az érési folyamat.

    Szenttamáson a Pionir birtokon végzik egyedül a lehullott csapadék mennyiségének mérését. Pajdl Zsuzsa elmondta, a mérőállomás adatai szerint júniusban 60,5 liter, júliusban 21,3, augusztusban pedig mindössze 16 liter eső esett, ami a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva háromszor kevesebb. “Tavaly augusztusban a mostani dátumig már volt 70 liter csapadék, júniusban 175 liter volt, ami óriási különbség. Tavaly a másodvetésű szóját, kukoricát még nem kellett locsolni, az idén viszont, még a locsolás mellett is a nagy hőséget megsínylik, és biztos nem lesz olyan hozam.”

  • Egy százalékos az infláció, stabilak az árak - mindez a jegybanknak köszönhető

    BELGRÁD - Alacsony évközi infláció, valamint ár- és pénzügyi stabilitás – ezek a legfontosabb eredmények, amelyeket a Szerbiai Nemzeti Bank az elmúlt három évben elért – hangzott el a pénzintézet legfrissebb jelentésének ismertetésén.

    Jorgovanka Tabaković bankkormányzó elmondta, hogy mindez a kitartó és szorgalmas munka eredménye. 2013-ban csaknem 13 százalékos volt az infláció, most egy százalékos a pénzromlás. Az irányadó kamatláb 11,5 százalékról 5,5 százalékra csökkent – hangsúlyozta  Tabaković.

    Mint mondta, inflációval többé senkit sem adóztatnak meg. Inflációs adó többé nem létezik. A jegybank arra számít, hogy a hazai össztermék növekedése az idén fél százalékos lesz. Minderről a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége is tájékozódhat belgrádi megbeszélésein – szögezte le a bankkormányzó.  Forrás: Tanjug-RTV

  • Szent Istvánra emlékeznek Bácskossuthfalván

    A korábbi hagyományokhoz híven az idén is megemlékeznek Szent Istvánról Bácskossuthfalván. Az ünnepségre augusztus 20-án, csütörtökön kerül sor a muvelodési ház udvarában 18 órai kezdettel.

    A megemlékezésen Tóth József katolikus lelkész hirdet igét. Fellép a Református Egyház kórusa Beke Edit vezetésével. Az államalapító Szent István életérol Tomik Nimród történész, a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság elnöke fog beszélni. Az id Kovács Gyula általános iskola diákjai alkalmi verseket mondanak. A musort koszorúzás követi.Régió Rádió 

  • Fogyóban a vértartalékok - aki tud, segítsen!

    BELGRÁD - Délutánra elfogynak a szerbiai Vérátömleszto Intézet tartalékai. Leginkább A pozitív és nulla negatív csoportba tartozó vérre lenne szükség – közölték az illetékesek.

    A sürgos eseteket el tudják látni, de arra kérik az önkéntes véradókat, hogy minél többen jelentkezzenek.

    Országos szinten egyébként Vajdaságban van a legtöbb önkéntes véradó.Forrás: Tanjug-RTV

  • 1600 magyar elsos Vajdaságban (videó)

    Idén hozzávetolegesen 1600 elsos kezdi meg oszre az iskolát Vajdaságban magyar tagozaton. A Magyar Nemzeti Tanács idén is tanszercsomaggal készül a nebulóknak. A csomag tartalma alapjaiban nem változik.

    Elso füzetem, ceruzák, filctollak, rajzfelszerelés, ugrálókötél és labda- mindezeket kapja egy elsos az MNT által összeállított csomagban. Minden évben szeretnék megkönnyíteni a családok helyzetét azzal, hogy tanszercsomagot ajándékoznak az elsosöknek. Ezeket a csomagokat a tanévnyitón adják át a kisdiákoknak. Petkovics Márta, tag, Oktatási Bizottság, MNT: “Tavaly 1587 elsos volt, a most kezdodo tanévben 1529 iratkozott be június folyamán. Azonban meg kell említeni, hogy 164 elokészítos volt vegyes csoportban, szerb-magyar vegyes csoportban, innen még számítunk jó néhány kisdiákra, ez tulajdonképpen a szülok elhatározásán, mérlegelésén múlik.”

    A legkevesebb magyar elsos a júniusi adatok szerint Nyugat-Bácskában várható. Petkovics Márta, tag, végrehajtó bizottság, MNT: “A legégetobb és a legnagyobb probléma az a Nyugat-bácskai körzet. Ott nagyon kevés elsos kisdiák indul, ahol még néhány évvel ezelott, 10 évvel ezelott, 10-en felüli létszámmal indultak a magyar tagozatok most ott összevont tagozatok vannak.”

    A tanszercsomag mellett az iskolabuszprogramot is folytatják idén. Azokat a kisdiákokat szállítják a legközelebbi általános iskolába, akik helyben nem tudnak magyar nyelven tanulni.

    https://www.youtube.com/watch?v=qO2Tf7h6hpY

     

  • Közzétették a munkaerő-feleslegnek számító tanügyesek névsorát

    BELGRÁD - Az Oktatásügyi Minisztérium szombaton – az iskolákból kapott adatok alapján – közzétette az interneten a részben vagy teljesen munkaerő-fölöslegnek számító dolgozók névsorát. Az oktatási intézményeknek augusztus 15-ig kellett eljuttatniuk a kimutatást Belgrádba.

    A minisztérium ma – ugyancsak az interneten – magyarázatot fűzött a lista közzétételéhez. Leszögezi, hogy nem felmondás vár a névsoron szereplőkre, hanem ők elsőbbséget élveznek, ha más iskolákban szükség lesz a munkájukra.Forrás: Tanjug-RTV

     

    -------------------------------------------------------------------------

     

     

     

    2015. augusztus 04.

    A tanügyben minimális lesz az elbocsátás

    BELGRÁD - Srđan Verbić oktatási miniszter és a tanügyi szakszervezetek egyetértettek abban, hogy nem lesznek új foglalkoztatási pályázatok, és az oktatásban dolgozó pedagógusok közül csak keveseknek fognak végkielégítést felkínálni.

    A megállapodás értelmében erre elsősorban az idősebb alkalmazottak számíthatnak, azzal, hogy a nem teljes óraszámmal dolgozó fiatalabb kollégáik léphetnének a helyükbe.

    Elhangzott az is, hogy a végkielégítést elsősorban az a 700 koszovói pedagógus kapja meg, akik évek óta nem dolgoznak, de 8000 dináros térítést kapnak, valamint további 120 tanár, illetve más oktatási alkalmazott, akinek egyáltalán nincs munkája, de kapja a fizetést.

    A szakszervezetek követelésére a miniszter beleegyezett abba, hogy nem írnak ki pályázatot új tanerő foglalkoztatására.

  • Előadás sertéstenyésztők részére Pacséron

    A sertések vakcinálásával kapcsolatban tartanak előadást a tenyésztőknek szerdán az újvidéki Állategészségügyi Intézmény és belgrádi Állatorvosi Kamara szakemberei. Azokról a betegségekről lesz szó, amelyek a legnagyobb gondoz okozzák a malactenyésztésben és hízlalásban, mint pl. a cirkovírus és nikoplazmatikus fertőzések. Az előadásra Pacséron az ifjúsági otthonban kerül sor 10 órától. Azokat a tenyésztőket várják, akik ötnél több anyadisznóval rendelkeznek.  Régió Rádió

  • Új dolgozókat vesz fel a szabadkai Siemens

    220 új dolgozót alkalmaz szabadkai gyárában a Siemens. 130 fő felvétele folyamatban van, akik közül ötvenen már dolgoznak is. A többi jelentkező is munkába állhat szeptember végéig – erősítette meg a Szerbiai RTV-nek a vállalat szerbiai igazgatója. Ezzel a német cégnek összesen 1500 dolgozója lesz Szabadkán. A termelés bővítéséről és az új munkahelyek létesítéséről Aleksandra Vučić szerb miniszterelnök júliusban Münchenben állapodott meg a Siemens németországi központjában. A Szabadkán gyártott hőerőmű-generátorokat a német vállalat világszerte exportálja. (Szerbiai RTV)

  • Több kiegészítő indítvány is elhangzott a körzeti gazdasági kamarában a földtörvény módosítási javaslatainak közvitája során.

    Több kiegészítő indítvány is elhangzott a körzeti gazdasági kamarában a földtörvény módosítási javaslatainak közvitája során. A kamara mezőgazdasági ágazati bizottságának tagjai, az észak–bácskai községek mezőgazdasági szakszolgálatainak, valamint több gazdaszervezet, mezőgazdasági cég képviselői szerint csakis nyilvános felhívás, pályázat útján kellene a befektetőknek előnyjog szerint hosszabb időre bérbe adni az állami tulajdonban lévő földeket. Támogatták azt a javaslatot, hogy a kisebb, 30 hektárnál nem nagyobb területtel bíró gazdaságok vásárolhassanak állami tulajdonban lévő termőföldet, de ennek részletkifizetési határidejét nem öt, hanem több évre kellene meghatározni. Indítványozták többek közt azt is, hogy a bérbeadásra kerülő földterületekről szóló hivatalos adatokat a minisztériumtól kelljen megkérni és ott őrizzék azokat nyilvántartásban. Szabadkai Rádió 

  • A világ szombaton Szabadkára érkezik (videó)

    Négy nap múlva kezdődik a XIV. Interetno Fesztivál. Etnopolis öt napon át várja a fesztiválozókat színes programokkal, egyebek mellett borutcával, játszóházzal és táncpanorámával. A világ szombaton Szabadkára érkezik.     

    Már csak néhány nap, és Szabadka főtere ismét benépesül, hiszen az Interetno Fesztiválnak köszönhetően öt napon keresztül dél-amerikai, ázsiai és európai tánccsoportok szórakoztatják a látogatókat. Rumenyákovity Szilvia, szervező, Népkör MMK: „Idén a fesztiválra kilenc táncegyüttest várunk, tíz országból, Chiléből, Columbiából, Kirgizisztánból, Oroszországból, Paraguayból és Romániából is várunk táncegyüttest, valamint megszokott vendégeink Magyarországról is érkeznek, két táncegyüttes is.”

    Az Interetno Fesztivál kulisszái mögött komoly szervezés és munka folyik. A fesztivál központi lebonyolítását három személy végzi, ám további százfős operatív csoport dolgozik a fesztivál alatt. Rumenyákovity Szilvia: „Az Interetno Fesztivál szervezése, bármily hihetetlen, általában már az előző év fesztiválja után megkezdődik, tehát már szeptemberben. Hiszen nagyon sok táncegyüttes a világhálón keresztül figyeli a fesztivált, és ilyenkor nagyon sok program, fotó felkerül a honlapra, a világhálóra, és nagyon sokan jelzik, hogy szeretnének a következő év fesztiválján részt venni.”

    Az idei fesztivál kínálata számos új programmal bővül, a szervezők igyekeznek évről évre minél magasabb színvonalat biztosítani. Bodrogi Hajnalka, szervező, Népkör MMK: „Terveztük, hogy bővítjük még a programjainkat, mivel minden második év a gyermekek éve, tehát a gyermekekről szól, így sokkal több családi programmal, több gyermekprogrammal kedveskedünk a hozzánk ellátogatóknak. Ez azt jelenti, hogy a zenei kisszínpad nagyobb tartalmat kapott és nagyobb hangsúlyt fektettünk azokra a programokra.”

    Az Interetno idei mottója a „Sokszínű Szabadka”, melyet a rendezvény kísérőprogramjai is alátámasztanak. Borutca várja a borkedvelőket, gasztrofalu a kulináris élmények kedvelőit, míg a játszóház a legfiatalabbakat.

    A Népkör Magyar Művelődési Központ udvarában szombattól szerdáig a szórakozásé a főszerep. Az esti fesztiválklubban koncertek és táncházak várják az érdeklődőket.

    https://www.youtube.com/watch?v=u0U0eUN0hM8

     

     

  • Egy ország, más nemzetiség, mégis egyformák vagyunk

    Végéhez közeledik a Destinus Ifjúsági Szervezetnek a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság által támogatott „Egy ország, más nemzetiség, mégis egyformák vagyunk” című projektje, amely a multikulturalizmus és tolerancia főbb kérdéseit dolgozza fel különböző előadásokon keresztül.

    - A Tisza menti településeket céloztuk meg elsősorban, ahol bevonva a helyi civil szervezeteket megtartottuk kerekasztal beszélgetéseinket egy rövid kis előadással együtt. Eddig Adán, Zentán közösen a csókaiakkal találkoztunk és beszélgettünk arról, hogy hogyan lehetne a fiatalok köztudatába érvényesíteni a tolerancia fontosságát, és megismertetni velük a multikulturalizmus lényegét.

    Első lépésként az augusztus 28-án a Kópé táborba invitáltunk a gyermekeket Magyarkanizsára, ahol a tolerancia jegyében tölthetik el hétvégéjüket. Ismerkedhetnek és tanulhatnak, hiszen Vajdaság területéről érkeznek a résztvevő gyermekek különböző helységekről és etnikai csoportból. Fő témánk a tolerancia és a multikulturalizmus lesz, azok jellegzetessége, különböző etnikai csoportok hagyományai és kultúrája amelyek fogalmát különböző játékok, előadások és foglalkozások keretein belül próbáljuk elsajátíttatni a gyerekekkel. Lesznek csapatjátékok, néptáncoktatás, kosárfonás, csuhézás, személyiség fejlesztés.

    A gyerekekkel szakemberek fognak foglalkozni, mint például a néptáncoktató Szécsi Zsolt, a kézművesek Zvara Edit, Muhi Zsuzsanna, a Destinus csapatából tanítónénik segédkeznek, valamint partner szervezetünk a "Segítsük egymást Vajdaság" civil szervezet emberei is a segítségünkre lesznek - tudatta Börcsök Izabella a Destinus Ifjúsági Szervezet elnöke, majd hozzátette, hogy az augusztusi hónapban szeretnénk megtartani előadásunkat Törökkanizsán, valamint Magyarkanizsán. VajMa

  • Húszezer tanügyi dolgozó marad munka nélkül?

    A szerbiai oktatási minisztérium honlapján közzétett lista szerint 4398 dolgozó marad majd munka nélkül, de az elbocsátás előtt állók listáit folyamatosan frissítik, a végső számértéket várhatóan szeptember 1-jén teszik közzé.

    „Úgy gondolom, hogy sajnos a munkaerő-feleslegnek minősülő dolgozók teljes száma nagyjából 20 ezer lesz, hiszen nem ez az egyetlen készülő lista. Még kettőt állítanak össze, az egyik a szükségletek listája, a másik a meghatározott időre felvett dolgozóké. Csak akkor tudjuk meg, hogy a munkaerő-feleslegnek minősített dolgozók közül hányan kerülhetnek át más iskolákba, ahol hiány van, amikor mindhárom lista elkészül, a többieknek végkielégítést kínálnak fel” – magyarázta Jasna Janković, a Szerbiai Tanügyi Dolgozók Szakszervezeti Uniójának (USPRS) elnöke.

    Srđan Verbić szerbiai oktatási miniszter korábban azt mondta, hogy szeptember 1-je után nagyjából ezer tanügyi dolgozó maradhat munka nélkül. Az elsődleges listák alapján a tanügyi szakszervezetek úgy vélik, hogy ez a szám jóval nagyobb lehet.

    „A terv az, hogy az idősebb kollégáknak kínálnak fel végkielégítést, azoknak, akiknek már kevés maradt hátra a nyugdíjig és belefáradtak a munkába, ezzel megnyitva a kapukat a fiatal tanárok előtt, és minőségesebb oktatást biztosítva. Azonban úgy gondolom, hogy idén nem kínálhatják fel a végkielégítéseket, mert ezt nagy munka előzi meg” – magyarázta Janković.

    Az oktatási minisztérium honlapján közzétett lista a tanításban részt vevőkre, valamint a kisegítő személyzetre is vonatkozik. Az első adatok szerint a legtöbb munkaerő-feleslegnek számító dolgozó az általános iskolákban van: 2233 tanár és a kisegítő személyzet 152 tagja. A középiskolákban 1914 tanár minősült eddig feleslegnek. (Vajdaság MA)

     

  • Arabok, akik nálunk vesznek “nyaralót”

    A zombori határban tíz, Bácsszentivánon pedig négy házat és tanyát vásároltak eddig az Egyesült Arab Emírségek polgárai- értesült a Blic. Az új tulajdonosok nem kötöznének Vajdaságba, csupán üdülni járnának ide. Azt, hogy az ingatlanok mennyi pénzért keltek el, egyelőre nem tudni. A külföldi tulajdonosknak nem kell jelentkezniük a helyi közösségüknél, egyedüli kötelességük a számlák rendszeres befizetése- emelte ki Stojan Zorojević, a bácsszenttiváni helyi közösség titkára. (Blic, VajMa)

  • Teketorna Bácskossuthfalván „I. Méhes Károly Emléktorna“

    Bácskossuthfalván augusztus 15-én rendezték meg, az I. Méhes Károly emlék teketornát a Rekreációs Központban. A házigazda Sloboda teke klub a szervezője a sporteseménynek, négy csapat részvételével. A verseny 13.30 órakor kezdődik, majd eredményhirdetés 20.00 órakor, amit barátkozó est követ.

    A torna győztese a Sloboda Tekecsapata Bácskossuthfalva.

     

  • Egymilliárd dinárral károsította meg a földműveseket a nyugdíjbiztosítási alap

    A szerbiai a nyugdíj- és rokkantbiztosítási alap (PIO) több mint egymilliárd dinárral tartozik a földművesnyugdíjasok családtagjainak temetési költségeiért.

    A PIO ugyanis 2008 januárja és 2013 októbere között az előző negyedévi földművesnyugdíj összegének másfélszeresét fizette ki a temetési költségekre, ahelyett, hogy a köztársasági átlag másfélszeresét fizette volna ki, írja a Kurir belgrádi lap.

    Ily módon 66.338 személy mintegy 18 ezer dinárral kevesebb pénzt kapott készhez, mint kellett volna. Mindez azt jelenti, hogy az alap a földművesnyugdíjasok temetkezési költségeit álló személyeknek összesen mintegy 1.194.084.000 dinárral károsította meg, ami valamivel kevesebb mint 10 millió euró.

    „A PIO alap különböző nagyságú összegekkel tartozik azoknak a családoknak, akik állták földművesnyugdíjas rokonuk temetési költségeit, mert öt év alatt az átlagnyugdíj összege is változott. Azok esetében, akik hozzám fordultak, hogy képviseljem őket a bíróság előtt az elmaradt juttatás és a kamatok miatt, a különbség legnagyobb összege 15 ezer dinár volt. Nekik 12 ezer dinárt fizettek ki, és 27 ezret kellett volna. Mivel már eltelt egy év azóta, hogy az ellenőrök megállapították, hogy a PIO a szükségesnél kevesebbet fizetett ki a földművesnyugdíjasok temetési költségeire, és a különbséget nem fizették ki a családtagjaiknak, egyedül bírósági per útján juthatnak hozzá ehhez a pénzhez” – magyarázta Dušanka Panić belgrádi ügyvéd.

    A nyugdíj- és rokkantbiztosítási alapnál megerősítették, hogy a jelzett időszakban a földművesnyugdíj másfélszeresét fizették ki a temetési költségekre, nem pedig a köztársasági átlag másfélszeresét.

    „Ebben az időszakban 66.338 olyan személynek lettek kifizetve juttatások, akik az elhunyt földművesnyugdíjasok temetési költségeit állták. Az állami számvevőszék javaslata nyomán az alap 2013. október 1-je óta a pénzbeli juttatás összegét az előző negyedévi köztársasági átlag másfélszeresében határozza meg, minden biztosított esetében” – közölték az alap illetékesei, akik szerint nincs szükség arra, hogy a megkárosítottak pert indítsanak, mert a munkaügyi és szociálpolitikai minisztériummal együttműködve mindenkinek ki fogják fizetni a különbséget.  VajMa

  • "Szemetet" fogyasztunk: azonos gyártó, "ugyanaz" a termék, eltérö minöség a gazdag és a csóró országokban

    (Elvileg) ugyanaz az árucikk Európa különbözo országaiban gyakran egészen eltéro minoségu. Pedig a csomagoláson szereplo termékleírásból az a következtetés vonható le, hogy az összetevok azonosak. Ez vonatkozik a muszaki árura, a ruházati árucikkekre és sajnos az élelmiszeripari termékekre is.

    A szerbiai fogyasztó pl. vizezett tejtermékeket és borokat, mogyoró nélküli mogyorókrémet és csokoládét, kevés (és pocsék) hússal készült hústermékeket fogyaszt. A fuszerkeverékek több sót tartalmaznak, mint zöldségfélét, a mézbe kukoricaszirupot kevernek...

    Ez csak néhány példa a sok közül. A márkás termékeket ugyanúgy reklámozzák Szerbiában, mint a fejlett országokban, a csomagolás is azonos, csak éppen a tartalom különbözik.

    Goran Papovic, a Fogyasztók Nemzeti Szervezetének elnöke elmondta: a gyártók azzal mentegetoznek, hogy a fogyasztók szokásai országonként eltéroek. Mintha azt akarnák sugallni, hogy az itteni fogyasztóknak megfelel a gyengébb minoség (értsd: "szemét").      

    Az európai uniós országoknál is hasonló rendellenesség figyelheto meg. 

    Két évvel ezelotti vizsgálatból-felmérésbol, amely nyolc uniós országot ölelt fel, az derült ki, hogy azonos gyártók azonos termékei lényegesen jobb minoséguek Németországban, Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban, mint Magyarországon, Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában.

     

    Alo nyomán K. P.

  • Szerbiaiak is az Iszlám Állam soraiban

    Egy vranjei fiatalember már két éve az iszlamisták oldalán harcol

    A 29 éves bujanovaci Faton Jusufi már két éve a legszélsőségesebb terrorszervezet, az Iszlám Állam (IÁ) soraiban harcol. Ő egyike annak mintegy 30 albán nemzetiségű szerbiai polgárnak, akik az iszlamisták oldalán állnak a véres szíriai harcokban, ahova Koszovón keresztül jutottak el.

    A szerbiai biztonsági szolgálatok közlése szerint a radikális iszlamista Faton Jusufi Vranjeben született és Bujanovacban nőtt fel, apja és anyja ma is ott él. Később pedig különböző személyek nyomására csatlakozott a szíriai lázadó erőkhöz, írja az Alo belgrádi lap.

    Reális feltételezések szerint a Közel-Keleten harcoló mintegy 200 koszovói albán, sőt a mostanáig elhalálozott 40 személy között is vannak bujanovaciak és preševóiak is.

    A Szíriában elhalálozottak egyike a 23 éves Muaz Ahmeti is, akit 2013 februárjában gyilkoltak meg. Ő önkéntesként harcolt Bashar al-Assad hatalma ellen.

    Becslések szerint több száz vahabita van Szerbiában, a legtöbben Belgrád külvárosaiban, de az Iszlám Állam harcaihoz csatlakozók legtöbbje Szandzsák, Raška területéről, illetve Novi Pazarból származik, írja a B92.VajMa

  • Topolya: Véget ért a IX. toleranciatábor

    - A tábor nem csak a toleranciáért van, hanem hogy barátságokat szüljön határok nélkül – olvasta fel a Duna menti országok és régiók fiataljai IX. Tolerancia Táborának üzenetét az ulmi Tamara Dorn a mai zárórendezvényen. Külön köszöntötték Szász Krisztiánt, Magyarország szerbiai nagykövetsége tanácsosát. Az idei összejövetelen közel 60 fiatal vett részt Németországból, Ausztriából, Magyarországról, Szlovákiából, Bulgáriából, Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából és Szerbiából.

    Mint Egeresi Sándor, a Kék Duna Alapítvány elnöke elmondta, az idei tábort az egyik legsikeresebbnek ítéli, mert a nyolc év alatt a legérzékenyebb témákkal foglalkoztak, amelyek még ma is gyakran tabunak számítanak, és egészséges társadalmat nem lehet tabukra építeni. A fiatalok eloadásokat hallgattak és szakemberek vezetésével beszélgettek pl. a kábítószer fogyasztásról és a függoségi betegségekrol: az alkoholról, szerencsejátékról, internetrol, kiskorú bunözésrol és rokkantak gondjairól. Ellátogattak a bácskossuthfalvi Otthon Értelmi Fogyatékosokat Gondozó Intézetbe és részt vettek a Kis-Bácska multiplex szklerózisban megbetegedettek szervezete találkozóján is. Az idei táborlakók is a tolerancia nagyköveteivé váltak. Rajtuk kívül a szabadkai Vöröskereszt és Žarko Pribakovic topolyai fiatal vehette át az errol szóló oklevelet. O egyébként a tolerancia legifjabb nagykövete.

    Az eddigi táborok során összesen 212-en lettek a tolerancia nagykövetei, akik azóta is a toleranciát hirdetik környezetükben. A táborzárón köszönetet mondtak mindazoknak, akik támogatták a rendezvényt: a köztársasági kormánynak és a munkaügyi minisztériumnak, a topolyai községi önkormányzatnak és helyi közösségnek, Ulm városnak és a gazdasági vállalatoknak. A IX. Toleranciatábor a rendezvény himnuszának, az All You Need Is Love címu dalnak az eléneklésével ért véget.    VajMa  -kg-

  • Tolerancianap Topolyán (videó)

    Kábítószer-fogyasztás, alkoholfüggőség, játékszenvedély, kiskorú bűnözés, fogyatékkal élők befogadása. Érzékeny, a szerbiai társadalmat is érintő témákról értekeznek a Duna menti országok és régiók fiataljainak toleranciatáborában idén. Pénteken délután a szklerózis multiplexről tudhattak meg többet a résztvevők.    

    Már hagyomány, hogy a Toleranciatábor szerves részét képezi a Tolerancianap, idén 13 egyesület gyűlt össze a tó melletti hűvösben. A Kis Bácska civil szervezet hagyományos összejövetelére a szklerózis multiplexben megbetegedetteket és rokkantakat tömörítő szervezetek látogattak el. Bencsik Ilona, Topolya: „A nevetés, az öröm éltet. Mindenkinek azt mondom, hogy nem adom oda magam a betegségnek, én harminc éve viszem.”

    Könnyebb sportjátékokkal ütötték el az időt a Tolerancianap résztvevői, de az árnyékban sokan pihentek, beszélgettek. Több mint száz részvevője volt a programnak. Polyák Magda, Óbecse: „Minden évben 2005 óta ide eljövünk, igyekszem, hogy itt legyek, nagyon szép és földob bennünket.”

    A Toleranciatábor lakói is ellátogattak a rendezvényre. Magdalena Rađenović, Smederevo: „Ismerek néhány embert, aki ugyanezzel a problémával küzd. Örülök, hogy megismerhetek másokat is, hogy láthatom, hogyan segíthetek, hogyan barátkozhatunk.”

    Alkalmi kiállítást és kézműves foglalkozást is szerveztek. A rendezvény fő célja a figyelemfelkeltés volt. Nyeső Paul, elnök, Kis Bácska humanitárius civil szervezet, Topolya: „Fel kell hívnunk a figyelmet a másságra, a másság elfogadására és a minél nagyobb toleranciára.”

    A Toleranciatábor szombaton előadásokkal folytatódik, este pedig gálával zárul.

    https://www.youtube.com/watch?v=PcaI-B2NNTE

     

  • Védetté nyilvánítják a topolyai tavat és környékét

    Topolya Völgyei Természetvédelmi Park – a tervek szerint így hívják majd a Topolyai-tó vonzáskörzetében létrehozott védett övezetet. Számos ritka növény és állatfaj élőhelye a mintegy 480 hektáros terület. A védelmi előírásokról, a jövőbeni tiltásokról és kötelezettségekről közvitát tartottak pénteken Topolyán.

    Minden évszakban kitűnő kirándulóhely a Topolyai-tó és annak környéke. A természeti értékek mellett horgászati, strandolási és piknikezési lehetőséget nyújt a mesterséges víztározó. A tó jogi státusa azonban hosszú évek óta rendezetlen, erre nyújtana megoldást, ha a tavat és környékét védetté nyilvánítanák.

    A Tartományi Természetvédelmi Intézet munkatársai elkészítették a Topolyai-tó védetté nyilvánításáról szóló javaslatot. A dokumentumról kikérték a helyiek véleményét is. A községi tanácsteremben civil szervezetek képviselői, környezetvédők, horgászok és helyi lakosok is megjelentek – a községi képviselők és a Tartományi Környezetvédelmi Intézet munkatársaival egyeztettek. Linder Zoltán, a Jezero – Tó Környezetvédő és Sporthorgász Egyesület tagja: „Mi a horgászegyesületből most már tejesen elégedettek vagyunk, nagyon jó irányba halad a tónak a védettsége, nagy előrehaladás van húsz év után.”

    A védetté nyilvánítási javaslat a közel 500 hektárnyi területre vonatkozó szakmai irányvonalakat tartalmazza – mondta Szabados Klára, a Tartományi Környezetvédelmi Intézet munkatársa. „Azt,  hogy milyen korlátozásokra és milyen fejlesztésekre lenne szükség ahhoz, hogy a Topolya környéki két löszvölgynek az élővilágát és természeti értékeit megvédjük.”

    Az első tervek szerint a természetvédelmi park a Betyár Völgy nevet viselte volna, az ötletet azonban a közvitán elvetették. A helyiek ragaszkodnak ahhoz, hogy a védett övezet elnevezésében Topolya is megjelenjen. Kislinder Gábor, polgármester: „Örülök, hogy csak a név a probléma, a tanulmány másik száz oldala nem, az övezetek védettségi szintje sem, innentől én úgy gondolom, hogy a dolog sínen van.”

    A közvitán elhangzott észrevételeket és módosítási javaslatokat tíz napon belül beépítik a tervezetbe. Ezután községi, tartományi és köztársasági szinten is el kell fogadtatni a terület védetté nyilvánítását. Ez a tervek szerint még ebben az évben megtörténik. Ezután ki kell választani a terület kezelőjét, majd fokozatos munkával létrehozni a védelmet a gyakorlatban.

     

  • Lefújták gázspray-vel a határrendészeket a menekülő cigarettacsempészek

    Lefújták gázspray-vel a határrendészeket a menekülő cigarettacsempészek péntek este, amikor tetten érték őket Beregdarócnál a zöldhatáron – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője szombaton az MTI-vel.

    Fülöp Gergely elmondta, hogy a járőrök ládákat cipelő emberekre lettek figyelmesek a zöldhatáron, és igazoltatni akarták őket. A csempészek azonban amint meglátták őket, eldobták a ládákat, gázsprayt fújtak feléjük, és visszamenekültek ukrán területre.

    A határrendészek erősítést hívtak, a területet lezárták, és az Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársaival közösen nagy mennyiségű csempészett cigarettát találtak. Az ukrán hatóságok a határ túloldalán elfogták az egyik feltételezett elkövetőt, és további dohányárut foglaltak le – ismertette a szóvivő.

    A gázspray-vel lefújt határrendészeket kórházba vitték, állapotuk nem súlyos. A rendőrség hivatalos személy elleni erőszak miatt kezdeményez eljárást ismeretlen tettesekkel szemben az ügyészségen, a csempészés ügyében pedig a NAV nyomoz. (MTI)

  • Terrorveszélyben a balkániak is (videó)

    Már a balkáni államok lakosai is terrorveszélyben vannak, a szélsőséges iszlamistáknak ők is célpontjai lehetnek – vélik a szakemberek és a politikusok. Minden olyan ország lakosa, amely támogatja az Iszlám Állam elleni harcot, potenciális veszélyben van.

    Egyre több szó esik arról a világsajtóban, hogy az Iszlám Állam szélsőséges terrorista szervezet a balkáni országok állampolgárait vette célba. A Tomislav Salopek horvát állampolgár elrablásából és egyelőre még meg nem erősített kivégzéséből a szakemberek arra következtetnek, hogy az Iszlám Állam áthelyezheti támadásai súlypontját.

    Vesna Pusić horvát külügyminiszter úgy véli, a világon minden ország állampolgára terrorveszélyben van. Szerinte ez globális probléma, amely ellen harcolni kell. Horvátország egyike azon 40 államot felölelő koalíciónak, amely a radikális iszlamisták ellen küzd, NATO-tagként erre kötelezve van. A The New York Times azt írta, a radikális iszlamisták az egyiptomi katonaság helyett most már nyilvánvalóan a külföldiekre fókuszálnak Egyiptomban.

    Bárkiből válhat áldozat, ha látják, hogy európai – mondta Szerbia volt egyiptomi nagykövete, Dušan Simeonović. Hozzátette, az ott élő szerb állampolgárok ugyanolyan veszélyben vannak, mint más európai országok lakosai. Mint ismeretes, Szerbia szintén támogatja az Iszlám Állam elleni harcot. Horvátország hivatalosan figyelmeztette polgárait, hogy csak az utazzon Egyiptomba, akinek feltétlenül szükséges. A szerb Külügyminisztérium a tunéziai terrortámadás után javasolta a lakosoknak, hogy ne utazzanak az észak-afrikai országba, Egyiptommal kapcsolatban azonban egyelőre nem közölt hasonlót. (RTS)

     (videó)  https://www.youtube.com/watch?v=TxKWPUufbFg

     

  • Újabb tiltakozó megmozdulás a levegő és víz szennyezése ellen

    12. alkalommal tartanak tiltakozó megmozdulást a levegő és víz szennyezése ellen Topolyán. Augusztus 17-én 18:30 perckor lesz a gyülekező a Panda áruház előtt.Régió Rádió

     

  • A Szerb Nemzeti Bank csökkentette az alapkapamatot

    A szerbiai jegybank végrehajtó bizottsága fél százalékkal csökkentette az irányadó kamatlábat, amely mától 5,5 százalékos, jelentette a Tanjug.

    Döntését azzal indokolta, hogy nálunk és a környező országokban is alacsony az infláció, és tekintettel arra, hogy Görögország megállapodott nemzetközi hitelezőivel, csökkent a külföldi kockázat veszélye is.

    A végrehajtó bizottság elfogadta az infláció alakulásával kapcsolatos augusztusi jelentést, amelyet a jövő szerdán mutatnak be. Legközelebb szeptember 10-én tárgyalnak az irányadó kamatról.VajMa

  • „Szerbia egyre liberálisabban kezeli a génmódosítást”

    Szerbiában egyre liberálisabban kezelik a génmódosított növények termesztését – írja a Politika napilap.

    Legutóbb öt évvel ezelott semmisítettek meg nyilvánosan egy nem engedélyezett kultúrákkal beültetett parcellát. Ez a vajdasági Hódság Községben történt, és akkor nagy médiavisszhangot kapott az akció. Azóta a Mezogazdasági Minisztérium felügyelosége többször derített fel génmódosítást, a növények felszámolásáról azonban nem hoztak le információkat. A Politikának nyilatkozó agrárközgazdász, dr. Miladin Ševarlic szerint Szerbia egyre elnézobb a génmódosítással kapcsolatban. Nem hozzák nyilvánosságra a szabálysérto termelok nevét, a büntetések pedig csak jelképesek. A probléma igen komoly, Szerbia hozzáállása viszont egyre toleránsabb – mondja a szakérto. (Politika)

  • Szombaton ötödik alkalommal tartják meg Bajmokon a Farmernapok rendezvényt,

    Szombaton ötödik alkalommal tartják meg Bajmokon a Farmernapok rendezvényt, amelyen szakeloadásokat hallgathatnak meg a termelok, illetve megismerkedhetnek a mezogépek és a kapcsolható eszközök kínálatával is. Az eloadások 9 órakor kezdodnek, a mezogazdasági szakszolgálat, illetve a mezogazdasági kutatóintézet szakemberei ismertetik majd a fajtaválasztékot és a termesztési technológiával kapcsolatos újdonságokat. A rendezvény helyszínén, a Cindel tanyán, Bajmokon a Tomislav Király utca 78 szám alatt alkalmi kiállítást is megtekinthetnek az érdeklodok. A Farmernapok rendezvény keretében idén is sor került a disznópaprikás–fozo versenyre. Jelentkezni a 062/22–66–90–es telefonszámos lehet. A benevezés 2 ezer dinár, ennek fejében 3 kilogramm sertéshúst, hagymát, burgonyát, tuzifát biztosítanak a szervezok. Szabadkai Rádió 

  • 130 millió dinár a vajdasági utakra

    A tartományi nagyberuházási igazgatóság 130 millió dinárt biztosított a közlekedési infrastruktúra terén megvalósuló projektumok végrehajtására, a vajdasági helyi önkormányzatok pedig augusztus 24-éig pályázhatnak az eszközökre.

    A pályázat a közutak és közúti objektumok kiépítésének, rekonstrukciójának és szanálásának finanszírozását és társfinanszírozását szolgálja, közölte ma a nagyberuházási igazgatóság.

    A pályázat támogatni kívánja azokat a projektumokat, amelyek a közlekedésbiztonság fokának és az közlekedés minőségének növelését célozzák meg.

    Az igazgatóság korábban mát két ilyen jellegű pályázatot valósított meg, akkor 416.374.142,30 dinárt utaltak ki 20 vajdasági helyi közösség területén zajló 30 projektum megvalósítására.VajMa

  • Elromlott a légkondicionálás a szabadkai kórház veseosztályán

    Felforrósodott helyiségekben kell tartózkodniuk szabadkai kórház dialízisben részesülő betegeinek, mert 

    elromlott a légkondicionáló berendezés. Két váltásban húsz-húsz vesebeteg kénytelen 35 foknál 

    magasabb hőmérsékleten, verejtékben feküdni az osztályon, s emiatt sokuknak megromlott az egészségi 

    állapota.

    Zoran Mišković, a 78 tagot tömörítő vesebetegek egyesületének elnöke már felszólította az illetékeseket, 

    hogy találjanak megoldást a problémára. Szavai szerint a specifikus betegség és a rossz körülmények 

    miatt a páciensek szenvednek a legtöbbet, de ugyanakkor a dolgozók is.

    „A dialízis osztályon augusztus 6-a óta nem működik a légkondicionálás. Mivel központi, nincs mód a 

    terem külön hűtésére. És éppen most történt, amikor pokoli a forróság. A dialízisre érkező betegek szinte 

    mindegyikének szív- és érrendszeri betegségei is vannak, és mindannyiunk állapota megromlott az 

    elviselhetetlen meleg miatt. Jelenleg olyanok a körülmények, hogy művészet túlélni” – nyilatkozta Mišković 

    a Blic belgrádi napilapnak. Elmondása szerint a második váltásban még rosszabb a helyzet, mert akkor 

    a nap közvetlenül odatűz azokra a helyiségekre.

    „A nővérek úgy segítenek, hogy a homlokunkat nedves ruhákkal hűtik, de nekik sem könnyű. Nem kaptunk 

    hivatalos információt arról, hogy mi a probléma, és mikor oldják meg. Mindannyian veszélyeztetettek 

    vagyunk, mert számítógépesített műszerekről van szó, amelyek optimális hőmérsékletet igényelnek” – 

    fejtette ki Mišković, s rámutatott arra, hogy más problémák is vannak az osztályon, például hiány van 

    egészségügyi személyzetből, illetve specialistákból is. „Már negyedik hete szerelőnél van a dialízisre 

    szoruló betegeket szállító jármű is. A polgármesterhez és a városi képviselő-testület elnökéhez fordultunk 

    segítségért, mert az egészségház most egy régi, légkondicionáló nélküli járművel szállít bennünket.”

    A kórház közlése szerint intenzíven dolgoznak a probléma megoldásán, a CimGas dolgozói pedig 

    megpróbálnak alternatív megoldást találni arra az időre, amíg meg nem javítják a központi 

    légkondicionálást. „Egész évben rendben működött a légkondicionálás, most pedig sajnos a központi 

    gépen keletkezett a kár. A meghibásodott alkatrészt megrendeltük, arra várunk, hogy megérkezzen 

    Belgrádból. Ha nem tudunk más megoldást találni, akkor mobilklímákat használunk majd” – magyarázta 

    Suzana Obradović, a szabadkai közkórház PR-munkatársa.

    Zoran Mišković később elmondta, tegnap valóban felszereltek néhány mobilklímát az osztályon, a 

    központi légkondicionálást pedig két-három héten belül megjavítják.VajMa

  • Szerbia lesz az “európai India és Kína”

    Az olcsó munkaerő, az alacsony adók és az európai központokba történő egyszerű szállítás az, ami miatt 

    sok külföldi vállalat Szerbiában gyárttatja le termékeit, “új Indiát” csinálva így az országból, írja a 24 sata.

    Az idegen nyelvek ismeretének és a jónak mondható képzésnek köszönhetően a szerbiai polgárok átvitt, 

    de valós értelemben is, mindinkább elveszik az indiaiak kenyerét, akik eddig az ún. outsourcing 

    szolgáltatások legnagyobb kiszállítói voltak. Az outsourcing szó szerinti jelentése: kiszervezés. A módszer 

    úgy működik, hogy egy vállalkozás bizonyos tevékenységeket leválaszt a maga fő irányáról, és ezeket 

    külső cégekre bízza. Az olcsó szerbiai munkaerőt már felismerte a világcégek némelyike.

    Különböző telefonos szolgáltatások mellett az ország egyik aduja az informatikai technológia. Ennek 

    bizonyítéka, hogy Szerbiában több száz olyan cég működik, amely külföldi piacra szoftvereket fejleszt. 

    Emellett a világ vezető divatcégei is szerbiai munkaerővel készíttetik el termékeiket: a Louis Vuitton, a 

    Gucci, a Prada, a Dolce&Gabbana, az Intimissimi, a Calzedonia, a Benetton, a Pal Zileri csak néhány 

    azok közül, amelyek egyébként 200-1500 eurós termékeiket Szerbiában gyártatják le – fillérekért. A 24 

    sata szerint ugyanis a vezető divatcégeknek dolgozó szerbiai varrónők, cipőfelsőrész-készítők havonta 

    átlagban 250 eurót keresnek.

    “Megkapjuk a cégtől a modellt, s ennek alapján szabjuk ki a cipők felsőrészeit, vagy varrjuk meg az egyes 

    ruhadarabokat. Úgy dolgozunk, mint a futószalag mellett, a fizetések alacsonyak, a megrendelő viszont 

    később drága pénzért értékesíti a munkánk gyümölcsét”, mondja egy dolgozó.

    Milan Knežević a kis- és középvállalatok társulásának képviselője szerint, Szerbia lett az “európai Kína és 

    India”, a külföldi vállalatok hatalmas ösztönzést kaptak új munkahelyek létesítésére, a munkaerő pedig 

    szinte ingyenben van.

    “Ez a mi adunk, a nagyszámú, rendkívül alacsony bérért dolgozni hajlandó munkaerő. Ha ez bevált 

    Indonéziában és Kínában, miért lenne itt másként. Ráadásul mi még olcsóbbak vagyunk. S azok a 

    dolgozók, akiket 200 eurós bérekkel vettek fel, nem is fognak többet kapni, s ez voltaképpen a nyomor 

    rögzítése és Szerbia modernkori gyarmatosítása”, véli Knežević.VajMa

  • Figyelmeztetés nélkül megbüntetik, aki augusztus derekáig nem fizeti be az adót

    Figyelmeztetés nélkül megbüntetik, aki augusztus derekáig nem fizeti be az adót

    Augusztus 15-éig kell befizetni a vagyonadó harmadik részletét, aki pedig nem tartja be a határidőt, késedelmi kamattal, valamint akár 50 ezer dináros büntetéssel is sújtható. A szerbiai adóhatóság közlése szerint minden adóköteles megkapta már a harmadik részletről szóló végzést.

    „Amennyiben a végzés az után érkezett meg, hogy az adófizetők már befizették a második részletet, kötelesek voltak 15 napon belül törleszteni a különbséget. Most azt az összeget kell befizetni, amelyet az egyévi adó négy egyenlő részre osztása után kapni” – magyarázták a Blic belgrádi napilapnak az adóhatóság illetékesei.

    Arra érdemes odafigyelni, hogy a helyi önkormányzatoknak többé nem kötelessége figyelmeztetést kiküldeni az adóssággal rendelkező polgároknak, illetve arról sem kell értesíteniük őket, hogy a be nem fizetett adórészletek miatt szabálysértési eljárás indul ellenük.

    A büntetések pedig nem szimbolikusak: a késedelmi kamat éves szinten 16 százalékos, de az illetékesek szabálysértési feljelentést tehetnek azokkal szemben, akik nem időben törlesztettek. A polgárokat így az adó 50 százalékával megegyező összeggel sújthatják, de a büntetés minimális összege 50 ezer dinár, s azokra is kiróható, akik csak néhány száz dinárral tartoznak.VajMa

  • Kié lesz a Telekom?

    A héten kiderül, kik vehetnek részt a Szerbiai Telekom telekommunikációs közvállalat magánosítási kísérletének második körébe.

    Az érdekelt cégek nevét csak azután teszik közzé, hogy a kormány illetékes bizottsága és a lebonyolítással megbízott francia Lazard magánosítási szaktanácsadó cég egyeztet a beérkezett, nem kötelező jellegű felvásárlási ajánlatokról – nyilatkozta Rasim Ljajić telekommunikációs, idegenforgalmi és kereskedelmi miniszter.

    Nem hivatalos belgrádi sajtóhírek szerint a háttérben már folyik az alkudozás a Szerbiai Telekom közvállalat szakszervezeti vezetői és a szerb kormány között. A dolgozók a Telekomban eltöltött minden egyes szolgálati évért 950 eurós végkielégítést követelnek, azaz ötször annyit, amennyit Szerbiában a szerkezeti átalakítás alatt álló vállalatokból elbocsátott foglalkoztatottaknak fizetnek. (Magyar Szó)

  • Menekültmenedzser – ez keresett szakma lesz!

    Menekültmenedzseri szakmát vezetnének be Németországban. A német önkormányzati szövetség ezt a menekülthullám kezelésére javasolja.

    Gerd Landsberg, önkormányzati ügyvezető szerint a válságkezelésre szorítkozó megközelítés helyett távlatos menekültpolitikára van szükség, és ennek fontos eleme lenne a menekültügyi menedzser pályamodell kialakítása. Szerintük az új szakma vonzó lehet a fiataloknak.

    A menedzsereknek a jogi jártasság mellett az idegen kultúrák közötti közvetítésre is alkalmasnak kell lenniük, mivel a menekültek különböző csoportjai között konfliktusok vannak. A menedékjogi eljárás révén a Németországban maradó menekülteknek lakásra és munkára lesz szükségük, meg kell tanulniuk németül, a gyerekeiknek pedig óvodába, iskolába kell járniuk – mutatott rá a szociáldemokrata párt politikusa.

    A tavalyi csaknem 200 ezer után az idén július végéig több mint 300 ezer menedékkérő érkezett Németországba, és sok embert már csak a hadsereg üres laktanyáiban, lakókonténerekben vagy sátrakban tudnak elhelyezni. (MTI)

  • Teljes a közlekedési káosz Szabadka központjában az útlezárások miatt

    Egyre nagyobb a zűrzavar Szabadka főutcáin, ugyanis megkezdődtek a vízvezeték és a kollektor kiépítési munkálatainak előkészületei. Egyes utcákat már kedd délelőtt lezártak.

    Kisebb dugó alakult ki az Új Városháza előtti útkereszteződésben a délelőtti órákban Szabadkán. Aki Palics felől érkezett, ennél a csomópontnál kötelezően jobbra vagy balra fordulhatott, rendőr irányította a forgalmat.

    A Radić fivérek utcát is lezárták a Kumičić utca kereszteződésénél. Sokan nem vették figyelembe a jelzéseket, és behajtottak a tilosba. Táblák zárták el az útjukat, így kénytelenek voltak visszafordulni.

    Délelőtt még a Strossmayer utcában is nagy volt a forgalom, az útlezárás ellenére is.

    Habár tábla jelzi, hogy tilos a gépkocsi-forgalom, az autósok mégis áthaladtak az útszakaszon.

    A járókelők többségét nem zavarják a belvárosi útlezárások. Azt mondják, szükség van a fejlesztésekre, akkor is, ha az ideiglenes kellemetlenséggel jár.

    A Subotica-trans utasszállító vállalat autóbuszai közlekedhetnek a lezárt útszakaszokon is, így sokan ezzel utaznak majd, míg tartanak a munkálatok. “Autóbusszal utazunk. Nyugdíjasok vagyunk és van ingyenjegyünk. Mehetünk mindenhova, ahová csak akarunk.”

    A taxisok zömének sem okoz fejfájást a belvárosi útlezárás. Rade Jovičić, taxisofőr: “A a Subotica-trans Utasszálító Közvállalatnak és nekünk átjárásunk van, ahol el lehet menni, minket elengednek. Tehát nekünk egyelőre nincs gondunk a lezárásokkal.”

    A vízvezeték és a kollektor kiépítési munkálatai várhatóan augusztus végéig tartanak majd.

  • Babakocsis felvonulás a Mézkarneválon

    Szeptember 19-én már a X. TOPOLYAI MÉZKARNEVÁLT szervezi a Művelődési Ház, amely ezúttal is a gyermekekre fókuszál. Felhívják minden büszke szülő, nagyszülő figyelmét, hogy idén is lesz babakocsis felvonulás a Mézkarneválon. A babákat és kísérőiket szeptember 19-én 16.25 órára várják a Csáki Lajos Általános Iskola elé, innen indul majd a karneváli felvonulás, melynek jeligéje: Ez a mi napunk! Kérik a szülőket, nagyszülőket, hogy a részvételi szándékukat szeptember 10-ig jelentsék személyesen a topolyai Művelődési Ház irodájában vagy a 024-713-515 telefonszámon, illetve a Ez az email cím védett a spam robotoktól. A megtekintéséhez JavaScript szükséges. e-mail címen.Régió Rádió

  • Közvita a tó védetté nyilvánításáról

    A Tartományi Természetvédelmi Intézet elkészítette a topolyai tó és annak környéke védetté nyilvánításának javaslatát, mely kapcsán közvitát tartanak pénteken 12 órakor a KKT termében. A tanulmány: A Betyár Völgy Természetvédelmi Park elnevezést viseli melynek részét képezi a zentagunarasi szállásnál lévő két tiszafa védetté nyilvánítása is. A közvitára várnak minden érdeklődőt, közvállalatok, helyi közösségek, civil szervezetek képviselőit.Régió Rádió

  • Júniusban 50 ezer dinár volt az átlagbér Újvidéken

    Júniusban 50.099 dinárt volt az újvidékiek átlagfizetése, ez pedig 2,7 százalékos növekedést mutat az egy évvel korábbi összeghez képest, derül ki a Köztársasági Statisztikai Intézet legfrissebb adataiból.

    A dél-bácskai körzet 13 községe közül júniusban Újvidék vezetett az átlagbér összegét tekintve, második Belcsény (Beočin) 46.500 dináros átlagfizetéssel, harmadik pedig Palánka 45.800 dinárral. Ezzel tehát meghaladják a köztársasági átlag (44.600 dinár), és a vajdasági átlag (42.600 dinár) összegét is.

    A többi dél-bácskai községben ennél jóval kisebb volt az átlagbér, így például Petrőcön (Bački Petrovac) mindössze 30.100, Titelen 30.700, Bácson 31.100, Zsablyán pedig 35.400 dinár a fizetések júniusi átlaga a statisztikai intézet adatai szerint. VajMa

  • Vajdaságot nem értesítették a finanszírozási törvény körüli fejleményekről

    ÚJVIDÉK, BELGRÁD - Egeresi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség tartományi képviselőházi frakcióvezetője a Dnevniknek azt nyilatkozta, hogy még nem látta, hogy a köztársasági pénzügyminisztérium milyen alapot kínál a Vajdaság pénzeléséről szóló törvény kidolgozására. Viszont jónak tartja, hogy hét éves késlekedés után hozzáláttak a törvény megalkotásához.

    Egeresi szerint nem ideális, hogy az okmányt a minisztériumban írják, mivel a logika alapján azt a vajdasági képviselőháznak kellene megtennie. Arra viszont számít, hogy a munka folyamán a köztársasági kormány konzultál a tartományival.

    Egeresi szerint Vajdaságnak az alkotmányos garanciák alapján meg kellene kapnia a köztársasági költségvetés hét százalékát, amire csak egyszer volt példa, az alkotmány meghozatala utáni első évben.

    Korábban Zoran Radoman tartományi pénzügyi titkár is azt nyilatkozta, hogy csak a médiából értesült a Pénzügyminisztérium lépéseiről.

    Radoman emlékeztetett arra, hogy még három évvel ezelőtt munkacsoportot alakított a köztársasági kormány azzal a céllal, hogy kidolgozza a szóban forgó törvény tervezetét, és amelyben ott voltak a tartomány képviselői is. Hozzátette, ez a munkacsoport csak kétszer ült össze, január óta pedig egyáltalán nem folytatott aktív tevékenységet.

    „Már csak ezért is meglepett az, amit a médiából tudtam meg, jelesül, hogy meghatároztak bizonyos elveket a törvény kidolgozásával kapcsolatban” – emelte ki Radoman.

     Forrás: Dnevnik, Fonet-RTV, Tanjug-RTV, Beta-RTV

  • 38 millió dinár szociális védelemre (videó)

    Az idén 38 millió dinárt különít el a Tartományi Egészségügyi, Szociálpolitikai és Demográfiai Titkárság szociális védelemre. A szerződést a kamenicai Dr. Milorad Pavlović Gyermekfaluban írták alá.   

    A támogatást főleg a szociális védelmi intézmények szolgáltatásainak a fejlesztésére szánja a Tartományi Egészségügyi, Szociálpolitikai és Demográfiai Titkárság. Srđan Egić, igazgató, Dr. Milorad Pavlović Gyermekfalu: „Ez a segély majd valóban megerősíti a gyermekeinket és legfőképpen ott, ahol a legfontosabb. Az pedig az erőszakmentes felnövés, az oktatás, hogy konkrét készségeket szerezzenek, ami által könnyebben szembesülhetnek azokkal a kihívásokkal, amelyekkel mi is találkozunk.”

    Nagy szükség van a támogatásokra Novka Mojić tartományi egészségügyi, szociálpolitikai és demográfiai titkárhelyettes szerint. „El kell mondanom, hogy az eszközök szépek, azzal, hogy a szükségletekhez viszonyítva több összegről is lehetne szó a szociális védelem területére nézve. Pályázati joguk azoknak a vajdasági székhelyű szociális védelmi intézményeknek, illetve személyeknek volt, akik be vannak jegyezve az illetékes szerveknél azokra a programokra, amelyeket a tartomány területén valósítanak meg.”

    Мirko Jankelić, otthonvezető, Csúrog: „Az ilyen intézményeknek, amelyek eddig nem voltak elsődleges helyen, elérkezett az az időszak, amikor is meglátható, hogy egy társadalom mennyire humánus, úgy, hogy segítségben részesülnek mindazok, akiknek nehézségeik vannak.”

    A pályázattal különféle programokat is támogattak, mint például a tanácsadási-kezelési, illetve a szociális-oktatási szolgáltatások.

    https://www.youtube.com/watch?v=T7XWoj9XJ2I

     

  • A szerbiai rekordfizetés 260 millió dinár

    A legnagyobb bejelentett fizetések 100 millió dinárnál, azaz mintegy 70 ezer eurónál kezdődnek

    A szerbiai rekordfizetés 260 millió dinár

    A tavalyi évben kiutalt legnagyobb összegű fizetés Szerbiában 180 ezer eurót tett ki az adóhatóság hivatalos információi szerint.

    A legnagyobb havi juttatással rendelkezők listáján közgazdászok, jogászok, mérnökök, orvosok, igazgatók és menedzserek szerepelnek. Tavaly 18.300 polgár jelentett be három átlagfizetésnél nagyobb összegű, tehát nagyjából 1500 eurós havi keresetet, közülük 12.400 férfi, 5800 pedig nő, írja a Večernje novosti..

    A legnagyobb bejelentett fizetések összege azonban 100 millió dinárnál, azaz mintegy 70 ezer eurónál kezdődik, a rekord pedig 260 millió dinár, ami hozzávetőlegesen 180 ezer eurónak felel meg.

    Az adóhatóság adatai szerint a legnagyobb fizetéssel rendelkezők közül 12.800 Belgrádban én, illetve a legvastagabb pénztárcákkal az újbelgrádiak büszkélkedhetnek. Újbelgrád után a főváros további városrészei következnek, meglepő azonban, hogy a legnagyobb átlagkeresettel rendelkező Surčinban nem túl sokan élnek azok közül, akik a legnagyobb fizetéseket kapják – ennek oka feltehetően az, hogy ezek az emberek ugyan a surčini nagyvállalatoknak dolgoznak, de nem ott élnek.

    Újvidékről összesen 3220 bejelentés érkezett rendkívül nagy fizetésről, Nišben és Kragujevacban pedig valamivel több mint ezer-ezer polgár nyilatkozott az átlagosnál nagyobb bérekről. A legnagyobb ugrás e tekintetben Nagybecskereken figyelhető meg: ott 2013-ban még csak 160 kifejezetten nagy összegű fizetéssel rendelkező polgár élt, tavaly pedig 400-ra nőtt a számuk.

    Április 1-jétől egyébként csak elektronikus úton lehet benyújtani a jövedelemadó meghatározására szolgáló jelentéseket, s ezt azok kötelesek megtenni, akik tavaly több mint 2.211.336 dinár kerestek. Ebbe nem csak a béreket és nyugdíjakat kell beleszámítani, hanem minden bevételt.

    Az adóhatóság 973 személy ellen kezdeményezett büntetőeljárást, esetükben ugyanis alapos a gyanú, hogy több mint 60 millió euró értékű az adóelkerülésük. VajMa

  • Már interneten is lehet jegyet foglalni az Air Serbia járataira

    Az Air Serbia szerbiai légitársaság utasai a mai naptól az interneten is foglalhatnak jegyet a járatokra. A társaság közlése szerint az új szolgáltatás minden Belgrádból, Abu-Dzabiból, Londonból, Isztambulból, Bejrútból, Prágából és Bukarestből induló járatukra vonatkozik, hamarosan pedig a teljes hálózatukra kiterjesztik.

    Mint kifejtik, az utasok ezután bármilyen internetes eszközről regisztrálhatnak a járatokra, ülőhelyet választhatnak és ki is nyomtathatják beszállókártyákat. Mindez az indulás előtt legtöbb 36 órával, illetve legkevesebb 60 perccel hajtható végre.

    A szolgáltatást a poggyásszal rendelkezők is használhatják, ezután ugyanis ennek révén az indulás előtt legkésőbb 45 perccel egy külön tolóablaknál adhatják le a poggyászt, majd az indulási kijáratnál az indulás előtt legkésőbb 20 perccel jelenhetnek meg a kinyomtatott jegyükkel. Ezekre az utasokra is a szokásos poggyászleadási előírások vonatkoznak.

    Az Air Serbia több mint 40 európai, Földközi-tengeri és közel-keleti célpont irányába indít járatokat a belgrádi Nikola Tesla repülőtérről. Emellett tengerentúli járatokat indít Ázsiába, Ausztráliába, valamint Észak- és Dél-Amerikába a code share partnereivel meg a részvények 49 százalékát tulajdonló Etihad Airways légitársasággal együttműködve. VajMa

  • Magyar cég vásárolná meg a zentai Mezőgazdaság Rt.-t

    Magyar állami közbejárással mentenék meg a zentai Mezőgazdaság Rt.-t a megszűnéstől, és ezzel magyar cég is részt venne a szerbiai privatizációban.

    Budai Gyula, az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztos hétfőn Belgrádban Željko Sertić gazdasági miniszterrel tárgyalt az érintett vajdasági agrárcég privatizációjáról.

    A zentai Mezőgazdaság Rt. több mint egymilliárd dináros tartozást halmozott fel, a céggel szembeni csődeljárás már befejeződött, a vállalat privatizációja azonban még nem kezdődött el.

    A vállalat vagyonát a miniszteri biztos tájékoztatása szerint mintegy 541 hektár saját földterület, valamint a bérelt állami földterülethez tartozó több mint 2400 hektárt lefedő öntözőrendszer képezi.

    Budai Gyula tájékoztatása szerint a vajdasági vállalatot egy szintén mezőgazdasági tevekénységgel foglalkozó magyar cég vásárolná meg, a magyar fél célkitűzése pedig az lenne, hogy a magánosítást ne pályázat útján, hanem egy Magyarország és Szerbia közötti megegyezéssel folytassák le. A vállalat fennmaradásával közel kétszáz, zömében magyar dolgozó tarthatná meg munkahelyét.

    A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak elengedhetetlenül fontos szerepe van abban, hogy segítse azokat a magyar cégeket, amelyek részt akarnak venni a szomszédos országok privatizációjában – fogalmazott Budai Gyula.

    A miniszteri biztos aláhúzta: ha egyszer sikerül egy magyar cégnek részt vennie a szerbiai privatizációban, akkor talán a többi magyar cég is nagyobb bizalmat mutat majd. Reményét fejezte ki, hogy más cégek is érdeklődnek majd, hiszen Szerbia közel van, számos vajdasági vállalat privatizációját tervezik, és ráadásul magyarok lakta területről van szó. (MTI)

  • Községi pályázat médiatámogatásra

    A topolyai községi önkormányzat pályázatot írt ki a köztájékoztatásról szóló médiatartalmak gyártását célzó projektumok idei évi társtámogatására 2 000 000 dinár értékben. A pályázat rendeltetése Topolya község polgárai közérdekének megvalósítása a köztájékoztatás területén, a médiumok pluralizmusának fejlesztése, a műsortervek bevezetése, feljavítása vagy kiszélesítése a lapkiadást vagy elektronikus médiumokat illetően, ideértvén a világhálós oldalakat is, mégpedig a Topolya község területén hivatalos használatban levő kisebbségi nyelveken is. A pályázaton való részvétel joga nem illeti meg a közbevételekből támogatott kiadókat és médiaházakat. Amennyiben a kiadóház több médiumot üzemeltet, a pályázaton minden médiumra egy projektummal vehet részt. A jelentkezések az előírt űrlapon nyújthatók be, amely a pályázat szövegével együtt elérhető a község honlapján. A pályázat augusztus 28-ig van nyitva, az eredményeket pedig a község honlapján teszik közzé. Ugyanakkor felhívják a lapkiadókat és médiaházakat, egyesületeket, melyeket e pályázat meghirdetése előtt legalább három évvel jegyeztek be, hogy jelöljenek tagokat a pályáztató bizottságba. Bővebb tájékoztatást munkanapokon 8-14 óráig kaphatnak a 024/715-899-es telefonszámon.  Régió Rádió

     

  • Ezért ilyenek a szerbiai utak

    Az utak építésekor, illetve felújításakor takarékoskodnak Szerbiában, ezért az aszfalt már néhány hónap után megrepedezik – írja a Szerbiai RTV. A közszolgálati média a belföldi útépítőket szólaltatta meg, akik azt mondják, a struktúrafejlesztési projektekben legtöbbször ők csak alkivitelezők, a megbízatást külföldi vállalatok kapják.Hozzáteszik: nem titok, hogy spórolnak az útburkolaton.

    A szerbiai szakszervezetek az építés szigorúbb ellenőrzését kérik. Elmondásuk szerint az utak egyszerűen rossz minőségűek, ami miatt 10 év helyett hónapok alatt mennek tönkre. A Világgazdasági Fórum értékelése szerint az utak minőségének tekintetében Szerbia a 120-ik a listájukon szereplő 140 ország közül. Szlovénia, Horvátország, Románia és Bosznia-Hercegovina is jóval megelőz minket. (RTS)

     

  • Szabadka – egy időre megváltozik több buszjárat útvonala

    Megváltozott útvonalon közlekednek a Subotica-trans autóbuszai Szabadkán keddtől egészen a hónap végéig a Makszim Gorkij és a Matija Gubec utcák kereszteződésénél folyó munkálatok miatt.

    A módosítás a következő járatokat érinti: az 1-es és az 1a jelzésű járatok az Újvárosházától balra kanyarodva a Patria szállónál lévő állomást érintve a Strossmayer utcán keresztül haladnak a Lifka-állomásig. A 2a, 3, 4, 6, 6a, 8a és a 10-es buszok szintén a Strossmayer utcán közlekednek a Lifkáig.

    A 6c és a 16-os járat vonalában is változás történik.

    Ebben az időszakban a Főpostánál és a Műszaki Iskolánál lévő megállókat nem használja az utasszállító közvállalat.

    A Bajmok, Tavankút, Nagyfény, Csantavér, Györgyén és Dusanovó felé közlekedő buszok útvonala is módosul, a Lifkánál lévő megállót a peremvárosi járatok elkerülik, a Kumičić utcán keresztül haladnak a Belgrádi úton a Zágrábi út felé.

    A részletes információk megtalálhatók a Subotica-trans honlapján:

    www.sutrans.rs.

     

  • Lenyűgözte a szakembereket a nagykikindai fiú által készített robotkar

    Egy 21 éves nagykikindai fiatalember munkáját dicséri az az additív termelési eljárással készült robotkar, amely különböző működési módjai révén az egészségügyben protézisként, a robotikában pedig manipulátorként használható.

    Nikola Tepavac fiatal kora ellenére már elismert feltalálónak számít a robotika terén, s egy évet tanult Tennessee-ben a helyi műszaki tudományok karán, most azonban ismét bebizonyította, hogy amerikai tanulmányai során kollégái nem véletlenül becézték Teslának.

    Az amerikai mérnökök társaságának szervezésében Bostonban megtartott versenyen ugyanis megnyerte a leginnovatívabb projektumért járó fődíjat. A siker jelentőségét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az augusztus 2-a és 5-e között megtartott mérkőzésen 120 háromtagú csapat vett részt, akik a világ különböző részeiről érkeztek.

    „Amerikai kollégáimmal, Scott Hillel és Charles Davisszel egy évet dolgoztunk ezen a projektumon, a mentorunk a tennessee-i műszaki tudományok karának professzora, a NASA tudósa volt. Az antropomorf robotkart az ízületek különleges geometriájának köszönhetően tudtuk létrehozni, ez ugyanis lehetővé teszi az ujjak kinyújtását és behajlítását” – magyarázta a fiatal nagykikindai feltaláló.

    Nikolát egyébként korábban Szerbia tíz legjobb fiatal tudósa közé sorolták. Az aknamentesítésre szolgáló robotja a szerbiai hadsereg érdeklődését is felkeltette, fel is ajánlották neki, hogy iratkozzon az akadémiára, de Nikola ekkor már elkötelezte magát az újvidéki Műszaki Kar mellett.

    Mostanáig egy évet töltött cserehallgatóként Amerikában, de azt már korábban elmondta, hogy a szakmai fejlődés lehetőségét nem Szerbiában, hanem éppen az Egyesült Államokban látja, írja a 021 újvidéki hírportál.  VajMa

  • Hétfőtől közlekedési káosz Szabadkán, lezárják a Belgrádi utat is

    Az építési munkálatok miatt lezárják a Patria Hotel és a tűzoltóállomás közötti útszakaszt, továbbá a Strossmayer utcát is

    A központi fő vízvezeték és a II-es kollektor építési munkálatai eddig is kisebb fennakadásokat okoztak Szabadka közlekedésében, mivel több utcát voltak kénytelenek lezárni. Hétfőtől egészen augusztus végéig azonban még nagyobb felfordulásra lehet számítani, ugyanis lezárják a Belgrádi útnak a Patria Hotel és a tűzoltóállomás közötti szakaszát, továbbá a Strossmayer utcát is, de ez persze nem jelenti azt, hogy az eddig lezárt utcák mindegyikét átadják a forgalomnak.

    A vízvezeték és a kollektor kiépítése miatt tehát teljesen lezárják a forgalom elől a Matija Gubec és a Makszim Gorgij (azaz a Belgrádi út) kereszteződését.

    A Kelebia irányából a Karađorđe (azaz a Halasi) úton, illetve a Zágrábi utcán a Makszim Gorkij utcához (a Belgrádi úthoz) érkező gépkocsiknak a tűzoltóállomásnál kötelező lesz jobbra fordulni. Ugyanakkor az abból az irányból, tehát a kórház felől érkező autóknak kötelezően balra kell majd fordulniuk (a Zágrábi utcába, illetve a Halasi útra), nem haladhatnak tovább Palics felé.

    A Subotica trans utasszállító vállalat járművein kívül motoros járművekkel tilos lesz közlekedni továbbá a Makszim Gorkij utcának (azaz a Belgrádi útnak) a Đuro Đaković utcával való kereszteződésétől, tehát a Patria Hoteltől egészen a Matija Gubec utcáig. Emellett lezárják a forgalom elől a Zeneiskola és a Városháza mellett is elhaladó Strossmayer utcát is.

    Emiatt a Palics felől érkező járműveknek a Makszim Gorkij utcából (a Belgrádi útról) a Pátria Hotelnél kötelezően le kell majd fordulniuk jobbra vagy balra, kivéve a teherjárműveket, amelyek itt csak balra fordulhatnak majd, a buszpályaudvar és az autópálya-feljáró felé vezető Zentai útra, s csak a Mol benzinkút előtt levő Bajnát utcába fordulhatnak le ismét, így juthatnak majd vissza a Belgrádi útra.

    A magyar főkonzulátus és a Jadran épülete előtt is elhaladó Đuro Đaković utcában a Patria Hotel felé haladó gépkocsik nem fordulhatnak majd jobbra a Maksim Gorkij utcánál (a Belgrádi útra). A Zentai útról a központba érkező járművek ugyanakkor balra lesz tilos a lefordulás a Maksuim Gorkij utcánál (a Belgrádi útra).

    Emellett az építési munkálatok miatt eddig lezárt Radić fivérek utca, valamint a Kumičić utca kereszteződésénél a városi tömegközlekedés ideiglenes átirányítása miatt tilos lesz a Radić fivérek felé továbbhaladni, s a Radić fivérek utcából tilos lesz a Maksim Gorkij utcába (a Belgrádi útra) fordulni.

    A munkálatokat egyébként az újvidéki Graditelj NS hajtja végre, s ígérete szerint igyekezni fog a lehető legrövidebb időn belül befejezni a munkálatokat, hogy mielőbb normalizálódjanak a szabadkai polgárok élet- és munkakörülményei. VajMa

  • Összművészeti fesztivál Topolyán (videó)

    Szabadtéri mozi, kiállítások, műhelymunkák. Megkezdődött az Origo Open Fest Topolyán. A háromnapos összművészeti fesztivált a városközpontban tartják színes és tartalmas programelemekkel.

    Festmények grafikák, rajzok, szobrok, installációk, fényképek. Igazi képzőművészeti kavalkádot varázsoltak a fiatal alkotók a mozi előcsarnokába. Az ő kiállításukkal kezdődött a Origo Open Fest pénteken este Topolyán. Alexandra Petromarkov, képzőművész: „Megpróbálunk bemutatni modernebb felfogásokat, azt próbáljuk megmutatni, hogy a képzőművészet az nem csak vásznon festett festmény olajfestékkel, hanem más dolgok is léteznek.”

    A Sripola nevű kiállítás a képregények világába nyújt betekintést. Zoran Zdjelar, grafikus: „A fiatalok egyszerűen elfelejtették olvasni a képregényt, csodálkozom, hogy itt ilyen fiatalok vannak és milyen tehetségeket találtam.”

    Mindazoknak, akik még itt vannak – ezzel a mottóval szervezték meg idén az Origo Open Fest-et Topolyán, immár harmadszor. Komáromi Dóra: „Akit érdekelnek ezek a dolgok, azoknak nagyon jó. Nekem például nagyon tetszett, most itt lesz a szabadtéri filmvetítés, ami nem mindennapi és tényleg nagyon érdekes.”

    Este fél kilenckor hivatalosan is megnyitották a rendezvényt, majd több filmet is levetíttek a téren. Az Origo Egyesület és a Zoomanoid Multimedia dokumentumfilmjével kezdték a fesztiváli szabadtéri mozit. Az Ők még itt vannak című riportfilm üzenete a fesztivál mottójával is egybecseng. Tölgyesi Huba, az Origo Egyesület elnöke: „Három éve indítottuk el ezt a nyári fesztivált, próbálunk egy kis urbánus, nagyvárosi kultúrát becsempészni Topolya életébe, a lakosoknak a nyár folyamán, az alapkoncepciónk egy nyári mozi.”

    Az Origo Open Fest friss, innovatív és színes programjainak a Felvonulási tér ad otthont. Érdemes lesz a hétvégén Topolyára látogatni. A rendezvényekről bővebb információ az Origo Egyesület Facebook – oldalán találhatóak.

    (videó)  https://www.youtube.com/watch?v=yzwGJRRzzAU

  • Beszigorított az adóügyi felügyelőség (videó)

    Az adóügyi felügyelőség fokozott ellenőrzéseket tart az üzletekben, pékségekben és szórakozóhelyeken. Szabadkán is egyre több helyet zárnak be ideiglenesen.

    “Augusztus 10-ig zárva”, “A felügyelőség ma egy hétre bezáratta a pékséget”. Ezek és ehhez hasonló feliratok olvashatók több pékség és bolt kirakatában a szabadkai tejpiacon és a Teszla telepi piac területén. Az üzletek tulajdonosai nem mertek kamera elé állni, félnek a további ellenőrzésektől. Annyit mondtak, a felügyelőség illetékesei szinte minden átvizsgált üzletnél találtak szabálytalanságot. Ezeket egy hétre vagy akár tíz napra is bezárhatják.

    Az üzletek bezárásának legfőbb oka, hogy a vásárlók nem kapnak számlát a vásárlás során, illetve hogy a tulajdonosok nem jelentik be dolgozóikat. Božo Ivković, a Köztársasági Munkaügyi Felügyelőség észak-bácskai koordinátora kiemelte, fontos, hogy a munkavállalók követeljék a munkaadótól a szerződés megkötését. „A szerződést meghatározott időre is meg lehet kötni, legfeljebb 24 hónapra, vagyis két évre.”

    A felügyelőség a természetes személyeket 50 ezer dinártól akár fél millió dinárra is büntetheti, abban az esetben, ha nem regisztrálják gazdasági szervezeteiket. 200 ezertől 2 millió dináros büntetés pedig akkor róható ki, ha a tevékenységét jogi személyként kellene folytatnia.

    Kiss János vásárló rossz szemmel nézi az üzletek bezárását. „Az az érzésem, hogy ez egy pénzszerzési hadjárat, mert nem hiszem, hogy nagyon változni fog bármi. Régóta járok piacra, voltak már ilyen hullámszerűen, utána megfeledkeznek róla és megy minden a régi kerékvágásban.”

    A munkaügyi felügyelőség az idei év első felében 16 és fél százalékkal növelte a rendkívüli ellenőrzést Szerbia területén.

    (videó)  https://www.youtube.com/watch?v=SmlMHGBo154

  • Ésszerűsítik a termőföld használatát

    BELGRÁD - Az állam évi 15 millió eurót veszít a tulajdonában levő termőföld ésszerűtlen használata miatt – közölte Snežana Bogosavljević Bošković mezőgazdasági miniszter.

    Főleg azok okoznak kárt, akik kisajátítják a földeket, de az is, hogy a felkínált területeknek csak a felét adják bérbe. Az új földtörvénnyel ezt szeretnék rendezni. 

    A Szerbiai RTV vendégeként a tárcavezető megismételte: az állami tulajdonban levő terület egy részét nagyberuházóknak adják bérbe 30 évre. Azok a gazdák, akik 30 hektárnál kevesebbel rendelkeznek, további 20 hektárt vehetnek majd. Azokat a földeket, amelyek három éve parlagon hevernek, ingyen adják 5 éves használatra.

    A föld eladásánál nem tesznek különbséget a hazai és külföldi vásárló között, a bérbeadás feltételei is minden érdekelt számára egyenlőek lesznek – hangsúlyozta a mezőgazdasági miniszter.

    Forrás: Tanjug, RTS

     

  • Szerbia és Románia 75 millió eurót kapott az EU-tól környezetvédelemre

    Az Európai Bizottság (EB) 75 millió eurós támogatás hagyott jóvá Szerbia és Románia határ menti övezeteiben megvalósuló környezetvédelmi programokra, áll az EB honlapján közzétett közleményben.

    Az EB tegnap fogadta el az új régiók közötti, határon átívelő programot, amelynek összértéke 88 millió euró, ebből 75 euró a csatlakozás előtti (IPA) alapokból származik, a program pedig három romániai, illetve hat szerbiai határ menti övezetre vonatkozik.

    Szerbiában az észak-bánáti, a közép-bánáti, a dél-bánáti, valamint braničevói, a bori és a Duna menti régiókat érinti a program, amelyet a román regionális fejlesztési és államigazgatási minisztérium vezet.

    Az eszközöket elsősorban a határ menti ökológiailag megfelelő és hatékony szállítási infrastruktúra fejlesztésére fordítják, ez pedig munkahelyteremtést, az egészségügy fejlesztését, valamint az oktatáshoz való jobb hozzáférést is eredményezi.

    Corina Creţu, az EU regionális biztosa szerint ez a projektum kétmillió ember számára lesz előnyös. „A határon átnyúló programjaink lehetővé teszik, hogy konkrét intézkedéseket foganatosítsunk az életszínvonal javítása érdekében” – fogalmazott.  VajMa

  • Mi lesz a vajdasági termőfölddel? (videó)

    A termőföldről szóló törvény módosításairól konzultáltak a gazdaszervezetek és az önkormányzatok képviselőivel Szabadkán a VMSZ illetékesei. A javaslat legnagyobb változtatása, hogy a kistermelők állami földterületet vásárolhatnak, illetve, hogy a befektetések serkentése miatt akár külföldiek is bérelhetnek majd hosszú időre állami földeket.

    Mi lesz a vajdasági termőfölddel? Ez volt a szabadkai egyeztetés legnagyobb vitát kiváltó témája. Egyes gazdaszervezetek szerint félő, hogy a külföldi spekulatív tőke még nagyobb területekhez juthat a földörvény tervezett módosításai által a messze földön híres vajdasági termőföldből. Az önkormányzatok a területükön levő állami földek 30 százalékát lesznek kötelesek bérbe adni 30 évre a nagybefektetőknek. Nagy Miklós, elnök, Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége: “Jelen pillanatban az egyetlen olyan nagybefektető, akiről beszélnek az a Tönnies német cég, amely Szerbiában 22 farmot szeretne felépíteni, ebből most öt farmra kötnék meg a szerződést. Ezt Bánát területén tervezik, ami azt jelenti, hogy Nagykikindán, Nagybecskereken, Pancsován és a környékén minden önkormányzatban elkérnének 3 ezer hektár földterületet. Egy-egy farmra 3 ezer hektárt kérnek. Akkor hajlandóak ezt a nagyberuházást megejteni.”

    A Vajdasági Magyar Szövetség azért kezdeményezte a párbeszédet, hogy még időben megfelelő javaslatokat nyújtsanak be a földtörvény módosítására. Minél távolabbra szeretnék tolni azt az időpontot, amikor a külföldiek termőföldhöz juthatnának Vajdaságban. Fremond Árpád, köztársasági parlamenti képviselő, VMSZ: “Maga a kormány hatékonyabb termőföld politikát szeretne az elkövetkező időszakban. Hatalmas területek az ő állításuk szerint nincsenek kiadva, és ezen szeretnének változtatni. Rengeteg visszaélés volt a múltban az állami földek bérbeadásával kapcsolatban. Ezt a témát is szeretnénk körbejárni. Fontos az, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség képviselje azokat az álláspontokat, amiket az elmúlt időszakban is. Azt szeretnénk, ha a mi termelőink kezében tudna a termőföld maradni és hogy a külföldiek minél kisebb mennyiségben tudjanak hozzájutni.”

    (videó)   https://www.youtube.com/watch?v=II2XzhqX7II

    A tervezett módosítások által új eleme lesz a termőföldről szóló törvénynek, mégpedig az, hogy a kistermelők állami földterületekhez juthatnak. Ehhez bizonyos feltételeket kell teljesíteniük. Juhász Attila, mezőgazdasági államtitkár, VMSZ: “A kistermelők számára nagy előny lesz, hogy földterületeket tudnak majd vásárolni, állami tulajdonban levő földterületet. Az vásárolhat majd, akinek maximum 30 hektáros földterület van a tulajdonában és legtöbb 20 hektárt tud majd megvásárolni. Ahogy a törvénymódosítási ajánlatban van öt éves határidő alatt tudja ezt majd kifizetni.”

    Egyes résztvevők szerint a törvénymódosítás tervezete nem rendelkezik pontosan a földvásárlás feltételeiről. Így maradnak olyan kiskapuk, amelyek akár külföldiek kezére is játszhatják az állami földterületeket. Osztrogonác Simon, mezőgazdasági megbízott, Városi Tanács, Szabadka: “A termelők ezt bizonyos szinten támogatják, mert meg vannak győződve róla, hogy ők is labdába fognak tudni rúgni, és vásárolni tudnak majd állami földeket. Erről én egyáltalán nem vagyok meggyőződve, mert nálunk minden törvény mellett van kiskapu. Az én érzésem szerint ezeket a földterületeket nagyjából külföldi állampolgárok bizonyos zsebszerződésekkel fogják megvásárolni.”

    A földtörvény tervezett módosítása szigorú feltételekhez köti majd az állami földek bérbeadását. Az ebből származó bevételeknek 40 százaléka az önkormányzatokat, 30 százaléka a tartományi, 30 százaléka pedig a köztársasági költségvetést illeti.

    A témáról bővebben:

    (videó)  https://www.youtube.com/watch?v=cWHysMEbyFI

     

  • Szerényebb körülmények között szervezik meg a Toleranciatábort (videó)

    Idén is lesz Toleranciatábor Topolyán. A Duna menti országok és régiók fiataljainak Toleranciatáborát augusztus 12–16. között szervezik meg. Ezúttal a korlátozott anyagi feltételek miatt egy hét helyett négy napig tart majd a program, a megszokott 120 fiatal táborozó helyett pedig hatvanan vesznek részt a rendezvényen. Szerbia különböző régiói mellett Magyarországról, Bosznia-Hercegovinából, Szlovákiából, Németországból, Bulgáriából és Horvátországból is jönnek fiatalok Topolyára. A helyszín is változik idén, a városközpont helyett minden előadás, zenei és szabadidős program is a Mezőgazdasági Középiskolában és a tó környékén lesz. Adjunk esélyt – ez az idei toleranciatábor mottója, a program pedig a társadalom perifériájára szorult csoportokkal kapcsolatos témákra épül. A programról pénteken délelőtt számolt be sajtótájékoztatón Egeresi Sándor, a Kék Duna Alapítvány elnöke.

    „Azon is gondolkozott a szervezőbizottság, hogy ebben az évben megszakítjuk a tábort és nem szervezzük meg. Ennek egyértelműen pénzügyi és politikai okai voltak, de úgy döntöttünk, hogy Szerbia, Vajdaság, Topolya Község megérdemli, hogy legyen egy ilyen tábora. Ez a tábor az évek során brandje lett ennek a közösségnek, ezen keresztül még inkább felismerik Topolyát, Vajdaságot és úgy gondoltuk, hogy az itteni polgárok is és a szélesebb közösség is megérdemli, hogy ezt a tábort megszervezzük” – mondta Egeresi Sándor, a Kék Duna Alapítvány elnöke.

    (videó)   https://www.youtube.com/watch?v=KHmIRMbFyBw

     

  • Szúnyogirtás a topolyai községben

    Topolya Község és az újvidéki DelCo cég értesíti a lakosságot, hogy Topolya városban és a község településein Bácskossuthfalván augusztus 10-e és 19-e között 18 és 21 óra között végzik a levegőből történő szúnyogirtást, amennyiben az időjárási feltételek engedik. A szúnyogirtáshoz a Deltasect 1,2 ULV anyagot használják, amely mérgező a méhekre nézve, ezért kérik a méhészeket, hogy méheiket vigyék legalább 5 km-es távolságra a permetezés területétől. A permet hatóideje 3 nap.Régió Rádió

     

  • Timi tésztahíd építő verseny idén is

    Idén is lesz Timi tésztahíd építő verseny. A rendezvényre szeptember 12-én, szombaton 15 órától az Expo 2015 Bačka Topola – Topolya elnevezésű mezőgazdasági és gazdasági kiállítás keretein belül a Mezőgazdasági Iskola sportcsarnokában és annak környékén kerül sor. A verseny lényege, hogy cső és spagettitésztából fantáziadús egyedi ugyanakkor erős hidak készüljenek ragasztó és csiszolópapír segítségével. Az érdeklődők részvételi szándékukat jelezhetik Topolya Község Vállalkozóinak Általános Egyesületében a Tito marsall u. 30-as szám alatt 2015. augusztus 31-ig. Érdeklődhetnek telefonon is: 024/715-455. Az eredményhirdetésre szeptember 12-én, szombaton 18 órakor kerül sor a kiállítás 

    Régió Rádió

     

  • Segítséget kér a Frontex

    Felszólította az Európai Bizottság pénteken az európai uniós tagországokat arra, hogy tegyenek eleget korábbi ígéretüknek, és segítsék az uniós határrendészeti ügynökség, a Frontex megnövekedett erőfeszítéseit, különös tekintettel a Görögországba és Magyarországra tartó bevándorlóáradat kezelésére. A brüsszeli testület szóvivője elmondta, hogy a bizottság levelet kapott a Frontextől, amely szerint a tagországoktól egyelőre nem érkezett elegendő felajánlás ahhoz, hogy az ügynökség végre tudja hajtani tervezett műveleteit. Az illetékes arra sürgette a tagországokat, hogy mielőbb segítsék a Frontex munkáját, nemcsak a pénzügyi hozzájárulással, hanem technikai és személyi jellegű támogatással, például járművek küldésével is. (MTI)

  • Aki fölmondást kap, kezdjen magánvállalkozásba

    BELGRÁD - Az állami vállalatok átszervezése során munka nélkül maradó dolgozóknak meg kell próbálkozniuk a magánbiznisszel. Ezt Jelena Bulatović, a menedzserek szerbiai társulásának végrehajtó igazgatója jelentette ki.

    Az ötezertől nyolc ezer euróig terjedő végkielégítést a legcélszerűbb a mezőgazdaságba és a kisiparba beruházni.

    A menedzserek szövetsége elemezte a lehetőségeket, és több mint 120 vállalkozói kezdeményezést dolgozott ki, taglalta az igazgatónő.

    Forrás: Tanjug-RTV

  • Drága az ivóvíz Vajdaságban, mégsem jó a minősége

    Mintegy 800 ezer vajdasági polgár olyan vizet kénytelen használni, amelyet nem lenne szabad ivóvízként fogyasztani.

    A vezetékes víz árát tekintve a zomboriak a rekordtartók, akiknek 137 dinárt kell fizetniük a víz köbméteréért, majd a szabadkaiak következnek közel 109 dináros, és a pancsovaiak 106 dináros köbméterenkénti árral.

    A zombori vízgazdálkodási vállalatnál ezt a víztisztító meglétével indokolják. „A szennyvizet nálunk valóban megtisztítják, a többi városban ez nem így van, de az árakat a lehető legkisebb szinten tartjuk. Európában ennek többszörösét kell fizetni a víz megtisztításért” – magyarázta Strahinja Šljukić, a Vodokanal igazgatója.

    A polgárok szerint azonban drága a víz, különösen ha figyelembe vesszük, hogy minden második vajdasági polgár nem megfelelő minőségű vizet iszik.

    „Köbméterenként 70 dinárt, meg egy további fix részt fizettetnek meg velünk, ez mégiscsak sok olyan vízért, amelyet az ember csak zuhanyozásra és mosásra használhat” – mondta a nagybecskereki Dragan Brankov, aki szerint ilyen vizet féláron kellene adni.

    Mindeközben az újvidékiek sem sokkal maradnak le a víz árát tekintve: a polgárok 90 dinárt, a vállalkozók pedig közel 210 dinárt kénytelenek fizetni köbméteréért.

    Újvidéken nincs víztisztító, s a polgárok azt mondják, korábban nem is kellett ennyit fizetni a vízért. „Néhány évvel ezelőtt többszörösére drágult a víz. A korábbi ár nyomorúságos volt, a mostani azonban már jelentő kiadást jelent, különösen ha házban él az ember” – fejtette ki véleményét az újvidéki Vidoje Rakić.

    „2011 óta nem változott a víz ára, függetlenül attól, hogy a működési költségek drasztikusan emelkedtek, illetve az infláció mértéke is” – mutatott rá Aleksandar Vukovac, az újvidéki vízgazdálkodási vállalat munkatársa, aki szerint drágítani kellene a vizet, ehhez azonban jelenleg nem adottak a feltételek.

    A tartományban a verseciek isszák a legjobb minőségű vizet, és teljes körű a szennyvíztisztítás is. Mindeközben feleannyit fizetnek a víz köbméteréért, mint a zomboriak, illetve nagyjából annyit, mint a nagybecskerekiek, ahol nem is iható a vezetékes víz, írja a Blic belgrádi napilap.VajMa

  • 18 ezren keresnek legalább háromszor többet, mint az átlag

    Tavaly több mint 18 ezer szerbiai lakos keresett három átlagfizetésnél többet havonta.

    Azoknak, akik 2 221 336 dinárnál többet kerestek 2014-ben, adóbevallást kell tenniük. Tavaly ezt négyszázzal többen tették meg, mint 2013-ban. A legtöbb adóbevallást Belgrádban adták le. A legjobban keresők 68 százaléka férfi, 32 százaléka nő. Az adóbevallók között a legtöbb a közgazdász, jogász, mérnök, doktor, igazgató és menedzser. (Tanjug)

  • Leginkább a kukoricát és a szóját veszélyezteti a szárazság

    BELGRÁD - 20 nap múlva pontosabb értékelést adnak az aszály okozta kárról – jelentette ki Snežana Bogosavljević-Bošković mezőgazdasági miniszter.  

    Szakértőkre hivatkozva elmondta, hogy jelenleg leginkább a kukoricát és a szóját veszélyezteti a szárazság, főként a késői érésű fajtákat, és jobbára azokon a parcellákon, amelyeken nem alkalmaztak kellő agrotechnikát. Forrás: Tanjug-RTV

  • Blic: 2 százalékkal nő a nyugdíj, 4-6 százalékkal a fizetés

    BELGRÁD - Decembertől nagyobb ellátmányt kap több mint kétmillió nyugdíjas és közalkalmazott. Erről értesült a Blic belgrádi napilap.

    Aleksandar Vučić kormányfő befejezte a járandóság emelését érintő számításait. Eszerint minden nyugdíjat két százalékkal növelnek, az oktatásban, az egészségügyben és a szociális szektorban dolgozók fizetését pedig négy és hat százalék közötti összeggel emelik.

    A nyugdíjasok 60 százalékának és az alkalmazottak 19 százalékának járandósága oly módon növekszik, hogy nekik korábban nem is csökkentették. Rájuk ugyanis nem vonatkozott a korlátozás, mivel ellátmányuk kisebb 25 ezer dinárnál. A többieknek részlegesen állítják vissza a korábbi szintre nyugdíjukat és bérüket. A cél, hogy 2017 márciusig teljes összegű legyen az ellátmányuk.

     Forrás: Blic-RTV

  • Több mint tízezer horvátországi magyar kényszerült menekülésre (videó)

    Az elmúlt napokban a Vihar hadművelettől volt hangos a horvát és a szerb média is. Míg Horvátország a győzelmet ünnepelte, addig Szerbia az áldozatokat gyászolta és az elüldözöttekre emlékezett. A Vihar hadművelet és az azt megelőző Villanás hadművelet Dalmáciában, illetve Nyugat-Szlavóniában zajlott, ezért a Kelet-Szlavóniában élő magyarságot az 1995-ös események szele elkerülte, de az azt megelőző évek háborúi megtizedelték az ott élő magyarok számát.           

    1991. június 25-én kiáltotta ki függetlenségét Horvátország. Néhány héttel később nyílt háború robbant ki Szerbia és Horvátország között. Különösen véres összecsapások zajlottak Eszék, Károlyváros és Vukovár környékén, ami a magyarokat sem kerülte el. A becslések szerint több mint tízezer horvátországi magyar kényszerült menekülésre – állítja Kel József, aki abban az időszakban az átmeneti kormány válságtörzsének tagjaként a Magyarországra menekültekkel volt megbízva. Sok magyar pedig a frontvonalra került. „Tudjuk, hogy nagyon jó viszonyban voltunk a volt Jugoszlávia idejében a vajdasági magyarsággal, és sajnos, a vajdasági magyarságot tették az első harcvonalra a mi térségünkben, minket pedig, magyarokat szintén, a horvátok az első harcvonalra. Lényegében testvér a testvér ellen harcoltunk a Baranya, a Dráva, valamint a szlavóniai részen, Vukovár és Vinkovci környékén” – mondta Kel József, a Magyar Egyesületek Szövetségének alelnöke.

    Mivel a horvátok szívósan védekeztek Vukovár környékén, a Jugoszláv Néphadsereg úgy döntött, hogy a környező településeket foglalják el. A közeli magyarlakta falu, a 800 fős Kórógy már augusztus 19-én tűz alá került. Mészáros Zoltán, történész: „A kórógyiak elég okosan úgy döntöttek, hogy elhagyják a települést, merthogy nem volt értelme védekezni. Már augusztus 25-én az egész lakosság elhagyta a települést.”

    Egy másik magyar település, az 580 magyar főt számláló Szentlászló a horvát hadsereg mellé állt. Ez a falu tanúsította a legnagyobb ellenállást a környéken a Jugoszláv Néphadsereg aknavetői és ágyúlövedékei ellen. A védők nagy része elesett. A falu 1998-ig lakatlan maradt.

    Az elmenekült tízezer magyar többsége Magyarországra, majd később nyugatabbra távozott. 2008-ban 70 százalékuk visszatért szülőhelyére, Horvátország ugyanis felújította otthonaikat.

    https://www.youtube.com/watch?v=ntKBLZHZtTY

     

  • Van valami bejelentenivalója? Bácskossuthfalván

    Van valami bejelentenivalója? Szerbhorváth György monodrámájával augusztus 15-én Bácskossuthfalván vendégszerepel Csernik Árpád, aki játssza és rendezte is a darabot. A túlélő kabarét a színházteremben mutatja be 19.30 órai kezdettel a közönségnek.Régió Rádió

     

  • Letartóztattak egy orvost, mert kenőpénzt fogadott el

    A szerbiai belügyminisztérium illetékesei ma Jagodinában letartóztatták az 56 éves J. M. onkológus szakorvost, mert alapos a gyanú, hogy kenőpénzt fogadott el.

    A belügyi tárca közlése szerint a gyanúsítottat azzal terhelik, hogy 5000 dinár kenőpénzt kért és fogadott el egy ćuprijai személytől azért, hogy kiírja a beutalót az illető rákos megbetegedéssel küzdő házastársának Belgrádba szállítására és ottani kezelésére.

    A belügyminisztérium dolgozói a korrupcióellenes akció keretében tartóztatták le az orvost, a jagodinai felsőbb ügyészség rendelete nyomán.VajMa

     

  • Községi pályázat visszatérítés-mentes eszközök odaítélésére

    Topolya község mezőgazdaság- és vállalkozás-fejlesztési alapja pályázatot írt ki visszatérítés-mentes eszközök odaítélésére, a jégkár-elhárító lövészek munkájának ösztönzésére, a hatékonyabb, 2015. évi, jégkár elleni védelem elérése végett Topolya községben. A topolyai község területén levő, szántóföldi növények, gyümölcsösök és szőlők hatékonyabb jégvédelmét kívánják elérni a jégkár elleni lövészek munkájának ösztönzése által. A jégkár elleni védelem alkalmával elsődlegesen megelőzés szintű intézkedéseket foganatosítanak, az emberi élet és egészség, valamint az anyagi (mezőgazdasági) javak fenyegetettségének a lehető legnagyobb mértékű csökkentése végett. Topolya község 2015. évi költségvetéséből 800.000 dinárt biztosítanak erre a célra. A pályázat nyertesei 24.000 dinárt kaphatnak visszatérítés-mentesen. A pályázati űrlapja átvehető Topolya község ügyfélszolgálati központjában és a helyi közösségekben, és átadható Topolya községi közigazgatási hivatala Tito marsall u. 30. sz. alatti iktatójában, minden munkanapon, 8 és 15 óra között. A pályázat 2015. augusztus 5 -től 2015. augusztus 19 -ig érvényes.Régió Rádió

  • Elkobozzák a vitás eredetű vagyont

    BELGRÁD - Az ügyészségek keretében külön osztályokat alakítanak a pénzügyi bűnözés és a korrupció elleni harcra – jelentette be Nikola Selaković igazságügyi miniszter.

    A Blic mai számának elmondta, hogy elkészült az a törvénytervezet, amely az állami szervek feladatait szabályozza a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harcban, s hamarosan közvitára kerül. Az elképzelések szerint a belgrádi, az újvidéki, a kragujevaci és a niši felsőügyészség keretében hozzák létre a különleges osztályokat.

    A vagyon eredetét vizsgáló törvény kapcsán Selaković kijelentette, hogy az is a pénzügyi stratégia része. Célja nem a boszorkányüldözés, hanem az, hogy fizessenek adót a vagyonnal rendelkezők. Hogy időben mennyire mennek vissza, és elveszik-e a vitás eredetű vagyont, még nem dőlt el, erre a szakembereknek kell megadniuk a választ – mondta a miniszter.Forrás: Blic-RTV

  • Az ellenőrök átfésülnek 14 bankot a rossz hitelek miatt

    Ezekben a napokban revizorok ellenőrzik át a legnagyobb szerbiai bankokat, köztük az állami Komercijalna (Kereskedelmi) Bankot meg a Postatakarékot, a magántulajdonban levő Intesa és UniCredit bankokat meg az összes görög pénzintézetet, hogy megállapítsák, a be nem hajtható hitelek, a dinár gyengülése és a rossz jelzálog miatt összeomlás fenyegeti-e őket.

    Az ellenőrzés az államnak, illetve a Szerbiai Nemzeti Banknak (NBS) a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szembeni kötelezettsége, éppen ezért a központi bank a legismertebb nemzetközi revizorházakat kérte fel az úgynevezett stressz-tesztek végrehajtására. Ennek hatására születik meg a szerbiai bankrendszer állapotával kapcsolatos értékelés, illetve meglátják, hány hitel számít még problematikusnak, illetve mennyi válhat behajthatatlanná.

    Az NBS illetékesei a Kurir belgrádi lapnak elmondták, 14 bankot ellenőriznek, ezeket a rendszer szempontjából való szerepük, a reprezentativitásuk és a kockázatok alapján választották ki, s ezek a pénzintézetek adják az ágazat eszközeinek 88 százalékét.

    Az ellenőrzések június elején kezdődtek, és várhatóan szeptember végére készül el a jelentés.VajMa

     

  • Tartományi támogatást kapott a bácskossuthfalvi faipari vállalat (videó)

    350 ezer dinárral támogatta a Tartományi Gazdasági Titkárság a bácskossuthfalvi Hamar Kft. gépvásárlását. A faipari vállalat jelentős befektetéseket hajtott végre az elmúlt időszakban. Egyre több családnak biztosítanak megélhetést a faluban.

    Két műszakban folyamatosan zajlik a termelés a bácskossuthfalvi masszív bútorlap gyártó üzemben. A rengeteg külföldi megrendelés miatt harmadik műszak bevezetését tervezik.

    Szeletekre vágják a bükk és tölgyfadeszkákat a bácskossuthfalvi faipari vállalat üzemében. Ezután táblákba ragasztják, majd több fázisban préselik és a megrendelő igényei szerint megmunkálják. A termékeit kizárólag külföldi piacon értékesítő cég megalakulása óta bővíti kapacitásait és növeli dolgozóinak számát. Hamar János, vállalkozó: „2007-ben, amikor megalakult, ez egy családi vállalkozásnak indult, négy személlyel. Ez 2010-re 13 főre növekedett. 2011-re növekedtünk 23 személyre. A 2014-es évet már 35 személlyel kezdtük, 2015-ben pedig már 48 fővel dolgozunk.”

    2014-ben mintegy 100 ezer eurós, 2015-ben pedig további 30 ezer eurót fektetett a cég új gépek, felszerelések vasárasába. A Tartományi Gazdasági Titkárság pályázata kapóra jött a befektetéshez. Katona Róbert, gazdasági tanácsadó: „Valaki jól mérhette fel a gazdasági titkárságban, hogy mik a reális szükségletek. Igazából az kellett, hogy valakinek legyen egy gépvásárlása. Ez volt az alapfeltétel, és ehhez adtak ők résztámogatást. Mivel mi pont egy gépvásárlási konstrukcióban voltunk benne, ami több hónapon keresztül fizettünk ki, pontosan beleillettünk ebbe a portfólióba.”

    Az új gépeknek köszönhetően a vállalat gyártókapacitása is nőtt. 350-400 köbméter deszkát dolgoznak fel havonta, amiből 120-150 köbméter tömör-fa bútorlap készül.

     (videó) https://www.youtube.com/watch?v=ExaoPTDqJ18

     

  • Maradt még néhány szabad hely a topolyai középiskolákban

    A középiskolák magyar első osztályainak túlnyomó részében maradt még néhány szabad férőhely, ahova még beiratkozhatnak a jövőbeli középiskolások. A szerbiai oktatási minisztérium honlapján található adatok alapján Topolyán a Dositej Obradović Gimnáziumban és Közgazdasági Iskolában a gimnázium, általános irányzatán 1, a közgazdasági technikus szakon 1, a Mezőgazdasági Iskolában mezőgazdasági technikus szakon 1, élelmiszer-ipari technikus szakon 16, hentes szakon 6, pék szakon 7 szabad hely van. A Sinkovics József Műszaki Középiskolában a jövendőbeli gépjármű gépésztechnikusok számára még 10 férőhely van, kőművesek részére 9, falfelület-díszítőknek 8, és ugyancsak 8-an iratkozhatnak a műköves-kályhás szakra is.Régió Rádió

  • Pálinkafőzők versenye

    Az Expo 2015 Bačka Topola – Topolya elnevezésű mezőgazdasági és gazdasági kiállítás keretein belül kerül megrendezésre az egyéni pálinkafőzők versenye Topolyán. Az érdeklődők részvételi szándékukat a Topolya község Idegenforgalmi Szervezetének irodájában jelezhetik személyesen szeptember 9-ig, munkanapokon 8 és 14 óra között a Fő utca 12-es szám alatt, ahol átadhatják a versenyre szánt mintákat, gyümölcsből készült minimum 0,5 l pálinkát, névvel ellátott üvegben. Érdeklődhetnek telefonon is: 024/711-020. Az eredményhirdetésre 2015. szeptember 13-án, vasárnap kerül sor a kiállítás nagyszínpadán.Régió Rádió

  • Ismét szolgálati járműveket értékesít az állam

    Állami tulajdonban levő szolgálati járművek árverését szervezik meg ma a belgrádi Szerbia Palotában, jelentette be a köztársasági vagyonigazgatóság.

    Állami szervek és szervezetek tulajdonában levő összesen 241 járművet értékesítenek, és 60 résztvevő jelezte érdeklődését 38 gépkocsi iránt. A kikiáltási árakat az adóhatóság határozta meg.

    A nyilvános árverésen minden regisztrált magán- vagy jogi személy részt vehet, amennyiben befizette a gépjárművenkénti 20 ezer dináros letétet.

    A 200 ezer dinárnál olcsóbb járművek esetében az ajánlatok összege 5000 dinárral növekedhet, a 200 ezer dinárnál magasabb kezdőárú járművek esetében pedig 10 ezer dinárral.

    Azoknak a résztvevőknek, akik végül nem vásárolnak járművet, az árverés utáni hét munkanapon belül visszafizetik a letét összegét.

    Korábban az eladásra kínált 510 járműből három fordulóban 363 autót adtak el, s ebből 115,8 millió dináros bevétel származott.VajMa

  • Az erőszakosokat ezután kidobják a lakásból?

    Nebojša Stefanović szerbiai belügyminiszter közlése szerint az esélyegyenlőségi biztossal közösen egy olyan törvénymodell létrehozásán dolgoznak, amely osztrák minta alapján előírná, hogy az erőszakosokat kidobják az áldozattal közös lakásból, függetlenül attól, hogy az ingatlan kinek a tulajdona.

    „Akkor az áldozat békében él majd, nem kell azon gondolkodnia, hogy feljelenthet-e valakit, mert utána nem lesz hol élnie” – fogalmazott Stefanović újságíróknak nyilatkozva, a legutóbbi családon belüli erőszak esetét kommentálva.

    Arra a kérdésre, hogy elégedett-e a köztársasági ügyészséggel a családon belüli erőszak megakadályozása kapcsán folytatott együttműködéssel, Stefanović azt mondta, az együttműködés kiemelkedően jó, hiszen már meg is alakult egy csapat, amely megtesz minden intézkedést az erőszak megakadályozása érdekében.

    „Mindent megteszünk, azonnal ellenőrizzük a személyeket, benntartjuk beszélgetésen, elvesszük a fegyverét. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ne következzenek be a legsúlyosabb következmények” – szögezte le Stefanović.

    Bejelentette továbbá egy újabb szisztematizálást, amely új szerveződési egység létrejöttét teszi lehetővé a bűnügyi rendőrségen belül, ez pedig kifejezettel a családon belüli erőszakkal foglalkozik majd.

    A miniszter ugyanakkor felszólított minden nőt, hogy tegyenek bejelentést az erőszakról „rögtön az első, és nem pedig a tizedik eset után”, s hozzátette: a belügyminisztérium, az ügyészség és az állam reagálni fog ezekre a bejelentésekre, jelenti a Tanjug.

     

  • 23 millió dinár tartományi támogatás a gazdáknak (videó)

    Összesen 23 millió dinárnyi vissza nem térítendő tartományi támogatást kapott 98 vajdasági pályázó. Az állattenyésztésre odaítélt összegekről szóló szerződéseket ma írták alá.

    Négy területet támogat ezúttal a tartományi mezőgazdasági titkárság. Pályázni lehetett gazdaságok felszerelésének fejlesztésére és őshonos háziállatok tartására, valamint anyagi segítséget lehetett kérni még állattenyésztéssel foglalkozó civil szervezetek munkájára és helyi vagy regionális kiállítások megszervezésére.

    A tartományi mezőgazdasági titkár ezúttal összesen 98 pályázót segített. Branislav Bogaroški: „Szerintem ezek az eszközök nem elegendőek az állattenyésztés jelentős mértékű fejlesztésére, ez csak egy intézkedés, amely a gazdaságok felszerelését szolgálja. Ugyanakkor fontosak azok az intézkedések is, amelyet Szerbia vállal magára a minőségi tenyészállatok beszerzésére.”

    A tartományi titkár azt is bejelentette, hogy pénteken kerekasztal-beszélgetést tartanak a mezőgazdasági földterületekről szóló, közvitán lévő törvénytervezetről.

    (videó) https://www.youtube.com/watch?v=6vh34vYTzss

     

  • Gyógyszerkészítésre akartak felhasználni négy tonna megromlott vérplazmát?

    Négy tonna vérplazma ment tönkre a szerbiai vérátömlesztő intézetben, mert elromlott a vér raktározására szolgáló helyiség hűtőrendszere, állítja az intézet két egészségügyi technikusa, Dragan Trbojević és Rade Cvetanović.

    Az Informernek nyilatkozva azt mondták, a hűtő már több alkalommal elromlott, s nem lett idejében megjavítva, emiatt hatalmas mennyiségű vérplazma ment tönkre. Dragan Trbojević, a vér begyűjtésével foglalkozó osztály főtechnikusa ugyanakkor hangsúlyozza: az intézetben szigorú előírások vonatkoznak a vér tárolására.

    „Az első számú szabály az, hogy mínusz 25 fokon kell tárolni a vért. Viszont tavaly július 4-e és 8-a között meghibásodás miatt plusz tíz fokra nőtt a hőmérséklet. Tehát a számítógépes nyilvántartás szerint 35 fokban tértek el a megengedettől” – fejtette ki.

    Szavai szerint emiatt tavaly július 14-én sürgősen ülést hívott össze az intézmény vezetése, s megállapodtak arról, hogy ugyan illegális körülmények között van, a vér maradjon a hűtőben, s majd később döntenek a sorsáról.

    Leszögezte, „egy év után is négy tonna olyan vérplazma áll a hűtőben, amely többé nem felhasználható, a vezetés pedig nem tudja, mit kezd vele”.

    Rade Cvetanović, aki szintén az intézet technikusa, hozzátette, az eset után leváltották Radenko Stevovićot, a nem egészségügyi személyzetért felelős szektor, illetve a technikai szolgálat vezetőjét. Cvetanović szerint Stevović a leginkább felelős ezért a mulasztásért, mert az ő kötelessége volt, hogy azonnal reagáljon és megszervezze a hűtőberendezés javítását, mindezzel azonban négy napot késlekedett. Megjegyezte továbbá, hogy az intézet igazgatóbizottságának mielőbb döntést kell hoznia arról, hogy mi lesz a szóban forgó vérplazmával.

    Nem hivatalos értesülések szerint az intézet vezetése gyógyszergyártásra akarta felhasználni a tönkrement vérplazmát, de ezt a gyógyszerészek megakadályozták, mert értékelésük szerint egy ilyen eljárás nem biztonságos, s az így készült gyógyszerek nem lennének minőségesek. (021, Kurir, Informer)

  • Törvénytervezet: Tízezer eurós kártérítés az eltűnt csecsemők szüleinek

    Legfeljebb 10 ezer euró dinárértéke illeti meg mindazokat a szülőket, akik esetében a bíróság megállapítja, hogy eltűnt a gyermekük, áll az eltűnt csecsemőkről szóló törvény tervezetében.

    A Blic belgrádi napilap értesülése szerint a tervezet szerint a belgrádi, az újvidéki, a kragujevaci és a niši felsőbb bíróságok folytatják majd le az eljárásokat ezekben az ügyekben, a terepi vizsgálatokat pedig a belügyminisztérium csak ezután létrejövő különleges egysége végzi majd.

    A törvény azokra az esetekre vonatkozik majd, amelyekben alapos a gyanú, hogy a családok gyermekei a szülészetről tűntek el 1970. január 1-je után, s amelyek esetében az eset már elévült.

    A eljárások sürgősségiek és kétlépcsősek lesznek. Első lépésként döntés hoz egy bíró, majd a második lépésben három. Az egyének és intézmények kötelesek lesznek továbbítani a bíróságnak a kért bizonyítékokat. Amennyiben ezt nem teszik meg, 10 és 150 ezer dinár közötti büntetés lesz kiszabható az egyének, illetve akár 30 ezer dináros büntetés a jogi személyek esetében.

    Az érintett családokat felmentik az eljárási költségek kifizetésének kötelezettsége alól, kérésükre pedig a bíróság ügyvédet is kirendelhet a számukra, a bíróság költségére. A családoknak a csecsemő nevét, címét, leírását, a születés idejét, a szülészet nevét kell közölniük, el kell mondaniuk, hogy tájékoztatták-e őket a boncolás végrehajtásáról és a gyermek temetéséről, le kell adniuk az adatokat a kórházi nyilvántartásba és az anyakönyvbe való bejegyzésről, illetve át kell adniuk a kártérítésre vonatkozó kérelmet. Az eljárást a szülők indíthatják, de amennyiben már nem élnek, akkor testvér vagy nagyszülő is megteheti, de csak akkor, ha korábban jelezték az állami szerveknek, hogy a gyermek eltűnt a születése után.

    A törvénytervezet szerint az eljárások a nyilvánosság kizárása mellett folynak majd, illetve a szülők kérésére részben vagy teljes egészében megnyithatóak a nyilvánosság előtt.

    Amennyiben bebizonyosodik, hogy olyan bűncselekmény történt, amely esetében hivatalból jár el az ügyészség, akkor a bíróság köteles lesz bejelentést tenni az ügyészségen. Fellebbezni a fellebbviteli bíróságon lehet majd, de csak a kártérítés összege miatt, amely nem haladhatja meg a 10 ezer euró dinár ellenértékét.

    A törvénytervezetet az igazságügyi és az egészségügyi minisztérium, valamint a belügyi tárca, az érintett szülők, a bírák, az ügyészek és az ügyészség által felállított munkacsoport dolgozta ki. A tervezetről 45 napos közvitát folytatnak majd.VajMa

  • Drágul az áram – egy kicsit drágul minden (videó)

    A 12 százalékos áramdrágítás nem csak a villanyszámlán lesz látható, hanem vásárlás folyamán is érezni fogjuk – vélik a szakértők. Az áram árának emelése a kormány és a Nemzetközi Valutaalap között megkötött megállapodás része.

    Az étolaj 160, a cukor 84, a liszt 57 dinárba kerül az egyik szabadkai kisboltban. Már nem sokáig vásárolhatjuk meg ezeket a termékeket ennyi pénzért. Az árammal párhuzamosan ugyanis az élelmiszer is drágul. Legalábbis ezt állítják a szakemberek. Szerbia lakosainak többsége tehetetlenül nézi az áremeléseket. Vannak, akik már megszokták, hogy minden drága, így azon sem lepődnek meg, hogy a közeljövőben ennél is több pénzt kell otthagyniuk az üzletekben.

    Nem csak az üzletek pultjain lévő termékek ára kerekedik majd felfelé, de a péksütemények is drágulnak. Az áram árának emelkedésével ugyanis drágább lesz ezek előállítása. Az egyik szabadkai pékség tulajdonosa azt mondja, a kenyér árát nem fogja emelni. Bojan Božinovski: „Minimális lesz az áremelés. Nem sokat változnak majd az árak, mindössze 3-5 százalékot. Ez azokra a termékekre vonatkozik, amelyek elkészítéséhez áramot használunk.”

    Az áram 2013-ban drágult legutóbb. A kormány és a Nemzetközi Valutaalap között megkötött megállapodással azt szeretnék elérni, hogy az áramot rövid időn belül piaci áron használják Szerbiában is. Király István, elnök, Fogyasztóvédelmi Egyesület, Zenta: „Ezzel a módszerrel eljutottunk egy olyan fázisba, amikor az államnak kimeríthetetlen az az eszköztára, hogy a meglévő adónemeket valamilyen módon növeli, általában növeli, csökkenteni nem igazán szokta. Újakat talál ki azért, hogy a költségvetésbe bebiztosítsák az eszközforrásokat. Természetesen ennek a következményét a fogyasztók, a vásárlók, az egyszerű emberek fogják észrevenni és megfizetni.”

    Az áramdrágulás sokaknak télen okoz majd legnagyobb gondot. Az már biztos, hogy az áremelkedés elkerülhetetlen. A drágítás viszont a háztartásokra irányul, nem pedig az ipari létesítményekre és a feldolgozói szektorra, ezért az illetékesek szerint nem lesznek drasztikusak az áremelések a szerbiai kereskedelmekben.

    (videó)  https://www.youtube.com/watch?v=DmpBZDWN8n0

  • A tanügyben minimális lesz az elbocsátás

    BELGRÁD - Srđan Verbić oktatási miniszter és a tanügyi szakszervezetek egyetértettek abban, hogy nem lesznek új foglalkoztatási pályázatok, és az oktatásban dolgozó pedagógusok közül csak keveseknek fognak végkielégítést felkínálni.

    A megállapodás értelmében erre elsősorban az idősebb alkalmazottak számíthatnak, azzal, hogy a nem teljes óraszámmal dolgozó fiatalabb kollégáik léphetnének a helyükbe.

    Elhangzott az is, hogy a végkielégítést elsősorban az a 700 koszovói pedagógus kapja meg, akik évek óta nem dolgoznak, de 8000 dináros térítést kapnak, valamint további 120 tanár, illetve más oktatási alkalmazott, akinek egyáltalán nincs munkája, de kapja a fizetést.

    A szakszervezetek követelésére a miniszter beleegyezett abba, hogy nem írnak ki pályázatot új tanerő foglalkoztatására.Forrás: Tanjug-RTV

  • Várják a fotókat

    Már érkeznek a fotók a topolyai önkormányzat és a fennállásának 70. évfordulóját ünneplő Juhász Erzsébet Könyvtár idei fotópályázatára, amelynek témája az idén Topolyát olvasva. A pályázatra minden érdeklődő jelentkezését várják korhatár nélkül. A pályázati határidő: 2015. augusztus 10-e. Egy pályázó legfeljebb 5 különálló, digitális technikával készült képet küldhet be. A képek hosszabbik oldala minimum 2000 pixel (képpont) legyen. A fotókat CD-n (vagy bármilyen más digitális adathordozón) a következő címre kérik eljuttatni: Juhász Erzsébet Könyvtár, 24300 Topolya, Fő utca 16. Bővebb információ: 711-725 vagy 063 852 8543-as telefonon. A pályázat jeligés.Régió Rádió