Bejelentkező űrlap

Látogatók

Today2150
Yesterday2477
This week17653
This month28800
Total1956581

Visitor Info

  • IP: 34.204.176.189
  • Browser: unknown
  • Browser Version: unknown
  • Operating System: unknown

Who Is Online

39
Online

2019. szeptember 15. (vasárnap) 17:53
Powered by CoalaWeb

HETI ÙJDONSÁG

responsive jquery slider joomla
×

Megjegyzés

Please enter your DISQUS subdomain in order to use the 'DISQUS Comments for Joomla!' plugin. If you don't have a DISQUS account, register for one here

Címlap

Hogyan reagál a kukorica a hirtelen jött lehűlésre?

A 20-30 mm (az ország egyes részein akár 40 mm felett is) lehullott csapadék elegendő a kukorica pillanatnyi vízigényének kielégítéséhez. A kukorica szempontjából azonban kedvezőtlen, hogy a 4 -5 °C-os esővíz gyorsan lehűtötte a talajt, nagyjából ugyanerre a hőfokra. Hogyan éli meg ezt a fajta lehűlést a kukorica? Csírázás, kelés: Legnagyobb bajban az éppen elvetett mag érzi magát! A szem duzzadásának első 48 órája kritikus, ilyenkor kell a legalább 10 °C ahhoz, hogy az élettanilag gyengébb, egyébként is lassabban csírázó és fejletlen egyedek "ne sokat késsenek" – olvasható a Magyar Kukorica Klub tájékoztatójában. A hideghatásra genetikailag is kényesebb fajtákkal vetett táblák, vagy ahol a magnak volt valamilyen rejtett hibája, (ami a mai cold teszt nélküli világban törvényesen is előfordulhat) vontatott, hiányos lehet a kelés. Hasonló tünetekkel számolhatunk csírakori betegségekkel (fuzárium, palántadőlés, stb.) terhelt talajokon. A fejlődő állományok ritkák, "ligetesek", egyenetlenül fejlettek lesznek, sok meddő tővel. (A kelési sebességen és a kelési arányon sokat javíthat a jó szerrel történt jó minőségű csávázás, ez azonban a vetőmag kikészítők dolga.!) Igen nagy veszély ilyenkor a cserepesedés! Agyonművelt, szerves anyagban és mészben szegény, nagy agyagtartalmú talajok "betegsége". A vontatott kelési folyamatban legyengült növények jelentős része ilyen helyzetben ki sem tud kelni. A fő veszély, hogy a mélyebre vetett magok csírája a talajfelszín közelébe érve már "elfáradt" (túlkoros). A talajfelszín közelében a növény érzékeli a fényt és kibontja a sziklevelet, sokszor már az első levelet is. Ebben az állapotban már nem képes önállóan a talaj felszínére jönni, s az állomány ritka lesz. (Általában azt mondhatjuk, hogy ez az 5-6 cm-nél mélyebben vetett kukoricákat veszélyeztető helyzet.) Kikelt állományok, korai fejlődés: Ez az a fajta időjárás az, amellyel ijesztgetni szokták a startertrágya forgalmazók a kukoricatermesztőket! Most igazuk lehet, mert sem a foszfor, sem a nitrogén nem lesz felvehető a fiatal növények számára. Az előző azért, mert hidegben hiába van ott, nem áll rendelkezésre, gátolt a felvétele. Az utóbbi azért, mert az eső elmosta a még fejletlen, sekélyen elhelyezkedő gyökerek mellől. A megfelelő mennyiségű és minőségű, a gyökerek környezetében nagyobb mennyiségben található tápanyagból többet vehet fel a növény, ill. a többől több is maradhatott. Az azonban nem várható, hogy a talajvizsglati "bőséges" foszfor-ellátás vagy a hagyományos szuperfoszfát adagolás megoldja ezt a fajta gondot. A szuperfoszfát hatóanyaga a kijuttatás után szinte azonnal lekötődik, savanyú erdőtalajokon véglegesen. A talajban a foszforformák 80%-a nem felvehető, kémiailag és biológiailag kötött állapotban vannak jelen. A különböző foszforformákat a talajélet és a növény gyökeréből kibocsátott anyagok alakítják felvehető, ionos állapotúvá. A hidegben mindegyik "didereg", a mikroflóra nem táplálkozik, nem szaporodik, ezért kellő mennyiségben nem is pusztul. Általában az is a gond – még a jó P ellátottságú talajoknál is –, hogy a gyökér gyorsan felveszi a környezetében lévő foszfort, viszont a foszor nem oldódik a talajnedvességben, így a kapilláris-vízzel nem "folyik oda" (mint pl. a kálium), hanem csak az igen lassú diffúzióval pótlódik. Ugyancsak gátolhatja a foszforfelvételt a túl magas kalcium (mész), alumínium és vastartalom, a túl alacsony és a magas pH érték. Egyes elővetemények, pl. a cukorrépa után nincs a talajban elegendő, a kukoricával együtt élő, és a táplálékfelvételben fontos szerepet játszó mikorrhiza gomba, amely ugyancsak döntő szerepet játszik a fiatal kukoricanövény tápanyag-, így foszforfelvételében. Röviden, ilyenkor következik be, hogy a fiatal növények, akár 6-7 leveles korig is lilulnak, sárgulnak, attól függően, hogy az adott hibridre melyik szín jellemző tápanyaghiányos esetben. Az elszíneződést kiválthatja/fokozhatja a levegőtleség is. Agyonművelt, elporosított, az eső hatására összetömörödött talajban a gyökerek nem jutnak oxigénhez, s ez is kiválthatja az elszíneződést, satnya fejlődést. Ugyanez a jelenség fordul elő víz-összefolyásos helyeken. Mi a teendő? Először is megvárni, amíg a talaj megszikkad, s gyorssegélyt adni a kukoricának nitrogén- és foszortartalmú tápanyagot is tartalmazó levéltrágyázással. Az ilyenkor még kis levélfeület miatt célszerű csak a növénysorokat permetezni, mert a talajra permetezett anyag pillanatnyilag elvész, nem hozza meg a ráfordítást! A második lépés a kimosott N műtrágya pótlása sor mellé adagolással. A teljes felületre adott N csak akkor fog hatni, ha valamikor később, a már fejlettebb gyökérzettel találkozik - ha találkozik, és nem mossa el akkorra egy következő eső, amiben ugyancsak reménykedünk. A harmadik lépés a posztemergens gyomirtás – ahol ezt tervezték. A gyomosodás már az esőzés előtt intenzíven megindult. Erre az esőre robbanásszerű gyomkelés és növekedés várható! Kártevőfigyelés! Ezután már arra is kell gondolni, hogy a következő felmelegedési időszakban elindul a "mocskospajoros" bagolyepkék (felkiáltó jeles bagolylepke, vetési bagolyepke, ipszilon bagolyleke) rajzása, peterakása. Az ilyen időjárást követi általában a fritlégy kártétele is. Mindegyik kártevő érzékeny, akár több tonnás terméskieseést okozhat, ezért a növényvédő agronómust/tanácsadót kérni kell a fokozott figyelésre. Veszélyhelyzet esetén azonnal be kell avatkozi, mert a kár rövid idő alatt igen nagy lehet! Fiatal hernyók ellen a posztemergens gyomirtó permetléhez kevert rövarölő szer is szolgálhatja a megelőzést. Kialakulófélben lévő mocskospajor gradáció esetében a gyökér közelébe kultivátorral juttatott talajfertőtlenítő szer csökkentheti a kárt. Legbiztosabb megelőzés a gyommentesség! Cserepesedés esetén a könnyű henger vagy küllőskapa esetleg segíthet, de súlyos esetben legtöbbet ér a gyors újravetés! Sem a foszfor, sem a nitrogén nem lesz felvehető a fiatal növények számára – fotó: Pixabay Forrás:agroinform ,Magyar Kukorica Klub

Szóljon hozzá!

Uj hirek

Milliók halnak meg orvosi műhibák miatt

Milliók halnak meg orvosi műhibák miatt

Diagnosztikai tévedések, hibás gyógyszerfelírások és kezelé ...

MINTEGY EZER SZAKKÉPESÍTÉS NÉLKÜLI TANÁR OKTATOTT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN

MINTEGY EZER SZAKKÉPESÍTÉS NÉLKÜLI TANÁR OKTATOTT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN

A tavalyi iskolaév során Szerbiában mintegy ezer szakképesí ...

Megújul a bácskossuthfalvi Értelmi Fogyatékosokat Gondozó Intézmény

Megújul a bácskossuthfalvi Értelmi Fogyatékosokat Gondozó Intézmény

Idén bútorzatot kap valamint felvonót helyeznek üzembe az é ...

Rejtélyes lyuk nyílt a topolyai Csáki Lajos iskolában

Rejtélyes lyuk nyílt a topolyai Csáki Lajos iskolában

A szülőket, akik gyermekeiket a topolyai Csáki Lajos Általá ...

Mennyi kávét igyunk egy nap?

Mennyi kávét igyunk egy nap?

Kutatások bizonyítják, hogy a koffein csökkenti a depresszi ...

HIRDETÖ: