Bejelentkező űrlap

Látogatók

Today1043
Yesterday1650
This week12547
This month26730
Total3039423

Visitor Info

  • IP: 3.238.174.50
  • Browser: unknown
  • Browser Version: unknown
  • Operating System: unknown

Who Is Online

23
Online

2021. április 18. (vasárnap) 13:59
Powered by CoalaWeb

HETI ÙJDONSÁG

responsive jquery slider joomla
×

Megjegyzés

Please enter your DISQUS subdomain in order to use the 'DISQUS Comments for Joomla!' plugin. If you don't have a DISQUS account, register for one here

Címlap

Koronavírus: miért kell a legtöbb vakcinából két dózis?

A koronavírus elleni vakcinát gyártó cégek többsége egyelőre két részoltásból álló oltássorozatban gondolkodik. Akkor is, ha ez megnehezíti a tömeges oltásokat és a globális nyájimmunitás kialakulását. Az eddig engedélyezett koronavírus elleni oltóanyagokból néhány kivétellel - mint például a Magyarországon nemrégiben OGYÉI-által jóváhagyott amerikai Janssen-, és kínai CanSino-vakcinából - két részoltás szükséges a megfelelő védettség kialakulásához. (Sőt, akadnak egyéni esetek, amikor némelyik oltóanyagból harmadik adag beadása is indokolt lehet.) Hogy miért, arról a healthline.com témával foglalkozó cikkében részletesen beszámolt. A korai tapasztalatok nem voltak biztatóak A humán klinikai vizsgálatok korai szakaszában készült tanulmányokból az derült ki, hogy a kutatók az mRNS-alapú Pfizer-BioNTech-, és a Moderna-vakcina esetében viszonylag gyenge immunválaszt valószínűsítettek az első adag beadása után. Előbbinél mindössze 52 százalékosra becsülték a vakcina hatékonyságát. Igazán erős immunreakció csak a második részoltás után alakult ki a vizsgálatokban résztvevő önkénteseknél. Azóta viszont friss szakértői tanulmányok sora igazolja, hogy a Pfizer-BioNTech oltóanyagából már egyetlen adag is igen eredményesen, egyes becslések szerint 80, mások szerint 81-90 százalékos hatékonysággal akadályozza meg a súlyos megbetegedés kialakulását 3-4 héttel a beadást követően. A hatékonyság a második oltás után 7 nappal 95 százalékosra emelkedik. Vizsgálati eredmények szerint a Moderna-vakcina esetében is hasonló a helyzet egy, illetve két részoltást követően. Az új típusú koronavírus elterjedése óta az egyik legnagyobb témakör, amelyet nagyfokú bizonytalanság övez, afertőzéslezajlása után kialakuló immunitás. Nincs ez máshogy a vakcinák nyújtotta védelemmel sem - egyelőre a szakértők is csak óvatos becslésekbe bocsátkoznak. Összegyűjtöttük, mit lehet tudni eddig. Részletek! Miért kell mégis két dózis? Egyes vakcinákból azért van szükség két adagra, mert az elsőre adott immunválasz meglehetősen gyenge, vagy nem kellően erős. Az első dózis felkészíti az immunrendszert a vírussal való találkozásra, és arra ösztönzi, hogy immunválaszt generálva minél előbb elkezdje felépíteni a kórokozó elleni védelmet. A második dózis arra hivatott, hogy a kialakult immunválaszt megerősítse. A healthline.com szemléletes hasonlatot is hozott ennek bemutatására. Eszerint a folyamat ahhoz hasonlít, mint amikor egyik barátunkkal valamilyen súlyos bútort próbálunk átvinni a szoba egyik végéből a másikba. Egy darabig ketten mozgatjuk, majd csatlakozik hozzánk pár új barát, hogy az út hátralevő részében ők is segítsenek a cipekedésben. Így erősíti egymást a két részoltás is - képletesen. Nem ritka egyébként, hogy bizonyos oltóanyagokból két, vagy több dózisra van szükség a védettség megszerzéséhez. Ilyen többek között a gyerekkori oltások nagy része. Például a torokgyík, szamárköhögés, merevgörcs, járványos gyermekbénulás, és Hib okozta gennyes agyhártyagyulladás ellen védő DTPa+IPV+HiB-oltás (ebből hármat adnak egy éves kor alatt, 18 hónaposan még egyet, 6 éves korban pedig újabbat, immár HiB-komponens nélkül). Két részoltás szükséges a bárányhimlő, a rotavírus és a kanyaró-mumpsz-rubeola elleni (MMR) vakcinákból is, de a hepatitis A és hepatitis B ellen védő oltások is ilyenek. Mennyi időnek kell eltelnie a két dózis beadása között? Ahhoz, hogy megfelelő immunvédelem alakulhasson ki a SARS-CoV-2 vírussal szemben, fontos, hogy két részoltás esetén a második vakcinaadagot a gyártó által előírt időben kapjuk meg. A Magyarországon jelenleg alkalmazott oltóanyagok közül a Pfizer-BioNTech esetében a két dózis beadása között a gyártó ajánlása szerint 21 napnak kell eltelnie, a teljes védettség pedig a második adag beadását követő egy héten belül alakul ki. A Moderna két részoltását 28 nap különbséggel kell beadni, és 14 nappal a második után alakul ki az erős immunvédelem. A Szputnyikesetében 21 napnak kell eltelnie a két dózis között, azAstraZeneca második részoltását pedig 4-12 héttel az első után javasolt beadni. Mindkettőnél további két hét szükséges a teljes védettség kialakulásához. A két Sinopharm-részoltás között 21-28 napnak kell eltelnie, és a megfelelő védettség vélhetően 14 napon belül jön létre. Az egydózisos Janssen-vakcina beadása után - amiből Magyarországra egyelőre nem érkezett - 14 napot kell várni a védettség kialakulására. A healthonline.com cikkében mérlegeli annak lehetőségét, hogy a második vakcinaadag beadásának kitolása a gyártó által meghatározott utolsó lehetséges időpontig több ember beoltását tenné lehetővé, több ember számára biztosítana alapfokú védelmet. A jelenlegi magyarországi oltási gyakorlat is ebbe az irányba mutat. Hogy minél rövidebb idő alatt minél több ember megkaphassa az első részoltást, ezért amelyiknél "lehet", kitolják a két dózis beadása közötti időt. A Pfizer-BioNTech-vakcina két adagját 35 nap eltéréssel adják be, a Sinopharm-vakcina esetében 28 nap telik el a két részoltás között, míg az AstraZeneca második dózisára az oltottaknak 12 hetet kell várniuk. Szakértők szerint az ilyen jellegű trükközés több szempontból is aggályos lehet. Ha túl sok idő telik el a két dózis beadása között, az negatívan befolyásolhatja a vakcina hatékonyságát és a kialakult immunvédelem mértékét. Hogy mit mennyire, azt egyelőre nem lehet tudni, mert a humán klinikai vizsgálatok során az ajánlott intervallumra vonatkozóan teszteltek. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, lehetséges-e az egyes oltóanyagok második dózisának késleltetett beadása, esetleg elhagyása. Nem lenne elég egy adag, hogy minél több ember be legyen oltva? A gyorsaságra törekvés ugyanis másik elméleti lehetőséget is felvet: a második részoltás elhagyását. Szakértők szerint ennek is megvan a veszélye. Akik csak egy adagot kapnak, azoknál részleges immunitás alakulhat ki a SARS-CoV-2 ellen, ami nagyobb kockázatot jelenthet a vakcinarezisztens vírusváltozatok kialakulásának szempontjából. Egyelőre nincs bizonyíték rá, hogy akik csak egy részoltást kapnak, megfelelő, hosszú távú védettségre tehetnek-e szert, mert a humán klinikai vizsgálatokat két dózissal végezték. Az Amerikai Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) ezért továbbra is azt javasolja, hogy a beadásnál kövessék a sürgősségi felhasználáshoz engedélyezett adagolási ütemtervet. Egyre több koronavírus elleni vakcinát gyártanak. De még mindig nem jut mindenkinek. Fotó: Getty Images Fotó: MTI/Balázs Attila Forrás:HáziPatika / 2021. április 02. Fotó: Illusztráció (Fotó: archív)

Szóljon hozzá!

Uj hirek

Több mint 110 000 vajdaságinak nincs munkája

Több mint 110 000 vajdaságinak nincs munkája

Vajdaságban több mint 110 000 polgár neve található a tarto ...

Kullancsirtás és rágcsálóirtás Topolyán

Kullancsirtás és rágcsálóirtás Topolyán

Az elkövetkező hetekben, az időjárási körülmények függvényé ...

Automatizálják a jégvédelmi rendszert Vajdaságban

Automatizálják a jégvédelmi rendszert Vajdaságban

Jégvédelmi rakétákat kapott a Köztársasági Hidrometeorológi ...

Kígyót vett a salátával

Kígyót vett a salátával

Az ausztrál Alex White élő mérges kígyót talált egy zöld sa ...

Megvizsgálták a Szerbiában beadott koronavírus elleni vakcinák hatásosságát

Megvizsgálták a Szerbiában beadott koronavírus elleni vakcinák hatásosságát

Az elemzés több mint 10 ezer mintára terjedt ki. 20 és 95 év ...

HIRDETÖ: